Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
PEST MEGYEI t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1964. MÁRCIUS 11, SZERDA I A közös jelen és jövő fűzi össze népeinket 3Magtgar—bolgár barátsági nagygyűlés A Todor Zsivkov vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség kedden meglátogatta a magyar híradástechnikai ipar egyik korszerű nagyüzemét, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat. A bolgár vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. A kedves vendégeket a gyár főkapujánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint a gyár vezetői: Sellő Dénes vezérigazgató, Kovács Kálmán, a gyári párt- bizottság titkára és Sütő Lajos, a KlSZ-bi- Zottság titkára fogadta. V Az igazgatóság fogadószobájában Kas Oszkár műszaki igazgató ismertette a gyár helyzetét, fejlődését, nemzetközi kapcsolatait. A közvetlen, szívélyes hangulatú beszélgetés végén Todor Zsivkov meleg szavakkal mondott köszönetét a részletes, alapos tájékoztatásért. Ezt követően a vendégek gyárlátogatásra indultak. A gyárlátogatás során megtekintettek több műhelyt, s barátion, hosszasan elbeszélgettek az ott dolgozókkal. Ezt követően a vendégek a kíséretükben levő magyar vezetőkkel együtt részt vettek a gyár éttermében, a magyar— bolgár barátsági nagygyűlésen. Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg a gyűlést, ezután Kádár János mondott beszédet. Gyárlátogatáson (Gábor felv.) Kádár János beszéde Kádár elvtárs bevezetőiben köszönetét mondott a szives fogadtatásért s rámutatott: a Beloiannisz-gyár a magyal' ipar egyik fellegvára. A továbbiakban hangsúlyozta: — Végtelenül jó érzés, hogy e mai találkozónkon körünkben vannak a testvéri bolgár nép képviselői, magas vendégeink, tiszteit és szeretett elvtársaink. barátaink, a hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai. Engedjék meg, hogy ezen a gyűlésen, amelyet a bolgár—magyar barátságnak szentelünk, központi bizottságunk, kormányunk nevében én is köszöntsem, forró, elvtársi szeretettel üdvözöljem Todor Zsivkov elvtársiunkat, minden egyes bolgár vendégünket, népünk igaz és közeli barátait. — Kedves elvtársak, elv- társnők! — A magyar nép örömmel hall azokról a sikerekről, melyeket bolgár testvémé- pünk a szocializmus építésében elért. Alig húsz évvel ezelőtt Bulgária gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt elmaradott ország volt. Elsősorban mezőgazdaságáról ismerték, iparral alig rendelkezett, népe nehezen élt. — 1944. szeptember 9-én, amikor a hős bolgár partizánok a hadsereg antifasiszta egységeivel együttműködve megdöntötték a fasiszta rendszert, a hazafias arcvonal első kormánya elmaradott és kifosztott ország vezetését vette át. A maga urává lett bolgár nép azonban vállalta a nehézségeket. — Ma Bulgária ipara több mint tizenötször annyit termel, mint a háború előtt. Az ország, amely azelőtt nem gyártott gépeket, ma 103 országba exportálja gépeit. A szövetkezeti alapokra helyezett mezőgazdaság termelése jóval túlszárnyalta a háború előtti átlagot — Kedves elvtársak! Elvtársnők! — Dolgos népünk hétköznapjai nagy, bonyolult és sokszor nehéz feladatok megvalósításával, kemény munkában telnek. Sokszor úgy vagyunk, hogy szinte elfelejtjük, milyen nagy utat tett meg, micsoda nehézségeket küzdött le, milyen hatalmas eredményeket ért el népünk a szocialista társadalom, a népgazdaság, a kultúra, az életszínvonal fejlesztésében. Amikor egy másik szocializmust építő nép képviselőivel találkozunk, mint most I bolgár testvéreinkkel, és a j körnapok gondjaiból fejünket felemelve, a megtett utat áttekintve tájékoztatjuk őket helyzetünkről — megmondom — jó érzés fogja el az embeft. i — Szeretnék szólni azokról az eredményekről, amelyeket a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség áldozatkész munkájával, a párt vezetésével az osztályharc ma döntő területén, a szocialista gazdaság fejlesztésében elért. Népgazdaságunk a nehézségek mellett is egészségesen, az ötéves terv előirányzatai alapján fejlődik. A nemzeti jövedelem tavaly mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. A szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962- ben, az új szocialista mezőgazdaság termelése 4—5 százalékkal növekedett. Akármerre járunk az országban, mindenütt új alkotások hirdetik a munka diadalát. Szebbé, jobbá tenni népünk életét Leküzdöttük nehézségeinket — Mi a döntő? A döntő az, hogy pártunk és népünk nyugodtan tekinthet a testvérpártok, a testvéri országok és népek szemébe. Ök felbecsülhetetlen értékű, internacionalista segítséget nyújtottak nekünk mindenkor, amikor támadó ellenségeinkkel, a feltornyosult nehézségekkel álltunk szem- től-szemben. A magyar munkásosztály. a magyar nép jól élt az internacionalista segítséggel, és a párt vezetésével csapást mért a reakció erőire, győzelemre vitte nagy ügyét. Magyarországon ma szilárd népi hatalom van, leküzdöttük a személyi kultusz átkos kinövéseit, az ellenforradalmi felkelés erőit, fejlődött iparunk, kultúránk, emelkedik az életszínvonal. Befejezve az alapok lerakását, népünk ma már a szocialista társadalom teljes felépítésének művén dolgozik. — Minden tervünk, munkánk egy célt követ: hogy szebbé, jobbá tegyük népünk életét. Az idén 7 százalékkal kívánjuk növelni ipari termelésünket és nagy gondot fordítunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére. Különös fontossága van tehát annak, hogy ma mindenki lelkiismeretesen, legjobb képességei szerint, felelőssége tudatában álljon helyt a munka frontján. — Pártunk Központi Bizottsága éppen a napokban tárgyalta a mezőgazdaság és az építőipar helyzetét és feladatait. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy jobban kell dolgoznunk. A munka jobb megszervezésével, a műszaki fejlesztéssel, a munkafegyelem erősítésével emelnünk kell a munka termelékenységét minden területen. Gyorsabban, olcsóbban és jobban kell építkeznünk. — A parasztság az elmúlt ősszel nagyon jó munkát végzett, idejében és megfelelő területen elvetette az őszi növényeket, elvégezte a szántást. A vetések jól teleltek. Minden reményünk megvan arra, hogy az idén ellátjuk magunkat kenyérgabonával. Ehhez az kell, hogy egyetlen órát se mulasszunk; rövidesen reánk köszönt a tavasz, • neki kell látnunk a tavaszi munkának a szántó-vető ember örök bizalmával. — Elvtársak! — Hamarosan összeül a Hazafias Népfront III. kongresz- szusa. A népfrontmozgalom már eddig is jelentős sikerekkel büszkélkedhet népünk alkotó erőinek összefogásában, a szocialista közgondolkodás formálásában. A Hazafias Népfront feladatai a szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább növekednek. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ez a kongresszus megszabja azokat a mai és holnapi tennivalókat, amelyeket a népfront vállal a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében, a tömegek eszmei és politikai nevelésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében. — Kedves elvtársak! — A közös ügy szolgálatában fog össze immár 20 esztendeje a szocializmust építő magyar és bolgár nép. A fel- szabadulás óta a közös jelen és jövő fűzi minden eddiginél szorosabbra barátságunk szálait. Párt- és kormányküldöttségeink tárgyalásai, pártmunkás, népfront és ifjúsági küldöttségeink találkozói hozták még közelebb egymáshoz népeinket. A továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott: gazdasági kapcsolataink fej ődnek. Külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi öt évben csaknem 70 százalékkal emelkedett. ni a termelés nemzetközi szakosításával. — Ezeket az elveket a gyakorlatban támasztja alá Magyarország és Bulgária gazdasági fejlődése, amely a többi szocialista állaimmal való szoros együttműködésre épül. — Kedves elvtársak! — A nemzetközi küzdőtéren, ahol a szocializmus és a kapitalizmus, a béke és a háború, az építés és a pusztítás erői állnak szemben és küzdenek egymással, létfontosságú a béke erőinek tömörítése és egységes fellépése. Mi, magyarok és bolgárok, együtt a szovjet néppel, a szocialista közösség többi népével, a józanul gondolkodó, haladó emberek niillióival eltökélten harcolunk az új háború veszélye ellen, a világbékéért. Külpolitikánkat a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Álfialámos és Eeljes leszerelést Lehetőségek és nemzetközi összefogás — Elvtársak! I — Mindenki számára nyil- I vánvaló, hogy a szocialista I országok gazdasági fejlődé- ' sének elengedhetetlen feltétele a saját erőforrások maximális kihasz - ttása. A termelés tervsz' -u nemzet- i közi szakosítása és kooperá- j ciója, a műszaki és tudomá- 1 nyos együttműködés, a közös beruházások és a gazdasági együttműködés több, más formája azonban olyan hatékony eszköze a népgazdaság fejlesztésének, amelyet nem nélkülözhet egyetlen szocialista ország sem. Ezért a KGST tagországok kommunista és munkáspártjai politikájukban abból indulnak ki, hogy az egyes szocialista országok átfogó gazdasági fejlesztését össze kell kapcsol- I — Mindenekelőtt az általános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, mindenfajta atomkísérlet betiltására törekszünk. Üdvözöljük és értékeljük a moszkvai részleges atomcsendszerződést és lankadatlanul küzdünk az atomfegyverek teljes betiltásáért és megsemmisítéséért. I A genfi tizennyolcha talmi leszerelési értekezleten — ahol a tárgyalóasztalon ott fekszik a Szovjetunió több javaslata — a nyugati hatalmak magatartása miatt mind ez ideig nem jött létre semmilyen érdemi megegyezés. Időszerű, hogy az Egyesült Alla- j mok és a többi nyugati hata- I lom felülvizsgálja álláspont- í ját és a jövőben ne térjen ki I a békés tervek érdemi megvi- j tatása elől. — A magyar és bolgár kor- i mány — valamennyi szocialis- : ta országhoz hasonlóan — I nagyra értékelte Hruscsov elvtárs üzenetét a világ állam- i és kormányfőihez a területi viták és a határkérdések bé- I kés megoldásáról. Tudjuk, mi- j lyen veszélyt jelentenek a be- I kére a területi viták, a ha- ; tárviszályok. Az imperialisták j az idegen területek megszer- I zése utáni hajszában az el- ! múlt 50 esztendőben kétszer i sodorták világháborúba az ! emberiséget. A harmadik vi- ! lagháború pedig elkerülhetet- | lenül termonukleáris háború lenne. — Külpolitikánkban abból indulunk ki. hogy a békesze- rető^ államok együttes erőfeszítéseivel, a népek aktív és határozott harcával meg lehet akadályozni a háborút és el lehet érni a nemzetközi helyzet javulását. A Panamában, Cipruson, Dél- Kcreában. Dél-Vietnamban és Afrika, Ázsia és Latin-Amerika több más térségében lezajlott .események azonban az imperialisa államoknak arról a törekvéséről tanúskodnak, hogy fegyveres erővel tartóztatják fel a nemzeti fe szabadító mozgalom fejlődését. — A békeszerető magyar nép teljesen 'tisztában van azzal, hogy bizonyt« alapvető nemzetközi problémák megoldása nélkül nem lehet megteI remteni a tartós és szilárd I békét. Európában ilyen prób- 1 lémát okoz az, hogy a máso- | dik világháború után 19 évvel | még mindig nem került alá- : írásra a német békeszerződés, j Történelmi tapasztalataink i megtanítottak bennünket arra, I hogy a nyugatnémet militariz- mus az első számú veszély Európában. Ezért követeljük a német békeszerződés megkötését és j Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítását.. — Fontos minden lépés, amely elősegítheti a békét a világ valame y térségén. Ezért értékeljük nagyra a bolgár kormánynak a balkáni atom| fegyvermentes övezet megte- j rerr.tésére tett javas'atát. — Az európai béke megszi- 1 árdítása szempontjából residkívül pozitív lépésnek tekintenénk a közép-európai atommentes övezet i megteremtését és az e cél felé vezető úton a Közép- j Európában levő atom- és | hidrogénfegyverek befagyasztását. E javaslatok megvalósítása nagy jelentőségű lenne nemcsak a szóban forgó térség országai, hanem egész Európa számára. — Nagyon fontos valamennyi marxista—leninista párt és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése. A Magyar Szocialista 1 Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt sikeres harcot vív a marxizmus—ieninizmus tisztaságáért, a kommunista világ(Folytatás a .3. oldalon) /
