Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

V pest MEGVu hírlap különkiadása' viil évfolyam, 88. szám 1964. ÁPRILIS 16, CSÜTÖRTÖK hallottuk írunk Róla EGYMILLIÓ FORINT ÜJ KUTAKRA A konzervgyár I-es telepén 1140 000 forintot fordítanak új kutak fúrására, hogy a vizet a gyártáshoz biztosítsák. (Godány feZv.) ★ Hatvan mázsát válogat ki óránként az a válogató gép­sor, amely az állami gazdaság­ban épül. A gépsort májusiban adják át rendeltetésének, és az exportra kerülő árukat dol­gozzák fel rajta. tt Ma délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága az 1963 évi felvásárlási tervek teljesí­téséről és az idei feladatokról tárgyal. Megbeszélik a város tűzrendészet! helyzetét is. * Százötven lakás elkészítése szerepel az OTP jövő évi tervei között. A kulcs átadá­sig a tulajdonosoknak nem lesz semmi gondjuk az épí­tésre. * Jancsó Adrienne előadómű­vész fellépésével irodalmi es­tet rendez pénteken este 8 óra­kor a TIT városi szervezete. ★ „Színház és jilmplaikátok 1962—63” címmel május 1-én vándorkiállítás nyílik a váro­si múzeumban. A kiállítás május 1-től május 24-ig lesz nyitva. •k öthónapos káderképző tan­folyamot szervezett a KISZ városi bizottsága. A tanfo­lyam záró vizsgája augusz­tusban lesz. Huszonhét KISZ- fiatal látogatja rendszeresen a tanfolyamot. ★ MODERN BÜTOR. ÓSDI KERET? A ládagyár felkészült a szezonra Három millió láda » Tíz millió forint szociális beruházásra Nemsokára teljes erővel megkezdődik a zöldség- és gyümölcsszezon. A Ládaipari Vállalat II. számú telepe is gőzerővel gyártja a gyümöl­csös ládákat, hogy időben és megfelelő mennyiségben az export és a belföldi ellátás rendelkezésére álljanak. A telep 1964. I. és IX. ne­gyedévében több mint 2 300 000 különböző gyümölcsös ládát gyárt. Ebben az évben még to­vábbi hárommillió gyü­mölcsösládát készítenek. Ez a mennyiség csak töre­déke az ország ládaszükség­letének. Sok esetben a láda­hiány akadályozza egyes vi­dékeken a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlást. A felettes hatóságok lát­ják ezt a problémát. Intéz­kedésük nyomán a Ládaipa­ri Vállalat II. számú nagy­kőrösi telepe is 1968 végéig a jelenlegi ötvenezer köbméteres évi termelését kilencvenezer köbméterre növeli, kö­zel hetvenmillió forint beruházással. A jelenlegi termelés a ren­delkezésre álló gépek maxi­mális kihasználásával folyik. A megvalósítandó beruhá­zás a géppark és üzem­épületek bővítésén kívül el­sősorban a jelenlegi kedve­zőtlen szociális viszonyok ja­vítását célozza, az ebédlő, a fürdő és az öltöző kor­szerűsítésével. Az elmúlt évben már az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság és a szakszervezet részére elkészült a javaslat, amely közel tízmillió forint be­ruházási összeget igé­nyel. (Sajnos, a megvalósítás még ma is késik. — A szerk.) A Ládaipari Vállalat, mint szolgáltató iparág, maradék­talanul eleget tett népgazda­sági feladatainak is. Az 1964. évi feladataink a múlt évinél lényegesen ma­gasabb tervek végrehajtását követelik. A terv teljesítésére ez év­ben sokkal jobban kell gaz­dálkodni, hogy -az egész ipart kiszolgáló ládagyártásunk idő­ben biztosítani tudja a gön­gyöleget. Gaál Dénes, gyárrészlegvezető Óránként ezer doboz Új olasz gépsor a konzervgyárban Olasz gyártmányú félauto­mata dobozgyártó gépsort ka­pott a télen a konzervgyár dobozüzeme másfél millió fo­rintos beruházással. Növekedett a dobozgyárt­mányok igénye a gyárban, el­sősorban ez tette szükségessé a gépek beszerzését. Szükség volt már rájuk, mivel az ed­digiek elég korszerűtlenek voltak. Kézi műveletekkel vé­gezték jobbára a munkát. Az új gépsor, amely egye­dülálló hazánkban, az eddigi termelés kétszeresét képes lesz elvégezni. Óránkénti teljesítménye ezer darab öt- és tízkilós uborkás és paradicsomos doboz. A gépsor még nincs telje­sen beszerelve. Egészen komp­lett 1965-re lesz, és akkor még nagyobb teljesítményt képes lesz majd elérni. Üzem­be helyezése az idei szezonban Száznyolcvankilós prémium Sebők István, az Arany Já­nos Termelőszövetkezet ser­tésgondozója nem terel kocá­kat és süldőket, hanem mo­dern, önetetős ólakban gon­doz többszáz sertést. — Nem is tagadom, nehezen szántam el magam arra, hogy egyedül elvállaljam a termelő- szövetkezet hizlaldájában a munkát. Igaz, már otthon a családban is mindig tartot­tunk hízót és szerettem is a jószágot, de álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ember kétszázhetven állatot el tud látni — egyedül. — Tavaly kétszázhetven hí­zott disznó szállítására kötött szerződést a termelőszövet­kezet vezetősége. Harminchat darabbal sikerült ezt a tervet túlteljesíteni és ezért már ok­tóber derekán megkaptam cél­prémiumként egy százkilós hí­zót. Gondolhatja, milyen vi­dám disznótort rendeztünk a valósággal ajándékképpen ka­pott malacból! — Ilyen előzmények után mik a kilátások ebben a gaz­dasági évben? — teszem fel a kérdést. — Hát jó lenne az idén egy kicsit még előbbre lépni. Há­romszázhetven hízott disznó a terv, én azonban ezt a számot is túl akarom teljesíteni. Ha meglesz a megfelelő alap­anyag, akkor ötszázat akarok meghízlalni. — Ebben az esetben milyen lesz a prémium-hízó? — Ahogy a feleségemmel számoljuk, legalább száz- nyolcvan kilós! — R — Migaskó Lajos, az itj doboz­gyártó gépsort szemléli. (Godány felv.) történik. A későbbi években ezt a berendezést kiegészítik még két automata kisdoboz- gyártó gépsorral, egy lemez- vernírozó és hitografáló üzem­résszel. így az új gépek tel­jesen megoldják a dobozgyár­tás eddigi problémáit a kon­zervgyárban. A gépsor szerelését a do­bozüzem lakatosai végzik, a végleges beállítását pedig olasz szerelő-technikus vég­zi el. — Végh — „Tiszta város, virágos város" Ezt a szép cimet elnyerheti városunk, ha az előző évekhez hasonlóan a tisztasági mozgalmat az egész lakosság szívügyé­nek tekinti. Ebbe a mozgalomba mindenki „benevezett”, hiszen mindenkire egyaránt vonatkozik, hogy környékét tisztán, rend­ben tartsa. A társadalmi bizottságok segitségével a mozgalom ered­ményeit évente kétszer, április végén és októberben értékelik. Az arra érdemesnek tartott házra felkerül a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú kis fémlapocska, ami bizony büszkesége a ház lakóinak. * Tavasszal a hó alól minden kikerül — tartja a régi köz­mondás. Ez nemcsak az elveszettnek hitt holmikra vonatko­zik, hanem a tél által hátrahagyott szemétre, a felhalmozott salakkupacokra is méltán gondolhatunk, amikor a tavaszi nagytakarításokról szó esik. De a gondozatlan udvarok is ép­pen úgy megkívánják a kora tavaszi nagytakarítást, mint a rosszul szellőztetett lakások. Ha mindenki szívügyének tekinti a maga portájának tisz­tántartását, akkor a tisztasági mozgalom nem hivatalból meg­indított és kényszerűen végrehajtott ténykedés lesz, hanem valóban az egész lakosság részvételével a város tisztább ké­pét eredményezi. így valóban megvalósul a „Tiszta város, virágos város” mozgalom célkitűzése. A szőnyegszövés ifjú mesterei SZAKKÖR A PETŐFI ISKOLÁBAN Mohácsi Lajosné, a Petőfi Sándor iskola pedagógusa pá­lyája kezdetén a felsőjárási iskola alsó tagozatában taní­tott. A tanyai iskola csen­des egyhangúságában válto­zatosságot jelentett az, hogy a kisteleki iskola pedogógus- házaspárja, Németh László és felesége szabad idejében sokat kézimunkázott és a szőnyegszövés tudományát szí­vesen tovább adta nemcsak az iskola növendékeinek, ha­nem a nevelőtársaknak is. Mohácsiné jó tanítványnak bizonyult és hamarosan meg­honosította a, kézimunkát, a szőnyegszövést a felsőjárási iskolában. — A felszabadulás után ke­rültem ide — mondja Mo­hácsiné. — A Petőfi Sándor iskolában tanítok azóta is és miután láttam, hogy is­kolarendszerünk milyen nagy fontosságot tulajdonít a po­litechnikai oktatásnak, milyen lelkesen támogatja a szak­köri munkát, elszántam ma­gam arra, hogy beindítok egy szőnyegszövő szakkört. — Persze ez szokatlan volt és eddig ismeretlen. Általá­ban földrajzi, csillagászati, irodalommal foglalkozó szak­körökről hallottunk eddig, szőnyegszövő szakkörről én sem tudtam. — Az iskola igazgatója lelkesen támogatta az elgon­dolást és ma már tizenöt éves múltra tekint vissza a mi szakkörünk. Október kö­zepe táján kezdjük el a mun­kát és csak tavasszal, május vége felé fejezzük be. A heti kétórás foglalkozáson 12—15 szakköri tag vesz részt. A gyerekek megtanulják a szö- nyegszövést. Ha tetszik, hoz­hatnak anyagot is, aztán kol­lektíván megszőjük. — Tapasztalatom szerint a gyerekek a szakkörben na­gyon megkedvelik a sző­nyegszövést és ezt otthon is gyakorolják. Sőt, hivatkozha­tok olyan példára is, amikor a szakkör befolyásolta két ta­nuló elhelyezkedését is. Két lány annyira megkedvelte a szönyegszövést, hogy mind­ketten szövőgyárba kérték felvételüket. SPORT KOSÁRLABDA Kinizsi—DASE 41:40 (12:25) Nagykőrös, női NB II. 200 néző. Vezette: Sziklai, Pete­lei. Kinizsi: Varga (2), Jándi (0) — Istári (0) — Páhán (8) Ko­máromi (27). Csere: Molnárné, Szarka (2—2), Molnár Olga, Horváth Máthé (0—0). Kétperces meddő játék után Jándi személyit hagyott ki. A DASE jutott vezetéshez (0:2), amit Varga egyenlített, 2:2. A körösiek úgyszólván minden helyzetet kihagytak, csak szórványosan találtak kosár­ba. A vendégcsapat annál eredményesebb volt. Különö­sen Erdei volt elemében, akit a Kinizsi-védők nem fogtak, még akkor sem, amikor már 10 pontot dobott hálójukba. A 7. percben 6:14 volt a mér­kőzés állása, ami a félidő vé­gére 12:25-re alakult. Fordulás után Páhán volt kétszer is eredményes. Vala­mivel jobban játszott a Kini­zsi, mint az első 20 percben* Komárominak is jobban sike­rültek a dobásai, de a 30. percben még mindig 23:31 volt a pontarány. A Kinizsi az utolsó öt percben talált magára és most már támadá­sait kosárral tudta befejezni. A debrecenieket megzavarta előnyük gyors ledolgozása. Egy perccel a befejezés előtt — amikor Molnár edző időt kért — a Kinizsi 39:40-re szé­pített. 42 másodperc volt hát­ra, amikor újra játékba hoz­ták a labdát, amely Komáro­mihoz került. Komáromi a balszélen elfutott, bejátszotta magát a palánk alá és az utolsó másodpercekben nem hibázott, bedobta a győzelmet jelentő kosarat, így 41:40 arányban megszerezte csapa­tának a győzelmet. Keserves győzelem volt! Bármennyire is örültünk az utolsó pillanatban megszer­zett két pontnak, keserű száj­ízzel távoztunk a mérkőzés színhelyéről. Az NB II. újon­ca alaposan megszorongatta a Kinizsit. Nem a DASE volt jó, hanem a Kinizsi volt na­gyon gyenge a vasárnapi ta­lálkozón. Lassú, átgondolatlan támadásszövés, sok rossz in­dítás, erélytelen védekezés és gyatra dobókészség jellemez­te a Kinizsi játékát. A csa­pat egyedüli érdeme a máso­dik félidőbeli akarás és a lel­kes hajrá. A csapat kulcsjá­tékosai formán kívül játszot­tak. Szinte hihetetlen, hogy például a tehetséges Jándi egyszer sem talált kosárba Komáromi megdobta ugyan a maga 27 pontját, a döntő pil­lanatban helyén volt a szíve, de- igen-igen sok helyzetet ha­gyott kihasználatlanul. Kissé fáradtnak látszott. Páhán töb­bet nyújtott a vártnál. Jobb­bedobó posztján négyszer volt eredményes, amit a legegysze­rűbb formában oldott meg. A DASE. egyben a mezőny legjobbja. Erdei (18) volt. Raj­ta kívül Makra (10), Polgár és Antal (6—6) játszott jól. Egyre többen vásárolják, ^ cserélik fel régi, nehéz bú- ^ toraikat modern bútorokkal, g A világos, praktikus, modern g bútorokkal azonban nem tar- tanak lépést a képkeretezők. Városunk képkeiretező rész- ^ legeiben tucatszámra meg- ^ találhatók a súlyos, agyon- cifrázott építmény „csodák”, ^ csak éppen sima, egyenes vo- ^ nalú, nyersszínű kereteket g nem lehet kapni. Márpedig g a modern szobában furcsán ^ hat a súlyos, cifra blonden- ^ ráma. Csillogása vásári, nem ^ vall jóízlésre! í * 2 A zöldségfélék vegyszeres gyomirtásáról pénteken dél- ^ után 5 órakor a művelődési ^ ház értelmiségi klubjában g Csongrádi Miklósné, a Nő- g vényvédelmi Kutató Intézet tudományos munkatársa tart ^ előadást. 'í * I MIT LÁTUNK MA g A MOZIBAN? Keresztesek. I—II. rész. ^ (Monumentális kétrészes színes lengyel film.) Szélesvásznú. ^ Tíz éven alul nem ajánlott! ^ Magyar híradó. '■ MOLNÁR JÓSKA frissen és könnyedén lökte föl a ro­lót. Már vagy Ikét órája ki­hallatszott a boltból, hogy odabenn serény munka fo­lyik. A bárd nagyokat dob­bant a tőkén. A csontfürész fütyülve hasította a legvas­tagabb velőcsontot. Vagy húszán vártak a bolt falának támaszkodva. Csu-f pa asszony. Fiatal, öreg ve­gyesen. Mikor a roló felcsi- korgott, a tömeg megmoz­dult, egymást törték az asz- szonyok, hogy mihamarább sorra kerüljenek. Molnár Jóska már a pult mögött állt. Hetykén és fris­sen, hófehér köténnyel a nyakában. Jobb kezében a frissen köszörült kés. — Három kiló marhahúst pörköltnek! — kérte az el­ső asszony. — Egy kiló hátszínt, két kiló elegyes húst paprikás­nak! — így egy másik. — Adjon nekem négy kiló vastag lábszárt. Jóska meg se mozdulha­tott, a húsz asszony egyszer­re kiabált. — Nekem adjon. Megy a vonatom. — Három unokára zártam rá az ajtót. Nekem mérjen! Értse meg! A PANASZKÖNYV — Mondja, meddig áll itt, mint a fancsali feszület? — emelte föl a hangját egy terebélyes asszonyság. — Ameddig nem marad­nak csendben, hogy dolgozni tudjak. — Azt szeretném én látni! — csapott a pultra kemé­nyen az asszony. — Mit gon­dol, lopom az időmet? Néz­ze meg az ember. Vége van annak a világnak, amikor még a mészárost is meg- nagyságosuraztuk. Adjon húst! A HANG indulatos volt és goromba. A többiek egy pillanatra elcsendesedtek. Mindenki a termetes asz- szonyság felé fordult. Jósika a körülményekhez képest elég nyugodt volt, s csak ak­kor szólalt meg, amikor az asszony elhallgatott: — Kérem a panaszköny­vet. Az asszony elsápadt. Ré­mülten nézett Molnár Jós­kára. — Mit akar tőlem? — Megmondtam világo­san. Tessék ideadni a pa­naszkönyvet. — Dehát, bocsánat, én nem tettem semmi olyasmit, ami miatt maga ezt a csúf­ságót megtehetné velem. — Kérem a panaszköny­vet! — támaszkodott a pult­ra a mészáros. — Addig nem vagyok hajlandó egy dekát se mérni. Az asszony elsápadt. Az izzadtság kiverte a homlo­kát. — De, kedves kartárs, nem kell olyan érzékenynek len­ni. — Vagy ideadja a panasz­könyvet, vagy gyerünk to­vább! Tizenkilenc asszony türel­me fogytán volt. Dühösen néztek a termetes asszonyra. Indulatosan mozgolódtak. Végül is egyiknek el fakadt az epéje. — Mi lesz? Meddig vár­junk még? Adja oda a pa­naszkönyvet. — Úgyis van! Elő a pa­naszkönyvvel. — Megérdemli! ügy kell neki! — Az ilyesmit be kell írni a panaszkönyvbe. — Gyerünk, mama! Mire vár? 5 AZ ASSZONY szemében; könnyek csillogtak, amikor\ belékotorászott a kosárba és', lassan óvatosan a pultra teí-í te a panaszkönyvet. 1,Gorombán és szemtele- j nül viselkedett. Nem volt te-') leintettél arra, hogy az eladó) is ember, sőt érző és gon-') dolkodó ember. Fenyegető-') zött és úgy viselkedett, hogy / a vásárlókat felháborítottaí Aláírás. Utca, házszám. i összecsapta a könyvet és') visszaadta. Az asszony meg-', szeppenve csúsztatta a ko-') sárba. ! — Most mondja meg, mití óhajt. ') — Három kiló marhahúst,') pörköltnek! Szépet, vegye-') sen. i VILLÁMGYORSAN csap-\ ta Jóska a húst a mérlegre, ) Az asszony fizetett a pénz tárnál. Átvette a húst és\ lábujjhegyen kiosont a bolt-) ból. A többiek csende:en') kérték az árut és illedelmes') köszönés után távoztak. ') Több panaszkönyvi beírás- 1 ra nem került sor. Megszó-f lalt az ébresztő óra, Jósika f felriadt álmából és frissen) kiugrott az ágyból. j (Rossi) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents