Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

1964. MÁRCIUS 24. KEDD literi# Egy küzdelmes esztendő eredménye Visszatért a bizalom és a munkakedv a töpioszecsöi Egyetértés Tsz-ben Villa Bécs mellett A József Attila Színház bemutatója Nehéz helyzetben, közel 3 millió forint mérleghiánnyal zárta az 1962-es évet a tápió- szecsői Egyetértés Termelőszö­vetkezet. Kiábrándult embe­rek, leromlott állatállomány, elhanyagolt földek várták most egy esztendeje a sor­rendben immár hatodik elnö­köt. ■ Akik a szecsői viszonyokat kicsit is ismerték, kevés sze­rencsét jósollak az új vezetés­nek. Az Egyetértés Tsz-ben ugyanis az egyetértés inkább csak a sógorok és komák sző­kébb rétege között létezett, a tagok túlnyomó része és a ve­zetőség egyre távolabb került egymástól. Teremtő munka helyett el­uralkodott a tétovázás, a sza­vaknak hitelük veszett. Mást sem lehetett hallani — a ba­jok magyarázataként — mint­hogy Tápiószecső földje nem alkalmas a közös gazdálkodás­ra. .Jiégy mázsa rozsot adó homokon, sivár domboldala­kon, kedvüket szegett embe­rekkel nem lehet boldogulni’’ — érveltek a tehetetlen veze­tők. 8 miután a „szalmaláng”- tervek sorra meghiúsultak, egymásután elhagyták a szö­vetkezetei Persze olyanok is akadtak Tápiószecsön, akik még a kilá­tástalan helyzetben sem veszí­tették el a reményt. Hitték és vallották: közős akarattal és némi segítséggel lábra áll­hat az évek óta rosszul dolgo­zó gazdaság. A múlt év eleji nehéz na­pokban mi is megfordultunk a szövetkezetben, s a látogatás tapasztalataként meggyőződés­sel írtuk: „ha a tápiószecsöiek megkapják a segítséget: ígé­rik, átalakul a falu, újra árad az emberek bizalma, eredmé­nyesebb lesz a munka.” A segítség pedig nem sokáig váratott magára. Pál Károly, az eredményesen működő szentmdrtonkátai Kossuth Termelőszövetkezet elnöke a tagok kérésére ideiglenesen el- i váilalta a szecsői tsz irányítá- ! sát Uj főkönyvelő és mező- . gazdász került a tsz-be, az ál- ; lám is támogatta a kibontako- ' zast. I Elmúlt egy küzdelmes esz­tendő, s a minap ismét ellá­togattunk Tápiószecsöre. A kí­váncsiság vitt bennünket, ho­gyan sáfárkodtak a tsz új vezetői az állam nyújtotta se­gítséggel, sikerült-e kilábolni a mélypontról, merre halad a j szövetkezet útja? Tépiószecsőn — ez volt első j benyomásunk — megváltozott j az élet. Amerre csak megíor- ; dúltunk, jókedvű és — túlzás nélkül állíthatjuk —, elége- | dett emberekkel találkoztunk. — Bizony nem nagy kedv- j ved dolgoztunk mi azelőtt — vallotta be Bodor LásZlóné növénytermesztő —, és köz­ben csak ígérgettek, aztán mi­re az osztásra került a sor, kiderült, hogy nincs miből fi­zetni. Három keserves év után a múlt esztendő jelentős for­dulatot hozott: 34 forintra emelkedett a munkaegység, aiki dolgozott, szépen keresett. — Elhagyatottak voltunk — magyarázta a 65 éve« Sinkó Sándomé, a szövetkezet nép­szerű Julis nénije. — Olyanok ; voltunk, mint az ágrókszakad- j taik. Se kedvünk, se bizodal- rntrrek nem volt már. Pál Ká- \ roly, amit ígért, azt teljesítet- j te is, nem maradt a szövetke­zet adósunk. Most már szíve- 1 sem dolgozunk, látjuk, hogy j értelme van ... Ofella József fogaté® ugyan '' most sincs még megelégedve, de kijelentette, hogy három év alatt összesen nem kere­sett annyit, mint 1963-ban. — Azelőtt — mondotta Cza- f kő József párbtátkér —, tizen- f, három-tizennégyféie jöyede- ' lemelosztásd formát alkalmaz- j tünk. Tavaly felszámoltuk a „vegyeskereskedést”. Ösztönző módszert vezettünk be. CSAK HÁROMHETENKÉNT Tizennégyen ülnek együtt. Szakszervezeti szeminá­rium van a Csepel Autó hajtómügyárában. Az öt vi­lágrész összefogásáról, a békeharcról van szó. Az elő­adó, Somodi László a hajtóműgyár üzemi bizottságá­nak titkára közvetlenül, egyszerűen irányítja a foglal­kozást. Filmet is vetítenek a hallgatóknak. A szemináriumon mindenki figyel. Azután kér­dések következnek. Nem sok, négy-öt. Egy óra letel­tével befejeződik a szeminárium. Azt mondják ennyi ideig tart máskor is. Van, aki évek óta idejár, van aki másodéve végzi ezt a tanfolyamot. Amikor vége a foglalkozásnak, mindenki csomagol. Nincs mire várni. De mégis. Valaki megszólal: — Ennek az elvtársnőnek nem kellene itt lennie, mert éjszakai műszakos, addig pedig még pihenhetett volna. — Annyira szorgalmas, hogy soha nem hiányzik —, toldják meg mások. Mindenki Papp Annára, néz. Ott dolgozik a hajtp- mügyárban, keménységvizsgáló. Papp Anna pirul, amikor kérdezzük, miért van itt? Mit is válaszolna? Szabadkozik: — Hiszen csak háromhetenként kell jönni... Mások segítik ki a bajból. Molnár Erzsébetre mu­tatnak, hogy az is olyan, mint Papp Anna. Ha éjsza­kás, akkor is bejön a szemináriumra. Azután elterelő- dik róla is a figyelem, mert már közösségben emlegetik őket, azokat, akik annyira szeretnek tanulni, hallani a világ dolgáról, hogy pihenésük rovására is időt szán­nak rá. sá. Segítsd szülőfaludat Diplomások Hévízgyörk fejlődéséért Hévizgyörkön, a három­ezer lakost számláló Pest megyei községben sok még a tennivaló: rendezetlenek az utcák, terek. a helyi Dózsa György Termelőszövetkezet nem bírja megvalósítani 51 holdon az öntözést, pedig a legjobb adottságokkal ren­delkezik. A község lakosai­ban megvan a jó szándék, e problémák megoldásához azonban szakemberek, mér­nökök kellenek. Most érdekes kezdeménye­zés indult el Hévízgyörkről: felkérik a faluban született, de már nem ott lakó diplo­másokat, hogy társadalmi munkában vállalják el egy- egy feladat megoldásait Ti­zenhat Budapesten. Győrött, Pécsett, Miskolcon, Kiskun­félegyházán, Mohácson, Pá­pán lakó építésznek, gé­pészmérnöknek, jogásznak, közgazdásznak és erdésznek kézbesített meghívót a pos­tás: gyere, segítsd szülő­faludat. A megbeszélésre min­denki eljött. Mindez januárban történt. Azóta elkészült a megrokkant művelődési ház bontási teive, s csak a jó időre várnak, hogy munkához láthassanak. Elkészült Hévízgyörk fásí­tási és parkosítási terve, s jó ütemben halad a Dózsa György Termelőszövetkezet öntözőtelepének tervezése is. A példamutató kezdetné- i nyezéssel Hévizgyörkön csak- j nem egymillió forintot taka- rítanak meg, s a község még ; ebben az évben jelentős lé- j péssel jut előbbre a fejlődési útján. (MTI) pái Károly tsz-elnök már Szentmartonltátun irányítja aj! Kossuth Tennelőszövetkezetet. 'j Arra a kérdésre, miként si- J került'' a járás egyik legrosz-? szabb gazdaságát alig egy év;? leforgása alatt az eredménye-^ sen működő tsz-ek közé fel- '■ hozni, válaszként a szecsői' zá rszámadás beszámolója t ,, nyomta a kezünkbe. íme egy-két adat belőle: a \ korábbi nagy mérleghiány, a \ már „hagyományos” 15 forin- í tor munkaegység és a 3—4000 forintos évi átlagjövedelem ?■ után a szövetkezetben ta- $ valy 34 forintra emelkedett a í munkaegységérték. Az egy \ tagra jutó átlagjövedelem pe- ?! dig meghaladta a 8 ezer io- , rintot. Mi ennek a magyará- ij zata? ^ Az ésszerűbb munkaszerve- 'j zés, £ a megfelelő irányítás, , í es a tagok odaadó munkája, t, Ennek köszönhető, hogy a ter- j vezeti 4 és félmilliós ossz- 'j bevételt 256 ezer forinttal £ túlteljesítették. Nem költekez- á tek a vakvilágba, sőt,a terv-? hez képest még 100 ezer fo- j rintot meg is takarítottak. % Amíg 1963-ben a tsz fel nem % osztható közös alapja 804 ezer j forint volt, egy esztendő lefor- f, gása alatt 2 millió 244 ezer ? forintra émelkedett J Tavaly megdőlt Tápiósze- ?; csőn a hamis felfogás, bébi- j; zonyosodott, hogy leikiismere- tes munka után az itteni föl- í dek sem adnak kisebb tér- á mést. Ahol kiszórták a mű- £ trágyát, ott 40—45 mázsás tér- % mést törhettek le kukoricából í holdanként Bár a kenyérga- « bona a rossz időjárás miatt — ^ meg az előző évi lelkiismeret- <í len vetés következtében — jä nem váltotta be a hozzáfű- f: zött reményeket mégis hasz- ^ not hozott a növénytermesztés 'j a tsz-nek. Az állattenyésztés- ben is javult a helyzet, ami ? eddig példa nélkül álló, tavaly { már 410 sertést hizlaltak. Le- hetne arról is beszélni, hány új géppel gyarapodott a gép- ^ park, mit építettek, és villa- ^ mosították a tanyákat. — Emberek nélkül nem le- i hét gazdálkodni — mondotta í a szecsőiek legutóbbi elnöke '/ — az előző vezetők egyik leg- £ nagyobb hibája az volt, hogy a tagok véleményét nem vet-^ ték számításba. Mi arra kü-$ Ionosén vigyáztunk, hogy amjt í ígértünk, azt teljesítsük is. így \ lassan visszaszereztük a ta- \ gok eltékozplt bizalmát, s így ' jött meg a munkakedv, amely ' a jobb eredményeket szülte. ? A nagy kérdés most Tápió- szecsőn; hogyan tovább? Is­mét elnök nélkül a szövetke- ? zet, í küszöbön a tavaszi munka, | itt-ott a tagok között már ér­ződik a jövőt féltő bizonyta­lanság. A járási tanács me­zőgazdasági osztályán elmond­ták, ez a probléma napokon belül megoldódik. Az új el­nökjelölt Kőszegi Sándor, új- szilvási mezőgazdász. Sokan már ismerik, bíznak benne. Neki, illetőleg az új vezetőség­nek kell választ adnia a ho- gyan-továbbra? Ha leszűri a korábbi évek tanulságait, és felhasználja a múlt esztendő hasznos tapasztalatait, a szö­vetkezet az idén tovább léphet a megerősödés útján. Súlyán Pál Detektívtörténet modern csomagolásban — ez Berkesi András új színdarabja, ame­lyet az elmúlt napokban mu­tatott be a József Att ila Szín­ház, A Villa Bécs mellett mű­fajából következően elsősor­ban cselekményével köti le a nézők figyelmét. Megtalálható benne minden, ami egy dús fantáziájú detektívtörténethez szükséges: a hős, aki körül bonyolódik a történet — je­len esetben egy atomfizikus, aki mellékesen valaha kém is volt!; kémek és ügynökök, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, csakhogy tel­jesíthessék küldetésüket — ez­úttal: rávegyék a tudóst, hogy ne térjen vissza hazájába, ha­nem álljon az ő országuk szolgálatába; a mindenttudó magándetektív —, aki kém is, disszádens is, meg mindent jó­vá tenni szándékozó tékozló fiú; és a hivatásos detektív, aki, enyhén szólva, tehetség­telenebb. mint maszek társa, de legalább tisztességes; a csinos lány. aki bajba kerül — az őszülő halántékú tudós ifjú és tűzrőlpattant meny­asszonya — de végül is ki­vágja magát; s aztán, mint legfőbb kellék, a város zajá­tól távol eső tníla, ahol mindezt a zsúfolt cselekményességet kedvére és zavartalanul bo­nyolíthatja az író tetszése sze­rint. Meg kell hagyni, Berke­si András jól érti a dolgát, ügyesen összekuszálta a törté­net szálait, s úgy mozgatja fi­guráit, hogy a néző még csak nem is sejti, milyen meglepő fordulat várható a következő pillanatban. Ez a feszültség ébrentartása a darab legfőbb erénye és erőssége. Izgalomban tehát nincs hi­ány. Aki kedveli ezt a mű­fajt, jól szórakozik. S ez az írón kívül a rendező — Be­nedek Árpád — érdeme is, aki az első tizenöt perc von- tatobtságát leszámítva, gyors, pergő tempót diktált és hoz­zásegítette a színészeket is, hogy az elmélyült jellemáb­rázolás helyett elsősorban a feszültség állandó fenntartásá­ra törekedjenek. A József Attila Színház művészei jól megoldották fel­adatukat, nolía ezúttal csak egyetlen kiemelkedő színészi teljesítményről adhatunk szá­mot, amely Ráday Imre nevé­hez fűződik. Csendes Flórián blazirt képű. fájós lábú figu­rájának szerepében a darab leghitelesebb alakját állítja a nézők elé. Játékában szeren­csésen ötvöződnek az ábrázo­lás külsőséges jelei a belső indítékokkal. Káló Flórián atomfizikusa szántén a jó ala­kítások közé tartozik, csak­úgy. mint Turgonyi Pál hiú és vaskos író-festő figurája. Kál­lai Ilona nem sokat tudott kezdeni meglehetősen papíros- ízű szerepével, de ez elsősor­ban az író hibája, aki eléggé mostohán bánt darabja epi­zódszereplőivel. —p— FILMEKRŐL A NAP VEGE A svéd filmművészetet rö­vid idő alatt egyetlen em­ber tette világhírűvé: Ingmar Bergman. A magyar rnozilá- togató közönség most első filmjét látja, s annak megte­kintése — a művészettel való találkozást jelenti. A nap vé­ge: /-nagyigényű, jelentős film, olyan alkotás, amelyben min­den képsornak,, minden moz­zanatnak nemcsak megha­tározott jelentése, hanem át­vitt értelme is van. Egy élete alkonyát lassan befejező ember, Isak Berg professzor — az azóta elhunyt Victor Sjöström alakítja megkapó, művészi hiteles­séggel — útra készül: át­venni a gyémántdiplomát. Az út, amelyet maga is élete utolsó útjának szán, szám­vetésre, az életével, tettei­vel való szembenézésre kész­teti az orvosból lett kuta­tót. Könyörtelen, s egyes részleteiben kiábrándító , ez a számve'és. egészében mégis nem kiúttalanságot. pesszi­mizmust tükröz, hanem böl­csességgel teli megnyugvást, abban való hitet, hogy ér­demes volt, s a bukások is hozzájárultak ahhoz, hogy a ..nap végére” azzá legyen, amivé az ember: a tetteiben, | alkotásaiban tovább élő \ lénnyé, aki nem fél ssem- | benézni a fizikai elmúlás­■ Sttl. a ’ SVwHtzO* d ;-*•• -í: Bergman a kérdésit nem egy adott esethez kötve te­szi fel. hanem általános ér­vénnyel: honnét indul az ember, s hová érkezik élete végén? Az. emberi faj örök meditációja ez, s Bergman, aki nem egy filmjében nega­tív választ adott az élet értelmére. ebben a filmben nem is csalk sejthető, hanem nyíltan megfogalmazott igen­lésig jut el: az élet értel­mét a küzdés adja, az. amely bukásokkal tarkított, de vég­ső soron mégiscsak győze­lemre vezet. Meghökkentő képsorok, a nézőt szuggeráló víziók — mint amilyen Berg proíesa- szor álombéli sé‘ája a ki­halt városod át — tér és idő hagyományokat felrúgó váltakozása — ezek Bergman rendezői eszközeinek fő jel­lemzői. Mégis: ezek csak formai jegyek, művészi hi­telüket és jelentőségüket az adja meg. hogy Bergman alárendeli ezeket a tartalom­nak, a mű mondanivalójának, s e harmónia eredménye a megkapó, emlékezetes hatás, amelyet a film a nézőben kelt. A nyugtalanító és elgon­dolkoztató film szereplőgár­dája minden tekintetben hi­bátlan alakításokkal ajándé­kozza meg a nézőt. Sjöström már említett, nagyszerű ala­kítása méltó társat kapott filmbeli menye. Marianne fi­gurájában. akit Ingrid Tim­iin formál nemcsak nagyon szép‘ asszonnyá, Häfierrf“ '^-1 nőm, mégis •kíméletlenül őszinte emberré. Rendező és színészek szerencsés találkozá­sa ez: nem véletlen. hogy együttes munkájukból nagy­szerű film születhetett. (m. o.) KULTURÁLIS HÍRADÓ Értelmiségi klub nyílt Bapn Március 20-án értelmiségi klub nyílt a bagi művelődési otthonban: A klubnak jelenleg huszonkét tagja van s egyelő­re havonta egyszer jönnek össze, hogy zenei, irodalmi, képzőművészeti és természet- tudományi kérdésekről beszél­gessenek, vitatkozzanak. Áp­rilisi program jukban az Ermi- tázs kincseit bemutató film vetítése és képzőművészeti in­to szerepel. A költészet napja Pest megye több városában, községében is készülnek a költészet napjának megünnep­lésére. Ennek keretében ápri­lis 8-án Isaszegen, április 9- én pedig Pécelen találkozik Bárányi Ferenc költő olvasói­val. BEMUTATOK ELŐTT Bemutatókra készül a Pest megyei Petőfi Színpad két társulata. Shakespeare: Vízke­reszt című művét Földeák Ró­bert rendezi, szereplői: Kol­lár Lívia. Táncsics Mária, Ga­lambos Gabi. Vörös Tibor, Végh József, Tóvári Pál, Mo­nostori Bálint, Bihari József, Jámbor Zoltán és Sági Géza. Leo Lenz—Peter Hansen: Az alkalmi férj című zenés vígjá­tékát Radványi Zsuzsa rende­zi, szereplői: Kürti lla. Csor­nai Irén, Tóth lla, Sárosi Mi­éi, Gormány György és Ba­logh Győző. A Vízkeresztet április 4-én Bagón. Az alkal­mi férjet ugyancsak április 4-én Kartalon mutatja be el­ső alkalommal a színpad két együttese. A NÉMA LEVENTE Nagy sikerrel mutatta be vasárnap este a bagi művelő­Járási kulturális bemutató Budakeszin Vasárnap délelőtt Budake­szin került sor a budai járási úttörő kulturális szemle be­mutatóira. A bemutatón — amelyen hatszázhuszonkét út­törő vizsgázott felkészültségé­ről —, megjelent Bcráth Ká­roly, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A zsűri és a közönség egy­öntetű véleménye, hogy az el­múlt esztendőhöz »úszónyitva jelentős fejlődést értek el a fellépő együttesek. Bizonyítja ezt az is, hogy a zsűri tizenki­lenc arany-, huszonkét ezüst- és huszonöt bronzjelvényt adott át a részvevőknek. Ki­emelkedő művészi teljesít­ményt nyújtott a budakeszi I. számú iskola énekkara, az érdligeti lés a budakeszi I. szá­mú iskola kamarakórusa, a szólisták közül pedig Sas Szil­via (zongora), Szendeff Ilona (zongora), Fintor Erzsébet (ének), Szécsi Mária (ének), Kelemen Miklós (cselló) és Bangó Erzsébet (mesemondás). Solymár, Érdliget, Budake­szi, Budaörs. Pilistoorosjenő és Sóskút úttörőcsapatai jól vizs­gáztak a vasárnapi bemuta­tón. Sajnos, ezt nem mondhat­juk el a pilisvörösvári, török­bálinti és ürömi csapatokról. A jövőben nagyobb gondos­sággal kell felkészülniük a kulturális szemle bemutatóira. dési ház színjátszó együttese Heltai Jenő: A néma levente című művét Balatoni Tibor és Pálinkás István rendezésében. A több mint háromszáz főnyi közönség nagy tapssal jutal­mazta a játékot, amelyben elsősorban a címszerepet ala­kító Balatoni Tibor, Beppo szerepében Pálinkás István, Cilia szerepében pedig Kato­na Erzsébet jeleskedett, de jó alakítást nyújtott még Mi- halicza Mária, Boda Teréz, és Tatai Júlia. A tervek szerint az együttes az elkövetkező he­tekben Püspök hatvanban, Galgahévízen, Kartalon, Do- monyban és Nagykátán mu­tatja be műsorát. T a vaszköszöntés A gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad a napokban mulatta be Tavaszköszöntés című új műsorát, amelyben a magyar- és világirodalom legszebb tavaszt köszöntő ver­seit mutatta be Békés Rita. a Vígszínház művésze, valamint az irodalmi színpad előadómű­vészeinek népes gárdája. A műsort a Zeneakadémia nö­vendékeinek ének- és zeneszá­mai tették változatosabbá. Úttörő tánccsoportok járási bemutatója Vasárnap Bagón rendezték meg az aszódi járás úttörő né­pi tánccsoportjainak bemuta­tóját az idei kulturális szem­le keretében. Hat falu kis táncosai — Bag, Túra. Püs­pökhatvan, Domony, Ikiad és Váckisújfalu — mutatták be táncaikat. Aranyjelvényt ka­pott a bagi és a püspökhat­vani együttes, ezüstjelvényt pedig a túrái és az ikladi gye­rekek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents