Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-24 / 70. szám
CEGLÉDI JÁRÁS VIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1964. MÁRCIUS 24. KEDD dául Abonyban, ugyanakkor Törteién a leltározások hiány- mentességet állapították mag. — A hálózatfejlesztés terén előbbre jutottunk az elmúlt évben. Korszerűsítettünk, illetve új boltokat, vendéglátó- ipari egységeket építettünk szinte a járás valamennyi községében. Halasi János ezután az 1964. évi feladatokat ismertette. Elsősorban az 1963- bam tapasztalt hiányosságok sürgős kijavítására hívta fel a figyelmet. — ay — Hogyan viselkedjünk? Erre a kérdésre óhajtottak választ kapni a legutóbbi osztályfőnöki órán a gimnázium Ill/d osztályának tanulói. Az eddigK osztályfőnöki órák egyhangúságát most színes előadással cserélték fel. Az előadást Szabó József tanuló tartotta. Az osztály minden tagja nagy érdeklődéssel hallgatta a magatartásról, az utcán való viselkedésről szóló szavait. Az óra végén élénk vita alakult ki. Szinte mindenki hozzászólt az elmondottakhoz. Végül Sági Ferenc osztályfőnök is elmondotta véleményét. A diákok elhatározták, hogy a legközelebbi osztályfőnöki órákat is igyekeznek ilyen színessé tenni. Búj aki Gyula Kisebbek a nagyok árnyékában Ipari tanulók Duna-Tisza közi kulturális szemléje Cegléden Az aranyérmet a vendégek vitték el A múlt évhez hasonlóan az idén is Cegléden rendezték meg az ipari tanulók Duna— Tisza közi kulturális szemléjét. Ez alkalommal Pest és Bács megyék 17 intézetéből 19 versmondó versenyzett a Dózsa Művelődési Ház nagytermében az országos döntőbe való jutásért. A mostani szemle általános vélemény szerint a tavalyinál mérsékeltebb teljesítmények jegyében zajlott le. Kevés volt az átélt versmondás. Sokan a költeményeket sem választották meg a legszerencsésebben. A háromtagú zsűriben Szabó Sándorné (Munkaügyi Minisztérium), Vajdahunyadi Lászlóné (KISZ központ) és Murky Péter (járási tanács) vett részt. A két aranyérmet vendégek vitték el: Tóth Kálmán (Kecskemét) és Zsilka Erzsébet (Nagykőrös). Ezüstérmet szerzett Pusztai Erzsébet elsőéves ceglédi cukrásztanuló, Cs. Szabó Béla? Egy külvárosi asz- szony című költeményének igényes előadásával. A másik ceglédi versenyző, Petrik Géza harmadéves géplakatos tanuló, bronzérmet szerzett Koncz István: Aki jössz című költeményének tolmácsolásával. A kulturális szemle délutáni programjában író—olvasó találkozó szerepelt: Csanádi János fiatal költővel beszélgettek el a részvevők. Munkásságából a ceglédi intézet versmondói adtak ízelítőt György Jakab Endre tanár vezetésével. — Zoltán — Hübe bérül az „olcsó66 fa? Kora reggeli és késő délutá- napon a szépen kecsegtető űzni órákban fűrész és balta let csődbe jutott. A nyomozóhangjától volt hangos a köz- szervek által lefoglalt bűnje- ségi erdő. Feketén, lopva, de leket elszállították, s közel 200 azért eléggé zajosan folyt a fa ismét gazdát cserélt, fiatal fák kitermelése. Került Nagy István,, társa és a lo- belőle tűzre, de eladásra is pott fa vevői* ellen megindult bőven. az eljárás. — Valamiből mégis csak él- ________________________ n i kell... — mondjá Nagy István Abony, Szemere Béla út 72. szám alatti lakos, amikor az illetékesek megkérdezik: hány fát vágott ki és milyen címen? A becsületes munka évek óta nem nagyon ízlik neki. A József Attila Tsz másokkal volt kénytelen bekapál tatni a vállalt répáját. A naponta elfogyasztott mértéktelen szeszes ital sok pénzt követel. Ha nincs, más forrás után kell nézni. Itt az erdő, szinte aranybányának látszik. Vevő is akad bőven, pláne ha áron alul lehet valamit kapni. Csodák-csödája, egyikőj üknek sem tűnt fel az olcsó ajánlat, és az sem, hogy Nagy Istvánnak nem ez volt az első esete. Sőt akadt olyan is, aki a hivatalos személy távozása után a lerakatott fát újra kocsira rakta és hazavitte. Fel is háborodott, amikor bűnjelként elszállították a „fáját”. Nagy és társa, no meg a vevők nagy bánatára egy szép Régi Igazság, hogy a nagyok árnyékában elvesznek a kisebbek. Áll ez az iparra is, ahol a nagyüzemek látványosabbak, forintban jelentkező eredményeik mellett látszólag eltörpülnek a középüzemek sokszor \ nehezebben, több munkává^ gonddal-bajjal elért, a maguk területén sokkal jelentősebb eredményei. Az ipar különböző területéről négy ceglédi középüzemet mutatunk be olvasóinknak. A szokástól eltérően most a tervjóváhagyások idején nem a terv és tervteljesítés szempontjából, hanem az üzemek belső életéről, gondjukról és reményeikről kívánunk tájékoztatót nyújtani. — Szerettünk volna tavaly 20 000 párral több gyermekcipőt készíteni — mondja Tímár Károly, a ceglédi Cipőipari Vállalat igazgatója. — Ezt megerősítik a vállalat dolgozói, akik látva a nagy kihasználatlan kapacitásunkat, vállalnák, hogy ez évben 100 ezer pár gyermekcipővel gyártanának többet, ha ... ... Ha a felettes szervek engednék! Mert előállt az az érdekes helyzet, hogy amikor országosan nagy gyermekcipőkereslet volt és az ország különböző részeiben építik az új cipőgyáraikat, a könnyűipari minőségellenőrző szerv véleménye szerint a legjobb kivitelű gyermekcipőt készítő üzem munkahiánnyal küzd. Pedig anyag és és szakmunkás van, s a szalag a nap egy részében mégis kénytelen állni. Támogatni kellene az üzem törekvését, mert nagy utat tettek meg, amíg eddig elértek. Pewí megyei győzelem a eegleilí válogatott tornaversenyen Vasárnap délelőtt a ceglédi gimnázium tornatermében rendezték a Pest megye— Veszprém megye válogatott női tornaversenyt. Élénk érdeklődés mellett, majdnem zsúfolt nézőtér előtt az üdvözlések után gerendán kezdtek a két megye legjobb női tornászai. Megyénk válogatottjában mind a nyolc versenyző a Ceglédi Építők versenyzője volt, míg az ellenfél csapatát a Veszprémi Vasas sportolói alkották. A ceglédiek már gerendán néhány pontos előnyre tettek szert, s előnyüket korláton és talajon tovább növelték. Ekkor következett az utolsó szer, a lóugrás. A vendégek ugrottak jobban, s néhány pontot ledolgoztak a mieink előnyéből. Végeredményben megyénk válogatottja 6,4 ponttal verte a vendégeket. Az egyéniben két szeren született Pest megyei, két szeren vendéggyőzelem. Egyéni összetettben az „örök második" Sárik Gyöngyi hódította Kaland a fürdőben nulói. Szabad délutánjukon a gyógyfürdőbe mentek, hogy összekapcsolják a kellemest a hasznossal. A gyógymedencében azonban az ott fürdő fiatal (18—20 éves) fiúk nagy hévvel estek az idegen kislányoknak, rángatták, buktatták őket, úgyhogy a lánykák az idősebb, jó érzésű fürdőzők, majd a fürdőmester védelmét kérték. Sírva panaszkodtak a lányok, hogy máshol ilyesmit soha nem tapasztaltak, s most már többé nem mernek eljönni fürödni, de figyelmeztetik társnőiket is. Ilyen viselkedés itt is példátlan. A fürdő vezetősége biztosítja a lányok nyugodt szórakozását. A szombati esetet orvosolják, a vétkeseket felelősségre vonják. Egy szemtanú Várják a termelőszövetkezetek jelentkezését Torna Andrástól, a Vízikutató és Fúró Vállalat ceglédi telepének vezetőjétől érdeklődtünk, hogy ebben az évben Cegléden és a járás területén milyen munkálatokat végeznek. — Nagyon keveset. Általában messze dolgozunk Ceglédtől, pedig mind a dolgozók, mind a vállalat jobban örülne, ha a közelben lenne több munkalehetőség. Persze, kapacitásunkat a város és a járás aligha tudná kimeríteni, hiszen — több mint 200 dolgozóval — mi vagyunk az ország legnagyobb ilyen üzeme. — Albertirsán a tanács két kutat furat az idén. A termelőszövetkezetekkel jó a kapcsolatunk, s lehet, hogy ők is igénylik segítségünket. Példa erre a ceglédi Táncsics Tsz, ahol 1963-ban egy fúróberen- dezést adtunk át. Ha segítséget kémek tőlünk, a töbhi tsz-ek, a lehetőségekhez képest nekik is segítséget nyújtunk. És ehhez semmi más nem szükséges, mint az, hogy jelentkezzenek. —ay. 1964. MÁRCIUS 4-ÉN az esti órákban hosszú szerelvényt toltak be a budapesti Nyugati pályaudvar egyik vágányára. A kultúrváróterem tele volt utasokkal. Kar szalagos IBUSZ-alkalmazottak forgolódtak a várakozó utasok között. Megtudtuk, hogy a lipcsei különvcmat 21 óra 20 perckor indul. Beszálltunk és a vonat elindult. Útirány: Brünn, Prága, Drezda, Lipcse. Utazásunk célja: a lipcsei vásár, Telt az idő, elhagytuk az ország területét. Az ebédet már Prágán keresztül robogva fogyasztottuk el. Délután az Elba festői völgyében haladtunk, követve a folyó kanyarulatait. Drezdát elhagyva, leszállt az est. Nem sokkal utána megérkeztünk Lipcsébe. Az állomáson meleg fogadtatás, rövid magyar nyelvű köszöntő várt, és már indult is velünk az autóbusz szálláshelyünkre. Másnap és att-tartózkodá- sunk egész tartama alatt a vásárt jártuk és ismerkedtünk a várossal. Múzeumokat, műemlékeket, történelmi nevezetességeket és a szocializmust Ahogy a rajzoló elképzeli Az abonyi Üj Világ Tsz új traktort vásárolná, de nem kap hozzá munkagépeket. Talán majd így fognak szántani? építő német embereket ismertünk meg. A vásár 300 ezer négyzetméteres területén 64 ország állította ki ipari termékeit. A vásár a rendezés tekintetében eltért a hagyományostól. Nem országonként, hanem iparáganként rendezték el a kiállított gyártmányokat. Lehetősége volt a látogatónak az egyes iparágakon belül az egymás mellett kiállított gépek között párhuzamot vonni, konstrukció, külalak, minőség szempontjából összehasonlítást tenni. A VÁSÁR jól érzékeltette az NDK iparának hatalmas fejlődését. Mint házigazda, a legnagyobb kiállítási anyaggal rendelkezett. Büszkeséggel néztük a magyar programvezérlésű szerszámgépek mellett a magyar találmányokat. Fejlett iparról tett tanú- bizonyságot a szovjet csapágykészítő automata gépsor, valamint az új rendszerű szénkombájn. Sok látogatója volt az angol talajmegmunkáló gépeknek. Nagy teljesítményű elektromos kézi szerszámokat, ötletes szép kivitelű hidraulikus készülékeket is láthatott az érdeklődő. Felsorolni szinte lehetetlen azt a sok technikai újdonságot, gépet, műszert, amiben a kiállítás bővelkedett ezen a nagy ipari seregszemlén, A Dimitrov Múzeumban Lipcse és a német nép munkásmozgalmi múltjával ismerkedtünk. A Népek Csatája emlékmű a napóleoni háborúk emlékét idézte fel bennünk. ELTELT AZ IDŐ — március 11-én délután már elindult velünk a hosszú szerelvény — hazafelé. Sok szép emlékkel és a vásáron szerzett gazdag tapasztalatokkal tértünk haza. Péter László, az Egyesült Villamosipari Gépgyár ceglédi telepének technológusa. Másfél évvel ezelőtt az üzem akkori vezetőségének széthúzása még azt is megakadályozta, hogy felépüljön a Szücs-telepen az új, modem cipőgyár. Ennek és a felettes szervek akkori erélytelenségé- nek köszönhető, hogy a 160 főnyi szakmunkásgárda kétharmadrészben ott szorong a szűk, elavult, lebontásra ítélt rozoga épületben. A jövővel azonban törődnek! Már most beiskoláztak három főt, akikre később a fejlődő üzem szakmai vezetését fogják bízni és 24 ipari tanulót képeznek ki a szakmunkásigény biztosítására. Pedig ha nem építik fel rövidesen az új üzemet és a felettes szervek nem látják el jobban munkával őket, akkor fennáll a veszélye annak, hogy nemcsak új vezetőkre és fiatal szakmunkásokra nem lesz szükség, hanem a hosszú évtizedek óta összeforrott szakmunkásgárda is szétszéled. Még Farkas Károly is elmegy, aki 28 évvel ezelőtt az ország déli részéről utazott Pestre munkát keresni és közben Cegléden leszállt a vonatról cigarettát venni, s itt ragadt. Azóta ceglédi... Dajka János — A városi tanács vb mezőgazdasági osztálya felhívja a gyümölcsfa-tulajdonosok és bérlők figyelmét, hogy a tél végi fatisytogatási munkákat március 31-ig, de legkésőbb áprfis 10-ig el kell végezni. A munkákat a mezőgazdasági osztály folyamatosan ellenőrzi. A mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást indít, amely 200—1000 forint pénzbírságot vo~* maga után. — A ceglédi járási Építőipari Ktsz megkezdte az új cserépkályhák készítését, átrakását, javítását és tisztítását. Bővebb felvilágosítás a szövetkezet központ jában Cegléd, Áchim András utca 26 szám alatt. — A ceglédi Dózsa Népe Tsz területén a Szűcs-telep mellett kézilabdapálya építését kezdték meg a Ceglédi Spartacus és a tsz sportolói. Ha felépül a pálya a közös női és férficsapat itt tartja edzéseit. « — A húsvéti vásáron gazdag függöny- és szőnyegválaszték áll a földművesszövetkezet áruházában a vásárlók rendelkezésére. Gallon-, nylon- és csipkefüggönyök, valamint ágynemű OTP hitelre is vásárolható. — Március 25-én, szerdán délután a művelődési ház földszinti termében mezőgazdasági ankét lesz. Előadó: Gu- lácsi Béla. Az előadás után a szőlőtermesztés és borászat időszerű kérdéseit tárgyalják meg. — A ceglédi Lábbelikészítő Ktsz ma délután fél 5 órai kezdettel tartja 1963. évi mérlegzáró közgyűlését a Kossuth Étteremben. A közgyűlésen az elmúlt gazdasági év eredményeit tárgyalják. — Ma, kedden este a kecskeméti Katona József Színház vendégszerepei a művelődési házban. Rácz György: A boldogságra jól vigyázz című zenés, táncos kétrészes vígjátékát adják elő. Jegyek: 10—13 forintos árban, a művelődési ház jegypénztárában válthatók. . — Anyakönyvi híreink a mai számból anyagtorlódás miatt kimaradtak, közlésükre holnap kerül sor. Saabálysértök Hürkctz Ferencné Cegléd, Nagykátai út 46. szám alatti lakos iskolaköteles gyermekéi több napon át igazolatlanul távol tartotta az iskolától, ezért a szabálysértési hatóság 200 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Szarka Józsefné egy zsák korpát és két zsák árpát termelési igazolvány nélkül árusított, 200 forint pénzbírságot fizet a városi tanács szabálysértési hatóságának. Kovács Imre ceglédi lakos vétett a köztisztasági szabályok ellen, ezért a szabálysértési hatóság 100 forint pénzbírságra büntette. Nőtt a tagok aktivitása Ülést tartott a földművesszövelkezetek járási választmánya nem lehet ételt kapni. A kocsma jelleget fel akarjuk számolni, s éppen ezért megengedhetetlen, hogy egyes boltvezetőik ételféleségekről nem gondoskodnak. — Ugyancsak van még tennivalónk a szolgáltatások terén is. Kölcsönző boltunk például jelenleg csak Cegléden és Albertirsán van. Jobban szem előtt kell tartanunk a lakosság igényeit és azt — ha egy mód van rá — maximálisan ki kell elégítenünk. Ez vonatkozik üzleteink külalakjára, berendezésére, korszerűségére is. — Felvásárlási munkánkat jobban megoldottuk, mint 1962-ben. de még mindig nem jól. A legnagyobb hiba, hogy felvásárlóink még a régi, tíz évvel ezelőtti módszerekkel dolgoznak: üldögélve várják, hogy a termelők megvételre kínálják áruikat. Ezzel szemben a felvásárlási munka terén is voltak jó eredmények. Kocsérow, Abonyban és Albertirsán. — A vagyonvédelem vonatkozásában az országos átlagnál rosszabbul állunk. A hiánymutató igen rossz pél— Eredményes munkát végeztek a járás szövetkezetei a kereskedelmi és vendéglátó tevékenység, valamint a felvásárlás vonatkozásában — ezzel kezdte beszámolóját hfalasi János, az FJK elnöke. Az 1963. évi munkát ismertetve, kiemelte: — Nőtt a tagok aktivitása, és ezért valamennyi küldött- és közgyűlés hasznosabb és sikeresebb volt, mint az előző években. Nem szólamokat hallottunk, hanem konkrét problémákat, s hozzászólások segítették munkánkat. Gazdálkodási tervét valamennyi szövetkezet teljesítette. Természetesen egyes helyeken és bizonyos területeken voltak lemaradások. Ennek ellenére a járási eredmények a következők: kereskedelmi tervünket 104,6 százalékra (ebből az ételfor- galmat 103,8 százalékra) teljesítettük. — Noha az ételforgalmat teljesítettük, mégis negatívumként kell megemlíteni, hogy a falatozókban gyakran Felejthetetlen élmény volt... Példátlan inzultusban volt része szombat délután három diáklánynak a gyógyfürdőben. A 16—17 éves lányok a helybeli iskolák tael az aranyérmet az Ivitz-test- vérek előtt, őket három veszprémi tornász követte a rangsorban. Eredmények: Szerenként! győztesek: Gerenda: 1. Ivitz Kl (P. m.) 9,2, 2. Sárik Gy. (P.m.) 9,0, 3. Osztó E. (V. m.) 8,6. Korlát: 1. Sárik Gy. (P. m.) 9,4, 2. Szűcs M. (V. m.) 9,3, 3 Ivitz I. (P. m.) 9,3. Talaj: 1. Szűcs M. (V. m.) 9,2, 2. Ivitz K. (P. m) 9,1, 3 Ivitz I. (P. m.) 9,1. Ugrás: 1. Szűcs M. (V. m.) 9,3, 2. Sárik Gy. (P. m.) 9,3, 3. Szabó É. (V. m.) 9,2. Egyéni összetettben: 1. Sárik Gyöngyi (Pest m.) 36,7, 2. Ivitz K. (P. m.) 36,5, 3. Ivitz l. (P. m.) 36,5, 4. Osztó E. (V. m. ) 35,3, 5. Szűcs M. (V m.) 35, 6. Nyíri É. (V. m.) 34,8. összetett csapatban: 1. Pest megye válogatott (Raffai É., Tóth H., Kratochwill E., Lakatos J., Somogyi J., Ivitz I., Ivitz K., Sárik Gy.) 212,3. 2. Veszprém megye válogatott 206,9.- r. j. —
