Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-07 / 56. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 5(5. SZÁM 1964. MÁRCIUS 7, SZOMBAT Szülőknek és fiataloknak a pályaválasztásról Elmélet és gyakorlat - Atom és valóság - A holnapról kell dönteni „Hová adjam (gyermekem, menjen mindjárt dolgozni, vagy tanuljon tovább?" Ezek a töprengések egyre inkább sürgetőbbé válnak a családon belül. A gondos szülő figyelemmel kísérte gyermekének minden megnyilvánulását, érdeklődési körét, és mindezeket figyelembe véve adhat tanácsot gyermekének jövőjét illetően. Országunkban tervgazdálkodás folyik és mindén téren, így a beiskolázások vagy a szakmunkásképzés területén is tervszerű munkát végeznek. Ez a tervszerűség egyre inkább jó irányba érezteti hatását. Mégis előfordul, hogy egy- egy divatos pálya vagy szakma felé fordul fiataljaink figyelme, sok esetben a szülői rábeszélés eredményeképpen, pedig jóllehet, hogy annak a gyermeknek sem kedve, sem érzéké nincs a szülő által, szamára kiválasztott pályához. így adódnak azután az olyan esetek is, mint a közelmúltban történt, egy egy ilyen szülő a városi pártbizottság segítségét kérte ahhoz, hogy fiát segítsék hozza, hogy fodrász legyen. Nem arról van szó, hogy a fodrász. kozmetikus vagy fényképész szakma kihalásra lenne ítélve, hanem arról — közel sincs annyi tanulóra szükség e pályákon. mint amennyi a jelentkező. Szeren cséré a végzős hallgatók mindinkább észreveszik a különböző szakmák szépségét. így találkozhatunk azután olyan esettel is, hogy egy gyermek, akibe szülei már kis korában szinte belénevelték, hogy orvos vagy mérnök lesz — az iskolai politechnikai oktatás hatására más pályát választ — még akkor is, ha az ő elképzelése a szülőkével ellenkezik. Ezek az esetek bizonyítják legjobban az 5+1-es vagy a 4+2-es oktatás helyességét, megvalósítva esetleg kisebb hibák ellenére is azt a célt, amit az oktatási forma kitűz: váljon szorosabbá az iskola és a gyakorlati élet kapcsolata. Gazdasági életünkben egyre követelőzőbben lép fel a szakemberképzés ahhoz, hogy a gépesítési problémák megoldást nyerjenek. Mezőgazdaságunk éppen a gépesítés miatt mind nagyobb szakmunkásgárdát igényel. Rövid idő alatt olyan gépek születtek, melyekre évekkel ezelőtt még gondolni sem mertünk. De a gépek mit sem érnek, ha nincs mellettük a megfelelő, jól képzett szakember. Az iparban az automatizálás is hasonló feladatokat ad. Városunkban a pályaválasztás, évek tapasztalatait figyelembe véve, nem valami megnyugtató, hiszen középiskolai szintű oktatási intézmény, a gimnáziumot kivéve, nem volt. A gimnáziumi oktatás is elavultnak mondható. A * megváltozott körülményeket figyelembe véve, a helyzet ma még, ha nem is teljesen kielégítő, de mégis megnyugtatóbb képet ad. Annak ellenére, hogy az általános iskolát végzett fiatalok egyre inkább a gyakorlatiasabb jellegű technikumok felé orientálódnak — mégis bátran elmondhatjuk, hogy soha ennyi tanulója nem volt az Arany János gimnáziumnak, mint az elmúlt években. 1964—65 tanévben a helyi [ gimnáziumban is bevezetik a | szakközépiskolai képzést, j egyelőre csak két osztály- j ban — szőlő- és bortermelő, ' és zöldségtermelő és növény- | hajtató szakágban, ahol négy | éven keresztül tanulnak a hallgatók és az érettségi bi- j zonyítvány mellé szakmunkás- j levelet is kapnak. Az élelmiszeripari iskola is közép- | iskolai szintre lép, és váró- 1 sunk konzervipara nagy jö- | vöt biztosít a fiataloknak. BŐVÜL A GÉPPARK Az Arany János Termelő- szövetkezet ebben az évben bővíti gépparkját. A tervek szerint fűkaszálót és kulti- vátort, silókombájnt. vetőgépet, traktorokat, és teherautót szándékozik venni. Ötéves o Szabadság Termelő- szövetkezet kertészeti brigádja Hol vannak a fiatalok? Mi a megoldás Huszonöt ember, — férfiak és nők vegyesen. — 1959-ben egy családban alapítottak. Az ember azt hinné, hogy a legnagyobb összetartó erő ebben a brigádban az volt, hogy a brigádtagok egytől-egyik kertészek és a közös érdeklődés, az egyforma tudás, az évtizedes gyakorlat hozta őket össze. Ezzel szemben az igazság az, hogy csak ketten vannak közöttük kertészek, Kecskeméti László brigádvezető és Tekes Ambrus. A brigád tagjai in- nen-onnan jöttek. Volt, aki egész életében a növénytermesztésben dolgozott, szép számmal vannak, akik a szőlőgyümölcstermelésből érkeztek. Olyan is akad, aki minJó úton halad az oktatási reform megvalósítása Az irodagéptechnikai vállalat helyi telepe az elmúlt évben érettségizett fiatalok segítségére sietett, az idén megint alkalmaz érettségizett fiatalokat ipari tanulónak, nem beszélve azokról a lehetőségekről. amelyek más üzemekben, ktsz-ekben és a mezőgazdaságban adódnak. Ahhoz, hogy fiataljainkban kialakíthassuk a pályaválasztással kapcsolatos, komoly elképzeléseket, a hivatástudatot, a munkára való nevelést a szülőkre és a pedagógusokra egyaránt igen nagy feladat hárul. Az osztályfőnöki órák anyagát is mindinkább a pálya- választás témája töltse ki. A közelmúltban megjelent „Pályaválasztási tanácsadó” nagy segítséget nyújt a szülőknek, a pedagógusoknak és gyermekeknek. A nyomtatvány minden iskola igazgatójánál megtalálható. Az iskolai és szülői nevelőmunka további feladatai közé tartozik fiataljainkkal megértetni, hogy minden emberre egyaránt szükség van hazánkban a szocializmus teljes felépítéséhez. Horváth József, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztály vezetője A nagykőrösi pedagógusoknak az oktatási reform végrehajtásában elért eredményeiről, s a munkájukban adódó problémákról beszélgettünk Kiss Lajossal, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. —Az új oktatási reform intézkedéseinek megvalósítását — kezdte nyilatkozatát Kiss Lajos — nagyban elősegítette, hogy az utóbbi években erősödött a pedagógusok eszmei és politikai egysége. Egységes pedagógiai elvek vezetik őket a munkában és fejlődött az eszmei-politikai képzés is. — Pedagógusaink teljes számban az új tanterv szerint j tanítanak. Megismerkedtek a Művelődésügyi Minisztérium | által kiadott nevelési tervvel, amely többek között, sok hasznos módszertani újítást is tartalmaz. — A teljes szakrendszerű oktatást mennyire sikerült meg v a lósí tani Na gykőrösö n ? — Színién az oktatási reform célkitűzéseinek megvalósítását célozza, hogy az általános iskolák felső tagozataiban csaknem teljesen sikerült megvalósítani a szakosított oktatást. Legutóbb 6 külterületi iskolát körzetesítettünk, s ezzel a tanulók 92 százaléka szakszerű oktatásban részesül. Az előző 84 százalékos átlaghoz mérten ez jelentős előrehaladásnak számit. A körzete- sített iskolák felső tagozatos tanulói rendszeresen bejárnak valamelyik városi iskolába, s így sokkal tökéletesebben elsajátítják az anyagot. Még négy külterületi iskola körzetesítése van hátra, s valószínűleg a közeljövőben ezekre is sor kerül. — A százkilencvenkét bejáró tanulónak biztosítottuk az összes feltételt a tanuláshoz. Külön autóbuszjáratok szállítják őket az iskolába, s vissza a tanyára. Az arra rászorulókat a tanács útiköltség segélyezésben részesíti, s az autóbuszjáratot igen kedvezményes áron vehetik igénybe a tanulók. Az iskolákban megszervezték a még elmaradott tanyai tanulók szaktanári korrepetálását, s ezzel elérhetjük azt, hogy a továbbtanulásnál ezek a tanulók nem szenvednek hátrányt. — Könnyíti a helyzetünket a hat újonnan épíétt tanterem is, bár a városban még így is nagy a tanteremhiány. Ezenkívül is számos tárgyi és anyagi nehézséget állít elénk az oktatási reform, de reméljük, hogy ezeket nevelőink a tanács segítségével leküzdik. — A politechnikai oktatás bevezetését mennyire sikerül: megvalósítani? — Kiszélesítettük a politechnikai oktatást. A város összes általános iskoláiban és a gimnáziumban is az 5-j-l-es rendszer szerint folyik a tanítás. Az Arany János Gimnáziumban a következő tanévben induló mezőgazdasági szakközépiskolai osztályok a politechnikai oktatás legmagasabb fokát jelentik. Az innen kikerülő tanulók, mint középkáderek képzett mezőgazdasági szakemberek lesznek. , — szatmári — dig az állattenyésztéssel bajlódott. Abban azonban mind a huszonötén megegyeznek, hogy világéletükben a mező- gazdaságban keresték meg mindennapi kenyerüket. Van azonban egy kis szépséghibája is ennek a brigádnak. Ne gondoljunk semmi rosszra. Alig több. mint egy pörsenés a tiszta arcbőrön, de jó lenne, ha ez sem lenne. Nincsenek fiatalok. Pedig maga a termelőszövetkeze1 vezetősége és a brigádtagok is nagyon szívesen látnák a fiatalokat, akár mint mező- gazdasági tanulókat, akár olyan tagokat, akik majd idővel tanfolyamokon vagy pláne technikum levelező tagozatán szereznék meg a szükséges képesítést. — Hát nem nagyon jól állunk ebben a tekintetben! — csóválják a fejüket a brigád tagjai. Az átlagos életkor ötvenöt év. Egyetlen fiatal tagunk van, a huszonnyolc éves Szebelédi Gáborné, aki holtbiztos, hogy nem bánta meg a brigádtagságot. Bényei Feri bácsi a legidősebb és bizony lassan már rászolgál a megérdemelt nyugdíjra. — Egyet azonban még tegyünk hozzá! — mondotta Kecskeméti László brigádvezető, hogy tagjaink négy év alatt nemcsak remekül összeszoktak, hanem igen eredményesen megtanulták a kertészkedést, úgyhogy kis túlzással mondhatnám: olyan jól dolgoznak, mintha otthon a szekrényben vagy a ládafiában őriznék a szakmunkásbizonyítványt. — 1 az elmúlt év utolsó A napjaiban vasúton utazó embernek feltűnt a pályaudvar rakpartján egy kocsi. Ezt a járművet postakocsinak ismeri mindenki, még szakszerű meghatározása is az. Azt olvashatjuk róla a Révai Lexikonban, hogy „nagy forgalmú viszonylatokban használják a zöldre festett... postajelvény - nyel díszített szabvány alakban és méret szerint készített, kis és nagy ka- riol kocsit”. A kis kariol kocsi állott a leírt helyen, postajelvénnyel. Azzal a gondolattal nézte végig az ember, mint azt a tehenet, amelyet éppen a vágóhíd kapuján vezetnek be. önkéntelenül is azt mondtuk, hogy ennek is vége. Ütött-kopott öreg jószág volt, megtette a kötelességét. A körösi aszfalton sokszor végigdübörögtek kerekei, hozta és vit^e a csomagokat, leveleket és más küldeményeket a vasútállomás és a postahivatal között. A régi helyére új lép, mert ez az élet rendje. Egy csinos kis zöld gépkocsi áll az öreg postakocsi helyére, amelynek az oldalán ott van a posta jelvény. A hátulján „P. F. 0035" olvasható. A történész ember, örömmel látja az újat és nyomban felméri azt a roppant nagy fejlődést, amely a kis fürge posiajelvényes gépkocsi megjelenéséig végbement. yt körösi embernek is /i volt közölnivalója a távollevőivel. Küldeni valója is akadt sok évszázaddal előbb is. Üzenet, levél és csomag jó barátok útján, vagy a jövő-menő megbízható iparos, kereskedő, vagy megfizetett küldönc útján jutott el a rendeltetési helyére. Nagy dolog volt a levelezés, ezért ritkán is került rá a sor. A közhatalom a küldönc- és futárszolgálatot használta, vagy a saját futárja vitte a hírt, az üzenetet, a rendelkezést, amely később írásos formában jelentkezett. A városok levéltáraiban megtalálhatjuk a futárjegyzőkönyveket (Protocollum currentale). Hozta a futár az írást, azt lemásolták ezekbe a jegyzőkönyvekbe. Ha más városnak, vagy községnek is tudomására kellett hozni az írás tartalmát, akkor a futár tovább vitte. Kik voltak ezek a futárok? Még nem a magyar állami posta emberei, hanem a városok vagy falvak lakói, akiknek lovuk volt. Azt vitették a lovas emberek közül is lóra. aki sorra következett. A postavivés a természetbeni szolgáltatások (robot) egyik formája volt. A török hódoltság korabeli feljegyzésekben olvashatunk ilyeneket: „hírt vitt Budára”, „hírt vitt Szolnokba”, „hírt vitt Nándorfehérvárra”, „hírt vitt Fii- lekbe”, „postát vitt Debrecenbe”. Ezeket a feljegyzéseket elég röviden fogalmazták. Mit jelenthetnek ezek a gyakorlatban? Ha nem volt a soron- következö lovas embernek olyan valakije, akit maga helyett elküldhetett a hírrel, vagy levéllel, vagy valaki pénzért sem vállalkozott arra, akkor magának kellett útrakelni. Ha mégis szabadkozott, a főbíró parancsára az utcatizedes a somfabottal serkentette. c Nem volt könnyű az út, hiszen napi járóföldre födél sem akadt. Térkép sem volt, ha lett is volna, nem sokra használhatta volna az az ember, aki írni-olvas- ni sem tudott. Útjelző táblák sem voltak, sőt az egyes utakat a gaz úgy benőtte, hogy a lónak is hasig ért. Csodálatos, hogy a hír és a levél így is célhoz ért. A kényesebb küldeményt HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA ŰJ ÓVODA Április elsején megkezdik Bokroson, az ötvenférőhe- lyes óvoda építését. * A földművesszövetkezet megkezdte a háztáji baromfi- szerződések kötéseit. k Bírálatunk utón megkezdték a Deák téren az üt helyreállítását a DÁV szakemberei. k Uj körzeti orvossal bővült az orvosi gárda. Március 1-én dr. Cseh József megkezdte rendelését a Kecskeméti üti rendelőben, k Három hét múlva megnyílik a Kossuth Lajos utcai zöldségbolt. Az új üzlet modern berendezése mellett korszerű hűtőpulttal is segíti a zöldségek frissen tartását. ★ ELKÉSZÜLTEK A TERVEK A termelőszövetkezetekben elkészültek az 1964. évi tervek, és megerősítésük a napokban történik. k Rendbehozzák az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz székházát. Bahós Károly cikkünk nyomán közölte szerkesztőségünkkel, hogy a tatarozást eddig azért nem. végezték el, mivel az épület műemlék jellege vitás volt. A tervek szerint ha a felettes szervük is biztosit hitelt, még ebben az évben rendbehozzák székházukat. k A földmúvesszövetkezet igazgatósága és pártalapszerve- zete pénteken este, a Kőris- fa Cukrászdában, vendégül látta a szövetkezet nődolgozóit a nemzetközi nőnap alkalmából. k Tanácsülés lesz március 13-án, pénteken délután 3 órakor a művelődési ház tanácstermében. k Megszépül a házasságkötő terem. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén 89 000 forintot szavazott meg a házasságkötő terem átalakítására, csinosítására. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Robinson-család. Amerikai színes film. Szélesvásznú. Magyar híradó. y. a város valamelyik lovas £ hadnagyára bízta. Ha nem % volt sürgős a közölnivaló $ és csak a szomszéd vá- £ rosba kellett vinni, gyalo- £ gossal küldték. Rab és ci- g gúny is előfordul a levél- vivők között. Nemcsak a városi tanács által íratott ^ levelet kellett elvinni, ha- !; nem a felsőbb hatóságok. % katonai parancsnokok le- £ veleit is továbbítani kel- lett. Jöttek a levelek Sze- % gedröl, Temesvárról és % egyéb távoli helyekről, eze- % két Budáig kellett vinni. í A hírszerzés is a váró- ( zzL sok feladata volt. Há- ^ borús időkben még az el- % lenség mozgását is figyel- 'y, tetni és az észleltekről a ^ budai vár urait időben f értesíteni kellett. Nem volt í a hír- és a levéltovábbi-} tás veszélytelen vállalko- í zás. XJtonállók, jövő-menő ? huszárok, hajdúk, kuru- $ cok és rablók figyelték az ^ utakat. % Az utazás sem kényei- í mes postakocsin, nem jól $ párnázott és rugózott négy- tengelyes vasúti kocsikon \! történt, hanem egyszerű pa- ^ rasztkocsikon. A robotlajst- f romok ilyen adatokat is í említenek: „törököt vittünk'/ Pestre”, „törököt vittünk \ Kécskére”, „törököt vit- % tünk Halasra”, „németet ^ vittünk Szegedre”. Ilyen ^ fuvaroknál is a lovas em- ^ bér volt előnyben. Elkép- ^ zelhetjük, milyen „örömö- ^ két” okozott ez az előny. í A gazda, ha maga helyett í küldhetett valakit, nem í ment el. % (Folytatjuk) í Dr. Balanyi Béla: Karcolat a nagykőrösi „levelészek“ múltjából, a futártól a gépkocsiig i. SPORT Labdarúgás: Ceglédi Vasutas—Nagykőrösi Kinizsi 1:1 (1:0). Nagykőrös. Vezette: Bakonyi. (Barátságos). A szerdai edzőmérkőzésen a Kinizsi labdarúgó-csapata következő összeállításban sze- £ repelt. Gömöri — Vass, (Gön-g dör), Csikós I.. Göndör (Sza- ) bő II.), Aszódi, Lányi — Kor- ^ nyik. S„ Szabó, Decsi, Csikós y, IÍ„ Szabó II. (Rácz dr.). A Kinizsi NB III-as csapata £ még véglegesen mindig nem £ alakult ki. A többféle váltó- j zatban látszó csapat — főleg $ a II. félidőben — már ötlete-^ sebben, gyorsabban és na~' ayobb akarással játszot t, mint j eddig, de igazi gólhelyzetet % nem tudtak teremteni és az £ egyenlítő gól sem akcióból. ^ hanem lepattanó labdából szü- ^ letett. A csapat többre képes. ^ A közvetlen védelem jól há- ^ rította a ceglédiek gyorsan és j jól szőtt támadásait. A két { fedezet a támadásindítások- J kai adós maradt. A támadók ^ sokszor nem értették meg ^ egymást és így a jól záró cég- £ lédi védelem számára komoly ^ gólveszélyt nem jelentettek. ^ Csütörtökön a II. csapat Cegléden játszott a Vasutas 11.-vel és győzött 3:2-re. í Vasárnap délelőtt 10 órakor ^ az I. csapat játszik a II- csa- ^ pat ellen. í P. S. | HÉTVÉGE SPORTJA y Labdarúgás: A Kinizsi első csapata vasárnap délután 3 J órakor a Kinizsi II. csapa- $ fával mérkőzik. Birkózás: A Kinizsi ifjú- ^ sági csapata vasárnap dél- ^ előtt 10 órakor Abonyban £ a 10. súlycsoportban lép sző- £ nyegre a megyei ifjúsági csa- J patbajnokságon. ) Kosárlabda: A Kinizsi fér- fi- és női csapata vasárnap 5 délelőtt. Kiskunfélegyházán \ előkészületi mérkőzésre megy. í
