Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

X «ST Sft Gr Fl iMíríap 1964. MÁRCIUS 24, KEDD Kis üzem — nagy gond Közel két évtizedes szocia­lista iparpolitikánk megvaló­sítása közben elértük, hogy amíg 1938-ban a száz munkás­nál kevesebbet foglalkoztató kisüzemekben a dolgozók 27 százaléka dolgozott, addig 1959-ben ezekben csupán két százalékát foglalkoztattuk a munkásoknak, ötszáz fős üze­mekig 1938-ban a munkások 29, 1959-ben 20 százaléka dol­gozott, míg ezenfelül 1938- ban 44, 1959-ben pedig 78 szá­zalék talált kereseti forrásra. A felszabadulástól napjain­kig több mint száz új nagyüzemet létesítettünk. Szocialista iparpolitikánk nyo­mán négy és félszeresére nőtt az ipari termelés 1938-hoz ké­pest. A tervgazdálkodás figyelem­be veszi az ország adottságait, dolgozóink, gazdasági életünk szükségletét, a nyersanyagfor­rásokat, a munkaerő helyzetét, az ország földrajzi elhelyez­kedését — amikor meghatá­rozza a feladatokat. Ebbe a nagy általános tevékenységbe illik bele az a nagy munka, amelyet napjainkban ipartele­pítésnek és üzemösszevonás­nak nevezünk. Miért van er­re szükség? Azért, mert pél­dául Pest megyében a most épülő nagyipari létesítménye­ken kívül a 35 minisztériumi felügyelet alá tartozó vállalat közül csupán a Csepel Autó, és még néhány összevont gyár nevezhető számottevő vállalat­nak, nem is szólva az 52 kis tanácsi vállalatról. Csupán egyetlen megye is milyen gondot jelent szétta­goltságával a tervezésnek! El­képzelhető-e például, hogy a néhány száz embert foglalkoz­tató Váci Könnyűipari öntö­de és Alka részgyár, a Pomázi Posztógyár, a Szentendrei Ko­csigyár, vagy a Maglódi Gép­gyár a maga haromszázas lét­számával teljes egészében összhangba kerülhet a köz­ponti tervezéssel? A megyében leginkább a Prés- és Kovácsoltárúgyár ve­zetői mondhatnák meg, mi­lyen gond számukra a sok kis­üzemre való tagozódás. Az or­szágban sokhelyütt gyártanak ipari szerelvényeket, s akik ezzel a munkával foglalkoz­nak, még csak nem is egy minisztériumhoz tartoznak. Ilyen körülmények között szó sem lehet pontos tervezésről, gyártmányfejlesztésről, szab­ványosításról, a terveknek az öntödékkel való összeegyezte­téséről és így tovább. Vagy pillantsunk be a Pest megyei textilgyárakba. Nyolc ilyen kis üzem működött a megyében az üzemösszevoná­sok előtt. Számuk azóta lé­nyegesen csökkeni, úgy, hogy a hasonló jellegű kisebb gyá­rakat nagyabbakkal vonták össze. Azóta nőtt is a terme­lés. A sok kisüzem beruházásai­ra fordítható pénz is számta­lanszor szétforgácsolódott. Sokszor olyasmire költötték a pénzt, apii adott helyen nem volt égetően szükséges, másutt viszont létkérdést je­lentett volna, ha ezt az ösz- szeget megkapják. Hivatko­zunk ismét a Prés- és Ková- csottárugyár példájára, amely elég távol esik a lakott terü­lettől — munkásaik is csak a vállalati autóbusszal tudják megközelíteni. Évekkel az­előtt itt a gyárral szemben építettek egy művelődési há­zat, amely egymillió forintba került. Azóta is többnyire kihasználatlan. Ki is maradna ott szórakozni, távol a családtól, a közleke­dési helyektől? Másutt ugyan­akkor az öltözőket, a fürdőket toldozták-foldozták, mert nem jutott több pénz a szociális körülmények megnyugtató megoldására. A kisüzemi széttagoltság akadályáról sokat beszélhet­nénk. Gondolatébresztőnek azonban elég ennyi. Talán si­került bebizonyítani, hogy az összevonásokat a miniszté­riumi ipar példájára a taná­csi iparban is rövid időn be­lül szükséges elkezdeni. v Farkas István Jelentkezett aiöttalálatos VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK lottoszelveny tulajdonosé ; ____________________________. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon jelentkezett a 12. játékhét öttalá’atos szelvé­nyének tulajdonosa, egy buda­pesti kisiparos. A magát megnevezni nem kívánó szerencsés nyertes el­mondotta, hogy családjával évek óta több szelvénnyel ját­szik a lottón, részben állandó számokkal, részben pedig a család variációival. A nyertes szelvényen a családtagok élet­korának évszámait játszották meg. Még nem tudják pontosan, hogy mire fordítják a nagy összeget. A héttagú család ré­gi vágyát akarják valóra vál­tani, egy családi ház, annak berendezése, egy autó és euró­pai utazás formájában. Ter­mészetesen a közeli hozzátar­tozókat is részesíteni kívánják a nagy nyereményből. A fenn­maradó összeg legnagyobb ré­szét tartós betétben helyezik el. (MTI) Külföldi csempészt tartóztatott le a rendőrség A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság devizabűnitett és csempészés bűntettének el­követése miatt előzetes letar­tóztatásba helyezte Franz Adolf Macher osztrák állam­polgár bécsi lakost. Franz Adolf Macher 1962-ben és 196?-ban 13 alkalommal tu­ristaként jött be az ország területére. A bejövetelekor különféle csempészárut (rá­dió, golyóstoll, karóra, or­kán kabát) hozott be. Az árukat értékesítette, majd magyar értékeket (antik ezüst­tárgyakat, festményeket, ezüst­érméket) vásárolt, s ezeket az ország területéről a Magyar Nemzeti Bank engedélye nél­Q'ii\éüi7fír\a\r0 MPggaa©via£ice Nyolcvanötből a második A Vecsési Vegyesipari Ktsz a napokban tartotta mérleg­záró közgyűlését. A 102 ta„ kollektíva évi tervét 116,8 szá­zalékra teljesítette, s ezzel eredménnyel a megye 85 k ipari termelőszövetkezete kö­zül a második. Múlt évi nye­resége eléri az egymilliószáz- nyolcvanezer forintot. Az idén elsősorban a javító-szolgálta­tásokat szeretnék magasa színvonalra emelni, valamint az anyagellátást kívánják megjavítani. Április: községrendezési hónap A gyömrői tanácsülés ápri­list községrendezési hónappá nyilvánította. A tanácstagok és a Hazafias Népfront akti­vistái megszervezi^ az árok- tisztítást, a fagallyazást, s az udvarok kitakarítását, rende­zését. Irány: Athén Több mint 100 húsvéti bá­rányt indított útnak az ecseri Törekvő Tsz. A bárányok Gö­rögországba, Athénbe kerül­nek. A tavaszi fáradtságró Amikor fájdalmat érzünk, máris-megkaptuk a jelzést, vi­gyázzunk, szervezetünket táma­dás érte. Sokkal nagyobb a veszély az alattomosan, fájda­lommentesen jelentkező beteg­ségeknél. Túlzás azt állítani, hogy ilyenkor nincsenek tüne­tek. Vannak, de néha olyan je­lentéktelenek, hogy tudomást sem veszünk róla és sokszor csak a gondos orvosi vizsgá­lat bukkan a nyomukra. A to­vábbiakban ismertetésre ke­rülő állapot a vitaminszegény­ség, a hipovitaminozis is ép­pen azért jelent alattomos veszélyt, mert szinte tünet nélkül zajlik le. Ilyen például a C-hipoVita- minozis, amikor a szervezet nem kapja meg ebből a fontos tápanyagból a szükséges 50 mg (milligramm), azaz a de­kagramm napi öt ezredrésznyi adagot. Ilyenkor jelentkeznek az úgynevezett tavaszi fáradt­ság tünetei. A napi munkát alig tudjuk elvégezni, úgy érezzük, mintha ólomból len­nének végtagjaink. Könnyeb­ben fázunk meg. Alig várjuk a pihenőnapot, hogy jó na­gyot sétálhassunk a szabad­ban és amikor elérkezik az ideje, még szobánkból kimoz­dulni sincs kedvünk, úgy gon­doljuk, hogy a keverés elmu­lasztja majd a kínzó fáradtsá­got ... Ma már ismeretesek a „ta­vaszi fáradtságot” elmulasztó C-vitamin tulajdonságai. Tud­juk, hogy vízben jól oldódik. Ez azt jelenti, hogy a C-vita- min tartalmú élelmiszereket csak a felhasználás előtt aján­latos meghámozni, lehetőleg vízsugár alatt mossuk, mert a huzamosabb áztatás kioldja a C-vitamin tartalmának jelen­tős részét. A zöldfőzelékek elég sok vitamint tartalmaz­nak, ezért jlz étkezésre alkal­matlan szárakat csak mosás után vágjuk le. Nem sza.bad figyelmen kí­vül hagyni azt sem, hogy a C-vitamintartalom nagy ré­sze a főzés közben elvész, a zöldségfélék hatóanyaga mint­egy negyedéré csökken. Nyers állapotban 10 dekányi zöld­ségféleségek az alábbi C-vita- minmennyiséget tartalmaz­nak: 10 mg: bab, hagyma, 20— 25 mg: borsó, burgonya, ka­ralábéfej, retek, spenót, 35 -—10 mg: fejes saláta, kelká-. narancs, 45 mg: citromlé, 60 mg: -földieper, 200 mg: csip­kebogyó. Az összeállításiból az is ki­derül, hogy a savanyú káposz­ta négyszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citromlé. Napi 3 deka már fedezi a szükségletet, de a napa táplá­lék többi része is tartalmaz C- vitamint. Azt sem árt tudni, hogy felesleges több C-vita­mint 0 fogyasztani, mert a szervezet nem raktározza el, hanem kiüríti. Dr. Veres Pál Ősztől gazdája a Fővárosi Kertészeti Vállalat száz hold Pest megyei földnek: Duna- bogdány határában. Minta- gazdasággá fejlesztik, ahon­nan Budapest növényszük­ségletét hiánytalanul fedezni kívánják. Egyik oldalról a Dunaka­nyar hegységei védik, másik oldalról a Duna öntözi, tehát / ideális környezetben két-három esztendő alatt tel­jes pompájába öltözik a fa­iskola és előnevelő telep, de már most is, az első „budapesti tavasz” alkalmá­ból virágba borul. Szak- nyelven szólva: igényes beru­házás. Gondot érő, fáradsá­got megkövetelő. Százezer vadrózsatő és nyolcvanékor díszcserje mel­lett a faiskola hivatott bizto­sítani Budapest zöld terüle­teinek növelését, melynek lépcsőzetes terveit a BUVÁTI dolgozta ki. Többségében „túlkorosC ezüsthársakat ne­velnek, gyorsan lombosodó­kat. A hársakat két-három éves korig nevelik a duna- bogdányi faiskolában, ahol ennyi idő alatt annyira megerősödnek, hogy azonnal kiültethetek sorfáknak. Ezért túlkorosak. Pár esztendő és szemünk láttára frissül fel a főváros növényállománya: Dunabog­dány virágoskertjéből, ahol' a Fővárosi Kertészeti Vál­lalat szakemberei, munká­sai féltő gonddal szorgos- kodnak, az első tavaszra várnak. A Zeneakadémia közönsége tapsolt nekik A nagykőrösi iparosdalkar nemrég a Zeneakadémián sze­repelt. Az OKISZ hangverse­nyén léptek fel, éspedig nagy sikerrel. Jel sikerült az úttörő seregszemle Március 18-án a nagykőrö­si művelődési házban tartot­ták a városi úttörő seregszem­lét. Sok nyíltszíni taps jutal­mazta a bábosokat. Sikerrel léptek fel az Arany János is­kola ügyes kis táncosai is. A szavalok közül kiemelkedett Szokonya János és B. Szűcs Györgyi. Új szerelőcsarnok Egymillió forintos költség­gel új csarnokot adtak át nem­rég rendeltetésének a Gépjaví­tó és Faipari Ktsz-ben. A csar­nokot korszerű szerelőmű­hellyé képezték ki. „A mi ügyünk jól áll, mert a mi ügyünk a forradalom“ Korvin Ottó születésének 70. évfordulójára Nagybocskón született, Kárpátalján, ahol apja egy fa­kitermelő cég hivatalnoka volt. 1906-tól Pesten élt. Már diák korában érdeklődött a társadalmi problémák iránt. Olvasmányai, különösen Ady Endre költészete, majd 1912- ben a „vérvörös csütörtök” felejthetetlen élménye a munkásosztály oldalára állí­tották. Az első világháború még jobban felnyitotta a sze­mét. Korvin Ottó érző szíve fel­lázadt a végtelen emberi szen­vedés láttán. Nem maradha­tott meg csupán könyvei mel­lett, a könyvek csendes örö­ménél. Az emberiségért kellett, harcba szállnia. Vállalta és mindhalálig becsülettel állta is ezt a harcot. A háborúellenes mozgalom egyik központi alakja volt, akinek rózsadom­bi lakásában gyakran ült ösz- sze fiatal fiúk és lányok cso­portja, de akadt két-három felnőtt munkás is az érkezők között, így Mosolygó Antal, a gödöllői járási direktórium későbbi elnöke. Itt vitatták meg annak a röpiratnák a szövegét is, amelyet tanítójuk, Szabó Ervin hagyott jóvá. „Munkástestvérek.' Gondol­játok orosz testvéreinkre! Ké­szüljetek a küzdelemre! Má­31. Korvin Ottó és a kis cso­port ott jár, ahol a forra­dalom ütőere a legheveseb­ben lüktet. — Éljen a köztársaság! — kiáltja az utca. — Éljen a szocialista köz­társaság! — kiáltják a forra- radalmi szocialisták. S ezt hirdetik azok a röpla­pok is, amelyeket o Korvin- csoport Mosolygóék révén a mátyásföldi repülőgépgyár munkásainak segítségével le­dobál a százezernyi tömeg közé a Parlament előtti téren 1918. november 16-án, a füg­getlen magyar polgári köztár­saság születésnapján. A forradalmi agitáció ter­mékeny talajra hull, és külö­nösen, amikor november vé­gén megalakul a proletariátus forradalmi élcsapata, a KMP, amelynek vezérkarában Kor­vin Ottót is ott látjuk, az ese­mények viharos gyorsasággal jutnak el 1919. március 21-hez, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásához. Korvin Ottó a belügyi nép­biztosság politikai nyomozó­osztályának főnöke lesz. Sza- muelyre és őrá bízta a tanács­kormány az ország belső biz­tonságát, a proletárhaza vé­delmét a belső ellenség ellen. A csendes, szelíd természetű Korvin Ottó vállalta ezt a rendkívül nehéz feladatot. Tö­rékeny testében törhetetlen energiával küzdött az osztály­ellenség e^len. A bukás utáni estén, amikor már halálra ke­resték, megjelent a külső Vá­ci úti vasmunkásszervezetben. — Rejtsétek el a fegyvereket! — mondotta. — Harcolni fo­gunk, ha kell, a föld alatt, ha lehet, nyílt sásokkal. Hiába kérlelték, ő nem menekült, hanem új harcokra készült. De egy délután az Erzsébet téri árnyas fák alatt felis­merték és elfogták. Újból és újból kegyetlenül megkínoz­ták. Halálos betegen szállítot­ták a rendőrség kórházába, majd a Gyüjtőfogházba került. Itt a többi kínzott ember is tőle merített erőt. — Ottó, hogy áll az ügyed? — súgta neki, egy elvtárs séta közben. — A mi ügyünk jól áll, mert a mi ügyünk a forrada­lom! — volt a válasz. Hősies magatartása, szilárd elvjiűsége még hóhérait is bá­mulatra késztette. A gyorsí­tott tárgyaláson nyolc társá­val együtt halálra í'élte az ellenforradalom vérbírósága. Az ítélet végrehajtására egy hónap múlva került sor. Bör- tönnaplójából tudjuk meg, ho­gyan töltötte ezeket a napo­kat. Azok felé szálltak gondo­latai, akik majd a helyére áll­nak, akik majd folytatják a harcot. „ ... A világ csak előre ha­lad. A társadalom csak előre fejlődik. A szocializmus útja ki van tűzve. Csak egy épülő viaduktja szakadt le mostan... Megölhetnek, de telkemből a hit, idegeimből ez a szent vá­rakozás el nem vehető.” Amikor elkövetkezett a ki­végzés napja, emelt fővel, szi­lárd léptekkel ment a bitó alá... Élete és halála a kom­munista helytállás példája. Dr. Vigh Károly kul, illegálisan kijuttatta. Ez év március 15-én ismételten átlépte a magyar határt és ekkor a vámőrség tetten ér­te nagyobb összegű forintnak, valamint zsebrádióknak, kar­óráknak, orkán-kabátoknak és tolikészleteiknek a csempé- j szésén. Mindezeket azért hoz-1 ta magával, hogy újabb ér- | téktárgyakat vásároljon és az j ország területéről kicsempész- sze. I SOK AJÁNDÉK FOGY Megkezdődött a húsvéti csúcsforgailom az üzletekben. A Ceglédi Földművesszövetke­zeti Áruházban nemcsak az il­latszerosztály bonyolít le nagy forgalmat, hanem a többi részlegben is a szokottnál na­gyobb a bevétel. A vevők el­sősorban a különböző lakás- textíliák iránt érdeklődnek. A gallonfüggönyökből például egy-két nap alatt 60 talált gazdára. Közel 100 szőnyeg fogyott el rövid idő alatt. A műszaki osztályon OTP-rész- letre 15 nagyképemyős Álba Regia tv-készüléket adtaik el. Ezenkívül 25 mosógépet, 10 hűtőszekrényt, és 20 porszívót vásároltak az áruházban. A cipőosztályon rendkívül kere­settek a tavaszi újdonságok. Részeg motoros karambolja Palovecz István 21 éves al- bertirsai lakos ellen vádat emelt az ügyészség. A fiatal­ember erősen ittas állapotban felkapott egy motorkerékpár­ra és azon Pilisre ment át, ahol tovább folytatta az ivást. Sötétedés után indult hazafe­lé, amikor már annyira ittas volt, hogy képtelen volt ve­zetni a járművet. Nekiment egy kivilágított, szabályosan közlekedő lovaskocsinak. A karambol következtében sú­lyos sérüléseket szenvedett. Ügyét rövidesen tárgyalja a ceglédi bíróság Az első „budapesti tavasz“ Dunabogdányban poszta, 70—75 mg: kelbimbó, karfiol, torma, 120 mg: zöld­paprika, 135 mg: karalábé- levél, 190 mg: petrezselyem, savanyú káposzta. A gyümölcsöket általában nyersen fogyasztjuk, így C- vitamintartalmukat a szerve­zet teljes egszében értékesíteni tudja. 10 deka gyümölcs C- vitamin tartalma: 4 mg: körte, szőlő, füge, 5 mg: alma, szilva, görögdinnye, ringló, szeder, 8—10 mg: ba­rack, cseresznye, meggy, ba­nán, 20—25 mg: egres, málna, 35—40 mg: ribizlá, mandarin, gyár munkások! Legyetek ké­szen a proletárforradalomra!" Korvin megszervezi a röp­lapok sokszorosítását. Senki sem sejti munkahelyén, a Fa­bankban, hogy munkaidő után egyik barátjával, Sallai Imré­vel a kövér páncélszekrényből egy sokszorosítógépet emelnek ki, amin lehúzzák a fenti szö­veget. És hajnalban már a nagy budapesti gyárakban ol­vasták a forradalmi szavakat. De a Korvin-csoport máshoz is ért. A népteien, sötét ut­cákon fiatal munkásifjú nagy ecsettel enyvet ken az üres falra és tovább suhan. Rövidesen másik ifjú halad a nyomában, papírtekerccsel a hóna alatt. Ahol a falon villog az enyv, oda ráhen- getít egyet és már siet is tovább. Majd egy harmadik árny jelenik meg: kefével végigsimít a papíron és to­vábbáll. Gyorsan dolgoz­nak a munkához szokott ke­zek. Nyomukban felvillan, lángmyelven beszél a vörös betűs plalkát. Korvin a borbélynál hall­ja, hogy a környék korán reggel tele volt háborúelle- nes plakátokkal. A rendőr­ség csak nagynehezein ka­parta le. Itt-ott még meg­vannak. így dolgozik Korvin Ottó a háború alatt. A rendőrséget rendkívül nyugtalanítja a háborúéllenes agitáció és éppen 1918 má­jus elsején, amikor a háború alatt először ünnepli Buda­pest proletariátusa a vörös májust, negyven embert le­tartóztatnak — köztük Sal­jait is. Saljainak a rendőr­ségen sikerül odssúgnia tár­saihoz: „Korvint menteni, fiúk! Mindent magunkra vál­lalunk, csak Korvin marad­jon szabadon és a munka folyik tovább/” És a munka csakugyan ment tovább. Az elfogottak he­lyére újak álltak. Nő, fejlő­dik a kis illegális csoport. Forradalmi szocialistáknak nevezik magukat. Korvin Ottó a vezérük. A csoport „tisztikara” Kor­vin lakásán gyűlt össze. Min­denki röviden beszámolt munkájáról: ki mit végzett, mennyi röpiratot osztott, ho­gyan fogadták, milyen a hangulat a gyárban, a ka­szárnyában ... Majd megbe­szélték a másnapi feladatokat E „hivatalos” tárgysorozat után a kis társaság teázással folytatja az estét, közben könyvekről beszélnek, verse­ket szavalnak (Korvin maga is szép verseket írt), dalo- ka1 énekelnek. És elérkezik 1918. október

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents