Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

i9«4. Április 19. vasArnap PB» T «Ecru kJCÍvSup Magyar-ciprusi kereskedelmi egyezmény Nicosiában aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság 1964. évi kereskedelmi egyezményét. A felek kölcsönösen 500—500 ezer angol font értékben cse­rélnek árut, ami azt jelenti, hogy a tavalyi forgalomhoz képest 30 százalékkal növek­szik az árucsere volumene. Felsőoktatás« munkásvédelmi bizottság A felsőoktatási intézmé­nyekben bevezetett munkás- védelmi oktatás megfelelő színvonalának biztosítására a művelődésügyi miniszter az érdekelt tárcák vezetőivel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Pedagógusok Szakszervezeté­vel egyetértésben felsőokta­tási munkásvédelmi bizott­ság létrehozását rendelte el. A bizottság a Művelődés- ügyi Minisztérium tanács­adó és javaslattevő szerve­ként működik majd. Fel­adata egyebek közt az egye­temek, főiskolák munkásvé­delmi oktatásának tanulmá­nyozása, az oktatás színvo­nalának javítását célzó ja­vaslatok kidolgozása, illetve véleményezése. (MTI) 60 éves az Humanité A Francia Kommunista Párt központi lapja, az Humanité és az Humanité Dimanche áp­rilis 18-án ünnepi számával emlékezett meg a lap megje­lenésének 60. évfordulójáról. Az Humanité közli a kom­munista testvérpártok, köz­tük a Képszabadság üdvözle­tét. továbbá Louis Aragon és más kommunista művészek leveleit. Az Humanité Di­manche gazdagon illusztrált 40 oldalas ünnepi kiadásban jelent meg, André Wurmser- nek és a lap más munkatár­sainak a hat,évtized politikai harcait, az Humanité esemé­nyekben gazdag múltját is­mertető írásának l'Saó rásí£r Japánban megnyitják rövi­desen a világ legeredetibb ki­állítását, az úszó vásárt. A hajó, amelynek neve Suka- maru, 12 628 tonnás és auto­mobilokat, mérlegeket, textil­gépeket és mintegy 200 külön­féle egyéb ipari terméket szál- líti't A kiállítás-hajó 11 euró­pai országot keres fel. ALKOHOLSZONDÁS JÁRŐR ÉS RADAR Lazább a fegyelem, több a közlekedési baleset A volán mögött: jogosítvánY nélkül — A cserben­hagyok nem menekülhetnek—A rendőrség fokozza az ellenőrzést SPÓROL AZ ELNÖK Kennedy elnöksége idején ötezer dollár volt a Fehér Ház havi villanyszámlája, a John- son-család beköltözése óta „mindössze” háromezer. 1963-ban az országban a közúti közlekedési balesetek száma jelentősen emelkedett. A növekedés P.est megyében szembetűnő: 1058-ról 1623-ra nőtt a balesetek száma. Mi volt a növekedés oka, mi­lyennek látja a megye jelen­legi közlekedését a rendőr­ség? — erről beszélgettünk Ruszka János alezredessel, a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjével. — Bevezetésként talán né­hány szót arról, mi jelle­mezte a múlt évet. Min­denekelőtt a gépjárműpark rohamos növekedése. Több tízezer új gépjármű jelent meg a forgalomban. Több jármű — nagyobb baleseti ve­szély. De a statisztikai ada­tok azt is bizonyítják, hogy a balesetek túlnyomó több­ségét a figyelmetlenség, a fe­lelőtlenség, a közlekedési sza­bályok megsértése idézte elő. A közlekedési fegyelem meg­lazult, s ebben kétségkívül szerepet játszott- az a tény, hogy a rendőrség létszámbeli és technikai hiányosságok miatt nem tudta megfele­lően átfogni és ellenőrizni a forgalmat — Ami a megye múlt évi baleseti statisztikáját illeti, a sz9mok eléggé meghökken- tőek. 1963-ban közlekedési balesetek következtében • * a megyében 80 ember halt meg, 70,2 súlyosan, 813 könnyeb­ben megsérült, 459 baleset személyi sérülés nélkül vég­ződött. Az anyagi kár több millió forint volt. A balese­tek többségét az ittas veze­tés, a gyorshajtás, a szabály­talan előzés idézte elő. Saj­nos, az említett három — talán legveszélyesebb — sza­bálysértés az idei negyedévi baleseti statisztikában is vál­tozatlanul az első helyen áll. — Miért? — A közlekedési bálesete­ket teljesen megszüntetni nem lehet. Csak csökkenteni. De ehhez, csak a hatóság munkája — kevés. A rend­őrség létszámbeli és techni­kai munkafeltételeit illetően I az idén országszerte — te- i hát megyénkben is — jelen- j tős előrelépés történt. Ja- ) nuárban a megyei rendőrfő­kapitányságon megszerveztük a közlekedésrendészeti osz­tályt. A korábbi évekhez ha­sonlítva, lényegesen több és képzettebb rendőr, közleke­dési ellenőrző járőr telje­sít szolgálatot az útvonala­kon. Ennek ellenére 1964 el­ső negyedévében — az előző év hasonló időszakához ké­pest ' — a balesetek száma 182-ről 229-re emelkedett. Az ellenőrzés folyamatosságára, szigorúságéra, de ugyanakkor egyes gépjárművezetők meg­döbbentő fegyelmezetlenségé­re jellemző, hogy csak már­ciusban — több ezer figyel­meztetés mellett — 1339 esetben kellett helyszíni bír­ságot kiszabni, illetve sza­bálysértési eljárást indítani. Az is jellemző — és ez rendőreink, ellenőrző jár­őreink szakmai felkészültsé­gét bizonyítja —, hogy a helyszíni bírságok, szabály­sértési eljárások 80—85 szá­zalékában a szabálysértők tiltakozás nélkül tudomásul vették a büntetést. — Kik okozzák a legtöbb gondot a rendőrségnek? — A motorosok és a ma­gán-gépkocsivezetők. A múlt év első három hónapjában 30, az idén már 86 moto­ros, illetve magán-gépkocsi­vezető idézett elő — az ese­tek többségében súlyos — közlekedési balesetet. — A közlekedés közügy. Meggyőződésünk, hogy a jobb, biztonságosabb közlekedést csak a közvélemény támoga­tásával lehet megvalósítani. Olyan közszellemet kell ki­alakítani, amely egyértelmű­en elítéli a könnyelműséget, a felelőtlenséget, hiszen nem le­het minden gépjárművezető, minden gyalogos mellé rend­őrt állítani. Azt, hogy ezen a téren milyen sok a tennivaló, hogy mennyire fontos a közlekedési erkölcs kialakítása, hadd bizonyítsam néhány számadattal is. A márciusi 1339 szabálysértés közül eljá­rás 108 esetben azért indult, mert vezetői jogosítvány nél- k.jil, .ültek. a. jármű kormányá­hoz, 72 esetben ittas Vezetés,’ 74 esetben, pedig, gyorshajtás volt az ok. — A gyakorlat azt bizonylt­ja, hogy az úttesten, az utcán nincs mindig egyetértés. A gépjárművezetők — gyakran rosszindul atúak, türelmetle­nek egymáshoz. Az udvarias­ság, a megértés sajnos ritka, mint a fehér holló. Igen sok balesetet okoz például az el­sőbbségi jog meg nem adása. Ez a szabálytalanság, amely egyike a legveszélyesebbek­nek, csáknem minden esetben tudatos. Itt már elvről van szó, a kíméletlenség, erősza­kosság elvéről, amely ellen a legszigorúbban fellépünk ugyan, de a végső megoldás az lesz, ha a közvélemény ere­je eleve lehetetlenné Áeszi az effajta garázdálkodást. A fe­gyelem megszilárdulását első­Kényszerszabadság A vonat Pest felé rohan. Végiggondolják a találkozás esélyeit. Siker? Kudarc? Ilyen hosszú „szívdobogásuk” sosem volt, mint most, Ceglédtől—Budapestig. Már nem hallgathatnak róla. Ez a harma­dik esztendő, amikor kényszerszabadságra küldenek asszonyokat a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepéről. Az idén ők is szeretnének nyáron nyaralni. Bizonytalansággal és bizakodással vegyes érzésekkel indul küldetésbe két asszony a „szabadságjelölt’' szalag mellől. Előbb csak ál­modozik a győzelemről, aztán reméli, ké­sőbb biztos benne. Fogadják őket a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsánál, ahol vizs­gálatot ígérnek, a Ruházati Dolgozók Szak- szervezeténél, ahonnan feitelefonálják a ru­hagyár pesti központját. Az igazgató kijelenti, hogy feltétlenül intézkedik! A két megbízott boldogan utazik haza a ceglédi vonattal. És még boldogabbak a meg­bízók, akik mindezt többnek könyvelik el fél sikernél. Olvasóink többsége biztosra veszi,a ..happy- end”-et. a boldog befejezést. Csakhogy ■ az eset csöppet sem derűs, s ez rövidesen kide­rül. Harmadik éve sebtében kikiáltott gyorspi- henöre küldik a szalag igyekvő, szorgos mun­kásnőit. A Munka Törvénykönyv előírja, hogy a következő évi szabadság időpontját a vál­lalat vezetői és a dolgozók közösen döntik el. Ez a megállapodás mindkét fél számára köte­lező. Megváltoztatni csak alapos indokkal le­het. Nincs anyag, nincs mivel dolgozni — ez a A FESTŐ (Foto: Kotroczó) ,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>í^*W^XXXXXWXX'W.XVWXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXvxXXXXXXXXXXXV*V Ebadtát skatulyába teszik Noel Wilson az angliai Sut- herlandben elhatározta, hogy kisfiát éjszakára skatulyába teszi, hogy csak a feje lássék ki. A fiúcska csupán egyéves, de máris furcsa játékot eszelt ki. Észrevette, hogy édesapja nyitott szájjal alszik, odamá­szott hozzá és nyitott szájába dobott egy pénzdarabot. Az apát a lenyelt pénzdarab miatt operálni kellett. A skatulyá­ban most már a gyermek nem követhet el többé ilyen me­rényletet. [ sorban a budai, a ceglédi, a | ráckevei, a monori és a dabasi : járásban varjúik: ezek a me- | gye legveszélyesebb területei.-1— Az utóbbi időben ismét gyakran hallunk cserbenha- gyásról. Mi erről a rendőrség véleménye ? — A közlekedésben a cser- benhagyás a legembertele­nebb, legelvetemültebb cse­lekmény, amely többnyire két : okra vezethető vissza: a gá­zoló vezető vagy ittas, vagy gátlástalan jeliemu. Egyik esetben sem lehet száméra mentség. Az ilyen emberek té- ! vednek, ha azt hiszik, hogy elmenekülhetnek a feletősség- | revonás elől. Gyakorlatilag j semmi esélyűik sincs. Március [. 14-én hajnalban Szabó Imre, az 1/6-os számú AKÖV gépko- ; csívezetője, átdorbézolt éjsza- ; ka után. erősen ittas állapot- I bem Leányfalu határában el- i gázolt egy férfit. A gázolás í után a súlyos sebesültet sorsá- I ra hagyva továbbhajtott. Nyil- í ván biztonságban érezte ma- i gát. hiszen a színhelyen né­hány — lámpából származó üvegcserép és szemmel alig látható lakkfesték maradt. Tíz nap alatt elfogtuk. A vi­tathatatlan bizonyítékok ha­tására megtört, beismerte a gázolást. Előzetes letartózta­tásban várja megérdemelt büntetését — Változatlanul sok a pa­nasz a kivilágítatlanul közle­kedő lovaskocsikra, kerékpá­rosokra. — Teljes joggal, hiszen ez a lényegtelennek látszó szabály- sértés igen sok súlyos, gyak­ran halálos közlekedési bal­esetet okozott eddig is. Meg-^ ' 'előző munkánk, ( intézkedé­seink során — rendszeresen tartunk szakmai továbbképző, oktató, felvilágosító előadáso­kat — nyomatékosan felhív­tuk a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek figyelmét: ne engedjenek lámpa nélkül kiindulni egyetlen fogatot , sem. A mezőgazdasági erőgé- ' pék, traktorok, dömperek szintén súlyos baleseteket okoznak. Vagy olyan ember vezeti, akinek nincs jogosít­ványa, vagy a szabálytalan rakodás, terhelés — tehát mindenképpen szabálytalan­ság — miatt következik be a baleset. A múlt évben csak a vontatók 80 súlyos közlekedé­si balesetet okoztak. A továb­biakban fokozottan ellenőriz­zük mind a lovaskocsik, ke­rékpárok kivilágítását, mind pedig a mezőgazdasági mun- £ kagépeket és szigorúan eljá- 4 runk a szabálysértőikkel szem- £ ben. — Milyen új intézkedések í segítik az idén á megye köz- 4/ lékedésének biztonságát? ^ — Már elkezdődött a hétvé­4/ gi kirándulószezon, mind erő- 4 sebb lesz a forgalom az egyéb- f ként is rendkívül leterhelt í 7-es, 3-as, 4-es és az 5-ös út- 4, vonalakon. Mondanom sem $ kell, hogy a legforgalmasabb ^ — tehát a legveszélyesebb — 4/ útvonalunk a balatoni és a ^ dunakanyari szakasz. Ismétel- 4f fen felhívjuk a gépjárműveze- 4 tők figyelmét a fokozott óva- f tosságra, a követési távolság í szigorú betartására. Mi tőlünk í telhetőén mindenben segítsé­gükre leszünk. Forgalomirá- $ nyitóinkkal, ellenőrző jár- 4/ őreinkkel gyakran taláikoz-' ^ nak az úton. Felfestettük a ^ záróvonalakat, kihelyezzük a 4 jelzőtáblákat, a községekben i 4 kijelöljük a gyalogátkelőhe-3 í lyeket. S ami ugyancsak új­donságnak számít: a legrövi- 4f debb időn belül megjelenik útjainkon az alkoholszondás 4, járőr — ezután semmilyen ^ vitának nem lesz helye — és 4, a notórius gyorshaj tők legébe- ^ rebb őre, a radar. Ez is hozzá- 4 járul majd mindannyiunk ér- J dekében, hogy nyugodt és 4y biztonságos legyen a közleke- 4. dés Pest megyében. J B. L. védekezés. De elfogadható-e alapos indok­nak? Ha utána nézünk, percek alatt kiderül, hogy a kérdéses anyagfajtából szűkös a kész­let s nem áll rendelkezésre a munkatempó­nak megfelelő mennyiség. Az elmúlt év végén ezt éppúgy tudni kellett a pesti központban, mint most. Miért készült hát el a nyaralási terv júniusi dátummal — biztosítva, hogii a szalagnál dolgozók nyáron indulhatnak sza­badságra? As asszonyok pesti útja után gyorsan kö­vetik egymást az események. Helyszíni szak­szervezeti vizsgálat, majd egy főmérnöki be­jelentés a fővárosi központból: „megoldjuk, nem mennek kényszerszabadságra!” A ceglédi asszonyok munkaajánlatot kapnak. Olyan fel­tétellel azonban, amelyet nem vállalhatnak. Azt követelik tőlük, hogy új terméket begya­korlott norma szerint készítsenek, amíg a ré­gi anyag ismét rendelkezésre nem áll. Ha el­fogadják, köznyelven szólva „a hideg vízre- valót sem keresik meg”. Tudomásul vették, hogy az idén sem lesz másként, mint a megelőző két évben volt. A kényszerű szabadságot megelőző napon távirat érkezett a vezérigazgatótól: megfelelő munkát biztosít, a rendkívüli szabadságot nem engedélyezi, az eredeti, közös megálla­podást tekinti érvényesnek. De az asszonyok ezt már nem fogadhatták el. Küszöbön álló szabad napjaikra már elkészítették a házi programot s többen jelentkeztek néhányna- pos külföldi útra ... Korai volt hát a remélt öröm. Kétszáztíz asszony mégis elindult „téli” szabadságra. A szalag üresen maradt. Kétheti csöndjével naponta kéri számon a törvény és az érvé­nyes megállapodás megsértését. (t. gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents