Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
19S4. MAitcrrs 1. VASÄRNAP real MSCttl %/Cirltip EGY PERC TELEFON HELYETT: Mtcjflentésvh és vissffüiatnk — líösp'rtfpA és magánügy _ .1 lakosság ésara- rátolainvk sorsa A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság néhány nappal .ezelőtt, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig a múlt év végén, két egymással csaknem azonos témájú jelentést tárgyalt meg. Mindkettő részletekbe menő alapossággal a közérdekű bejelentésekről, a lakosság részéről különböző tanácsi szervekhez eljuttatott panaszokról és azok intézéséről adott megközelítően hű képet. A tanácsi szervekhez Pest megyében nem egészen egy év alatt kétezer, a népi ellenőrzési bizottságokhoz pedig 1963-ban 399 közérdekű bejelentés érkezett. A tanácsokhoz — nagyobbrészt a tanácstagok útján —, eljuttatott bejelentéseik zöme a lakosság kommunális igényeinek; az út, világítás, víz- és egyéb szolgáltatások iránti igényeinek növekedését bizonyítják. Természetesen az ezekben szereplő javaslatok, kérések jelentő# részét nem lehet rövid időn belül megvalósítani. A különböző szintű tanácsszervek eredményes és egyre rugalmasabbá váló munkájára azonban jellemző, hogy a múlt évben 753 közérdekű bejelentésben szereplő javaslatot valósítottak meg, mégpedig 12,5 millió forint értékben. Ebben a vonatkozásban külön kiemelkedő eredményt értek el a budai járás községi tanácsai, amelyek a beérkezett 337 bejelentésből 208, a közösség érdekeit szolgáló javaslatot hasznosítottak. Ott, azokban a járásokban, községekben, ahol a tanácsi szervek így dolgoznak, elnyerik a lakosság egyetértő támogatását, bizalmát is: látva, hogy észrevételeiket nem hagyják figyelmen kívül és javaslataik testet Öltenek, mind többen kémek részt a közösség ügyeinek intézéséből. így ezen az úton valóban szélesedhet, nőhet közéletünk demokratizmusa, a közösség erejével, mindenki javára,' könnyebbé', gyorsabbá válhat á szocialista építés helyi célkitűzéseinek megvalósulása. A párt és a kormány he- lyesi, következetes politikája iránti bizalmat tükrözik, a becsületes dolgozó emberek személyes biztonságérzetéről tanúskodnak a tanácsokhoz, a népi ellenőrzési bizottságokhoz beérkezett, visszásságokat, hibákat kifogásoló bejelentések, többségükben közérdeket is érintő magánpana- j szók is. Hasznos következtető- ; sekce ad lehetőséget a népi j ellenőrzéshez érkezett beje- j leütések népgazdasagi ágazatok szerinti csoportosítása: 26,3 százalékuk a kereskedelem, 24 százalékuk a mező- gazdaság és 10,6 százalékuk a; helyiipar területét érinti. j Mit sérelmeznek a be jelen- • tők, a panaszosok? Melyek: azok a jellegzetes hibák, ame-i lyek bizony még nem egyszer i bosszúságot, mérget váltanak: tki, sőt károkat okoznak a: közösségnek és az egyes em-: bereknek? A leggyakoribb, s számát j tekintve legtöbb kifogás a < kereskedelem, ezen belül is azj állami kereskedelem ellen! merült fel az elmúlt évben.! Érdemes felfigyelni azonban! arra, hogy az előző évekkel! széniben nemcsak a súlycson-! kításokat. az árdrágítást teszik! szóvá a vásárlók, de egyre { többen sérelmezik egyes árucikkek minőségi hibáit is. Ez a lakosság megnöveke- - dett — legtöbb esetben he-; lyes, jogos — igényeit bizo-J nyitja. Hasonló kifogásokat J emeltek a helyiipar munkája- \ val szemben is a bejelentők:! például a megyei sütőiparig vállalat sári, ceglédi és isa-! szegi üzemegységeiben előfor- J dúlt a kenyerek súlycsonkí- ^ tása, illetve minőségrontása, \ kései szállítása. A kisipari szövetkezeteknek a lakosság j részére végzett szolgáltató, ja-J vító munkáját általában ke-! veslik, bizonyítván, hogy a la-! kosság igényei e téren is gyor-! sabban nőttek, mint ahogyan ^ a helyi szolgáltató ipar fejlő-; dött. ; Bár az előző évhez képest némileg csökkent a mezőgazdasággal kapcsolatos bejelentések száma, még mindig igen magas, s mind a népi ellenőrzésihez, mind a tanácsokhoz érkezett ilyen tárgyú kifogások, panaszok az egyik legnagyobb csoportot képezik. A felvetett problémák zöme a termelőszövetkezetek működésével kapcsolatos. Ez természetes is. hiszen a tsz-ek tagsága — a megye lakosságának jelentős része — ezen a területen érdekelt, s a közös gazdaságok megszilárdításának időszakát még nem lehet befejezettnek tekinteni. Mindezeknél fogva az is természetes —, hogy a termelő- szövetkezetek gazdasági helyzetét. fejlődését és a felmerülő hibákat fokozott figyelem és érdeklődés kíséri. Ezt bizonyítja azoknak a bejelentéseknek. panaszoknak nagy aránya, amelyek a gazdálkodás rendjének megsértésével foglalkoznak. Melyek hát a leggyakoribb bejelentéseket kiváltó okok a termelőszövetkezetekben ? Elsősorban egyes vezetők, valamint az anyag- és értékkezelők vélt, vagy valóságos mulasztásai, hibái. Ezek tényeleges feltárása nem könnyű, mert a fegyelmi és anyagi felelősség megállapítására a termelőszövetkezetekben nem állnak rendelkezésre megfelelő jogszabályok, rendelkezések, Hasonlóképpen sok kifogásra ad lehetőséget a közös gazdaságok segéd- és melléküzemági tevékenysége, mert ezek működési feltételeit nem egy esetben helytelenül, rosz- szul értelmezik. Megtörténik az is, hogy egyes tsz-ekben figyelmen kívül hagyják- * a tagok jogait, megsértik a termelőszövetkezeti 'demokráciát, nem fordítanak gondot a közgyűlés által választott ellenőrző bizottságok rendszeres, érdemi működésének elősegítésére. A termelőszövetkezetekben terjedő, egyébként helyes, az anyagi érdekeltséget növelő törekvés —, a sokféle jövedelemelosztási mód is, a leggyakoribb bejelentések tárgya. Sok esetben ugyanis —, miután erre a tsz-vezetök nem fordítanak kellő gondot, — a tagok nem ismerik, nem értik az újonnan bevezetett jövedelemelosztást, a termelési normákat Nem tudják milyen anyagi feltételek között kell dolgozniok, s ez számos félreértés okozója. E cikk keretében nincs mód arra, hogy értékeljük a más, egyéb hiányosságokat. A még fellelhető bürokratikus ügyintézés, a ritkán előforduló hivatali hatalommal való visszaélés, vagy bírósági eljárást maga után vonó gazdasági bűncselekmény mind a közérdekű bejelentéseknek, mind a panaszoknak csak kis részét teszi ki és nem jellemző sem az állami, sem pedig a szövetkezeti szervek, intézmények működésére. E jelenségekkel szemben azonban az illetékes szervek kemény határozottsággal lépnek fel, a visszaéléseket mind nagyobb szigorral torolják meg. Mi történik a bejelentések, panaszok túlnyomó többségét kitevő, súlyukat tekintve kisebb, de számarányuknál fogva nagyon fontos, sok embert érintő szabálytalanságok megszüntetése érdekében? Erről is kedvezőek a tapasztalatok: különösen a tanácsi szervek és a felügyeletük alá tartozó vállalatok, intézmények (megyei KISZÖV, földművesszövetkezeti központ, Állami Kereskedelmi Felügyelőség, TÜZEP stb.) a legtöbb esetben érdemben foglalkoznak a hozzájuk érkező bejelentésekkel, panaszokkal és azokat megfelelően elintézik. Sajnos, ugyanezt általában nem lehet elmondani a termelőszövetkezetekről : megtörténik, hogy egyes vezetők figyelmen kívül hagyják a részükre érkezett megállapításokat, s nem intézkednek a hiányosságok megszüntetése érdekében. Néhány tanácsi mezőgazdasági szervnél is megtörténik, hogy 1— főleg a tsz-eknél megállapított szabálytalanságok terén —, nem sikerült kellő eredményt elérni. A népi ellenőrzési bizottságokhoz. a tanácsi és egyeb szervekhez érkező közérdekű bejelentések és panaszok, nagy erőt képviselnek: többségükben az egyes munkahelyek dolgozóinak, a lakosságnak az észrevételeit, a szocialista építés megjavítását célzó javaslatait tartalmazzák. Ezek elfogadása, lelkiismeretes megvalósítása nagy segítséget jelent és nélkülözhetetlen abban a napról napra újat, jobbat teremtő munkában, amelynek célja, a szocialista társadalom megvalósítása — mindannyiunk közös érdeke. H. F. P. 43750625 perc telefon Négyezer tonna csomag — Bélyegzés számolatlanul — Népszerű a dísztávirat A hívott szám bejön: Nagy Béláné jelentkezik, a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság vezetője. Bemutatkozás után elmondom a kívánságom: — Egy perc telefont szeretnék készíteni az igazgatóság tavalyi forgalmáról. — Nagyon kedves a Hírlaptól — mondja a vezetőnő. — De most, hogy a múlt j év végleges összesítése elkészült, annyi adatunk van, hogy igazán nem férhet be egyetlen Egy perc telefonba. Jöjjön át személyesen. Irány az épülő Erzsébet- híd tiszteletére kicsinosított Klotild-palota — ott székel az igazgatóság. Szegény „távbeszélgetők" Novoth Ferenc, a tervcsoport vezetője stílszerűen a telefonbeszélgetések adataival kezdi. — A Pest, Nógrád, Komárom és Fejér megyét ma- gábafoglaló igazgatóságnál 14 ezer telefonszámlát fizetnek be havonta. Ebből 5 és fél ezer a Pest megyei. A négy megyében — az előző évhez viszonyítva — 1963-ban 2168 000-rel több telefonbeszélgetést bonyolítottak le. Ebből Pest megye növekedésére mintegy félmillió jut, a megyében tavaly majdnem 9 millió volt a helyi beszélgetés. Ez megfelel 35 325 504 j percnek. Ha ehhez hozzá- | adjuk az interurbán beszélgetések idejét, a 8 425 121 percet, kiderül, hogy a megyéből kezdeményezett telefonbeszélgetések ideje 43 750 625 perc. Ez annyi, mintha valaki több mint 83 évig telefonálna egyfolytában. A megrögzött „távbeszélgetőkre” gondolok, akik sokszor órákig nem „szállnak le” a kagylóról. De még az ilyen embereknek is legalább 4—5 évszázadig kellene’ él- niök ahhoz, hogy napi 4—5 órás beszélgetéssel elérjék ezt a rekordot — Levél, expressz-, ajánlottlevél? Hányat szállítottak? — Az igazgatóság tavaly 67 millió közönséges, ajánlott- és expresszi evelet, valamint légiposta küldeményt vett fel. Ebből Pest megyére 22 millió közönséges, másfél millió ajánlott, 320 ezer 1 expresszlev él és 227 ezer légipostái küldemény jut. — A leveleket összesen hányszor kell bélyegezni ? A tervcsoportvezető elneveti magát: — Ezt igazán nem számoltuk. 266 vagon 432 ezer csomag — ez testvérek között is négyezer tonna. Tizenöt tonnás vagonokból egy 266 kocsiból álló szerelvény kellene az elszállításukra. Még jó, hogy megyénk lakosai apránként adták fel ezt a rengeteg csomagot. — S a táviratok elszállításához hány vagonra lenne szükségük? — Ezt sem számoltuk ki. De megmondom a végösszeget: egymillióhétezer táviratunkból 386 ezer a Pest megyei. — Dísztávirat? — Sok volt Főleg a borítékos dísztáviratok népszerűek. — Hírlap? — A megyében 12 680 000 darab folyóiratot, heti- és napilapot szállítottak ki kézbesítőink. Több mint egymilliót havonta. Nagyobb a béralap Sok az új rádiótulajdonos. I A tv-tulajdonosok száma is 50 I százalékkal nőtt. jelenleg vagy 37 ezrein vannak. Ezek az adatok is részesei annak, hogy az igazgatóság — az előző évhez mértein felemelt tervét — 102,5 százalékra teljesítette. A Pest megyei járások közül a nagykótai és a monori volt a legjobb. A postahivatalok közül: Monor, Szi- getszentmiklós, Gyömrő. Külön említést érdemel Cegléd és Nagykőrös, ott az ismert fagykárok ellenére is jól dolgoztak. — A jó eredményekért milyen elismerést kaptak? A kérdésre Dénes Ilona, az igazgatóság munkaügyi osztályvezetője felel: —- Legnagyobb elismerésünk az eddigi munkánkért kapott és a január 1-től esedékes fizetésrendezés. Ezzel igazgatóságunknak 11 százalékkal nőtt a béralapja. A pénzt főleg a fizikaiak: a kéz-, besítök, a pályaudvari dolgozók és a szerelők kapták — de a béremelés természetesen az összes postást érintette. Vajon hány perc alatt lehet a többletet elkölteni? M. i. Késsül as újfajta pároskolbáss A Pest-Nógrád megyei Húsipari Vállalat ceglédi gyáregységében újfajta szárazkolbász készítését kezdték meg ar^év elején. Az Alföldi néven forgalomba hozott párosból az első negyedévben mintegy száz mázsát készítenek. A kolbászt a Pest megyei és a Nógrád megyei boltokba szállítják. tartását. Az Ember ne mérgelődj című játék manapság igen elterjedt, játsszuk az üzletekben, a buszon és az utcán is. Na, de ember, ne mérgelődj, csak játszunk, hiszen csupa játék az élet. Szeretjük a bujócskát is. Ennek felnőtt változatát akkor játsz- szuk, amikor nincs adminisztratív béralap. Ilyenkor felveszünk egy segédvagy szakmunkást, azt elbujtatjuk egy nagy íróasztal mögé, ő lesz a bujtatott létszám és a népgazdaság a hunyó. És éppúgy, mint gyermekkorunkban, a játszó közösség most is azon szurkol, hogy a hunyó észre ne vegye a bujtatott felnöt- t ecskét. Felnőtt korban a hintát a hanta helyettesíti. Ezek a hintapolitikusok, akik jobbra, balra lengenek hantájukkal. akik azt vallják, hogy egyszer lent, egyszer fent, és a hantaló egyik oldaláról a másikra billennek. Nagyobb városokban még divat a zá- logosdi, csak az itt beadott zálogokat nem lehet csókkal, vagy egy népdal el- éneidésével kiváltani. Rendkívül elterjedt a „fekete-fehér- . igen-nem’’ című játék is. Ennek szabálya, hogy a fenti szavakat nem szabad kimondani. így tanulja meg a gyerek, hogy kerülni kell a nyílt állásfoglalást. Nem tanácsos a fehérre azt mondani, hogy fehér. mert esetleg valamelyik felettesünk napszemüvegben nézi. A helyes válasz: világos. Különösen kerülendő az „igen” és a „nem”. Mert sokszor előfordul, hogy ami ma igen, az holnap nem. Ezért ha megkérdezik, hogy javasoljuk-e X kartársat egy pozícióba, azt kell felelni, hogy talán vagy esetleg. Felnőtt korban is elterjedt a papás- mamas játék. És ha Kovács Lajos művezető nagy mestere a kolbászkészítésnek + + A feldolgozóban naponta több száz mázsa kolbászt készítenek elő füstölésre. A képen Kovács Sándomé és Bodő Istvánná (MTI Bereth Ferenc felv.) PANASZOK ÉS PANASZOSOK Homo ludens — | szokták mondani az : emberre, mert mi játékos lények vagyunk. Végig játsszuk a gyermekkorunkat, de nem szakadunk el kedvenc játékainktól felnőtt korunkban sem. Csak nem játszunk olyan gátlástalanul, mint a gyerekek, és játékaink életkorunk és körülményeink szerint kissé módosulnak ... de azért játszunk. Van, aki a tűzzel játszik, amíg meg nem égeti a kezét. Éppúgy, mint gyermekkorú nkban nagy féktelenül vetünk egy-egy bukfencet, de ezek a bukfencek rendszerint logikaiak. Játszunk fogócskát is. E játékban rendszerint az ügyfél a fogó, aki igyekszik elkapni az illetékest. A fogó kergeti az illetékest, a\ki azonban szintén játszik. Vagy bujj- bujj zöldágat, vagy egyszerűen kámfort. Fiatal korunk kedvenc játéka az Ember ne mérgelődj című társasjáték. Csuda izgalmas volt és rendkívüli módon próbára tette a gyerek ép idegeit és kiA JÁTÉKRÓL a játszó felek összevesznek, akkor eprien úgy sor kerül az „add vissza a ba- ba ruhám"-ra. Felnőtt korban azo^nban nem azt kell eldönteni, hogy kié a babaruha. hanem, hogy kié a baba, a tv, a hűtőszekrény, a nagy szőnyeg és a lakás. Ilyenkor játsszák aztán a népszerű enyém a vár nevű játékot, amelynek szabályai szerint az ellenfelet Itet kell tuszkolni a várból, illetve a lakásból. Ebbe a témakörbe tartozik az üsd a !harmadikat játék, amelyet néha egyes asszonytársak az utcán játszanak esernyővel, és ez nagyon mulatságos. Labdázunk a felelősséggel, játszunk a veszéllyel, minek következtébe n sokan eljátsszák kisded játékaikat és kiállít- jálk őket a játékból. Ha egyéb játékunk nincs, játszunk mások érzéséivel, idegeivel, vagy jobb híján „megjátsszuk magunkat”. Mert az ember — \ Homo ludens... > _ Ősz Ferenc í
