Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

A monori művelődési otthon hírei — A dzsessz története cím­mel Kovács Lajos Pest magyed énekszakfelügyelő hangle­mezbemutatóval kísért elő­adásit tart március 31-én, kedd este 6 óraikor az ifjúsá­gi klubban a klubtagok és hozzátartozóik számára. — A fúvószenekar hang­szerei elkészültek és a zene­kar ismét megkezdte műkö­dését. A fúvós hangszere­ken játszani tanulók jelent­kezhetnek a fúvószenekari próbák alkalmával: minden péntek este 7 órakor. — A sakk-kör Tóth Sándor vezetésével működik minden csütörtök este a klubszobá­ban. Nemcsak játékosok, ha­nem sakkozni tanulók is je­lentkezhetnek! •k — A táncszakkörben min­den szerda este 6 órai kez­dettel Tömör Mihályné fog­lalkozik a felnőtt ifjúsági tán- eosokkal. Ugyanakkor az utánpótlás nevelése céljából általános iskolai tanulók is jelentkezhetnek egy ificso­port megszervezésére. ★ — Az asztalitenisizezők min­den csütörtök és szombat es­te gyakorolnak. Az érdeklő­dőiket és a játékosokat min­denkor szívesen látja a veze­tőség. A játékosoknak torna­cipő viselése kötelező! Halálos szerencsétlenség érte Zách ár Mihály 25 éves halkányi lakost, az üllői vas­útállomáson. A fiatal pálya- munkás későn vette észre a közeledő sebes vonatot, a sí­nek közül már nem bírt felugrani és a vonat halálra MOMOMlDfn PEST MEGYEI HÍRLAP N KI A DAS A VI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1964. MÁRCIUS 27, PÉNTEK Újabb tíz holddal gyarapszik a málnaerdő Úriban Amikor Pintér Ernő 1961- ben a bóna alatt néhány mál­nadugványt hozott Üriba Du­nántúlról, nem is hitte, sej­tette, milyen kultusza lesz itt ennek az ízes, vérvörös húsú gyümölcsnek. A néhány öles terület 1963-ban már 35 hold­ra nőtt, aztán 30 holdat ra­gasztottak hozzá, ebben az év­ben újabb 10 holdon kerül az 50—60 centi mélyen forgatott talajba az évente kétszer ter­mő Knevett óriás dugványa. — Persze, az óriásból is csak ott lesz óriás, ahol nem saj­nálják az istállótrágyát. Úri­ban pedig sose mérték szűk- manokkal: 200 mázsa trágyával szór­nak meg minden holdat — jegyzi meg Pintér István brigádvezető, aztán így foly­tatja: — Nem is hagyjuk ab­ba, amíg a 100 holdat el nem érjük! Akikor is csak azért, mert kimerül minden tarta­lék munkaerőnk. — Jól fizet, jövedelmező a málna termesztése — határo­zottan cseng a halk szavú fia­MITŐL LESZ A MÁLNAERDŐ ÓRIÁS? - TERV: 25 HOLD BIRS, 5 HOLD VOROSSZILVA, ŐSZIBARACK GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ ÜZEM talember hangja és máris so­rakoztatja az érveket, arrjely- lyei igazát bizonyítja: — Az első évben igaz csak 5 mázsás termést ad, a második és a;o- azt követő években azonban eléri már a 20 mázsát is hol­danként és ha figyelembe vesszük, hogy a múl* évben 10 forint 50 filléres átlagárat értünk el kilónként, akikor látjuk, mennyire érde­mes foglalkozni ezzel a gyü­mölccsel. A művelése nem okoz különösebb gondot, hi­szen a tisztántartása, porha- nyítása lókapákkal történik, permetezése magas nyomású gépekkel. Metszése, válogatá­sa az, amely igényesebb, ne­hezebb munkát kíván, de mindezért bőven fizet a sze­Kétezer Járdalap.., Hírek a tsz-közi sertéstelepről (Tudósítónktól) Az ez évi beruházási prog­ramban szereplő 600 férőhe­lyes sertéshizlalda alapozási munkáit befejeztek ‘á T"ö-' VÁLL dolgozói, sőt már a kö­rítőfalakat is felhúzták az ab­lak szintjéig. A kőművesmun­kákkal párhuzamosan az ács­brigád a tetőszerkezet faanya­gának leszabását és összedol­gozását végzi. * * Ez évben már 401 hízó ser­ies* adott át a vállalkozás az Állatforgalmi Vállalatnak mintegy 470 mázsa nettósúly­ban. Az átadott sertésekért a vállalkozás több mint 800 ezer forintott kapott. ★ A telepről legközelebb ápri­lis 1-én szállít el az Állat for­galmi Vállalat 75 sertést. ^ k ígéretet kapott a vállalkozás az Állatforgalmi Vállalattól, hogy április Jpzepén a meg­üresedő sertéffcérőhelyek fel­töltésére 450 darab süldőt ad át. ___________ M AI MŰSOR Mozik Moner: Otelló. Vecsés: Hogyan lettem vezérigaagató (szélesvász­nú). TZT-előadások Mende, 15 óra, a téglagyárban: A szovjetunió távlati tervének is­mertetése. Előadó: Németh Pál. Monor, 12 óra, a gyorsíró isko­lában: Ember a világűrben, az ^ír- kutatás eredményei. Előadó: l ’m- ta András. Monori-erdő, 18 óra, az Iskolá­ban: Pályaválasztás. Előadó: Bö- löni Emőke. Vecsés, 18 óra, az állami gaz­daság kultúrhelyiségében: Elet az erdőben. Előadó: Dallos Kornél. 17 óra, a halmltelepi Iskolában: Jókai a regényírás mestere. Elő­adó; ősz Béla. Az elmúlt héten csengett a telefon Gaál Ferenc kávai vb- elnök asztalán. A pilisi állo­más jelentkezett és közölte, két vagonban kétezer járdalap érkezett, a legrövidebb idő alatt szállítsák el. A monori 11-es TEFU este 18 órára ígérte a szállítóesz­közt, addig gyors mozgósítás indult a Kölcsey és a Kossuth Lajos utcákban. *' Délutánra már mintegy 20—25-en álltak készenlétben « társadalmi munkára. Ott volt Varga Miklós ta­nácstag, körzeti megbízott ve­zetésével Mészáros Sándor, Juhász Mihályné, Szeszenka Pál és társai. Végre fél hét után megérkezett két teher­gépkocsi és elindult a pilisi állomásra. A kis társadalmi roham csa­pat. éjjel fél háromig dolgo­zóit megfeszített erővel. Egy- egy járdalap 25 kilós volt, de nem törődtek vele, vidáman, jókedvűen rakodtak, az sem riasztotta őket, hogy egyikük­nek, másikuknak felvérzett a keze. A járdalapokat a saját ut­cájukban rakják le — szintén társadalmi munkában —, ne­kik könnyíti meg a járás­kelést a sáros-vizes időben. Épp ezért végezték lelkesen, örömmel ezt a nem könnyű munkát. Ezen az éjszakán jólesően hajtották fejűiket pihenőre a kis rohamcsapat tagjai. (Hörömpő) dése, amely műit évben elér­te a napi 60—120 forintot. Nyugtalan természetű em­berek Űriban a termelőszövet­kezet vezetői. Merész fantáziá­val reális, rövid idő alatt megvalósítható terveket sző­nek. A Békét jól gazdálkodó közösségnek ismerik szerte a járás területén, a tagok is elé­gedettek. Ezek a tervek is azt szolgálják, hogy még jobban nőjön, gyarapodjon a közös vagyon, emelkedjen az egy tagra jutó átlagjövedelem. Az úri dombok északi, hű­vös, árnyékos oldalára 25 hold birs kerül; az értékesítési lehetősége ennek a fanyar ízű, sárga­héjú gyümölcsnek vetek­szik a ntálnáéval. öt hold vörösszilva terméséből gazdagon fizet majd a saját- főzésű kisüsti pálinka, 5 hold őszibarackot pedig csak azért telepítenek, hogy a község la­kói ennek se érezzék hiányát. Távolabbi tervek? Gondol­kodik Pintér István, a messzi­be néz, aztán amikor a bri­gádvezető társaitól biztató bá­torítást kap, ki is mondja: — Gyümölcsfeldolgozó üzem! Kiss Sándor Ahol nemcsak jelszó a lakosság szolgálata Gyömrő négy kisipari sző vetkezető között mindig a vegyesipari — amely tavaly, a tápiósáp lakkal történt fú­zió után felvette a Gyömrő és Vidéke Javító-Szolgálta­tó Ktsz nevet. —, vcäit a ben­jamin, a legkisebb, amelyet rangosabb, módosabb báty­ja! egy kicsit mindig lekezel­ték. Az utóbbi években azon­ban jelentős fejlődés' tapasz­talható náluk: nemcsak a létszám növekedett újabb részlegek nyitásával vagy átcsatolásával (például a Maglód! Vasipari Rtsa-től), hanem a termelés volumene is, s leginkább a szövetkezet jó híre. Tavalyi tervük 109 száza­lékos teljesítésévél 4 millió 629 ezer forint értékű terme­lést végeztek el. Ez a tavaly­előtti 3 millió 875 ezer forint­Gyeriink a moziba be! Gyömrő egyik közkedvelt szórakozási helyéről, a moziról szeretnék szólni néhány szót. Tudvalevő, hogy a közelmúlt­ban rendbehozták az épületet külsőleg-belsőleg. Részben. Hogy miért csak részben? Hát először is kezdjük a kapun, ha ugyan annak tehet nevezni ezt a rácsos micsodát. Zár vagy kilincs emberemlékezet óta nincs rajta. Igaz, ha nincs elő­adás, tesznek rá egy vízözön előtti lakatot, amely egy Felújítják a villamosvezetéket Monori-erdőn Az idén tavasszal nemcsak a természet újul az erdőn, ha­nem megújulnak a villanyve­zetékek is. A DÁV ceglédi Üzemvezetőségének szerelő- brigádja — Horváth Gyula csoportvezetővel az élen — felújítja az erdei villanyveze­tékeket. Horváth elvtárs el­mondotta, hogy 4,7 kilométer hosszúságú hálózatot újítanak fel, ennek költsége 271,114 fo­rintot tesz ki. Ez a növekvő villamosenergia-fogyasztást kívánja elősegíteni, mert az új háromfázisú vezeték, vala­mint az alkalmazott nagyobb vezetékkeresztmetszet na­gyobb terhelést bír el, lehető­vé teszi nagyobb fogyasztású elektromos berendezések (tűz­hely, melegvízbojler, háztartá­si gépek) használatát. A szerelőbrigád minden igyekezetével azon van, hogy ez a felújítási munka minél előbb befejeződjön és az erdei lakosság élvezhesse a villa­mosenergia által nyújtott fo­kozott előnyöket. Most már a lakosságon a sor, hogy anyagi eszközeihez mérten, de minél nagyobb mértékben vegye igénybe az új lehetőségeket. (Vadászná) lánc segítségével — némileg — összetartja a kapu min­denáron kidőlni akaró két szárnyát. Egy órával az elő­adás előtt azután megérkezik a személyzet, akik közös erő­vel megnyitják az utat a kö­zönség előtt. Na, de menjünk tovább. A pénztár mellett nagy üve­ges ajtót látni. De nicsak, egy gyerek keresztüllép a csukott ajtón! Hiszen ezen nincs üveg, ez csak a keret! A legelőkelőbb helyre ve­szek jegyet, a páholyba! El­foglalom a helyem, elkezdődik a film. Valahogy nem érzem jól magant, ez a vacak szék az oka. Mindig össze akar dőlni. Úgy állnak a lábai, mint egy ma született zsiráfnak. Na de rajtam nem fog ki! A mellet­tem levő széken nem ül senki, majd oda ülök. így már mind­járt jobb, igaz, hogy ez is a végét járja, azért nyikorog ilyen panaszosan. Ezen azért kitartók az előadás végéig. Ha már az egész épületet kitatarozták, belül is kifestet­ték, nem hiszem, hogy nagy problémát okozna néhány új ülőalkalmatosság vásárlása, valamint a kapu, illetőleg az ajtó rendbehozása. — vl — hoz arányí tva nagy emelke­dés. Persze, ha a „nagyok” termelési volumenéhez — például a szabók 16 milliójá­hoz — arányújuk, akkor el­törpül. A cipészleknek például 21 500 pár cipőt kellett meg­javítaniuk. A méretes cipő­ket (a gyenge minőségű bőr, a magas árak miatt) nem ke­resik eléggé; a részlegek mun­kája nem volt folyamatos. A cipészek közül Prekler János, Kulik János. Prekler Kálmán érték el a legjobb egyéni teljesítményt. A fodrászrészlegek telje­sítménye — idős Vári Sán- domé, Bánhidi Lajos, Béki Petemé és mások, szorgalmas munkájával — az előző évi 531 ezerről 700 ezerre nőit*. Emelte a forgalma* az új koz­metikai részleg is. A vasipari egység termelése Uhrin Imre, Méhész Imre, Felföldi István, Benkó Jó­zsef és mások szorgosko­dása nyomán emelkedett. Az asztalosok és kárpitosok nem kaptak elég lakossági meg­rendelést; a háztartási és kis- géjpavító részleg, illetve a rád'ió- és televíziószervíz is túl­jutott a kezdet nehézségein. Mindént egybevetve: egyes részlegek, lemaradása ellené­re is a’szövetkezet egésze tervét túlszárnyalta, s ezen belül a lakossági szolgáltatás előirányzatát is teljesítették 102,8 százalékra. A hétfői mérlegzáró közgyűlésükön el­hangzott gazdasági beszámoló­nak ez volt a legfőbb pozití­vuma. 5 a lakosság szemében is ez növelte meg tekintélyü­kéi, jó hírnevüket! PILISIEK ÜLLŐN A kulturális szemle körzeti bemutatója alkalmából Üllőre látogattak a pilisi műkedvelők. A vidám hangulatú pilisiek még a vonat utasait is elszó­rakoztatták. (Talán még jobban, mint az üllőieket!) A népitánccsoport csinos lányainak legénykörökben is nagy sikerük volt. (Lasán Károly felvételei) Gombán is szívleljék meg a bírálatot! A gombad Új Élet Tsz az el­múlt évben több mint félmil­lió forint mérleghiánnyal zárt. Egy munkaegység értéke alig haladta meg a 16 forintot Kö­zel egymillió forint esett ki ga­bonából, több százezer forint a baromfielhullásból. A télie- sítés csak a tavasz közelében lett megoldva, így az állatál­lomány kondícióban tartására igen sok takarmány elpocsé­kolódott A tojóház még a mai napig sem üzemel teljes kapacitással, pedig a 25-os Építő Vállalatnak már 1963 októberében át kellett volna adnia. Most jöttek rá azonban, hogy a vízlevezetői a tojóház­ból kihagyták. Sok százezer forintot vitt el a szövetkezettől ez a hebehur­gya, felületes munka. A tsz most perelj a vállalatot Va­jon miért volt ez szükséges? Sokkal nagyobb gondot kelle­ne fordítani az építkezésekre, különös tekintettel az ilyen nagy beruházásokra! A Hídépítő Vállalat két kút fúrását még az elmúlt év ta­vaszán kezdte el, de még a mai napig sem üzemel teljes kapacitással, a vízellátást egész télen lajtokkal kellett biztosítani. Így, sajnos, nem tudtak kellő vízmennyiséget szállítani, az állatoknak. Azon a napon, amikor a tojóház nem kapott elegendő vizet, szinte százakkal csökkent a tojáshozam. Az eddigiek mel­lér elég sok hasonló jellegű problémát odaírhatnánk, ami szintén ebben a szövetkezet­ben fordult elő. A tsz vezetői már hetekkel, hónapokkal előtte, alapos fel­mérő munkával készítették elő az 1964. évi ’ gazdálkodási tervüket, melyet a múlt hét péntekjén tartott közgyűlésen terjesztettek elő. Zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. A zsivaj mintegy varázsütésre elült, mikor a főmezőgazdász ismertette a Mire jó a plexi? ügyes és hasznos újítással jelentkezett Soós Lajos tech­nikus az Elektronikus Mérőműszerek Gyárának normatechno- lögusa a monori kefegyárnál. A bemutatott újítás lényege a logarlécen mozgó tolóka heiyén plexianyagból készült henge­restolóka alkalmazása, melyen keresztül a hajszál vonal alat­ti számok torzítás nélkül felnagyítva láthatók, így a pontos adatok leolvasása a gyengébben látók számára sem okoz ne­hézséget. | A kefegyár logarlécüzemének vezetői és szakemberei ,az újítást tüzetesen megvizsgálták, azt elfogadhatónak, használ­hatónak találták és a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Inté­zetnek engedélyezésre ajánlották. terv mezőgazdasági, Békési Imre pedig a terv pénzügyi részét Több mint 20 hozzászóló volt Rakottyai István, Böjti Ká­roly, ifjú Fehér Lajos, Magó- esi Sándor, Csonka József és a hozzászólók zöme a tsz ve­zetőinek munkáját bírálta, őszintén elmondták, hogy fogytán a bizalom irántuk. Emberségesebb bánásmódot kértek. — Nem úgy bánnak velünk a vezetők, mint kellene, sok esetben még a köszönésünket sem fogadják, ügyeinkkel nem foglalkoznak kellően. Az utóbbi időben valami ja­vulás állt be ugyan a vezető­ség és a tagság közti viszony­ban, de a jövőben e téren sok­kal többet kell tenni a tsz ve­zetőinek, hiszen a tagok a bí­rálatok mellett is elismerték, szakmai képességeiket, látják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket tettek a nagyüzemi gazdálkodás megvalósulása érdekében. Helytelen lenne, ha azt is nem említenénk meg, ami a tagok hibája. A hozzászólások között kevés volt az önkritikus megnyilvánulás. Az elmúlt évben bizony nagy kiesést okozott a tagok ha­nyag munkája is. Volt olyan baromfigondozó, akinek a ke­ze alatt 150 pecsenyecsirke pusztult el egyetlen nap alatt* csupán azért, mert látogatóba jött rokona miatt magára hagyta a baromfiállományt. Volt olyan is, aki még déli 12 órakor nem etette, nem itatta meg a gondjára bízott hétezer baromfit. Közel négy hold káposzta fagyott még azért, mert nem volt munka­erő a betakarításához. A hangulat elég rossz eb­ben a szövetkezetben. Éppen ezért a vezetőknek 'a tervtár­gyaló közgyűlésen elhangzott bírálatokból okulni kell. A jö­vőben kérjék ki minden ügy­ben a tsz gazdáinak: a tsz- tagoknak a véleményét. Tart­sanak brigádértekezletet, és az ott elhangzott tanácsokból is minél többet valósítsanak meg. Ha a tagoknak nincs is me- ■ zőgazdasági képesítése, a gombai határt ők isme­rik a legjobban, tudják ők is, hogy mikor, hol, űiit kell tenni. És fel kell vetni végezetül az illetékes tanácsi szervek felelősségét is, akik nem ad­ták meg a kellő segítést és ellenőrzést időben, amikor még a fenti bajokat megelőz­hették volna. Spenger István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents