Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
itecvti K-ffcírlao 1964. MÁRCIUS 8. VASÁRNAP Fordítsunk nagyobb gondot ff rétek és legelők ápolására A farmosi Új Elet Tsz tagságának versenyfelhívása a megye szövetkezeteihez Az állattenyésztés, de különösen a szarvasmarha- és a juh tenyésztésének fejlesztésében nagy szerepe van áz állatok jó minőségű szálas takarmánnyal való ellátásának. Különösen nagy tartalékaink vannak a rét- és a legelőterületek fűhozamának növelésében. Az utóbbi időben azonban eléggé elhanyagoltuk ezek ápolását és így csökkent a termés. Éppen ezért elhatároztuk, hogy fontos feladatunknak tartjuk a rét- és legelőterületek gondozását, ápolását. Ezért a következő feladatokat végezzük el: 1. A réteket és a legelőket április 20-ig ápoljuk. A felületi munkákat a szükség szerinti eszközökkel — nyitott tárcsa, fogas, henger — végezzük. A gyomokat vegyszerrel is irtjuk. 2. A réteket és a legelőket a szükséges mennyiséggel idejében műtrágyázzuk. 3. A száraz kórókat, gyomokat, köveket és egyéb idegen anyagokat eltávolítjuk. 4. A pangó vizeket elvezetjük, a vízállásokat megszüntetjük. 5. A legelők jó kihasználása érdekében: — a háztáji és a közös állomány között a rét- és legelőterületeket célszerűen megosztjuk: — a legeltetést szakszerűen szervezzük meg. Az adottságokhoz mérten bevezetjük a pihentető, vagy szakaszos legeltetést; — a pásztorokat kioktatjuk, a delelőhelyeket kijelöljük, az acatot rendszeresen irtjuk. 6. A termés minőségének javítása érdekében akkor kaszálunk, amikor az uralkodó füvek a legjobb termést adják. A jó minőségű széna biztosítása érdekében intézkedési tervet készítünk és annak végrehajtását elősegítjük és ellenőrizzük. 7. Ügy látjuk, hogy a környező termelőszövetkezetekben is sokat kell tenni a rétek és a legelők terméshozamának növelése érdekében, ezért felhívjuk a megye termelőszövetkezeteinek vezetőit és tagjait, hogy hozzánk hasonlóan fordítsanak nagy gondot ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Javasoljuk, hogy az elért eredményeket a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai értékeljék. A mezőgazdasági osztályok jelöljenek ki szakbizottságot, amelyek a helyszínen ellenőrzik a vállalások teljesítését, még pedig legalább háromszor: májusban, júniusban és augusztusban. Javasoljuk továbbá, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek egyetértenek felhívásunkkal, csatlakozásukat jelentsék be a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Farmos, 1964. március 6. A termelőszövetkezet vezetősége A mezőgazdasági termelésre esztendőről esztendőre nagy leiadatok várnak. Gondoskodnia kell az ország lakosságának élelmiszerellátásáról, a feldolgozó ipái' számára nagymennyiségű nyersanyagot kell adnia, s emellett nagyon fontos népgazdasági érdekek fűződnek a mezőgazdasági exporthoz is. Az igaz, hogy a húsz-har- minc esztendővel ezelőtti helyzethez képest a mezőgazdasági export részaránya kisebb, mint az ipari termékeké. De azoknak a terményeknek, termékeknek, amelyek a mezőgazdaságból vagy az élelmiszeriparból kerülnek küllőidre, most lényegesen nagyobb az értéke, mint a felszabadulás előtt. A mezőgazdasági export tehát fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében. Különösen nagy a szerepe a tőkéspiacokon, mert míg tavaly a népgazdaság ösz- szes exportjából a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszer- ipar alig több, mint 20 százalékkal részesedett, addig a tő- késvíacokra irányuló exportnak csaknem ötven százalékát mezőgazdasági, vagy mezőgazdasági eredetű termékek tették kiAz idei esztendőben nagyon fontos feladat, hogy a mező- gazdaság export-import egyenlege még kedvezőbben alakuljon. Ezt két módon lehet elérni. Az egyik: csökkenteni a mezőgazdaság termékeinek behozatalát, vagyis megtermelni azokat a terményeket, amelyek a lakosság ellátásához, az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtéséhez szükségesek. A tavaly őszi vetés jogossá teszi a reményt: az idén sikerülhet hazai termésből biztosíBúza terem majd ... let szárnyaira kap. A természet mostohagyermekéből az emberi alkotóerő és a technika varázskertjévé válik a nagykátai járás. Déli felének az épülő II. tiszai vízlépcső juttat éltető vizet az északi rész pedig a saját vízrendszerével művel csodát. Kertészetek és takarmány- növények zöldellnek majd buján, jó húsú tehenek ontják a zsíros, bőséges tejet és bírja majd a szárazságot a búza ott, ahol eddig senyvedett még a rozs is. Mindez — úgy mondják és úgy hisszük — nem is olyan soká, a hatvanas évek végefelé válik valóra ... Nagymiklós István tani az ország kenyerét. Azért azonban, hogy a nagyobb vetésterületen valóban jó legyen a termés és a megtermett kenyérgabona a lehető legkisebb veszteséggel raktárba is kerüljön, még nagyon sokat kell tenni. Az üzemek szakemberei, vezetői és dolgozói a búza- termesztés időszerű tennivalói során gondoljanak arra, hogy lelkiismeretes munkájuktól nemcsak a kenyérellátás függ, hanem az ország kedves» külkereskedelmi helyzete is. A másik feladat: növelni azoknak a terményeknek, termékeiknek a mennyiségét és minőségét, amelyek — a hazai igények kielégítése mellett — exportra kerülhetnek. Lehetetlenség lenne valamennyi terményt, terméket felsorolni, s a velük kapcsolatos teendőiket egy rövid írásban elmondani. Igv csak nagyon vázlatosan néhány exportra is fontos terményről és termékről eshet szó. Az állati eredetű termékek — köztük mindenekelőtt a marhahús — jelentős arányban részesednek a mezőgazdasági exportban. Az állattenyésztés fejlesztésének hazánkban kulcskérdése a takarmány- ellátás. A takarmánynövények hozamának növelése, a rendelkezésre álló takarmányok leggazdaságosabb felhasználása módot nyújt arra, hogy meglévő készleteinket részben gyarapítsuk, másrészt a rendellcezésre álló takarmány- nyal több húst. tejet, s más állati terméket termeljünk. A több takarmány — több jószág. A hazai igények kielégítése is mind több állati terméket kíván, s ha az állati termékek exportját fejleszteni akarjuk, akkor az eddiginél többet kell tennünk a ta- ka nná n ytermelésért, és takarékos felhasználásért. A zöldség- és gyümölcsfélék exportja ugyancsak jelentős mennyiségű devizához juttathatja az országot. A termelés fejlesztéséért eddig is sok minden történt hazunkban. A zöldségexportnál a minőség meUett különösen az értékesítés ideje játszik na- ! gyón fontos szerepet. Az úgy- j nevezett primőr időszakban és a késői utószezonban van arra nagyobb lehetőségünk, hogy zöldségféléinkkel megjelenjünk a külföldi piacökon. A főszezonban pedig akikor fogadja a külföldi kereskedő a magyar zöldségfélét, ha azzal a hét első napjaiban jelentkezünk. Tehát a szombati, vasárnapi szedést lehet értékesíteni. Mindenképpen indokolt ehhez az eddiginél jobban igazodni. A gyümölcs- féléknél az áru egyöntetűsége, s jó minősége dönti el az exportképességet. A követelmények nagyon nagyok. A felvásárló kereskedelem sokat tehet az áru megfelelő osztályozásával, csomagolásával. (Bár ezt a munkát érdemes a termelő üzemeknek is magukra vállalniuk, ha van valamelyes lehetőségük rá.) A termelő üzemekre vár viszont a megfelelő növényvédelem. A minőség körüli hibák túlnyomó többsége a rossz védekezés „eredménye”. A védekezés elhanyagolása a termelőket -is károsítja, s károsítja az országot is. ezért az eddiginél is sóikkal nagyobb figyelmet érdemel a gyümölcsösök szakszerű gondozása, ápolása. A szántóföldi termények közül a cukorrépa, a napraforgó, a dohány és egy sor aprómag exportja jelent nagyobb tételeket. De fontos a hagyma, a paprika, a rostlen s még egy sor más növény exportja is, hiszen nagy lehetőségeink vannak ezeknek a terményeknek az értékesítésére. Mind a cukorrépa, mind a napraforgó és dohány vetésterületeit, valamint termésátlagait indokolt növelni. Különösen a cukorrépaérmelés hozhat jelentős értékeket az ország számára, hiszen az utóbbi esztendőkben a cukor világpiaci ára magasra szökött, így a cukor értékesítése előnyös. A termelő üzemek is jói járnak a nagyobb cukorrépa területtel, a nagyobb cukorrépatermés esetén. Mezőgazdasági exportunkat az idén azért is számottevően kellene növelni, mert a tavalyi kcr.yérgabonavásárlás nagy terheltet rakott népgazdaságunkra. E mellett a mezőgazdasági termelés fejlesztése sok műtrágya, gép, s egyéb felszerelés behozatalát teszi szükségessé. Amellett tehát, hogy a mezőgazdasági export hozzá- járul az egész népgazdaság fejlődéséhez, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekeit külön is szolgálja. Törődjünk többet az export termények termelésével, adjon a magyar mezőgazdaság az idén még többet a külföldi piacokra is, hogy hazánk, gazdasági erejét növeljük, ' jóhírünket is tovább gyarapítsuk: a földkerekségen. Almás: István Vegyszeres gyomirtás a máktáblán A zsámbéki felsőfokú mező- gazdasági technikum és tsz- vezetöképzö iskola agrármérnök tanárai oktató munkájuk mellett gyakorlati kisérle ékkel is foglalkoznak. Azokba többnyire bevonják különböző tsz-ekben vezető pozíciót betöltő volt hallgatóikat is. Pa i Nagy Elemér, az intézet igazgató-helyettese és a növénytermesztési tanszék vezetője például legutóbb a mák egy elés nélkül való termesztésére végzett eredményes kísérleteket. A mák egyelés nélküli termelése egyébként az eddigi termelési módszeméi gazdaságosabbnak bizonyult. Páti Nagy Elemér ezekután idén a gazdaságosabb mákfermelés továbbfejlesztésére újabb kísérleteket végez. Üvegházban már nagyon jő eredménnyel kipróbálta a Gyógynövényku ató Intézet által ajánlott vegyszerekkel a mákvetés gyomtalanítását. Idén ezt a kísérletet Zsámbék környéki tsz-ekben — szintén volt tanítványaival közösen — szabad földön folytatja. Minden valószínűség szerint a szabadban is sikerül a máktáblában a vegyszeres gyomirtás és jövőre már a terméshozam növelésében nagy jelentőségű új módszer kétségkívül elterjed a nagyobb gazdaságokban. MEGKEZDŐDÖTT A SZŐLŐOLTÁS Az utóbbi napokban országszerte megkezdődött a szőlőoltás: a szükséges alanyvesszőket és az oltógallyakat már az ősszel begyűjtölték, s most a vermekből, pincékből kikerülő vesszők biztonságos alapot adnak a tömeges szaporításhoz. Az állami gazdaságok kereken 30 millió, a termelőszövetkezetek pedig 5 millió oltványt készítenek a tavasz folyamán, további 15 milliót az Ültetvényterv Vállalat készíttet a szerződő gazdaságokkal. Munkára kész a szobi járás gépparkja Tízmilliós gépállomány a tsz-ekben volt. Nem fejlődhetett azonban ennek megfelelően az erőgépeket kiszolgáló munkagépek száma, mivel ezek beszerzésére csupán ötszázezer forintot, míg traktorok vásárlására 2 357 000 forintot fordíthattak. Az új munkagépek egy részét az AGRO- KER csak múlt év végén szállította, s így ezek most a tavaszi munkák során dolgoznak először. Az erőgépek szükséges javítását a Vámosmikolai Gépállomás nagyrészt már befejezte, kivéve három Zetor- traktorét, amelyeknek cseremotorját még nem sikerült beszerezni. A munkagépek javítását maguk a tsz-ek március 10-ig elvégzik. A járás tsz-ei jelenleg tízmillió forint értékű gépállománynyal rendelkeznek, 1964-ben további tíz erőgéppel, egy silókombájnnal, egy Orkánnal és harminc pótkocsival fejlesztik gépparkjukat A Vámosmikolai Gépállomás saját 54 erőgépének javításával is elkészül e hó közepéig. 1964-re a gépállomás gépberuházási hitelt nem kapott és így a ráháruló feladatokat, csak a munka jó megszeivezésévei, kettős műszakban végezheti el. Még így is nehézségeket okozhat, hogy kevés a rendelkezésére álló borona, tárcsa, síma henger, kultivá- tor és küllőkapa. Az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság húsz darabból álló teljes erőgépállományán a szükséges javításokat saját gépjavító részlege már befejezte, a munkagépek javításával pedig a napokban elkészül. A tavaszi munkákat a gazdaság kettős műszakiban, végzi és így permetezőgépeit ha igényük, a járás termelőszövetkezeteinek rendelkezésére bocsáthatja. ^V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ MÁR A NYÁRRA GONDOLNAK Végig a Duna partját eltöredezett vastag jég tömbök szegélyezik. Kár lenne bevárni, míg elolvad a jég, hiszen kiválóan alkalmas a meleg nyári napokban hűtési célokra. Ezért szedik és darabolják fel a nagymarosi parton is: elszállítják a törökmezői turistaházhoz, ahol a jeget vermekben tárolják nyárig (Foto: Gábor) Kevés helyen sanyargatja erősebben a nyári növényzetet a homok, mint errefelé, a Jászsággal határos nagykátai járásban. Ezen a tájon évente ötszáz milliméternél kevesebb csapadék hull a szántóföldekre. Ennék is nagy része késő ősztől télen át,! kora tavaszig esik, tehát j nem, amikor a legjobban várják. Július-augusztus táján j tikkasztó itt a hőség, s mar, j éget a homok. Bizony kánikulában .. wires egy árva fűszál, a törzs közt kelőben, nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ-mezőben .. A gondokkal küzdő agro- nómnusok ugyanezt mondják prózaiam amikor megállapítják: kót-három mázsa rozsot terem holdanként itt a homoik. Az itt termett rozsból sült kenyérnek önköltségié bátran vetekedhet a legdrágább importbúzából sült kalácséval is. Mert a munka majdhogynem úgy meg- j van vele, mintha tizennyolchúsz mázsa búzát adína a homoknak holdja. Pedig a bajnak orvossága van, hiszen nem olyan mesz- szi ide a Tisza, legalábbis a járás alsó vagy déli határától. Az északi résznek meg ott van a Tápió és a Hajtő, és még néhány kisebb patait. Ha elképzeli az ember, hogy azok mennyi vizet visznek kárba, kukoricatöréstől répasarabolásig, s ha annak csak töredékét fognák fel tározókba. akkor máris szebben fest * homok dolga, illetve szebben festene. .. Úgy mondják, épül is tározó jócskán, néhánynak már majdnem kész is a terve, egynek pedig már 1964. december 20-ra tűzték ki üzembe helyezési határidejét. Ez a gombai patakon épül, s a számítások szerint 400 ezer köbméter vizet kell tartalékolnia. A gombai Vj Elet Termelőszövetkezet 270 hold takarmány öntözésére kívánja felhasználni ott a felfogó’t vizet. Farmos és Tóalmás között, mintegy 28—30 ki lo- ! méteres Hajta-szakaszon pedig nyolc tározót építenek a távlati tervek szerint. Ennek ! a tározó „családnak” az első j tagja Farmoson épül, mint- j egy nyolcszázezer köbméter vizet várnak tőle, ötven- holdas víztükör alatt. Czer- van Sándor, a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat technikusa újságolja ezt. Nyomban hozzáteszi azonban, hogy egyelőre még nem lesz alkalmas öntözésire ennek a j vize, mert a szikes talajból | sok lúgot kiold. Többszöri ‘ vízcserére lesz szükség ahhoz, hogy bátran a szántóföldekre ereszthessék a tározó vizét. Nem került szóba még a tápiósági tározó, amely egymillió köbméternyi vizet ígér, Valamint a gombai patakra tervezett második, s, majdnem ugyanakkorára sza- í bandó vízgyűjtő medence. Azj előbbivel kapcsolatban me- J rült fel az a gond, ami J miatt voltaképpen érdeklőd- j ni kezdtünk a víztárolók / iránt: pénz már van hozzá J elég, csak a tervezökapaci- ^ tás hiányzik. Furcsállottuk} ugyanis, hogy az állam meg- J adja rá a pénzt, a tervező J vállalat pedig halogatja a J kivitelezést. ; Beszéltünk evégből Hen- f zsely Ferenccel, a Közép- 5 dunavölgyi Vízügyi Igazga- \ tóság munkatársával. így \ tudtuk meg, hogy nem in-1 dokolatlan a késlekedés. Igaz, \ hogy még ez évben el kelle- \ ne készülnie a tározónak. | s valóban rendelkezésre áll í hozzá a pénz, de a kivi- J telezési tervek ellenőrzése J során kiderült egy bökkenő. J Nem a legkedvezőbb helyen J jelölték ki a tározót, s aj kívánatosnál kisebbre ter- J vezték. Most új terv ké- í szül, amely szerint a fo- S lyón valamivel lejjebb, s í jelentősen nagyobb víztáro- í zót építenek majd. Igaz, { hogy ez többe kerül, de a j nagyobb tározóknak több a j vize és gyorsabb az araor- [ \ tizációja. ,! Ha Miló Bélát hallgatja j ; az ember, nem jut már| | többé eszébe a homok mos- í 1 tohasága, hanem a képze-* Március 15-ig teljesen rendbehozva, kijavítva munkára készen áll a szobi járás egész mezőgazdasági gépparkja. Ez derül ki a járási mezőgazdasági osztály alapos vizsgálat után elkészített jelentéséből. Megállapítja a jelentés, hogy az elmúlt évben nagy haladást ért el a járás tíz termelőszövetkezete a gépesítésben. Míg 1962-ben csupán 19 erőgéppel rendelkeztek, addig múlt év végére erőgépeik száma már 41 A mezőgazdasági termelés és az export
