Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1964. MÁRCIUS 5, CSÜTÖRTÖK Rövidesen befejeződnek a szerződéskötések a Rákétzi Termelőszövetkezetben HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA Ü J JÁ VA LASZTOTT AK A NEB-ET A legutóbbi tanácsülésen új­jáválasztották a városi népi ellenőrző bizottságot. A le­mondott elnök helyébe dr. Henkei Antalt választották és helyettese Hajdú Ferenc lett. A bizottsági tagok sorába Tó­szegi Albertet, Fazekas Ist­vánt, Nóniusz Sándomét vá­lasztották. ■k Száznegyven hallgató vett részt a konzervgyár áruátadó tanfolyamán, amit a napokban tartottak. ★ Apák napját rendezett szom­baton a ládagyár nőbizű.tsága. A ládagyári nőbizottság nevé­ben Nagy Ferencné köszöntöt­te az apák népes táborát és Üveges Ferenc köszönte meg a kedves megemlékezést. A nőbizottság tagjai műsorral is kedveskedtek, majd megven­dégelték a résztvevőket. ★ Négy erőgépet és munkagé­peket, ekéket, burgonyavetőt, burgonyaszedőt és műtrágya- szórókat vásárolt a Rákóczi Termelőszövetkezet a gépállo­mástól. * ANYÁK ISKOLÁJA A Vöröskereszt városi szer­vezete ma délután 6 órakor tartja az anyák iskolájának második előadását a művelődé­si ház klubtermében. ★ Bált rendez a nemzetközi nőnap alkalmából a Rákóczi Termelőszövetkezet nőtanácsa március 7-én. A zártkörű ren­dezvényen megvendégelik a termelőszövetkezetben dolgo­zó legjobb asszonyokat, lá­nyokat. ★ Holnap délután 6 órakor a városi pártbizottság klubter­mében a városi nőtanács di­vattanácsadást tart. Vámos Magda, a Ruhaipari Vállalat tervezője mondja el, hogy mi lesz a divat 1964-ben. ★ Nyolcszáztizenöt gyermek olvasója volt az elmúlt eszten­dőben a városi könyvtárnak. ★ „Udvariasabban” című március 3-i cikkünkre, Szilágyi Lászlóné levelezőnk észrevé­telébe hiba csúszott, mivel a ■tüdőgondozó asszisztensét ösz- szecserélte a nemi gondozó asszisztensével. A tévedése ab­ból eredt, hogy mindkét in­tézmény egy épületben van. ★ Készítik a tápkockákat a pikírozáshoz az állami gazda­ságban. A jó idő beállásával a palánták a tápkockákkal együtt ke»--ünek ki a földekre. 28 VAGON BEFŐTT Csökkent a bevétel, növekedtek a kiadások o Szabadság Termelőszövetkezetben A város termelőszövetke­zetei közül a Szabadság Ter­melőszövetkezet rendelkezik a legnagyobb aranykorona érté­kű földterülettel Vannak ter­mészetesen gyengén termő földterületei is, amelyek hasz­nosítását szőlő- és gyümölcs- telepítéssel, erdősítéssel igye­keznek megoldani. Az 1963. év vetésszerkezetét az előző évivel összehasonlítva a fejlő­dés iránya kedvező. Az egyes növényféleségékné! azonban nem sikerült most sem elérni a tervezett termésátlagokat. Kenyérgabonából a holdan­ként terv 7,3 mázsa volt. Ez­zel szemben a tény, vagyis az elért átlag 6,9 mázsa, tehát a tervezettnél kevesebb. Ta­karmánygabonából viszont a tervezett 10,7 mázsás átlag he­lyett, 12,4 mázsát, takarítottak be. Kukoricából holdanként 0,3 mázsával kevesebbet, lucernából viszont 3,5 má­zsával többet termeltek. A kiesések nagyobb mérvűek voltak a paradicsom és papri­ka, valamint a burgonyater­mesztés területén. A termelő- szövetkezet általában minden­ből keveset termel és az ön­költségi ár igen mflgas. Va­jon mi ennek az oka? Megtörtént a talajerő-visz- szapótlás és a talajvédelmet sem hanyagolták el. Jelentős volt azonban a szcrvestrágya-hiány, amit tőzeggel, műtrágyával és zöldtrágyával igyekeztek pótolni. A talajerő-visszapótlás így nem megoldott. Az állatállo­mány kétharmad része a ház­táji gazdaságokban van, tehát a termelt szerves trágya is a háztájiban hasznosul. A közös állatállományban 506 számos­állat van, ami jóval az orszá­gos szint alatti színvonalat je­lent. Ha az állattartást rentá­bilissá akarják tenni, akkor hozzá kell fogniok a férőhe­lyek korszerűsítéséhez, a cél­tudatos nevelés feltételeinek megteremtéséhez. Ráfizet a tsz a baromfi­nevelésre. Ennek okát a korszerűtlen körülmé­nyekben látjuk. Az előállítási költség a szarvasmarhánál és a serté­seknél nem alacsony. Az előb­biek 19, az utóbbiak 17,80 fo­rintba kerülnek kilónként a szövetkezetnek. A magás önköltséghez első­sorban a csúcsmunkák idején jelentkező munkaerőhiány já­rul hozzá. A szövetkezet 1 663 000 fo­rint mérleghiánnyal kezdte a gazdasági évet. Ennek vissza­fizetése megtörtént, és a tiszta jövedelem 8 900 000 forintra növekedett. Ebből egy tagra 9200 forint jut. A közös va­gyon részben csökkent, a tisz­ta vagyon azonban 188 száza­lékkal növekedett. A tervezett összbevétel 10 194 000 forint volt. A kü­lönböző kiesések miatt azon­ban a bevétel 8 293 000 fo­rintra csökkent. Az összes árbevételi kiesés 2 600 000 forint volt. A bevétel csökkenésével szemben a kiadások nagyob­bak voltak a tervezettnél. En­nek magyarázatát a nagyobb arányú gépvásárlásban kell keresni. A termelőszövetkezet jelen­tős állami támogatást kapott, mintegy 3 800 000 forint érték­ben. A szervezeti megerősödés biztosítása céljából a kormány 1970-ig felfüggesztette a hite­lek visszafizetését és elhatá­rozta a földjáradékok kifize­tését. A szervezeti megszilárdulás üteme lassú. A földjáradék rendezése és a hitelek vissza­fizetésének felfüggesztése ad­ta lehetőséget kell felhasznál­ni a szervezeti egység meg­szilárdítására. — barta — Pályaválasztás előtt.., Nincs szebb hivatás, mint új házakat építeni Az ifjúság soraiból sokan úgy határoznak. hogy az építőiparban helyezkednek el. Zsikla Ferenc kőművesta­nulónak szerződik a vegyes­ipari vállalathoz. Szülei ösz­tönzésére választotta ezt a hivatást, de ő maga is ked­vet érzett hozzá. — Nincs szebb hivatás, mint új házat építeni. Olyan jó érzés lehet az állvány­zatról végignézni a környé­ket — mondja sugárzó szem­mel Ferkó. Tanulmányi ered­ménye 3,3 volt a félévkor. — Jó szakember szeret­nék lenni, mert csak jó pénzt a fiú. Szenteltvíz és kokain Szellemes francia vígjátékot próbálnak a művelődési ház színjátszói A konzervgyár III. telepén február hónapban 28 vagon vegyes befőttet készítettek. A befőtt jelentős részét az NDK-nak készítették. Ké­pünkön éppen a befőttek té­vézését végzik. (Godány felv.) Mi történik, ha összeütkö­zésbe kerül egv tisztes fran­cia polgárcsalád becsületes erkölcsi felfogása és a nem éppen tiszta kézzel megsze­rezhető harmincmillió frank? Milyen irányban dönt a csa­lád? Ez a problémája — töb­bek között — Louis Veile na­gyon szellemes, modern víg- játékának. A Szenteltvíz és kokain cí­mű darabot mutatja be a kö­vetkező programjában a mű­velődési ház színjátszó cso­portja. Most még csak a pró­bák folynak, de a hónap vé­gén mór láthatja a közönség a mulatságos előadást. Fordulatos történetet, izgal­mat, érdekes figurákat és sok-sok nevetést ígér a darab. A szerző, aki maga is színész, jól ismeri a színpad minden csínját-binját. s ez záloga az előadás sikerének is. A művelődési ház színjátszó csoportja a régi gárdával ké­szül fel az előadásra. A sze­replőkről, a játékról a próbák | alapján fölösleges lenne előre : írni. Inkább arról kell néhány j szót ejteni, hogyan valósítja ■ meg a színjátszó csoport a ki­tűzött kultúrpolitikai célokat? Ha visszatekintünk az el­múlt. évek előadásaira, olyan darabokkal találkozunk, mint a Hínár, a Szélvihar, a Lam­pionok ünnepe. Mind a ma közönségéhez szóló, komoly színdarab. A Szenteltvíz és kokain — vígjáték. Ebben tehát eltér a régi hagyománytól a darab­választás, de nagyon helyesen állít a sorba szórakoztató, in­kább a könnyed színpadi al­kotások felé hajló művet. Nem enged azonban ezzel a politi­kából. A darab szellemes csip­kelődése. sőt helyenként erős vágása leleplező erejű bírálat is egyben. Tóth Tibor munkával lehet sok keresni — vélekedik Igaza van. A kőműves szakma jól fizető foglalko­zás, és a számtalan építke­zés elegendő munkát bizto­sít minden szakembernek. Garai Antal is úgy hatá­rozott, hogy építőipari ta­nuló lesz. Ö azonban nem a kőművességhez érzett ked­vet, hanem a szobafestői pá­lyát választotta. — Ebben az évben hatá­roztam csak el, hogy festő leszek, eddig nem volt ki­alakult hivatásérzetem. Azt hiszem, jól választottam. Ked­vem is van hozzá — nyilat­kozik Anti. Van tehát ifjúságunk so­raiban olyan is, aki nem szándékozik tovább tanulni. A jó szakemberre mindig szükség volt és lesz is. Nem jár tehát rosszul az a fia­tal, aki továbbtanulás he­lyett ipari pályára megy. — B — Megkérdeztük, a Rákóczi Termelőszövetkezetben ho­gyan állnak a vállalási szer­ződésekkel? Címer Ferenc, a tsz elnöke a következő tájé­koztatást adta: — Hosszú viták után a na­pokban megkezdődtek a nö­vénytermesztési és szőlőműve­lési szerződéskötések. Viták elsősorban azért merültek fel a vállalásokkal kapcsolatban, mert a vállalók, főleg a ker­tészek, rendkívül magas szá­zalékot kértek. Ez a termelő- szövetkezetnek ráfizetés len­ne. — A vita másik része az Állami Biztosító magas bizto­sítási díjai miatt éleződött ki. Hogy csak egy példát említ­sek — mondta —, tavaly munkaegységenként kilenc fo­rint volt a biztosítási díj, a munkaegység értéke pedig 18,50 forint volt. — (Persze ez egyedül nem határozza meg a munkaegység értékét, csak hatással van rá. A kockázat, amit a biztosítással nem vál­lal a termelőszövetkezet tag­sága lényegesen magasabb, mint a kifizetett összeg. — A. szerk.) — Az egyéb mezőgazdasági vállalásokkal általában elége­dett a tagság. Különösen az tetszik, hogy betakarításkor a saját terményéből kapja a vállalás utáni járadékot. Ezt a módszert alkalmaztuk már az elmúlt esztendőben is, meg­szerették, megszokták az em­berek. — Termelőszövetkezetünk­ben 250 kataszteri hold szőlő vár megművelésre. Ez három formában történik. Egyrészt háztáji szőlőművelésre adjuk ki, amivel a legkevesebb a probléma. A tagok igyekeznek jól dolgozni, hiszen a több, jobb termés nekik is közvet­lenül érdekük. A legtöbb baj a termelőszövetkezeteken kí­vüliek bérleteivel van. Elvál­lalják művelésre a szőlőterü­leteket, de legtöbbször a bér­letükben vállalt kötelezettsé­geiknek nem tesznek eleget. — Az idén először köt a tag­ság tízéves szerződést családi szőlőművelésre. Általában örömmel fogadták ezt és egy- részük már meg is kezdte a trágyázást a háztáji gazdasá­gukból kikerült trágyával, sőt még telepítenek is közbeeső területekre. A szerződésköté­sek egyébként rövidesen befe­jeződnek. — Termelőszövetkezetünk a 10 éves szerződések megkö­tésénél nem a jövedelmezősé- séget, hanem a szőlő minősé­gének javítását veszi figye­lembe — fejezte be a beszél­getést Címer Ferenc a Rákó­czi Termelőszövetkezet el­nöke. — végh — Virsli a pult alatt - Nincs elég tégla Tanácsülésen tárgyalták a város kereskedelmének helyzetét A februári tanácsülés egyik érdekes napirendi pontja a város kereskedelmének hely­zete volt. Dr. Janovics Tibor tanács­tag joggal tette szóvá, hogy kevés a városban a tejtermék. Bár ebben sehol sincs hiány az országban, mégis a válasz­ték meglehetősen szűk. A kereskedelmi szervek mostohán bánnak a város hús­ellátásával is. Abból indulnak ki, hogy önellátó város. Nem veszik figyelembe, hogy közel ötezer ember dolgozik itt az iparban, jelentős részük nem önellátó, vagyis nem vág disz­nót. Virslit csak hetenként egy­szer lehet kapni, de akkor is csak a pult alatt! A vendéglátóiparra is pa­naszkodott egy-két tanácstag. A legtöbb probléma a Kispipa Vendéglővel kapcsolatban me­rült fel. Kovács Lászlóba fa­árugyár igazgatója joggal sür­gette, hogy változtassanak itt a körülményeken. Nagyon sok higiéniai prob­léma merült feL A választ a tanácsülésen a Ceglédi Vendéglátó Vállalat igazgatója adta meg, és ígérte, hogy rendet teremtenek a Kis- pipában is. A városfejlesztési tervek elő­Jól telelt az elvermelt szabolcsi vetőmag Tizenhét vagon szabolcsi burgonyát hozott az ősszel a Tanulság ELŐLEGET fizettek a ter­melőszövetkezet irodájában. Erzsiké ott ült az íróasztal mellett. Előtte garmadában a papírpénz, mellette zacskó­ban az apró. A kislány rossz­kedvű volt. Először hosszan végignézte Padur Gazsi sá­ros csizmáját. A másodiknak érkezett Fehér Józsi csizmáját még alaposabban megcélozta te­kintetével, még meg is csó­válta a fejét. És mintha összebeszéltek volna, mindegyiknek sáros volt a csizmája, bakancsa. Erzsiké végül is felpattant és megszidta Mátyás Ferit: — Hogy jönnek maguk ide? Ugyan mi a csudának van a lábrács? PONTOSAN egy hónap múlva megint előleget osz­tottak az irodán. Padur Ga­zsi szélesre tárta az iroda ajtaját és szorgalmasan tisz­togatta csizmája talpát a lábrácson. Erzsi * türelmesen várt és felsóhajtott, amikor az öreg végre megindult az íróasztal felé. — Az ajtót miért nem csukja be? Fehér Józsi ekkor már nagy igyekezettel fente csiz­máját a lábrács léceihez. — Rögtön, kérem. Csak lepucolom a csizmám talpát, úgy, ahogyan a múlt osztás­kor tetszett mondani. Erzsiké összeszorította a száját. Valami nagy mérget fojtott el magában. A negye­diknél újra kifakadt. — Mi lesz azzal az ajtó­val? Az egész meleget kien­gedi. — Rögtön, kezitcsókolom. Nem akarok szennyes ba­kanccsal belépni az irodába. FÉL ÓRÁIG tartott, mire a húsz ember felvette az elő­leget. Jöhettek a kertészek. Erzsiké azóta nem tesz megjegyzést a belépő tagok csizmájára, de az ajtóra se. Nincs is rá oka, mert az em­berek megszívlelték a sza­vát. — R — Rákóczi Termelőszövetkezet vezetősége, hogy ezzel a ne­mes vetőmaggal vesse el az új esztendőben a burgonya­tábláit. A tagság mellett még az Arany János gimnázium al­só tagozatos diákjai is részt vettek a vetőmag gondos kiválogatásában, majd ez­után prizmákba rakták az értékes vetőmagot. Nemrégen megérkezett a MÉK-telepről 12 ezer GEV- láda, amelyet a szövetkezet a hajtatás során használ fel. Múlt héten sor került a vetőmag kiadására. Először a vállalt területek részére adta ki a gazdaság a bur­gonyát. A vállalók a GEV- ládákba rakták a gumókat, amiket konyhákban, pincék­ben megfelelő hőmérséklet mellett csíráztatnak. Szerény számítás szerint ez a hajta- tásos módszer lehetővé te­szi, hogy a gazdaság két héttel előbbre hozza az új­burgonya értékesítését. A mintegy ötvenholdas kö­zös burgonyatermelés számá­ra a hajtatást a termelőszö­vetkezet központjában levő pincében végzik el. terjesztése heves vitát váltott ki. Reszeli Soós Ambrus, a végrehajtó bizottság titkára elmondta, hogy az új Póka ut­cai bérház földszintjére költö­zik a tejbolt, így mód lesz a Szabadság tér 1. számú zöld­ségbolt bővítésére. Joggal felmerült a kér­dés: mi lesz a tervezett ke­nyér bolt-áttelepítéssel? Szó került a Ceglédi úton levő élelmiszerbolt helyzetéről is és a gumijavító elköltöztetésé- ről is. A jelenlegi papírbolt nem képes ellátni a feladatát, hiá­ba minden jó szándék, akarat, égy üzlet — ahol a városban több mint három és fel ezer diák tanul — nem bír megbir­kózni a feladatokkal, minden igyekezete ellenére sem. Többen panaszolták, hogy a napokban problémát okozott a tüzelőellátás, és ugyanakkor égető probléma a tégla­hiány, az építőanyag idő­beli biztosítása. Niedermann Márton, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának helyettes vezetője a tüzelőhiányra a szállítás ne­hézségeit hozta fel mentségül. Ugyanakkor javasolta a ta­nácsülésnek, hogy járjanak közbe a téglagyár visszahelye­zésére, mert az egész ország téglahiányban szenved. A ta­nácstagok, jogosan tették fel a kérdés'; egy évvel ezelőtt mi­ért hozott a megyei tanács ha- tároza ot a téglagyár beszünte­tésére, amikor mos : ugyanez a szerv javasolja a téglagyár visszahelyezését?! A tanácsülés tárgyalt a Szol­noki útiak régi kéréséről, egy húsbolt létesítéséről. Ezenkívül a tanácsülésen, több más fontos eseményt vi­tattak meg. Amiről megfeledkeztek a tervezők Végre megnyílt a korszerű, szép mozi. Igaz. a tető már be­ázott, de a filmszínház belse­jével a legelfogultabb látogató is meg lehet elégedve. A vá­ros ismét gazdagabb lett. De az átalakított filmszín­ház értékét lerántja a mellék- épületek korszerűtlensége, a higiénia teljes hiánya. Vajon erre miért nem gon­doltak a tervezésnél? Idő lett volna rá! Radeczky Gézáné MIT LATUNK Ma A MOZI­BAN? Robinson-család. Amerikát színes film. Szélesvásznú. Ma­gyar híradó.

Next

/
Thumbnails
Contents