Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

1984. MÁRCIUS 2S, SZOMBAT 3 miami SZÁZ MEGYEI STATISZTIKUS Értekezlete Megyénk ipari, kereskedelmi kommunális és egészségügyi vállalatainak, intézményeinek statisztikusai értekezleten ta­lálkoztak tegnap. Meghallgat­ták Kiss Győző, a megyei ta­nács tervosztálya előadójának előadását, és a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igaz­gatóságának munkatársait, akik az idei feladatokat ismer­tették. Kevesen tudják, bogy a he- lyiipari vállalatok árucikklis­táján, a lakóházak, iskolák építőanyag felsorolásában mintegy másfélezer különféle anyag szerepel. A korszerű gazdasági vezetés nem nélkü­lözheti mindezek számbavéte­lét, pontos felmérését. <P> c-JüHtm____ A Bezosztája verhetetlen Ssámol/erő **«»*»t&sőfg nőikül vósavlték át n rtfifftj told a saoargot intonate búaaínjták Pályázati felhívás a marxizmus-leninizmus esti egyetemre Hazánkban 1957-ben kéz-; dődtak a kisparceliás kí­sérletek a külföldi intenzív búzafajtákkal A kísérleti eredmények is a közter­mesztés tapasztalatai egy­aránt az tmutatfäk, hagy a mi sajátos éghajlati és ta­lajviszonyainknak legjobban a szovjet búza fajták felel- vek meg és közülük is a FÉNYKÉPEZŐGÉPTŐL A HŰTŐSZEKRÉNYIG Évről évre bővül a szovjet és a magyar belkereskedelem választékcseréje Az egész népgazdaságot át­fogó külkereskedelmi egyez­mények fontos kiegészítője a szovjet és a magyar belkeres­kedelem közötti választékcse- re-megállapodás. Erre az évre több mint 1,5 milliárd forint értékű áru cseréjére kötöttek szerződést a szovjet és a ma­gyar állami és szövetkézét! kereskedelem vezetői. A Bel­kereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a Szovjetunióval folytatott belkereskedelmi választék­csere évről évre gyors ütemben növekszik, fontossága az ilyen egyezmé­nyek sorában messzemenően a legnagyobb. Értéke majd­nem olyan összeget képvisel, mint amennyit az összes többi szocialista országgal bonyolít t belkereskedelmünk. Nemcsak nagyságrendje, ha- inem a cserére kerülő áruféléi; i összetétele miatt is igen ’lentös a Szovjetunióval kötött Ibelkereskedelmi egyezmény. Az. erre az évre szóló egyez- imónyek alapján belkereske­delmünk. többek között 230 ezer tonna szenet, SO ezer 1 köbméter fűrészelt és gömb­fát, 1 millió doboz halkonzer­vet, 20 ezer porszívót — főleg a korszerűsített Csajka-típust —, 11 ezer Harkov és Néva villanyborotvát, 2500 Szaratov hűtőszekrényt, 200 ezer pár gumicsizmát, 10 ezer női ke­rékpárt, 5 ezer Tula varrógé­pet, 50 ezer garnitúra evőesz­közt, Sport és Néva filmfelve­vőgépeket, különböző órákat és kozmetikai készítményeket kap a szovjet belkereskede­lemtől. Csereképpen ezekért többek között Pannónia mo­torkerékpárt, konfekcióárut, f zöldségkonzervet, pamutszo've- tet, italokat, játékot, olaj teste­ket, cukorkát és az idén első ízben kereskedelmi berende­zéseket ad a magyar belkeres­kedelem. A belkereskedelmi válasz­ték-csereegyezmény aláírása nem jelenti a megállapodás végleges lezárását, mert az egyezményeket rendkí­vül rugalmasan kezelik. Az érdekeknek megfelelően év közben többször is bővítik. .Tavaly például körülbelül 1,2 milliárd forint értékű árucse­rére kötött megállapodást a két belkereskedelem, végered­ményben azonban több mint 3 milliárdos esetét bonyolí­tottak le. (MTI) Rend a lelke mindennek Bezosztája 1 és a Bezosztája 4-es, amelyek tavaly is csaknem telje­sen veszteség nélkül te­leltek, s általában jó termést adtak. A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési főigazgatóságán Szabó J ó- zsef igazgató tájékoztatásul közölte, hogy az első évek kedvező tapasztalatai nyomán el­határozták a szovjet bú­zafajták gyorsabb ütemű elterjesztését. A régóta vajúdó kenyér­gabona-probléma megoldásá­ban valószínűleg döntő for­dulat volt a tavalyi év. Nem­csak azért, mert hosszabb idő óta először sikerült a vetésterveket idejében, s ál­talában jó minőségben tel­jesíteni, hanem mivel az összes búza-vetésterü­letnek már több mint 50 százalékát intenzív faj­ták foglalták el, noségű szovjet 1646-os nap­raforgófajta maghonosításá­nak és elterjesztésének. Az 1957—60-as években végzett kísérletek bebizonyították, hogy a hagyományos hazai fajtákkal körülbelül azonos I terméshozamú szovjet fajta 1 50—60 kilóval több olajat | ad egy-egy holdról. í A szovjet napraforgófajta | gyors térhódítására jellemző, | hogy míg 1960-ban az összes j vetésterületnek csak 14 szá- ! zalékát foglal’a el. 1961-ben i 46, 1962-ben 58, tavaly pe­dig már 63 százalékos volt a részaránya. Az elmúlt év­ben — csupán a gazdaságo­sabb fajta révén — körül­belül 8000 tonna ola j többle­tet nyert a népgazdaság, Mi­vel az idén legalább 70 szá­zalékos lesz a szovjet fajta részaránya. az olajtöbblel- nyereség megközelíti a 10 000 tonnát. (MTI) s ezen belül a legkiválóbb szovjet fajták részaránya meghaladta a 90 százalékot. A legutóbbi jelentések és a határszemlék egyaránt arról tanúskodnak, hogy a kereken 810 000 holdon, vetett szovjet búzafajták számottevő vesz­teség nélkül vészelték át az idei nagy telet is. A kenyérgabona-termesztés távlati tervei szerint a kö­vetkező esztendőkben az agrotechnika javításával, a korszerűbb talajművelési rendszerek és a vegysze­res növényvédelem jól bevált formáinak elterjesztésével, a műtrágyázás fokozásával, il­letve az egyes műtrágyafélék gazdaságosabb adagolásával lehetővé teszik az intenzív búzafajták, s közülük fő­leg a két Bezosztája-fajta arányának további növelését az egyéb búzafajták rovásá­ra. A hazai nemesítésű — szintén intenzívnek számító Fertőéi 293-as fajta ugyan­csak az eddiginél sokkal ra- gyobb termőterület „váro­mányosa”. A tervek szerint a kül­földi intenzív búzafajták vetésterületét már a kö­zeljövőben egymillió hold­ra, a Fertőül 293-asét pedig 400 000 holdra bő­vítik. Hasonlóan nagy gazdasági jelentősége van a kiváló mi­— Ostoba tréfa! Az ófalui elektromos kapcsoló- állomás köztiében nemrégi­ben valaki nedves fát dobott a fővezetékre. Rövidzárlat következett, a biztosíték ki­égett, a transzformátor tönk­rement. Az ostoba tréfacsi­náló 4000 forint kárt okozott. A Magyar Szocialista Munkás- i párt Pest megyei Bizottsága az 1 1961 /65-ös tanévre felvételi pályá- | zatot hirdet a marxizmus-leniniz- j idus esti egyetem hároméves álta­lános és kétéves szakosított tago- 1 zatra. i. hároméves Altalanos TAGOZAT A hallgatók az első tanévben : filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban a magyar és a nemzetközi munkás­mozgalom történetét tanulják. Fél­évenként vizsgáznak és a tagozat elvégzéséről az 1089/1957 korm. I számú rendelet értelmében végbi­zonyítványt kapnak. A tagozatra való jelentkezés fel­tétele: egyetemi. főiskolai, vagy középiskolai, esti végzettség. I lahelyezett osztályok kezdik meg működésüket az első évfo­lyammal (filozófia) Vác, Szob, Cegléd, Nagykáta, Aszód, járási ! illetve városi bizottságokon, a gö­döllői Agrártudományi ' Egyete­men. a Csepel Autógyárban. A budai, szentendrei, monori. : dabasi, ráckevei járás pályázói az MSZMP Budapesti Pártbizottság mantizmus-Ieninizmus esti egye­temére nyernek felvételt (Buda­pest, VI.. Benczúr u. 33.) A második évfolyam kihelyezett i osztályai a Vác Városi Pártbizott- j Ságon és a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen lesznek. Az 1963/64-ben a budapesti mar­érd- xista-leninista esti egyetem. I. év­folyamát sikeresen végzett hall­gatók a IL évfolyamra továbbra is itt nyernek felvételt. n. a keteves szakosított tagozat Elméleti továbbképzést, felsőfo­kú ismereteket nyújt a következő szabadon választható szakon: filo­zófia, politikai gazdaságtan (ka­pitalizmus-szocializmus) szocializ­mus politikai gazdaságtana, ma­I gyár munkásmozgalom történe­te, nemzetközi munkásmozgalom története. A tagozatra azok je­lentkezhetnek. akik egyetemi, fő­iskolai végzettséggel rendelkez­nek. vagy a marxizmus-leniniz­mus esti egyetem hároméves álta- . lános tagozatát sikeresen elvégez- ' ték, illetvé azzal egyenértékű, a ; választott szaknak megfelelő elő- ! képzettségük van. I A tagozat hallgatói eredményes osztálytizsgák után a marxizmus J mindhárom ágából államvizsgát j tehetnek, és a 17/1963 (VII. 2.) sz. korm. rendelet értelmében főis­kolai oklevelet nyerhetnek. A kétéves szakosító tanfolyam helye: : MSZMP Budapesti Pártbizottság ' marxista-leninista esti egyeteme, középiskofm I Budapest. VI.. Benczúr u. 33. ALTALANOS TUDNIVALÓK A jelentkezők mindhárom tago­zaton felvételi vizsgát tesznek. A tarvév minden tagozaton szeptem­ber 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános és a két­éves szakosított tagozaton heten­ként egyszer meghatározott na­pon háromórás előadás illetve o-sztályíoglalkozás van. A tandíj egy tanévre 170 forimt* mely két. részletben fizetheiő. A felvételi vizsgák ideje: 1064. április 15-től május 15-ig. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre tanfolyamra is jelentkezett, az egyetemre nem nyerhet felvételt. Valamennyi tagozatra pártonki- viiliek is kérhetik felvételüket, a pályázatot úgy a budapesti, mint a kihelyezett osztályokba való fel­vételre a munkahely szerint ille­tékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni 1961. április 10-ig. Ugyanitt, szerezhetők be a jelent­kezéshez szükséges kérdőívek. A pályázathoz orvosi igazolást kell csatolni. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Dodola, Kisze-baba Fürösztés vízbehányó hétfőn — Csak keiesztút mellett használ — Kihaló húsvéti népszokások nyomában A toluto makacskodása komoly próbára tette a sza­badban dolgozókat. A csípős szél erejének különösen a te­tőfedők voltak -kitéve. Ke­mény kitartás kell althoz, hogy a megrongált háztetőt új cserepekkel pótolják. Rác­kevén a Savoyai műemlék kastély tetejét éles, jeges szél­ben palázzák a pufajkás szakmunkások. A műemlék- ház-védelem legfontosabb té­nyezője a tető biztosítása. A kastély tetejének gerin­cén találjuk Gyurcsik Antalt, aki jelenleg ugyan ácsmester- ség.ét gyakorolja, de mint hajómolnár sokkal nevezete­sebb. Az ország egyetlen, megmaradt hajómalmának volt 32 éven át tulajdonosa és molnára. Amióta átadta a malmot a Műemléki Felügye­lőségnek, kérve-kéretlenül szerető gondossággal őrzi, ápolja. Megteszi még azt is, hogy télen, a legnagyobb hi­degben hajnali 4 órakor kö­rül vizsgálja: nincs-e valami baj. A „bajt” a víz beszivár­gása okozza és a fagy. A vi­zet mindennap ki kell merni úgy a ház-, mint a vöigyhajó- bói, a jégkérget pedig tel tör­ni körülötte. — Szerinte azon­ban semmi veszedelem nem származna, ha a jég töretle­nül maradna, A jég ilyen nagy faalkotmányt nem tud össze­roppan t&ni. Na dehát ha mű­emlék, fokozottabban óvatos­kodjunk — mondja odaadó megértéssel. Gyurcsik bácsi — 1950 óta, amikor megvonták a malom működési engedélyét, a hajó­malom gondozása és a ke­nyérkereset között éli kettős életét. Mondani sem kell, hogy a szíve hová húzza, Örömmel elszegődne véglege­sein a hajómalomhoz, azt „gondnokolná” éjjel és nap­pal. Szívesen is vennék, de a gondozói fizetés nem biztosí­taná a megélhetést. A helyzet azonban mégis úgy hozta, hogy február 21-én le kellett száll­nia a tetőről, mert az eddigi őr megbetegedett, s különben sem bírja a nehéz munkát. Gyurcsik bácsi viszont a ma­ga 58 évével olyan jó erőben van, hogy akár sajátmaga el­hajtaná a malmot. Annak ellenére, hogy a Műemléki Felügyelőség min­dent elkövet az ország egyet­len, több mint száz év óta fennálló hajómalmának fenn­tartása érdekében, sajnos, a tin és Kemencén a báhika­kaláccsáT. a juhászkaláccsal kedveskedtek a juhásznak, aki minden gazdához betért, du­da vagy furulyaszó kíséreté­ben .kívánva minden jót a csa­ládnak. Abony és Cegléd kör­nyékén laskaievest készítettek na gy szombatra. — A Pilisben, főleg régeb­ben, divat volt hűsvétkor a suprikálás, vagyis korbácsolás. ,,Keléses ne legyen” — mond­ták közben az ősi mondókát. Érdekes, hogy a suprikálás más vidékeken nem húsvét- kor, hanem aprószentekkor, illetve betegség esetén volt használatos. — A Tápió vidékén az erő­teljesebb vagy a finomabb lo­csolás után a legény hímes tojást kapott és este, a kocs­mában levő bálon megtáncol­tatta a már meglocsolt lányo­kat is. A gyerekek — Nagy­kát án tapasztaltuk — aTojas 'mellé tubut, kalácsból készült galambot is kaptak az öntözködés után. Maglódon a lányoknak hófe­hér ruhában kellett megjelen­niük a húsvéti táncmulatsá­gon. — A húsvéti ünnepekhez kapcsolódó népszokások — ősi eredetük miatt is — rendkívül nagy számúak voltak, azon­ban az utóbbi évtizedekben, években, egyre kevesebbel ta­lálkozunk. Ennek társadalmi és műveltségbeli okait feles­leges elemezni, inkább any- nyit befejezésül: maga a lo- csolkodás időtlen időkig fenn­marad. Persze, egyre szoli­dabb formában, hiszen a vö­dörrel való locsolás már csak szórványosan fordul elő. A kútvizet már a kölni helyet­tesíti, az öntözés jutalma azon­ban a hímes tojás mellett — továbbra is a hagyományos jó­fajta bor és pálinka. M. J. Rendőrségi krónika Betörte apósa házának aj­taját a múlt vasárnap este Rácz József 20 éves domonyi segédmunkás, mert eltiltották szerelmétől. A szerelmi bánat­tól felindult legény a háló­szobában ököiüel és székláb­bal esett neki a leány apja- , nak, aki sérüléseivel kórházba került. A verek ed ős fiatalem­ber ellen bűnvádi eljárás in- j dúlt. Kíekével látkép az öreg vízimalommal (Foto: Gábor) Eszméletlenül találta az autóbusz személyzete szerda éjjel a Gáttéli megállónál- Kiss Antal 23 éves halásztele­ki fiatalembert. A vizsgálat megállapította, hogy a szeren­csétlenül járt férfi az előző csepej-szigetszentroifclósi busz­ról szállt le, amikor utána eredt két ismeretlen fiatalem­ber, akik bántalmazták és a jobb szeme alatt megszúrták. A nyomozás tart. Kevesen tudják, hogy a hús­véti locsolkodás majdnem egyidejű az emberiséggel. Persze, először nem húsvéti szokás, hanem a telet temető, tavaszt váró szertartás volt; ősi rítus, amely a vizet — mint a .termékenység egyik ősi jelképét — használta fel. Ennek a szertartásnak a nyo­ma is megtalálható Baranyá­ban, az Ormánságban és a délszláv lakta településeken: egy embernagyságÜ'félöltözté- tett bábut — Dodhlának hív­ják —/ hordanak végig a köz­ségeken: Az emberek megön­tözik, s utána megnyugodva térnek vissza házaikba, hi­szen termékeny lesz a föld és egészségesek maradnak az asszonyok. Megyénkben milyen húsvéti népszokások vannak? Erről beszélgettünk dr. Morvay Pé­terrel, a Néprajzi Múzeum osztályvezető-helyettesével. — A palóc vidéken — mond­ja az etnográfus — ma is víz­hányó hétfőnek nevezik a -húsvéthétfőt. Ez az elég erő­teljes kifejezés arra utal, hogy néhány évszázaddal ezelőtt a húsvéti locsolkodás ugyan­csak erőteljes volt. A lányo­kat kicipelték a patak partjára és ott úgy meglocsolták őket, hogy az egy fürösztéssel is felért. S ahol nem volt folyó vagy patak, ott sajtárokkal, dézsákkal, köcsögökkel fel- fegyverzett legények öntözték meg, amúgy istenigazából a lányokat. — Persze a lányok nem na­gyon örültek ennek. Egy hé- vízgyörki asszony mesélte: „Köcsögöt, mindent elpak’iz- tam” — nehogy a legények el­áztassák a lányát. Túrán a lá­nyokat bevetették az ágyba, nehogy megtalálják őket a le­gények. — Az Ipoly mentéin, különö­sen Bemecebarátin, érdekes szokásra' bukkantunk. Húsvét- vasárnap hajnalán a lányok kimentek és megmosdottak a harmatban, vagy ha még csak dér volt, a hazavitt és megolvasztott dér­rel mosták meg az arcukat. Természetesen mindez csak akkor „használt", ha keresztút mellett vagy onnan származó, — dérrel mosakodtak. — A Kisze-baba ugyancsak az Ipoly mentének szokásai­hoz tartozik. Itt, a húsvét elő­játékaként, a felöltöztetett nagy bábut az egész falu kí­séretében kivitték a határba, ott-elégették, s ezzel mintegy a telet és a betegségeket is ki­vittek a faluból. Bernecebará­dongák eléggé megviseltek, — korhadnak, javításra szorul­nának. Naponta kétszer kell kimerni a vizet. Az Árpád Múzeum igazgatója, dr. Ko­vács József, a rendkívül fá­radságos emberi munka meg- kímélése érdekében elhatá­rozta, villanymotoros szivaty- tyút fog beszerelni. Az elhatározás különben úgy hullámzik a hajómalom körül, mint a víz. Amikor 1962-ben műemlékké nyilvání­tották a helyreállított hajó­malmot, az volt a terv, Viseg- rádra vontatják. Ennek elej­tése után pedig az, hogy a Sa- voyai-kastély mögött létesí­tendő barokk park mestersé­ges tavára szállítják — vagy pedig a kastély előtti széles Duna-ágra. A hajómalom kis­sé megbillenve várja a vég­leges döntést, ami úgy látszik, már megszületett a tanácshá­zán. Kónya István vb-elnök- helyettes közlése alapján a ha­jómalom a jelenlegi helyén marad, s tövében halásztanyát: létesítenek. Ez a terv a legreálisabb, s a lakosság közóthajával is azo­nos, lévén a hajómalom a strand színhelyén, a fűzfasze- ; gélyes part vonalában. Ha a villanymotor beszerzé­se megtörténik, már meg is valósult Gyurcsik bácsi elkép­zelése. Az áramot rá kell ve­zetni a készségre (lapátos ke­rékre), hadd forogjon, hadd higgyék az idegenek,'jár a malom. Mert a víz a maga jó­szántából többé nem mozdítja itt meg. A tanács az üres járatos megoldást is helyesli. A turis­ta és idegenforgalom növelé­sére Ráokevének is szüksége van. Gál Ferehc AZ ÖREG MOLNÁR ÉS A VÍZIMALOM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents