Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
1964. ÄFRIIJS 16, CSÜTÖRTÖK mir «revs* BEMUTATÓ DÁNSZENTMIKLÓSON Mini már hírül adtuk, a napokban érdekes bemutatót tar tottak Dánszentmiklóson a Micsurin Termelőszövetkezetben. Három esztendeje végez szőlögyökereztetést — vegyszeres keze léssel, nagyüzemi módszerrel — o gazdaság. Az idén 40 holdas szőlőiskolát létesít — s ezt tekintették meg megyénk szőlő gyökereztetéssel foglalkozó közös gazdaságainak szakemberei. Tapasxtalatcsere az ugodi üzemegységben, ahol a szőlőiskolát telepítik A Micsurin Termelőszövetkezetben alkalmazott szőlő- vessző-gyökéreztetés módszerének lényege: a vegyszeres kezelés. A telepítésre szánt szőlővessző kötegeket vegyszerbe mártják Sok fáradtságtól, nehéz munkától kiméit meg a szőlőiskola telepítőit az úgynevezett réselő. amelynek alkalmazása szükségtelenné teszi az ásó és túró használatát (Foto: Gábor Viktor) Kallódó néprajzi emlékek Kétnapos megbeszélés Cegléden Mozi a tanyaközpontban A nagykőrösi Rákóczi Termelőszövetkezet népszerű terv megvalósításába kezd rövidesen. Elhatározták, hogy mozit létesítenek a közös gazdaság központjában. A mozi különösen a tanyasiak számára teremt majd kellemes szórakozási lehetőséget. tározta a helytörténeti múzeum felállítását. Határozatának végrehajtására azonban még a szükséges helyiségek hiányában nem került sor. a legjobb úton halad, aminek az az oka, hogy a gyűjtők között legfeljebb háromnégy szakképzett néprajzos van, a többi a legjobb esetben jó szándékú amatőr. A gyűjtés ezért vontatott és sokszor egészen különös eredményekkel jár. Néprajzi szempontból sok, teljesen értéktelen anyagot gyűjtenek ösz- sze, viszont a nagy mennyiségű, valóban fontos anyag elkallódik. A néprajzi gyűjtés igen sokrétű feladat, kiterjed az öltözködésre, az élelmezésre, á lakásberendezésre, a kisipari tevékenységre. A cél az, hogy idejekorán összegyűjtsék és biztonságba helyezzék azokat a népviseleti ruhadarabokat, háztartási eszközöket, berendezési tárgyakat és kisipari munkaeszközöket, amelyek a letűnt korszakokban voltak használatosak, de ma már alig találhatók. Ez az anyag; lenne a legalkalmasabb arra, hogy a ma embere tanulságos, szemléltető képet kapjon segítségével a fejlődés mértékéről. A gyűjtő munkát meg kellene gyorsítani, mert: | ha továbbra is ilyen las-j ! san , halad, rövidesen már \ nem lesz mit gyűjteni. Délután az értekezlet résztvevői városnéző sétára indultak. Hídvégi Lajos ceglédi pedagógus ismertette a 600 éves város történetét, és; bemutatta az építészeti és' várostörténeti nevezetességeket. A városnézés után a délelőtt elhangzott előadásokat vitatták meg, másnap pedig a szomszédos Abony- ban tettek látogatást, ahol megtekintették az abonyi helytörténeti múzeum össze- gvűjtött, igen érdekes és értékes anyagát. A községi tanács már régebben elha-, • A Pest megyei múzeumigazgatók, a nemrég megalakult néprajzi szakbizottság tagjai, valamint a honisme réti gyűjtők kétnapos megbeszélést tartottak a Cegléd Kossuth Múzeumban, hogj megvitassák az időszerű szakmai kérdéseiket. Az értekezletet, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, í Pest megyei Tanács műve lődésügyi osztálya nevéber Kárpáti Gábor főelőadó nyitotta meg, majd dr. Morvát Péter, a budapesti Néprajz: Múzeum munkatársa ismertette a néprajzi kutatás jelenlegi helyzetét. Dr. Mezöni Károly, a Pest megyei múzeumok igazgatója a megye: múzeumok helyzetéről és i falumúzeumok problémáira: adott tájékoztatást. Utáni Ikvai Nándor, a Pest megyei népművészeti szakbizottság elnöke, a Cegléd: Kossuth Múzeum igazgatója a megyében végzett néprajz gyűjtés eredményeit ismertette. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában elmondotta hogy a gyűjtési munka nerr, A Fővárosi Villamosvasút azonnali belépésre keres kalauzt, váltóőrt munkára (11—43 év között) férfi ás női dolgozókat, géplakatosokat, lemezlakaloso kat. lakatosokat, betanított munkásokat. kábelfektetői és pályaszolgálati munkára (18—50 év közötti» fé--ű segédmunkásokat. Jelentkezés munkanapokon 8—14 óra között (szombat kivételével) Budapest vn.. Akácfa u. 15. fszt, IT. Üj színfolttal gazdagodott a műhely. Reggel hatan piros karszalaggal jelentek meg. Rajta a felírás: „Munkavédelmi őrség”. — Mi a fene. Ez meg micsoda — kérdezték itt is, ott is egymástól az emberek. — Jártatok suliba, ugye ? — kérdezte társait az örökké bo- rotválatlan Molnár szaki. — Na, ha jártatok, akkor tudjátok, mi az a vigyázó. Hát ezek itt vigyázok lesznek. Figyelik, hogy a nagy igyekezetben nem nyomjátok-e szét egymás tyúkszemét, meg hogy van-e védőszemüveg. Nemsokára bejött a rhűvezető. — Szaktársak, jöjjenek egy pillanatra ide. öblös hangja betöltötte a termet. Hamar együtt volt az egész műhely. — Láthatták szaktársak —> szólt a művezető —, hogy néhányon maguk közül karszalaggal jöttek dolgozni. A felírásból azt is sejthetik, mit akarunk ezekkel az emberekkel. Maguk is tudják. hogy az utóbbi időben sajnos, elég sok baleset történt. Sokat beszélgettünk már erről, de azt is meg kell mondani, hogy nem sok haszna volt. Hát akkor vigyázzanak egymásra. Most először azokat osztottuk be ügyeletbe, akik a legjobban vigyáznak magukra is, meg másokra is. De azt is megmondjuk, hogy sorra kerül mindenki. Ezek az emberek 'égy naplót vezetnek. Ebbe mindent be kell írni, amit tapasztalnak. Ha a vezetőség felelős valamiért, akkor is, de ha maguk, akkor is. Amikor elhallgatott, Molnár szaktárs újból megszólalt: — Mester szaktárs, nem vagyunk már gyerekek. Értjük mi a szót, mi a fenének ide őrség. Voltak, akik Mól- ' nárral értettek egyet, de akadtak olyanok is, akik a művezetővel. A mester hagyta, hadd vitatkozzanak egy kicsit, aztán újból közbeszólt: — Lehet, hogy Molnár szaktársnak igaza - van, csakhogy tegnap is láttam, igaz, ő nem vette észre; szemüveg nélkül köszörült. Nem mondom, jó szakember, érti a dolgát, de legalább igy értette az öreg Varga is, mégis kórházba került, éppen a köszörűgép miatt. Szóval higgyék el, hogy inkább túlbiztosítani magunkat, mint akárcsak egy karcolást is bekötözni. Meg aztán mindannyian itt voltak, amikor beneveztünk a műhelyek közötti versenybe. Nem mondom, állták is a szavukat, mert a munkával már nincs semmi baj. De a vállalásokban benne van az is, hogy nem lesz nálunk baleset. Hát ha vállaltuk, akkor tartsuk is be. Nem mi vagyunk az elsők, akik ezt az őrséget megszerveztük, de tudjuk, hogy ahol már van ilyen, ott alig van baleset. Molnár még mindig nem nyugodott meg: — Nézze mester, — mondta —, aki nem fogadott szót eddig, az ezután sem csinálja másképpen. Amit pedig rólam mondott, az igaz. de azt is megnézheti, hogy én úgy állok a köszörűnél, hogy ne érje a szemein a szikra. Mindenki tudta, hogy Molnár és Racs- kó jó komák. Éppen ezért nagyon csodálkoztak, hogy a drusza, aki eddig hallgatott, most ódalépett Molnárhoz, átfogta a vállát, aztán a tőle megszokott csendes modorban alaposan letorkolta: — Nem veszed észre öregem, hogy unalmas vagy? Mit okoskodsz? Árt neked ez az őrség? Tedd, amit mondanak. Aztán a mesterhez fordult: — Tudja mit, mester. Én a maga helyében a komámnak is felhúznék egy ilyen karszalagot. Ha olyan jól tudja a szabályokat, vigyázzon ö miránk. A többiek jót nevettek, de a mester komoly maradt. — Nem is olyan rossz ötlet. Mit szól hozzá Molnár szak- társ? ,Molnár szólni sem ] tudott a meglepetés-] tői. Csak azt vette] észre, hogy ott dí- í szelgett overállja uj-í ján a karszalag. í F. I. í Karsza tagosok Nemcsak az idősebbek, de a fiatalok is jól emlékeznek még rá Újlengyelben, mekkora kárt tett itt egy-egy hirtelen kerekedett szélvihar, — az aszályosabb nyarakról nem is szólva. Sok vágyat, új és újabb nekibuzdulást emésztett fel a homok. Találóan csúfolták a lengyeli határt a dabasi járás Szaharájának. Több nemzetiségű lakóit testvéri közösségbe forrasztotta a homokkal folytatott kemény küzdelem. Most, a falut alapító cselédek, sum- mások fiait és unokáit az Arany Kalász Termelőszövetkezeti Csoport fogja össze és irányítja a mind sikeresebb homoki gazdálkodást. Erdőkkel, szántókkal együtt 2800 holdra terjed a csoport birtoka. Ami a legfeltűnőbb, s mindenképpen elismerésre méltó: az 1600 hold szántóterületnek éppen a fele, — tehát 800 hold — nagyüzemi táblás művelés alatt áll. Ismervén a környék, a falu határának 3—4 évvel ezelőtti arculatát — most, hogy Fajth Pállal, a csoport elnökével járjuk a dűlőket, lehetetlen szó nélkül hagyni a nagy változást. A dánosi dűlőben pompás gyümölfsöskcrt ébredezik a tavaszi napsütésben a már megzabolázott homokon. — Termőorsós, törpe almafák — mutatja az elnök a szépen megeredt csemetéket — 68 hold, a múlt év tavaszán telepítettük. Hogy a nyulak ne tehessenek benne kárt, nyomban be is kerítettük. Ha minden jól megy, az idén már megkóstoljuk a gyümölcsét. A pótharaszti részen, 56 hold barackos kapaszkodik a homokhátra. Az elnök szerint olyan jól sikerült ez a telepítés is, hogy jövőre már némi termésre is számíthatnak. A nyulak j),t sem tydtak kárt tenni, egy elmés újítás nyomán — dróthálóval vették körül a csemeték törzsét — legalább tíz évre biztosították a gyümölcsöst. Különben van már egy 20 holdas szilvásuk is, amibe besztercei ringlót telepítettek. Sokat várnak a tíz holdnyi szamócától, ha beválik, nagyobb területen is termesztik. Számolgatjuk a már eltelepített és a most telepítés alatt levő holdakat, s kiderül, hogy eddig az Arany Kalász Tszcs tagjai kerek 250 hold homokot kötöttek meg aranyat érő gyümölcsössel. Javában telepítenek most is, >V»\\\V»\\\N\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\ nemsokára elültetik az ősszel elkezdett száz holdnyi szőlőt. Olasz rizling, meg kövidinka kerül a homokba. Igaz, azt még Klein Kától» főagronómus sem tudja, hogy a kötött, sőt inkább a vulkanikus talajok szőlőfajtája hogyan válik majd be, de reménykedik, hisz van rá példa, hogy az olasz rizling az. Alföld homokján is beváltotta már a hozzáfűzött reményeket. A tavaszi munka mellett — amit igen jó ütemben végeznek — a lánctalpas traktor megkezdte az ősszel telepítés alá kerülő földek forgatásét Jövő év végéig Újlengyelben 460 hold nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtelepítést vailhai magáénak az Arany Kalász Tszcs. Négyszázhatvan hold szőlő és gyümölcs egy alig másfélezer lelket számláló falunak, önmagában véve is tekintélyes birtok. Ráadásul értéktelen homokot foglal el, oryat, ami eddig csak gondot, bajt okozott a község lakóinak. A homok feletti győzelem, a továbbra is növekvő gyümölcsligetek azonban újabb gondot tartogatnak. Ki irányítja, szervezi a gyümölcsösök. szőlők szakszerű ápolásét? Lesz-e elegendő munkáskéz a termés leszedéséhez, osztályozásához, csomagolásához? Az elnököt nem lepik meg a kérdések. — Számoltunk mi ezzel is. Mihelyt az első csemegéket el- | ültettük, nyomban megszerveztük a szőlő- és gyümölcs- i termesztő szakemberek képzé- ; sét — mondja. Az ezüstkalászos tanfolyam keretében leginkább a falu fiataljai közül — 53-an vesz- . nek részt a szőlő-, gyümölcstermesztő tanfolyamon. Ez hároméves, a téli hónapokban elméleti, nyáron pedig gyakorlati oktatásból áll. Éppen a napokban vizsgázik a második l évfolyam, 8 jövő ilyenkorra a : tanfolyam hallgatói megkap- j ják a szakmunkás-bizonyítványt. Közülük kerülnek ki a leendő szőlő- és gyümölcs- termesztő brigádvezetők is. ’ Újabb tanfolyamot is szervez- i tek, amelyen 37-en vesznek részt. Ezenkívül 16 mezőgazdasági tanulót szerződtetett a csoport, akik ugyancsak a szőlő-, és gyümölcstermesztéssel ismerkednek. Újlengyelből jelenleg körülbelül háromszázan járnak el üzemekbe dolgozni. Legtöbben pesti gyárakban keresik kenyerüket, napi 5—6 órai utazás mellett. Vajon a falu, Újlengyel nem tud nekik biztosi tani munkát, otthon nem találnák ! meg jobban a számításukat? í Ha ezt a kérdést 15, vagy 20 : évvel ezelőtt teszik fel, azt ! kellett volna válaszolni, bi- ! zony a homok nem képes el- ! tartani művelőit. Ma azonban ; más a helyzet. Az Arany Ka- llász Tszcs — s ezt jól tudják la helybeliek —, máris jobb ke- íresetet biztosít tagjainak, í munkásainak, mint az eljáró í segéd- és alkalmi munkások- : nak a gyárak. I Jönnek is vissza az üzemek- ! bői. Kovács János. Szele Fe- i renc, Surman István végképp : búcsút mondtak a bejáró élet- : nek, s a csoportban keresik a 'megélhetést. Az elnök szerint * megtalálják számításokat. [Akik például a 26 napot le- ] dolgozzák átlagosan 1560 ío- : rintot visznek haza. Ez eléri az üzemi szakmunkások átla- j gát. Persze, ennél jóval többet : keresnek a képesítéssel rendel- : kező csoporttagok. A fiatalok — s ezt a tanfolyamokon való részvételük is bizonyítja —, szívesen dolgoznak a csoportban, nem vágynak el a faluból. A csoport pedig nemcsak munkát biztosit nekik, intézkedik a tovább taníttatásukról, hanem a szórakozási lehetőségekről is gondoskodik. A dabasi járás „Szaharáján” nagyot változott az élet. Az úri birtokok egykori cselédei — ezek fiai, unokái — legyőzték a homokot. A szaporodó gyümölcsösök, szőlőpászták pedig új reménységet érlelnek: kevesebb gondot okoz a homok és bőséget teremt majd a szőlő és a gyümölcs. Súlyán Pál Gyümölcsöskert a „Szaharában”
