Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

ÉPÜL A JÁTÉKVÁR vm. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1964. ÁPRILIS 15. SZERDA IALLOTTUK SZAKEMBEREK FIGYELMÉBE! ÍRUNK RÓLA SZÁZÖTVEN fenyő Mivel növelhetjük a rétek és a legelők szénahozamát? Százötven fenyőt ültetnek ki az idén a konzervgyár te­lepein. A fenyők már megér­keztek a telepre, a kiültetést most végzik a kertészek. (Godany felv.) •k Továbbképzéseken vesznek részt a konzervgyár doboz üzemének dolgozói. Hárman gépipari technikumban, az üzem karbantartói közül hár­man szakmunkásképző tan­folyamon tanulnak, többen pedig most végzik az általá­nos iskola hetedik-nyolcadik osztályát. ★ Naponta negyven hold sa­ját telepítésű óriás nyárt ül­tetnek ki az állami gazdaság törteti és nyársapáti határá­ban. Az idén tavasszal hat- százötvenkilenc hold óriás nyárt telepítenek. ★ Harminc mázsa napos csi­bét juttatnak a tervek sze­rint a kísérleti baromfi-fel­vásárló telepen a háztáji baromfi szerződőknek. Eddig már huszonnégy mázsát vásá­roltak meg a szerződők, és, négyhónapos nevelés után száz napos csibe után húsz ki­logramm baromfi húst adnak vissza a földművesszövetke- zethek. •k ötszáz tő rózsát ültetnek az idén a konzervgyár te­lepein a meglevő rózsák mellé. k Két lakást adnak át a na­pokban a városi tanács képvi­selői. A lakásokat társadalmi monkában építették az üze­mek, a város cigánylakossá­gának megsegítésére. k Két nagykőrösi tanuló is részt vett a megyei orosz nyelvtanulási versenyen. A nyolcadik osztályosok vetél­kedésén Farkas Éva a negye­dik helyet érte el, Győri Irén pedig huszonharmadik lett. k A méhészek figyelmét ismé­telten felhívjuk, hogy ápri­lis 20-ig a tulajdonukat ké­pező méhcsaládokat még be­jelenthetik az állatorvosi rendelőben. k Korszerű szőlőtermelés az alföldi borvidéken címmel dr. Csepregi Pál egyetemi ad­junktus, a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola szőlőművelé­sé tanszékének munkatársa tart előadást a TIT városi klubjában április 24-én, dél­után 5 órakor. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Optimista tragédia. Vis- nyevszkij színművéből készült látványos, magyarul beszélő szovjet film. A carmes-i film­fesztiválon kitüntetett alko­tás. (Tíz éven alul netm aján­lott!) Kíséröműsor: Ballada a gyermekekről. Városunkban a termelő- szövetkezetek mezőgazdasági­lag művelt területének 12,9 százalékát, összesen 5928 hold területet foglalják el a rétek és a legelők. E terület a vá­ros állatállományának egyik legfontosabb takarmánybázi­sa. A termelőszövetkezeti tag­ság jövedelmét mintegy negyven százalékban az ál­latok és az állati termé­kekből származó bevételek biztosítják. A fenti adatok alapján világos a rét- és Legelőgazdálkodás jelentősége. A kérdést még fontosabbá teszi, hogy rétjeink és lege­lőink állapota általában el­hanyagolt, és a rétek és le­gelők ápolására ez ideig nem sokat tettünk. A mezőgazdaság fejleszté­séről szóló legutóbbi párt­ós kormányhatározat, va'a- mint városunk vezető szer­veinek határozatai ez évben célul tűzték ki, hogy a rétek és legelők kezelésében fordulatot kell elérni. Ezt tükrözik termelőszövet­kezeteink ez évi tervei, ame­lyekben 800 hold műtrágyá­zását és 200 hold vegysze­res gyomirtását irányozták elő. Ebben az évben mint­egy 1500 mázsa műtrágyát biztosítottak erre a célra központi keretből. A rét- és legelőjavítás módszereinek kutatása az el­múlt években jelentős ered­ményeket hozott. Ma már ki­alakult a mi viszonyainkra alkalmazható eredményes és gazdaságos rét- és legelőja­vítási módszerek komplexu­ma, amelyet vázlatosan az alábbiakban lehet összefog­lalni. A rét- és legelőjavítás alapja a talajerő foko­zása. Az a korábbi álláspont, amely szerint a rétek és le­gelők a talaj táperejét növe­lik és a réteken, legelőkön levő pillangósok elegendő nitrogént állítanak elő, meg­dőlt. Tévesnek bizonyul az a gyakorlat is, hogy a réte­ket kis, ötven-száz kilo­gramm műtrágyaadagokkal kezeljék. At. összehasonlító vizsgá­latok azt mutatják, hogy a nagyobb adagú, holdanként két mázsa fölötti műtrágya­mennyiség kielégítő ered­ményt hoz. Jól jellemzik ezt a Martonvásári Kutató Inté­zet adatai 20,5 százalékos ha­tóanyag-tartalmú pétisóval végzett kísérleteik során hol­danként 50 kilogramm mű­trágya 155 kilogramm széna­többletet, 100 kilogramm mű­trágya 410 kilogramm széna­többletet. 200 kilogramm mű­trágya 741 kilogramm széna­többletet, 300 kilogramm mű­trágya 1029 kilogramm széna­többletet eredményezett. A nitrogén műtrágya ha­tására 10—15 százalékkal nö­vekszik a széna fehérjetar­talma. A vizsgálatok egyön­tetűen azt bizonyítják, hogy a rétek hozamát elsősor­ban a nitrogéntartalmú műtrágyák növelik. További növekedést lehet el­érni, ha a nitrogéntartalmú műtrágya mellett foszfor és káli műtrágyát is adagolunk. A csengődi mintalegelőn a legjobbnak három mázsa pé­tisó mellett 1,5 mázsa szu­perfoszfát és 80 kilogramm káli adagolása bizonyult. A műtrágyát ahol a viz kimosó hatása kevésbé érvé­nyesül és vízborítástól nem kell tartani, ősszel, ellenkező esetben kora tavasszal kell kiszórni. A vegetációs idő alatt fej trágyaként adott mű­trágya csak az öntözött le­gelőn érvényesül kellőkép­pen. Igen fontos a legelők gyom­irtása. Erre a célra a Diko- nirt és a Tributon gyom­irtó szer alkalmazható. Ná­lunk a legelők legveszedelme­sebb gyomnövénye a tö­vises iglic. Hatásos véde­kezés, ha Dikonirttal évente kétszer beperme- tezzfik a virágzás előtti stádiumban. Esetenként holdanként 1,6—2 kilogramm szert permetezünk ki 150 liter vízben. Tribu-( tonból 3 litert használunk fel húsz dekagramm Nike- ponnal és 200—250 liter víz­zel keverve. Gyomirtó szert csak azokon a foltokon alkal­mazzunk, ahol a tövises ig- lic tömegesen elszaporodott, mivel e szerek a rét és le­gelő pillangós és egyéb két­szikű növényállományát is kipusztítják. A rétek és legelők mecha­nikai ápolásánál felfagyás esetén a rétek felszáradása után a henger ad jó ered­ményt. A rétek fogasolása, hasogatása általában több kárt okoz, mint hasznot. Au­gusztusban és szeptember ele­jén a vakondtúrások és a zsombékok kiirtása az idő­szerű tennivaló. A rétek öntözése a hoza­mokat a vizsgálatok/sze­rint megfelelő trágyázás mellett két-háromszorosra növelte. Az öntözés időpontja: általá­ban első kaszálásig az ön­tözés nem szükséges, és a második, következő esetben a harmadik kaszálás előtt az időjárástól függően 80—100 milliméter csapadéknak meg­felelő vizet kell adni. összefoglalva: a tapasztala­tok és a kutatási eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a rétek és legelők hozama viszonylag egyszerű eljárá­sokkal is megkétszerezhető. H. L. A Szabadság tér és Kecskeméti út sarkán levő bérházak udvarait, az épülő szövetkezeti ház tövében a gycrekS is szorgoskodnak. Várat építenek! í Gödény felv.) Korszerű állattenyésztés ■ tekintélyes eredmények Szalmát lopott a fogatos Nem végződött jól Bálint István számára a múlt eszten­dő utolsó napja. Mint az ál­lami gazdaság fogatosa, szal­mát fuvarozott és út közben özvegy Bűz Miliályné azzal ál­lította meg, hogy nem tudna-e neki vinni egy szalmazsákra való szalmát? A borravaló, úgy látszik, na­gyon megtetszett a fogatosnak. Még aznap felajánlott Majo­ros Istvánnénak egy derék futrás szalmát. Az öt mázsát kitevő takar­mányért összesen egy százast kapott és valószínűleg arra gondolt, hogy ennyi pénzből dóridéval fejezheti be az óesztendőt és pohárral a kezé­ben köszöntheti az újévet. Ta­lán így is lett volna, ha a többszörösen büntetett előéle­tű' fogatos rajta nem veszt. Az ügyészség most vissza­esőként és folytatólagosan a társadalmi tulajdon terhére elkövetett lopással vádolja. Az állami gazdaság hízó ser­tés leadási tervét 150 száza­lékra teljesítette az első ne­gyedévben. Nézzük, mi van e mögött a szép eredmény mögött? Összesen, hatszázhúsz sertést adtak le, nyolcszázötvenegy mázsában. Hízó .marhából há­romszázhatvanegy mázsát, hetven darab'ot. A juhállo­mányból összesen ezerszázat küldtek és kül­denek még Görögországba. Augusztusban a termelőszö­vetkezeteknek továbbtenyész- tésre ezer jerkét ad át az ál­lami gazdaság. Ami a sertésállományt és a sertéstenyésztést illeti, a hizlaldában önetetös módszert vezettek be, sokkal korszerűbb körül­A gondosságért cserébe biztonság A hét utolsó napján már négy óra táján befejeződik a munka. Elcsendesednek az Arany János Tsz irodái. Vincze Ferenc a hizlalda kö­zelében állította le a traktort és szórta a vizet a gépre. Nyolc évvel ezelőtt Vincze Ferenc még gyalogmunkás volt és a Nagykőrösi Gépállo­más tanfolyamát látogatta. Amikor hazatért zsebében a bizonyítvánnyal, a gazdaság vezetősége rögtön alkalmazta és ma már a közös gazdaság legrégibb ~erőgépvezetője. — Hűséges munkatárs ez az ötven lóerős MTZ masina — mondja Vincze Ferenc. — Megérdemli a megbecsülést. Ezt a nagytakarítást minden szombaton elvégezzük. — A héten százötven holdat teljesítettem. Ennek egy része szántás volt, más részében kultivátoroztam. Néhány lépéssel arrébb Tóth Balázst találjuk. Az ő gépe már túlvan a szokásos „mosdatáson”. — Bizony, jó néhány hekto­liter vizet rászórunk a gépre, amíg tiszta lesz — mondja a traktoros. — Utána leolajoz- zuk a gépet és a forgó része­ket gondosan lezsírozzuk. Ügy hagyjuk itt a gépet a termelőszövetkezet udvarán, hogy. hétfőn reggel öt órakor csak felpattanunk a nyeregbe és már indulhatunk is. — Mióta traktoros? — Valamikor fogatos voltam és 1960-ban végeztem el a gép­állomáson az erőgépvezető tanfolyamot. A géppel most könnyű munkát végzek, mert a nagyjavítás óta még nem járattam be. Beszélgetés közben a ter­melőszövetkezet másik három traktora is bekanyarodik a tanyaudvarra. Jönnek a szom­batesti kozmetikára. A gondos ápolást biztonsá­gos üzemeléssel „hálálják meg” a masinák. — R — menyek között nevelőd­nek az állatok. Az önetetős módszer abból áll, hogy a nedves etetést tel­jesen beszüntették és csupán száraz eleséget kapnak a ser­tések, utána isznak rá vizet, annyit, amennyit akarnak. Ez sokkal kényelmesebb körül­ményeket biztosít az állatok etetésére, mivel a száraz ta­karmány állandóan előttük van, akkor esznek, amikor kedvük van. Nem fordulhat elő az az eset, hogy etetés közben dulakodnak az álla­tok, ami bizony nem a súly- gyarapodásukat szolgálja. Az állami gazdaság külső sertéstelepén készül egy ezres süldőszállás. Teljesen automa­tizálják, önetetővel, önitató- val szerelik fel. Egy fedél alatt ezer sertést gondoz majd egy gondozó. Az etetés, itatás automatizált, a tufa padozatot pedig trágya úttal látják el, amelyet a gondozó naponta kétszer le­tisztít. A külső sertéstelep felújítá­sa, korszerűsítése folyamatban van, félmillió forint beruhá­zást költenek rá. Az állami gazdaság tehené­szetében 8,7 liter az istállóát­lag. Ez elég magas, amit a korszerű tenyésztési módsze­reknek köszönhetnek. Három­száz tehenet tartanak. SPORT Területi labdarúgó-bajnokság Nagykőrösi Kinizsi II.— Ecser 4:1 (2:0). Nagykőrös, 200 néző. V.: Ká­rolyi. Kinizsi II.: Vadnay — Dan- csa, Lugosi, Bartha — Kecs­kés II., Mihály — Jeszenszki, Bakonyi, Klenovics, Csikós I., Aranyos. * A Kinizsi II. támadósora — Bakonyi irányításával — sók jó helyzetet teremtett és na­gyobb arányban is nyerhetett volna. A jó iramú mérkőzésen a körösi csapat helyes felfo­gásban játszott és biztosan nyert. Góllövő: Klenovics (2), Ara­nyos és Csikós 1. Jók: Vadnay, Bartha, Bako­nyi és Csikós 1. •k Nagykőrösi Kinizsi ifi— Ecser ifi 2:1 (1:0). V.: Vcrseczki. A Kinizsi ifi javuló teljesít­ménnyel, de csak némi szeren­csével nyert. Góllövő: Gábor, Báthori. Jók: Juhász, Bojtos, Kecske­méti és Gábor. k Nagykőrösi Építők—Mev.de 2:0 (1:0). Nagykőrös, 200 néző. V.: Petró. Építők: Tancsik — Falusi, Gulyás II., Ragó — Ocsai, Gu­lyás I. — Ványi, Szilágyi, Tóth, Csípő, Orsányi. A gyenge ellenfél ellen még gyengébben játszott a körösi csapat. Az Építőknek jobb fel­fogásban játszva nagyobb arányban kellett volna győzni. A csapatból csak Ragó és Gu­lyás II. játékát lehet kiemelni. Góllövő: Szilágyi és Tóth. k Nagykőrösi Építők ifi—Men­de ifi 2:0 (0:0). V.: Szelepcsényi. Az Építők ifi nagy akarással játszott és megérdemelten nyert. Góllövő: Szabó (2). Jók: Szabó, Fercsik, Kecskés. P. S. Kevés a jelentkező Mimkacrőproblémák a konzervgyárban munkákat, amelyeket előre el lehet végezni, mint pél­dául a dobozgyártást. Az üzem karbantartói már jó­val korábban megkezdték a munkákat, amit még szezon előtt be is fejeznek, hogy így a lakatos munkásokat is a termelőüzemekbe lehessen átcsoportosítani. — Tervünk még, hogy a raktárakból is a jelenlegi törzslétszámot átcsoportosít­juk a termelésbe, a raktá­rakban pedig diákok vég­zik majd a csomagolást, a ki­szállítást. — így különböző átszer­vezéssel, csoportosítással meg­oldódik a probléma, és sze­zonmunkásokra is lehet szá­mítani, azokra az asszo­nyokra, diákokra, akik csak nyáron mennek el dolgozni. Rohamosan közeledik a fő­szezon a konzervgyárban. Március 20-án megkezdőd­tek a szerződéskötések a sze­zonmunkásokkal. A diákok­kal együtt, — akik két-há- romszázan szoktak lenni — öt-hatszáz szezonmunkásra van szüksége a gyárnak. — Sajnos, munkaerőprob­lémákkal küzdünk — mondja Harsányi Lászlóné személy­zeti vezető — és' számítunk is arra, hogy problémák lesznek ezen a téren. Éppen ezért — mivel szezonmun­kások nem állnak rendel­kezésre megfelelő számban, úgy próbáljuk átvészelni a szezont, hogy azokat, akik a múlt évben szezonmunkások voltak, stabilizáljuk. — Az első és második ne- I gyedévben előrehoztunk olyan

Next

/
Thumbnails
Contents