Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

«ST JfECVEf /Cirlap 1964. MÁRCIUS 6, PÉNTEK A népművelés új hajtása — a földművesszövetkezeti klub Áruismeret, irodalmi fejtörő és esztétikai előadás a programban Nfersirnyagkutatás 5000 méteres mélységben A földművesszövetkezeti mozgalom az elmúlt tizenöt évben a gazdasági tevékeny­ség mellett igen sokat áldo­zott a falu kulturális felemel­kedése érdekében is. A sok példa közül csak egy: éven­ként százezreket fordítanak a községi könyvtárak támogatá­sára. A földművesszövetkeze­tek kulturális mozgalmának pedig s egyben a népművelés­nek is egy új hajtása bonta­kozik most napjainkban — a szövetkezeti klubmozgalom. Mint ismeretes, a klubok szervezésére sok energiát for­dítanak a népművelési szak­emberek, közvetlenül a köz­ségi művelődési otthonok igaz­gatói. Űj forma ez, szokatlan, alig ismert, ezért természetes, hogy az első lépéseknél sok nehézségbe ütköznek. Akadá­lyokat kell leküzdeni a szer­vezésnél is, de az emberek megnyerésénél is. Az ismeret­len dolgok után ugyanis nem vágyik az ember, tehát első feladat: az érdeklődés felkel­tése. Ebben a munkában ki­vannak jelentős segítséget nyújtani most o földműves­szövetkezetek a népművelés­nek: energiát és anyagiakat áldoznak, hogy támogassák a klubmozgalmat. Két érdekes kezdeménye­zésről számolhatunk be. Egyik a nagykátai járási szövetkeze­ti központ vezetőinek ötlete. Ifjúsági klubot alakítottak a földművesszövetkezeti mozga­lomban dolgozó fiatalok részé­re. A járási KlSZ-bizottság- gal egyetértésben szervezték meg ezeket a szombat délutá­ni rendszeres összejövetele­ket, a környékbeli szövetkeze­teknél dolgozó fiatalok részé­re. A klub a járási székhelyen, a járási szövetkezeti központ székházában működik szc'i- bat délutánonként. Rendszeres látogatóinak száma. 25—3(1 -fő.^ Kidolgozott programmal ren­delkeznek. Egyrészt a fiatalok szakmai ismereteit kívánják bővíteni, s miután zömmel kereskedelmi dolgozókról van szó, áruismereti, kereskedelmi jellegű témákról beszélgetnek. Emellett azonban jut idő mű­vészettörténetre és színháztör­ténetre is. Az előadásokat dia­filmmel illusztrálják, s ez a szemléltetés népszerűségnek örvend. Tervbe vették külön­ben, hogy a szemléltetést kes- keny film vetítéssel fejlesztik tovább. Másak érdekes kezdeménye­zés a vecsési Jókai szövetke­zeti együttes klubja. A száz­nál is több résztvevőt szám­láló együttes tagjai szinte ki­vétel nélkül látogatói a klub­nak. S ezt a klubtagságot nem egyszerű beiratkozással „vásá­rolták" meg. Előbb helyet kel­lett biztosítaniuk összejövete­leiknek. Az együttes tagjai társadalmi munkában egy gaz­dasági épületet hoztak rendbe, alakítottak át, s ez lett az ott­honuk. Gazdag programot dol­goztak ki. Irodalmi fejtörőket rendeznek dzsessztörténeti előadást, film- és művészet- történeti fejtegetéseket hall­gatnák, s vitatnak meg. Szí­vesen hívnak meg ilyen baráti eszmecserékre Vecsésről szár-’ mázott művészeket, sportoló­kat is. Természetes, hogy mind a nagykátai, mind a ve- csósi klub keretében gyakran kerül sor kötetlen szórakozás­ra, táncra, játékra is. rülbelül 2000 méteres mély­ségig voltak üzemképesek. Az intézet szakemberei­nek most sikerült olyan szondát szerkeszteniük, amely az eddiginél két­szerié nagyobb mélysé­gig, tehát körülbelül 4—5 kilométerig használható kifogástalanul. S ez a szonda ráadásul nem is csak egyetlen tulajdonsá­guk „bevallására” bírja rá a kőzeteket. Azon a mű­szeren kívül ugyanis, amely A SZAKSZERVEZETI MŰVELŐDÉSI HÁZAK MÉRLEGE HALGYAR A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának elnöksége leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a felügyelete alá tartozó műve­lődési házak 1963. évi gazdál­kodásáról és az idei állami tá­mogatás felosztásáról szóló je­lentést. Az elkészült mérleg tanúsá­ga szerint aktív eredménnyel zárták a múlt esztendőt a mű­velődési házak. A bevételek el­sősorban a nagyobb mértékű szakszervezeti támogatás, a rendezvények és tanfolya­mok eredményesebb megren­dezése révén növekedtek. A kiadási rovat azt mutatja, hogy az elköltött pénz legnagyobb részét, Pl százalékát, a... művé­szeti csoportok támogatására fordították. A tervezettnél na­gyobb összegű segítséget kap­tak a szakkörök, az ének- és zenekarok és a különböző ren­dezvények. A kiadásoknál két kirívóan alacsony számadat is található. A színjátszó csoportoknak és a gyermekfoglalkoztatás rovar­ra tervezett összegnek csak 65 százalékát használták fel. Az SZMT felügyelete alá tar­tozó művelődési házak 1964- ben összesen egymilliószáz- nyolcvanezer forint állami tá­mogatást kapnak. EGY ÉV PROGRAMJA - HÉT KIÁLLÍTÁS Látogatás a szentendrei múzeumban muzeum A szentendrei évről évre jelentősebb szere­pet tölt be a kis műemlék­város, ugyanakkor az egész Dunakanyar életében. Nagy gonddal összeválogatott érté­kes régészeti és néprajzi anyaga érdekes és tanulságos látnivalót nyújt a látogatók­nak, akik a múzeum helyi­ségeiben rendezett kiállításo­kon ízelítőt kapnak a város­ka és a vidék művészetéből is. A múlt évben rendezett későbizánci kiállításnak több, mint harminckétezer látoga­tója volt, ami országos vi­szonylatban is számottevő eredmény. Hasonlóan nagy volt az érdeklődés az ugyan­csak tavaly rendezett Pilis­kiállítás iránt is, amely a fes­tői vidék természetrajzi, geo­lógiai érdekességeit, valamint a vadászélet sok évezredes múltjának emlékeit tárta szép elrendezésben a közönség elé. A múzeum fejlesztésének, bővítésének szükségességét bizonyítja ez a folyton növek­vő érdeklődés, erre azonban a jelek szerint kevés a kilátás. Ódon hajléka földszinti helyi­ségeit zsúfolásig megtölti a régészeti anyag, amelynek je­lentős része nem is fér el a tárlókban, hanem ládákba csomagolva, hozzáférhetetle­nül várja méltó elhelyezését. Az emeleti rész három helyi­sége és folyosója a kiállítások céljait szolgálja, de legtöbb­ször ez is túl szűknek bizo­nyul. Az értékes néprajzi anyag számára pedig egyálta­lában nincs hely, sőt a mú­zeumnak még a raktározási gondokkal is állandóan küzde­nie kell. Néhány évvel ezelőtt fel­merült a gondolat, hogy a kérdést egy új szárny építé­sével lehetne megoldani, erre azonban pénzügyi fedezet nincs és belátható időn belül nem is lesz. így 6orra meg­hiúsulnak azok a szép tervek és elgondolások, amelyek a jelentkező igények alapján születnek a múzeum fejleszté­sére. A múzeumnak szép és hasz­nos programja van, amelyről Onódy Béláné, a múzeum ve­zetője nagy lelkesedéssel be­szél. — A Nemzeti Galéria és a Dunakanyar Intéző Bizottsága májusban rendezi meg nálunk a Dunakanyar a festőművé­szeiben című kiállítást. Az anyagot a Nemzeti Galéria gyűjteményéből állítják össze. A szentendrei múzeumban lesz a bemutatója, innen vi­szik előbb Tatára, majd Esz­tergomba. A szentendrei püspöki könyvtár anyagából ugyancsak a tavasszal kíván­juk megrendezni a szent­endrei „Szláv kiállítás”-A.. amely iránt máris igen nagy a kőzetek természetes gam­masugárzását méri, beépítet­tek egy másikat is, amely viszont a magával vitt ra­dioaktív izotóp gammasugár­zásával másodlagos sugár­zásra készteti a kőzeteket, s ez utóbbinak az erőssé­gét állapítja meg. A kő­zet két jellemző tulajdon­ságát tehát most már egyet­len szonda tudja kideríteni. A berendezés első, kísér­leti példánya a terepen, a gyakorlatban bizonyí­totta be, hogy nemzet­közileg is versenyképes eszköze a víz és a kü­lönböző energiahordozók, valamint a bauxit kuta­tásának. Minthogy nagy mélységek­ben is használható, feltehe­tőleg a kőolajkutatásban jut majd a legnagyobb szerep­hez. Sorozatgyártása előre­láthatólag rövidesen meg­kezdődik, de o kutatók to­vább folytatják munkájukat. Olyan berendezést akarnak ugyanis létrehozni, amely még 200—250 Celsius-fokos hőmérsékleten és 1000—1500 atmoszféra nyomáson, vagy­is 5000—6000 méteres mély­ségben is kifogástalanul mű­ködik. (MTI) Érkeznek a déli vándorok „száiláscsinálói" Mindenki nehezen várja a tavaszt, a vándormadarak is türelmetlenek. A legbátrabb pacsirták, récék, bíbicek ugyan hetek óta itt vannak, de sok nehéz nappal fizettek máris merészségükért. Most kisebb csoportokban sorra ér­keznek a „szálláscsinálók” is: a legkorábbi fajok hímjei, amelyekhez egy-két hét múl­va csatlakoznak majd a nős­tények. A Madártani Intézetbe ér­kezett legutóbbi jelentések szerint a Kis-Balatonra meg­érkeztek a kócsagok és a kor­momnak. a Balaton szegély- vizein több helyütt megjelen­tek a nyílfarkú récék, a bu­dai hegyekben, házikertekben az örvösgalambok, kékgalam­bok, az ország számos vidé­kéről jelentettek délről fel­felé húzó seregélycsapatokat. A költőhelyet foglaló hím pacsirta éneke mindenütt meg. törte a mezők csendjét: a népnyelv szerint szántani- vetni szólítja a földművelőt. A széncinege szokott „kis- cipő” és a „nyitnikék1” he­lyett, néha már bonyolultabb szólamokba kezd. A hetek óta lappángó, pityegő fekete­rigó is „hangol” már: próbál­gatja a rég hallott tavasz- köszöntő énekeket. A szakemberek szerint ván­dormadaraink derékhadát a tartós szubtrópusi légáramlás, meg a langyos, igazán tavaszi esők hozzák majd meg — va­lószínűleg hamarosan. (MTI) Hiolóffiai ff ab tins Az gyesül! Államokban rájöttek, nogv a nehézvíz gá­tolja az élő sejt osztódását és arra készteti a sejtet, hogy gigantikus méretűvé növeked­jék. Az első kísérleteket klo- rellával végeztek: 33 százalé­kos nehézvíztartalom esetén a sejtek eredeti nagyságuk tízszeresére növekedtek és nem osztódtak. Hat hónap múlva azonban a kilorella al­kalmazkodott: a sejtek osz­tódni kezdtek még akikor is, ha a víz 60 százalékban ne­hézvízből állt. Az osztódást a nehézvíz részarányának újabb növelése megint fékezi és a 95 százalékos nehézvíztarta­lom esetén a sejtosztódás tel­jesen megszűnik. Később úgy találták, hogy az egerek el­veszítik szaporodási képessé­güket, ha 30 százalékban ne­hézvizet tartalmazó vizet itat­nak velük. Mihelyt azonban visszatérnek a közönséges vízhez, ez a hatás csakhamar megszűnik. Ugyanilyen technológiával „gyártják” már a különféle tokféléket, a fehér lazacot is. Egyedül tokhalból 4,3 millió porontyot keltettek ki és ne­veltek fel egy-agy üzemben. A Szovjetunióban most 9 ilyen „halgyár” épül. Óriásgiliszta A Vityáz szovjet oceanog­ráfiai hajó zoológusai figyel­ték mea a világ legnagyobb gilisztáját: ez a tengeri féreg 2 méter hosszú, átmérője 30 cm. Két új létesítmény anyagi támogatása is szerepel a listá­ban, a Kiskunsági Állami Gaz­daság és a Nagymarosi Erőmű művelődési otthonának támo­gatása. Mindkét intézmény 1964-ben kezdi meg működé­sét. Nagymaroson a Dunán felépítendő vízi erőmű előké­születein dolgozók szórakoz­tatásáról kívánnak gondos- kodni. Új tétel a pilisvörösvári művelődési ház támogatása is, de csak azért, mert ez az intéz­mény eddig a sportkörhöz tar­tozott és most vette át az SZMT. A bejáró munkások kulturá­lis költségeinek fedezetéül hat­vanezer forin t- •szerepel- az SZMT tervében, Ezt az össze­get azoknak az intézmények­nek utalják át, ahová a leg­több ember jár be a megye te­rületéről. Az idén azért tervez­ték külön ezt a támogatást, mert így könnyebb a felhasz­nálás ellenőrzése is. A költségvetési jelentés bí­rálja a nagy építkezésekhez te­lepített vállalatok vezetősé­geit, mert az igazgatói alapból nem biztosítják a törvényszab­ta támogatást. Ha adnak pénzt, akkor is csak év közben, alka­lomszerűen. A viza rendkívül értékes í hal. Porontyai egyéves ko- : rukban már 40 centiméter | hosszúak és 2—3 kilósak, i Ez a hal 75 évet is meg­él. Súlya eléri az egy ton­nát, hossza pedig megha­ladja a 4 métert. Előfor­dultak már 9 méter hosz- szú és kéttonnás példányai is. Legfőbb értéke a kaviár­nak nevezett ikrája és fi­nom húsa. De bőrét is hasz­nosítják, úszóhólyagjából ki­tűnő ragasztó készül. A Szovjetunióban nagy gondot fordítanak a viza te­nyésztésére, amely természe­tes körülmények között már- ciusban-áprilisban < ívik. Egy- egy hal esetleg 5 millió ik­rát is lerak. Kedvenc ívási helyük a Volga felső folyá­sa, a Káma és a Belaja folyók vize. Innét „csurog­nak” le a néhány centis vizafiókák a Kaspi-tengerbe, ahol gyorsan felnőnek. A Kaspi-tenger adja a szovjet vizahalászat 80 százalékát és a világtermés oroszlánrészét. A volgai nagy vízierőmű­vek létesítése azonban meg­zavarta a vizák ívási élet- feltételeit. Ezért „halgyára­kat” létesítettek, amelyek­ben mesterségesen gondos kodnak a kellő feltételek­ről. Ez a következőképpen történik: A volgai nagy vízi erőmű- : üzemi halászatra kijelölt sza- : kaszán kora tavasszal leha- \ lásszák a felső folyásvidékek- ; re induló halakat. Ezeket élve \ szállítják a gyárba. Mintegy ; 8—9 Celsius fokú vízbe teszik > őket, majd a haltenyésztők ki- ! válogatnak néhány példányt, : s ezeknek speciális injekciót 1 adnak. Ez az injekció serkenti ; mind a nőstények ikráját, ; mind a hímek tejének érését. ; Mintegy 24 órával később a \ halak készek a megterméke- '/f nyítésre. Ekkor a vizát fel- } bontják (első képünk). Ikráját '• egy erre szolgáló edénybe he- j lyezik (második képünk). Tej- í jel, megöntözik és lemossák } róla a ragadós anyagot (har- } madik képünk). Végül kellően } előkészítve az úgynevezett } keltetőrészlegbe továbbítják } — gondos ellenőrzés után (ne- } gyedik képünk). A keltetőből < azután a nevelő tavakba jut 'j a poronty, majd bizonyos idő- J múlva a nagyobb víztárolók- /f ba, a Kaspi-tenger hullámai­ba; az érdeklődés. Kiállítást ren- } dezünk a nyáron a szentendrei } céh-emlékekből is, az idén 4 kerül sor Rozgonyi Lászlónak. 4 a szentendrei művésztelep } egyik alapítójának emlék- } kiállítására és Onódy Béla} újabb gyűjteményes kiállítá-} Sára is. Szentendre felszaba-} dulásának huszadik évfordu- } lója alkalmából, decemberben 4 Szentendre húsz éve címen rendezünk kiállítást, amelyen í városunk gazdasági és kul-} turális fejlődését mutatjuk} be. } Onódy Béláné elmondotta} még, hogy a Pilis-kiállítás} múlt évi nagy sikerére való} tekintettel az idén is rendez- ^ nek hasonló kiállítást A Pilis f növényvilága címen. A kiádlí-; táson ár. Baráth Zoltán, a / Természettudományi Múzeum} növénytárának tudományos í kutatója és dr. Baksay Leona,; a Kertészeti Kutató Intézet í munkatársa tart szakelőadáso-; ka, sőt az érdeklődőket ta-j nulmányi kirándulásokra is < elviszik, hogy a helyszínen; mutassák be a Pilis érdekes­és változatos növényvilágát. ! i Az a gondolat is felmeJ rült, hogy szükség lenne ál-] landó jellegű Pilis-kiállításra,: erre azonban a helyiséghiány miatt nincs lehetőség. Ha fel­épülne egyszer az öreg mú­zeum új szárnya, ez a kérdés is megoldódna. m. 1. Jelentős sikert értek el a Magyar Állami Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet mű­szerkutatói. A nyersanyagkutatás esz­közeinek értékét elsősorban az szabja meg, hogy azok­kal milyen hőmérsékleten és mély rétegekből tudnák minél több adatot szerezni. A nálunk eddig használt szondák legfeljebb 70 Cel- sius-fok hőmérsékletű és 500—600 atmoszféra nyomá­sú rétegekben, vagyis kö­A két bevált és népszerű klub után a Szövetkezetek Pest megyei Központjának szövetkezetpolitikai osztálya szorgalmazza az újabb szövet­kezeti klubok szervezését is.: Villányi Lászióné művelődés- ügyi előadó elmondotta, hogy Taksonyban a szövetkezeti székházban szabadítottak fel és rendeztek be nagyon ízlé­sesen egy termet erre a célra. A rendszeres, programszerű összejövetelek rövidesen meg­kezdődnek. Tervbe vették Szi­getújfaluban is egy szövetke­zeti klub létrehozását. A földművesszövetkezetek kibontakozó klubmozgalma ér­tékes hozzájárulás népműve­lésünk kereteinek bővítésé­hez, módszereinek gazdagítá­sához, s mindenképpen köve­tendő. Nagyon örülnénk pél­dául, ha a KT.SZ-szervczetek hasonló jellegű kezdeménye­zéséről is gyakrabban számol­hatnánk be. T. M.

Next

/
Thumbnails
Contents