Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CÉG LED VAROS RESZERE VIII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1964. MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK Román-magyar barátsági nagygyűlés Cegléden ffomán rfntltfff’k városunkban Kedd délután barátsági nagygyűlésre városunkba lá­togatott a Hazafias Népfront III. kongresszusa alkalmából hazánkban tartózkodó román delegáció egyik tagja, Neacsu Livin, Bukarest tanácselnök­helyettese. A vendéget elkísér­te Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Flórián Borz, a bu­dapesti román nagykövetség titkára. A vendégek városnéző kőrútjuk során megtekin­tették a Kossuth Múzeu- ' mot, a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepét és a Szesz­ipari Vállalatot. Román vendégeink figyelmét különösen a hidroglöbus mű­szaki megoldása és a .zöldség- szárítási folyamat kötötte le. A látogatás befejezése után tapasztalatait így foglalta ösz- sze: — Jó benyomásokkal távo­zom ebből a városból. Öröm­mel láttam itt az élet vidám ritmusát, a város fejlődését. Véleményem szerint a gazda­sági élet a párt irányításával jó eredményeket ér el. Ismertették vendégeinkkel a mezőgazdasági üzemek, így például a Vörös Csillag Tsz kiemelkedő hústermelési sike­reit is. / A Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében rende­zett román—magyar barátsági nagygyűlés elnökségében he­lyet foglalt Neacsu Livin, Bu­karest tanácselnökhelyettese, Flórián Borz. a budapesti ro­mán nagykövetség titkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Csala László, a Pest megyei népfrontbizottság el­nöke, Török György* a nép­front Pest megyei titkára, Joó Ágoston, az MSZMP városi titkára, Hegedűs József, a vá­rosi tanács titkára, Benke La­josáé országgyűlési képviselő, Mohos Imre, a városi nép­frontbizottság elnöke, vala­mint Okos Lászlóné és Nyúj­tó Ferenc kongresszusi küldöt­tek. Mohos Imre bevezető szavai után Harmati Sándor emelke­dett szólásra, ismertetve a közelmúltban lezajlott Nép­front III. kongresszusának nagy társadalmi jelentőségét. Harmati elvtárs elmondot­ta, hogy. a Hazafias Népfront III. kongresszusa lényegében munkakongresszus volt. össze­foglalta, értékelte az előző népfrontkongresszus és a VIII. pártkongresszus utáni új je­lenségeket és eredményeket. Ezek közül legjelentősebb a szpeializmus alapjainak lerakása, ami a népi-nem­zeti egység magasabb szín­vonalra emelésének felté­teleit teremtette meg. A legfontosabb feladat ennek alapján a szocialista közgon­dolkodás kialakítása, a fő kér­désekben a nép egységes ál­lásfoglalása. Elmondotta, hogy a nemzeti egység a mi társa­dalmunkban nem jelszó, ha­nem valóság is, amely a párt és a tömegek kölcsönös bizal­mán alapszik. A párt bízik a népben és ez visszasugárzik a népből a párt felé is. A párt tömegkapcsolata ma erősebb, mint valaha. A továbbiakban elmondotta, hogy a szocializmus teljes fel­építése a párt számára nem­csak oél, hanem eszköz Is, amellyel tettekre serkenti az egész dolgozó népet. Ennek a célnak az érdekében külön­böző nézeteket valló embere­ket politikailag tömöríteni — ez a népfront egyik legfonto­sabb teendője. A Hazafias Népfront-mozgalom eddigi ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a mozgalomban tevékeny­kedni ma már társadal­mi rangot jelent. — Mi nem akarjuk a politi- . hálásról lebeszélni az embere­ket, mint régen. Célunk, hogy minél többen kapcsolódjanak be a társadalmi, politikai élet­be, legyenek hasznos építői a szocialista társadalomnak. A szocialista építésben minden jó szándékú ember megtalál­ja a feladatát — mondta Har­mati Sándor. A tudatformálás egyik fő eredménye, hogy egyre töb­ben érzik: a hazafiság csak akkor igazi hazafiság, ha egy­ben nemzetközi jellegű. Ma már elmondhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül: sohasem volt ennyi barátunk, mert a megbonthatatlan szocialista tábor tagjai vagyunk, amely védi békénket és függetlensé­günket is. Harmati elvtárs nagy figye­lemmel kísért beszéde végén jókívánságait tolmácsolta Ceg­léd város népének, az előtte álló feladatok megoldásához. Utána Neacsu Láviu szólalt fel. Kifejtette, hogy a román nép őszintén örül a magyar nép nagyszerű eredményeinek, majd hazája, a Román Nép- köztársaság fejlődésének né­hány jellemző adatát mondta el. Végül éltette a két nép közötti barátságot. A román—magyar barátsági nagygyűlés lelkes hangulatban ért véget —Z— Autón jár a kultúra 3MÍ új stiff a papírbolt bem ? Meglátogattuk a ceglédi pa­pírboltot. Vezetője így pa­naszkodott: — Sajnos, állandó áruhiány- nyál küzdünk, nagy készlete­ket nem tarthatunk raktáron, mert a raktárhelyiségünk is oJyan kicsi, hogy komoly gon­dot okoz az áru elhelyezése. A város napról napra fejlődik, ez az egy bolt már alig bírja az igényeket kielégíteni, ezért a Rákóczi úton korszerű új pa­pírbolt nyílik, majd, de ez is megmarad. A két üzlet remél­hetőleg győzni fogja a szük­ségletek kielégítését. 1 — Egy-egy megrendelő la­pon 21—22 rendelt tételből csak 8—10 tételt szállítanak le, nem csoda, hogy állandó az áruhiány — adja meg a felvi­lágosítást Eckrich Margit üz­letvezető. — 1963. évben ter­vünket 120 százalékra teljesí­tettük. Ez évi első negyedévi tervünkben kiesést okoz az áruhiány. A golyóstoll betétet minden megrendelő lapon kér­jük, de sajnos, nem érkezik. Ha vevőközönségünk kérésé­re nem tudunk valamit adni, az nekünk talán rosszabbul esik, mint a vevőknek! MA Szerelők a tavaszi munkák sikeréért A mezőgazdasági gépjavító állomáson igen szorgalmas munka folyik. Az erőgépjavító szerelők mellett igen jól dol­gozik a munkagépjavító brigád Kiss Ferenc vezetésével. A 8 tagú kollektíva időt, fáradságot nem kímélve gondosan rend­be hozta elsősorban azokat a munkagépeket, amelyekre a ta­vaszi munkáknál először lesz szükség. Tegnap a következő gé­peket adták át a termelőszövetkezeteknek: 16 magyar és szov­jet kukoricatörö gépet, 3 szántóföldi és 9 sorművelő kultivátort, 4 burgonyaültetöt, 5 fűkaszát, 4 szervestrágyaszóró kocsit, 20 pótkocsit és egyéb apróbb munkagépeket. Felvételeink az át­adás előtti utolsó ellenőrzésről készültek. Gyarmati Mihály munkagéptechnikus Kiss Ferenc bri­gádvezetővel az egyik kukoricaültető gépet ellenőrzi Az MSZMP városi bizottsá­gának kibővített bizottsági ülésén részt vettek a mezőgaz­dasági aktívák és az alapszer­vezeti KISZ-titkárok is. Az ülésen olyan mezőgazdasági problémák is vetődtek fel, amelyek az alapszervi KISZ- titkárokat is érintik. Nagy Zoltán városi KISZ- titkár hozzászólásában a tit­kár elvtársak megkapták konkrét feladataikat a tavaszi munkák végzésére. Nagy elv­társ kifejezte azt a reményét, hogy városunk ifjúsága, meg­értve a rét- és legelőjavítás gazdaságpolitikai jelentőségét, mindent elkövet, hogy munká­jával döntően hozzájáruljon legelőink takarmányhozamá­nak növeléséhez. Az elkövet- 1kezendő két hónapban ugyan­is tervbe vettük mintegy 400— 450 hold legelő gyomtalanítá­sát. , A titkár elvtárs hozzászólá­sában kitért a mezőgazdasá­gi szakmunkásképzésre is, amelynek egyik alapvető for­mája a tanulószerződtetés, Szerinte ezen a téren alap­Bemutatjuk olvasóinknak FŐ RUMI Segítsenek a KISZ-szervezetek is vető módszerváltoztatásra van szükség. Az eddigi tapasztala­toktól eltérően ne csupán a művelődési osztály, vagy az iskolák igazgatósága foglal­kozzon a tanulók szerződteté­sével, hanem helyes lenne, ha a, gazdasági vezetők is meg­látogatnának egy-egy osztály- főnöki órát, vagy gyakorlati foglalkozást, ök mint mező- gazdasági szakemberek kö­zelebb tudnák hozni a fiatal nyolcadikos tanulók érdeklő­dését a mezőgazdasági munká­hoz. Nagy segítséget nyújthat­nak, s kell is, hogy nyújtsanak ehhez a mezőgazdasági KISZ- szervezetek titkárai is, megte­kintve az úttörőfoglalkozáso­kat, elbeszélgetve a tanulók­kal. A bizottsági ülés végén az alapszervi titkárok utasítást kaptak, hogy a következő hét folyamán közös párt- és KISZ- vezetőségi, valamint taggyű­lésen kell megvitatni ezeket a problémákat. —T— HÍREK A járás művészeti csoport­jai szorgalmasan készülnek a járási szakági bemutatókra. Április elején tartja a cegléd- berceli, az abonyi I.enin Tsz és a nyársapáti Kossuth Tsz kul- túrcsoportja a helyi bemuta­tókat. „Minden rugó a helyén van” — állapítja meg Szele István, a brigád egyik tagja a kijavított szántóföldi kuHivátomál (Foto, szöveg: Opauszky) irlUiiinraM Nagy Máriát, a Rendeltru- haipari Vállalat új KlSZ-tit- kárát. Nemrég vette át a szervezet irányítását, tehát: egyelőre csak a tervekről tud % beszélni. í ff — Mindannyian nagyon vár- ^ juk a jó időt, hogy egy kicsit f, mozgalmasabb munkát végez- ff hessünk. Télen ugyanis a ta- ff nuláson kívül nemigen tud- ^ tunk mással foglalkozni, mi- $ vei régi problémánk — a te- ff remkérdés — még most sem ff oldódott meg. Jelenleg az áp- f, rilis 19-i kulturális szemlére ff készülünk. Tervbe vettük a 'S tánccsoport újjászervezését is. í A jó idő beálltával röplabda-% csapatunk is megkezdi edzé- $ seit. Reméljük, a tavasz hoz- % zásegít bennünket a mozgal- 'f masabb szervezeti élet kialaki- ^ tásához. 4 — A ceglédi Kossuth Épí­tők március 28-án délután fél 4 árakor labdarúgó bajnoki mérkőzést játszik a gerjed sporttelepen az abonyi csa­pattal. Előtte 2 órakor ifjúsá­gi bajnoki mérkőzésre kerül sor. — Március 31-én, kedden az asszonyok klubja keretében a városi nőtanács irodahelyisé­gében Pomázd Istvánmé tart előadást a sütés-főzés techni­kájáról. A délután 5 órakor kezdődő előadásra minden há­ziasszonyt szeretettel vár a rendezőség. — Nagy sikerű táncmulatsá­got rendezett a napokiban az Abonyi Földművesszövetkezet kollektívája, amely akkor vet­te fel a múlt évi nyereségré­szesedést is. — Élénk klubélet folyik esi abonyi művelődési ház ifjúsá­gi klubjában. A hetenként megrendezendő tánc- és egyéb rendezvények „teilt házat” von­zanak. — Április 4-én az Országon Rendező Iroda ad műsort a művelődési házban Hegedül­nek, szépen muzsikáinak cím­mel. Közreműködnek: Völcsey Rózsi, Boross Jolán, Béres Fe­renc, Biró Tihamér, ifj. Ko­zák Gábor és népi zenekara. A nagy érdeklődésre való te­kintettel a jegyek elővétele már folyik a művelődési ház jegypénztáránál. — A március 25-i számunk Kisebbek a nagyok árnyéká­ban című cikkében sajnálatos elírás történt. A tej 2,8 szá­zalékos zsírtartalmú. Kisebbek a nagyok árnyékában Pályázati felhívás a középiskolák fiataljaihoz A városi tanács művelődési osztálya a 600 éves Cegléd í ünnepségeivel kapcsolatban pályázatot hirdet a gimnáziumi és í technikumi tanulók részére. A pályázat címe: Dózsa György | parasztháborújának ceglédi vonatkozásai. A pályázok röviden 6 ismertessék az egész parasztháború lefolyását, ezen belül tér- ? jenek ki részletesen a ceglédi vonatkozásokra (kiáltvány, $ szervezés, Dózsa ceglédi beszéde, Mészáros Lőrinc szerepe, í stb.) y A pályázat terjedelme 5—8 oldal lehet, a végén a felhasz- ^ nált irodalmat (forrásmunkát) fel kell tűntetni. A három legsikerültebb pályázat 300, 200, illetve 150 fo- 'j rint pénzjutalomban részesül. A pályázatokat 1964. április 20- | ig kell beküldeni a városi tanács művelődési osztályához. Az ^ eredményhirdetés a május 8-i ünnepségen lesz. A művelődési osztály felhívja az iskolák igazgatóságának ^ figyelmét arra, hogy a nevelőkből alakítsanak bíráló bízott- ^ ságot s csak az öt legjobb pályamunkát küldjék be a művelő- ^ dési osztályhoz, ' III. Régi közmondás, hogy aki nem tud arabusul, az ne be­széljen arabusul! Ha betartot­tuk volna ezt a szabályt, ak­kor nem tettünk volna fel a Húsipari Vállalat műszaki ve­zetőjének, Polgár Ferenc fő­művezetőnek például olyan kérdést, hogy hogyan nyúzzák a sertéseket. Persze ki gondolta volna, hog - itt a szép dundi jószágok egyszerűen kibújnak a bőrük­ből. Ilyen célszerű munka nél­kül aligha tudta volna az üzem 10 év alatt kereken há­romszorosára emelni a terme­lést, s az egy főre jutó terme­lési érték sem érte volna el a félmillió forintot, ha a tovább­képzésbe oly széleskörűén nem vonták volna be a válla­lat dolgozóit. Valósággal cso­dálatos az a szívósság és kitar­tás, amellyel a vállalat vala­mennyi idős, családos, tanulás­hoz nem szokott művezetője és csoportvezetője elvégezte a 2 éves művezetői tanfolyamot. Példájukon felbuzdulva olyan meglett emberek is, mint az 53 éves Ács Ferenc, birkóz­nak az általános iskola VII. osztályával. Rajtuk, kívül fel­sőfokú, élelmiszeripari, villa­mos, közgazdasági techniku­mot és egyéb szakiskolát közel húszán kezdtek el az utóbbi két évben. További terveikről kérdez­zük Kiskorényi János gyár- egységvezetőt. Szavai nyomán kirajzolódik az önköltségcsök­kentési hitelből felújításra ke­rülő új vörösáru gyártó üzem­rész képe, amelyhez a kolloid­malom már megérkezett és a közeljövőben várják külföld­ről az új korszerű bőrványoló és daráló-keverő gépeket, amelyekkel üzembe helyezésük után 30 százalékkal emelhetik termelésüket. Örömmel hoztak tudomá­sunkra, hogy a tanács meg­kezdte a munkát a Húsipari Vállalat közelében elterülő mocsár lecsapolására. A fő­csatorna és vízvezeték elké­szítése után kiépítik az üzem­hez vezető egyetlen útvona­lat is. . Az üzem jó munkájának fő akadálya a hiányos és egyen­lőtlen vágóállat-ellátás, emiatt nem egyeznek a heti operatív tervek, a havi és éves tervek részadataival. A további fej­lesztés legfőbb akadálya a zegzugos szűk épület. Ezen sajnos még a párt- és KISZ-tagok által vállalt —•> egyébként jelentős — 4 őrás társadalmi munka sem segít. Dajka János (Folytatjuk) í Abonyban is jól sikerült a j szellemi vetélkedő községi dön- ; tője. Az alapszervezetek 5 csa- í patot indítottak és Peták Ist­; ván vezetésével izgalmas ve­! télkedőnek voltak tanúi a né- \ zők. Az öt témakörben meg- ! tartott vetélkedőn a csapat- í versenyben a gimnázium csa- ; pata lett az első, megelőzve az ! ifjúsági klub és a gépállomás ; csapatát. É * j Az abonyi Kossuth Tsz f KISZ-szervezete a rét- és le- \ gelő javítási munkában 176 ! hold rét- és legelőjavítás fe- | lett vállalt védnökséget. A KISZ-szervezet 30 tagja e te- í rület gyomtalanítását és rend- \ bentartását külső segítség nél- ; kül elvégzi. í ¥ ; Április 4-én délután 3 órai \ kezdettel rendezik a szellemi 1 vetélkedő járási döntőjét az i abonyi Petőfi Művelődési Ház­iban. A vetélkedőt színes mű­sorral kötik egybe. Reméljük, Í az abonyiak közül sokan kí­váncsiak lesznek a vetélkedő- j re. Belépődíj egységesen 5 fo- t rint. A tanyavilág egyhangúságá­ba új színt visz a művelődési autó, amely 12 tanyaközpont­ban szervezett rendszeres já­tékfilmvetítést, könyvkölcsön­zést és 8—8 előadásból álló előadássorozatot. Az előadá­sok világnézeti kérdéseken kí­vül termelőszövetkezeti ter­melési ügyekkel és pedagógiai problémákkal is foglalkoztak. Az előadókat jól képzett szak­emberekből biztosította a TIT. Az érdeklődést igazolja, hogy az eldugott tanyavilág­ban is 50—60 főnyi hallgató­ság jött össze egy-eg^ alka­lommal. A hallgatóság igényli és szí­vesen látogatja a művelődési autó rendezvényeit. — gi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents