Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

«IT MEGYEI Mirim) 1964. MÁRCIUS 5, CSÜTÖRTÖK Egy <»r ttItiít ti ráckevei járásban: Több mint 36 millió utas A Ráckevei Járási Tanács közlekedési ügyekkel foglal­kozó főmérnökét, Wächter Ro- landot kerestük fel. hogy né­hány közérdekű kérdésre, mint legilletékesebbtől választ kapjunk. — Az elmúlt évben — kezd­te a tájékoztatást — a járás területén tovább nőtt az utas- forgalom. A ráckevei HÉV-vonalon 29 184 000, míg a MÄVAUT helyi járatain csaknem 7 és fél millió utast szállí­tottak. A közlekedés helyzetével a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés foglalkozott, s néhány javaslat is elhangzott a konk­rét feladatok megoldására. Az évről évre növekvő utas­forgalom fokozott feladatot je­lent és nagyobb felelősséget ró az illetékes vállalatokra is. — Mi a helyzet jelenleg a járás közlekedési vonalain? — Ami a vasutat illeti, je­lentős javulásról számolha­tok be. Korszerűbb kocsik közlekednek és a zsúfoltság is csökkent. A vonatok általában menetrend szerint közleked­nek, bár a téli időszakban elő­fordultak kisebb késések. A legtöbb gondot az idén a 75. születésnapját ünneplő _ HÉV okozza. Ez annál is inkább érthető, mert a járás lakos­sága főként ezt a közlekedési eszközt veszi igénybe. A MÁ- VAUT vonalam időről időre igyekeznek több kocsit forga­lomba állítani, de a maximá­lis igyekezet is újabb igénye­ket von maga után. Ezen a téren jelenleg nincs fejlesztési lehetőség. — Melyek a legsűrűbben előforduló panaszok? — A MÁV téli késései mel­lett első helyen áll a HÉV menetidejének kérdése. Né­hány év alatt odajutottunk, hogy a 70 perces utat már 93 perc alatt teszik meg a szerelvények, holott a gyorsvonatok 57—58 perc alatt közlekednek Buda­pest és Ráckeve között. Sok­szor persze ez a forgalom- irányítás hibája. Ezen lehet és az illetékesek szeretnének is segíteni. A fűtés és a világí­tás is állandóan panasz tár­gyait képezi. Ez már szánté érthetetlen, hiszen az izzó­hiány bejelentése óta közei tíz esztendő telt el, de változás még mindig nincs. Ezit a mi­nimális szolgáltatást pedig — különösen a tanuló, útközben olvasó utasok — állandóan igénylik. — Milyen remény van a hi­bák megszüntetésére? — Elsősorban a HÉV illeté­keseinek kell az utazóközön­ség kéréseivel alaposabban foglalkozniok. A MÁVAUT legfontosabb feladata a kis- kunlacházi forgalom jobb szervezése és ha fejlesztési le­hetőséget kapnak, egv újabb kocsi biztosítása. — Végül az útviszonyokról szeretnénk hallani valamit. — A KPM Közúti Igazga­tósága az elmúlit években so­kat tett a járás útjainak ja­vítása, portalanítása érde­kében. E munkát tovább foly­tatják és ebben az évben el­érjük, hogy minden hozzánk tartozó út javítását befejezik. Ehhez sok segítséget adhatnak a községi tanácsok. Biztosít­hatnak saját anyagból kavi­csot, homokot, segíthetnek a szállításban. Felújításra ke­rül idén a Ráckeve—Tököl közötti HÉV pályaszakasz, amit be is fejeznek. Biró Gábor A HUNZAK TITKA Indiában van egy csodálatos völgy, amely kiérdemelte a Boldog völgy nevet, mert lakói nem ismerik a betegséget. _ _A pamir fennsíkon, a Himalája örök hava közelében a hun- zák, az emberi erőfeszítés cso­dájával oázist, gyümölcsösker­tet varázsoltak a kopár kör­nyezetbe. Egy orvosokból, nép­rajzi és botanikai szakembe­rekből álló expedíció ellátoga­tott a Boldog völgybe, s ta­nulmányozta a hunzák hosszú életének és egészségének kér­déseit, Párizsiba visszaérkezve elmondták, hogy a hunzáknál nemcsak a betegség ismeret­len, de még könnyű rosszuliét sem fordul elő soha. Érmek, eddig nem látott alkotások Március 8-án nyitják meg a felújított modern szobor­kiállítást a Szépművészeti Múzeumban amelynek megmintázásához maga a zeneszerző ült mo­dellt. Látható lesz a kiállítá­son többek között Munkácsy Mihály képmása, Ybl Miklós és Széchenyi István mellszob­ra is. A bemutató anyagát 64 da­rab tizenkilencedik századi érem is gazdagítja. Ezek az alkotások azért is figyelemre méltóak, mert a Szépművé­szeti Múzeumban 1932 óta nem állítottak ki érmeket. Ennek a kisplasztikái műfaj­nak most több neves képvise­lője — például Henrik Füger, Kari Wiener. Oscar Roty, Oto- kar Spániel, 3. C. Chaplain és Jan Máthe — műveivel is- merkedhetik meg a közönség. A modem szoborbemutató megnyitóján dr. Soós Gyula művészettörténész, a kiállítás tervezője tárlatvezetést tart az érdeklődőknek. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Infrasugárzó és közös mosógép falusi társasházban Talán az egész országban .egyetlen községben sincs még olyan valóban hipermo­dern lakás, mint amilyenek építését rövidesen megkezdik Diósdon. Egyelőre csak két épülő társasházban lesznek ezek a lakások, a balatoni műút mellett, ahol még csak hat, 360 négyszögöles ház­helyet parcelláztak. Ugyanezen a helyen azon­ban még 21 hasonló telket szándékszik kihasítani a köz­ségi tanács és valamennyin a legkorszerűbb lakások épül­nek. Falusi viszonylatban min­denesetre szokatlan ház lesz a közeljövőben épülő kettő. Nem azért, mert egyemele­tes lesz, hanem mert a két társasháznak a lakásai két­ségkívül a legkorszerűbb be­rendezéssel készülnek. Még az újonnan épült fővárosi házak között sem mindegyik nyújt lakóinak ennyi ké­nyelmet. Mindkét ház pincéjében például a mosókonyhában mosógépet és ruhaszárító berendezést állítanak fel a hat lakó közös használa­tára. Földszinten és emeleten egy-egy három- és két-két: kétszobás lakás épül. Mind-: egyik erkélyes. Konyhájuk- \ ba beépített villanytűzhely, I mosogató és infrasugárzó ke- '• rül, s hogy mind a 12 lakás­ban beépített szekrények is lesznek, ezekután szinte ter­mészetes. Az épülő lakások tulaj do- ■ nosai igen kedvezményes fel- í tételek mellett jutnak kor-: szerű otthonukhoz. A háromszobás lakások építési költsége, a telek vételárát is beleszámít­va, mintegy 150 ezer fo­rint, amihez az építtető körülbe­lül 40 ezer forint készpénz­zel járul hozzá. A kétszobás lakások megközelítően 120 ezer forintba kerülnek és ebből 30 ezer forint a készpénz- hozzájárulás. A költség töb­bi részére rendkívüli ked­vezményképpen az OTP 30 éves hitelt folyósít. Két háromszobás lakásba a csapágygyár egy-egy mér­nöke kerül. Egyikük buda­pesti lakását cseréli fel a diósdi társasház kedvéért. Másik megyéből egy védőnő költözik Diósdra, szintén egy háromszobás lakásba, míg a negyedikbe egy csapágygyári tisztviselő-házaspár költözik. A kétszobás lakások tulajdo­nosai közül négy szintén csapágygyári üzemi dolgozó, egyikük technikus, a többiek szakmunkások. A másik négy kétszobás építtetője más üze­mek dolgozója. Valamennyi új lakástulajdonos fiatal, és egy-két gyermeke van a ké­szülő társasház minden la­kójának — egyet kivéve. Az illető — szintén üzemi dol­gozó — ugyanis nőtlen. Ré­szére az édesanyja építteti az új kétszobás lakást. De ez a fiatalember sem egye­dül készül elfoglalni új la­kását, mert már vőlegény, s meglehet, hamarabb lesz a lakodalma, mint a lakásava­tás, noha a két társasház hipermodern lakásai, ha min­den jól megy, egy esztendőn belül megépülnek. A Szépművészeti Múzeum­ban március 8-án, vasárnap J délelőtt 10 órakor nyitják I meg az átrendezett tizenkilen­cedik-huszadik századi szo­borkiállítást. A több mint 700 000 forintos költséggel rendbehozott és korszerű' világítóberendezés­sel felszerelt barokk csarnok­ban mintegy hetven műalko­tást sorakoztatnak fel, közöt­tük olyanokat is, amelyeket eddig még nem mutattak be a közönségnek. Első ízben ke­rül nyilvánosságra például Franz Högler Radetzky hu­szárgenerális című szoborváz­lata, ennek érdekessége, hogy megformálásának stílusa nagy hatással volt a tizenkilencedik századvégi magyar emlékmű­szobrászatra is. A mellszobrok sorában kiemelkedő jelentősé­gű Ludwig Schanthaler mün­cheni mester Liszt Ferencről készített bronz domborműve, „ Takarékos szövetkezet“ A ceglédi OTP-fiók a vá­rosi nőtanáccsal közösen mű­soros ünnepséget rendez a nemzetközi nőnap alkalmá­ból. Az ünnepségen nyújt­ják át a ceglédi Vörös Csillag Tsz-nek a „takarékos termelőszövetkezet” cin) el­nyeréséről tanúskodó okle­velet és zászlót. A közös gazdaság tagságának 90 szá­zaléka takarékbetétkönyvvel rendelkezik. Összesen 5 mil­lió 600 ezer forintot őriz­nek takarékbetétkönyvben. Egy év alatt 320 liter vér- Az önkéntes véradómozga­lom segítségével a múlt év­ben több mint ezer ceglé­di és járási véradó 320 li­ter vért adott. Dicséretet ér­demelnek a Május 1 Ruha­gyár, a Talajjavító Vállalat c-ípjavító üzeme, valamint Kocsér, Jászkarajenő és Al- bertirsa önkéntes véradói. Autóskiiib alakul Cegléden a Hazafias Nép­front kezdeményezésére rö­videsen megalakul az autó­sok klubja. A klub jelen­tős kedvezményeket _ nyújt tagjainak a belföldi és kül­földi túrák lebonyolításá­ban. 7 brigád elnyerte a szocia­lista címet. Az idén Magló­don és Gyomron mérték utáni részleget állítanak fék ha a helyi tanácsok segít­ségükre sietnek a helyiség­problémák megoldásában. Nyáregyházi mozaik ötvenezer forint értékű bel­ső felszereléssel gazdagodott a Manó-féle kastélyban levő óvoda. — Korszerűsítették és új berendezéssel látták el a föidművesszövetkezet vegyes boltját. — Folytatják az épít­kezést a volt Leiden-kastély- ban. Kéttantermes iskolát és pedagóguslakást alakítanak ki az épületben. Az építkezés előreláthatólag áprilisban be­fejeződik. HŰ ÚTITÁRS Az ez évi mezőgazdasági könyvhónap előzetes adatai azt bizonyítják, hogy a tavalyihoz viszonyítva emelkedett a forgalom, azaz: több könyvet vásároltak az emberek. A sikerben jelentős része van a falvak­ban dolgozó bizományosoknak, de a járási földműves­szövetkezeti könyvesboltoknak is, s tevékenységük eredményeként hasznos szakismereteket magukba fog­laló könyvek jutottak el a tovább tanulókhoz, de azok­hoz is, akik csak most kötnek ismeretséget a szak­könyvek világával. A mezőgazdasági könyvhónap évenkénti megren­dezése hasznos hagyománnyá lesz a földművesszövet­kezeti szervek tevékenységében. Több helyütt azonban ezzel egész évre le is tudják a gondot, elintézettnek ve­szik a szakkönyvek terjesztésének ügyét. Ez pedig hiba. A nagyüzemi mezőgazdaság mind több területén van szükség új ismeretekre, a korszerű módszerekkel való lépéstartásra, s ez csakis akkor biztosítható, ha a megfelelő könyvek eljutnak rendeltetési helyükre: az állattenyésztőkhöz, a növénytermesztőkhöz, a ker­tészekhez. Ennek érdekében tevékenykedni — a pénzbeli hasznot tekintve — nem a legjobb üzlet.» Ám minden­nél fontosabb az a haszon, amit a nagyüzemi mezőgaz- daság húz akkor, ha a szakkönyv mind több ember hű útitársa lesz mindennapi munkája során. MŰVÉSZÉT Az egyik tsz-közgyűlésen — ne kutassuk, hol — tart már a vigalom és javában szól a friss nóta. Az egyik vendég csodálkozva ismeri fel a prímásban a nyári fagylaltárust. „Nem is hit­tem volna — így a ven­dég —, hogy nemcsak fagy­lalttal, hanem művészettel is foglalkozik!” A prímás kész a válasszal: „Azt hiszi, a fagy­laltárusításból megélni talán nem művészet?” Tizenöt éves jubileum Szombaton tartotta évzáró közgyűlését a Vecsési Fe­hérneműkészítő Ktsz. Regős László, a ktsz elnöke beszá­molójában megállapította: az elmúlt három évben tervü­ket 113 százalékra teljesítet­ték. Az exportra termelt áru ellen minőségi panaszt nem tettek és pontos szállítók­nak bizonyultak. A ktsz tisz­ta vagyona meghaladja a 927 ezer forintot. Elsősor­ban férfiinget, ingkabátot, pizsamát, valamint gyermek- Inget és -ingkabátot készítet­tek. A múlt évi jó munka eredményeként a November Tíz előadás — nyolcszáz hallgató Nagy népszerűségnek örven­dett Nagykőrösön a városi nő­tanács akadémiája. Tíz alka­lommal tartottak színvonalas előadást, amelyen összesen, nyolcszázan jelentek meg. NAGYKŐRÖS—BUDAPEST: HAT NAP Nagykőrösről értékes gyógy­szert adtak postára február 17- én. A címzett azonban más­nap is hiába várta a külde­ményt Budapesten, az express- ajánlott csomagocska nem ér­kezett meg. Február 19-én a budapesti 112-es Postahivatal­ban érdeklődtek a gyógyszer sorsa felől. Azt a felvilágosí­tást kapták, hogy semmiféle ilyen küldemény nem érkezett. Másnap is hiába várták a pos­tást. Február 21-én aggódva táviratoztak Nagykőrösre. A következő napon a nagykőrösi feladó Budapesten járt. Fel­kereste a 112-es Postahivatalt* ahol végül is az egyik tisztvi­selő fiókjából hamarosan elő­került a kis csomag. A bélyeg­ző szerint már február 17-én este megérkezett a fővárosba. Felelőtlenség, nemtörődömség miatt azonban ha,t napig tar­tott, amíg eljutott rendeltetési helyére. Hogyan tovább ? Az Agrártudományi Egyesü­let nagykőrösi szervezete a TIT-tel és a mezőgazdasági műszaki klub vezetőségévé! közösen március 13-án vita­estet rendez a művelődési ház értelmiségi klubjában. A szak­emberek megvita ják a mező- gazdasági helyzetét és további fejlesztésének feltételeit. A klubesten részt vesz Király Ernő földművelésügyi minisz­ter-helyettes és Garamvölgyt Károly pénzügyminiszter-he­lyettes is. A tárnoki „nebulók“ píteni a Benta-patak két part­jára az öntözéses konyhaker­tészetet? Milyen lejtésűek le­gyenek a csövek? Közben még a széljárásról sem feled­keznek meg, hogy egyformán jusson majd a szórófejből a víz, minden palántára. Megint egy nehezebb kér­dés: miért van a modern öntö­zőberendezéseken egy véko­nyabb és egy vastagabb cső? miért kell a szűrő­És vajon kosár? Nagy a találgatás, míg meg­szólal egy asszonyka az első sorból: — A vastagon szívják, a vékonyon nyomják, a kosár­ban meg tisztítják a vizet. Ha mindenféle szemét kerülne a csövekbe, nem győznénk tisz­títani. — Százötvenezer forintot adtunk érte, kell, hogy alapo­— Mit nevezünk atmoszférának — kérdi Bállá Károly főagronómus és a hallgatók kórusban mondják a választ Leszkovszky Ferenc munka­csapat-vezető „jó tanuló”. Min­den kérdésnél jelentkezik vá­laszolásra (Foto: Gábor Viktor) növények már kinn, a tágas földeken hozzák a termést, szakértő kezek nyitják majd az öntözőmű csapjait. Komáromi Magda san ismerjük a szórófejes ön­tözőberendezés működését — folytatja az oktatást Bállá Károly. Arról beszélnek, hányféle öntözési mód van, s hogyan kell a fölösleges vizet lecsa­polni. Azt is megkérdezi, a kukoricánál mikor van a kri­tikus öntözési időszak? Leszkovszky Ferenc münka- csapatvezető nyújtja az ujjait, alig várja, hogy felelhessen: — Címerhányáskor és a cső­képződéskor! A napsugár lassan körbe­járja a termet. Mindjárt de­let harangoznak. Az utolsó kérdés a zöld nylonkendős Csipány György- nének jutott. — Hogyan állít­ja be a vetőgépet, hogyan szá­mítja ki a vetésszélességet? — Inkább kiszámolom, mint elmondjam — szabadkozik, de aztán mégis nekikezd és folyékonyan sorolja a sok szá­mot, adatot. A csengőt itt a déli harang­szó helyettesíti. A „nebulók” felugranak, szedik a papíro­kat, s ki-ki siet a munkahe­lyére. Fél óra múlva a legtöbb­jét viszontláttam kinn a hi­deg szélben. A melegágy szé­lén térdeltek, vetették a ma­got, hordták a széles ablakke­reteket És amikorra ezek a t ; Vajon tanította-e annak ; idején az uradalmi főintéző a í parasztot arra, hogyan mikép- í pen dolgozzon? Dehogy taní- ; tóttá! Utasított: maga hordja j ide a vizet, András bácsi ka- \ páljon, te meg amott ne tátsd ; a szád, hanem ide verd le a \ cölöpöket. Akinek pedig pa- \ rancsoltak, az dolgozott és j legfeljebb szőrmentében lop- \ ta el a tudományt, í Nézzék csak meg a képet! j Látják, hogy Bállá Károly fő- agronómus milyen lelkesedés- í sei magyaráz? Azt is látják, ; hogy a padokban fejkendős í asszonyok és deres fejű embe- ? rek ülnek? ; j A tárnoki Lenin Tsz téli í tanfolyamán a hangulat ; egyébként hamisítatlanul is- í kolás. A „nebulók” összesúg- ! nak és ha a tanár félrenéz, ',t egy kicsit mocorognak. Van, í aki lapul, ha felelni kell és S van, aki „stréber”, mindig ; fenn a keze. í — Milyen legyen a víz-leve- \ gő aránya? — kérdezi a £ő- 2 agronómus. — Fele-fele — zúgják egy- \ szerre a választ. 2 Aztán újabb adatokat közöl, £ a fekete táblán egy-egy ábrát í mutat. Hogyan kell majd tele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents