Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

HUSVÉT ELŐTT vili. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1964. MÁRCIUS 22, VASÁRNAP állnak. Minden tsz-ben teljes felkészültséggel kell várni a tavaszt, s mihelyt egy-egy te­rületen alkalom kínálkozik, percnyi haladék nélkül a szük­séges erővel kezdődjön is meg d munka. Kinek-kinek ponto­san tudni kell a helyét a nagyüzem gépezetében, ismer­nie kell a feladatot, hogy a sürgető munkák idején elke­rüljék a zűrzavart a szervezet­lenség okozta bajokat. A mezőgazdaságban dolgo­zó vezetők és szakemberek előrelátó és helyes szervező munkájával, a szövetkezeti pa­rasztság szorgalmával biztos alapokat teremthetünk ta­vasszal a mezőgazdaság 1964. évi terveinek teljesítéséhez. Joó Ágoston, a városi pártbizottság titkára A rígtíny lakosság érdekéiken Abonyban sok problémát okoz a cigány lakosság helyze­te. A község dolgozóinak, ve­zetőinek összefogására van ah­hoz szükség, hogy ez a kérdés megnyugtatóan megoldódjék. A községi tanács is szívén vi­seli ezt az ügyet, s igyekszik a tőle telhető legtöbbet megten- 1 ni. A tanácsülés elé nemrégen I határozati javaslatot terjesz­tett elő a vb, amit az el is fo­gadott. Ideiglenesen bizottságot hoztak létre. Tagjai: Korbély Miklós, Diószegi Imre, Péter Lajosné, Bíró Béla, tír. Dobozy Lajosné. Elnöke: Palásti László. A bizottság foglalkozik töb­bek között a cigánytanulók is­kolalátogatásával, amiben ko­moly bajok mutatkoznak. Az ideiglenes bizottság meg­bízatása a visszavonásig, de legkésőbb 1966. december 31- ig tant. , ^ fi; W - • ■ • ■ Csak harminckilencre szerződtek... Érdemes-e sertést hálálni szerződésre ? A napokban azzal az elha­tározással indultunk útnak, hogy olyan embereket kere­sünk fel, akik kimagaslóan sok sertéshizlalásra szerződ­tek. De hogy elébe vágjunk olvasóink esetleges töprengé­sének, eláruljuk: ilyen ember csak egy van. Az Állatforgal- mi Vállalatnál megtudtuk, hogy Cegléd lakossága össze­sen 39 sertés hizlalására szer­ződött. Ez rendkívül kevés, szinte semmi, s hogy ez így van, ennek fő oka a szerző­déses - és szabadpiaci ár kö­zötti küogrammonként 6—8 forintos különbség. — Érdemes szerződni? Utassy Mihály, ceglédi la­kos, aki 6 szerződéses hízójá­val kimagaslóan első a város­ban, így válaszol: — A hizlalásnál elsősorban nem az anyagiakat tartom szem előtt. 25 éve hizlalok, s tudom, voltak olyan eszten­dők, amikor a kukorica sza­badpiaci ára mázsánként 600 —800 forint volt, de az Állat­forgalmi Vállalattól akkor is 23Ó forintért kaptam, akárcsak Jut Olaszországba és Ceglédre is a közkedvelt bárúnypeesenyéböl Az olaszok húsvéti igényeit elégíti ki —. legalábbis rész­ben — a ceglédi Húsipari Vállalat. Szigetvári József művezető elmondta, hogy na­ponta hétszáz bárányt dolgoz­nak fel, s 24 órás előhűtés után hűtővagónokban szállíts ják el. — Egy önző kérdés: mi ho­gyan jutunk egy kis bárány­húshoz? — Naponta 30—40 bárányt átadunk a húsbaltoknak. Te­hát nemcsak az olasz, hanem — A KGV Dózsa klubjában ma délelőtt 9 órakor házi asz­talitenisz-bajnokság lesz. — A húsüzem melletti Do­hány utca jobb és bal oldalát, > valamint a Bem utca folyta- í tását feltöltik, és ez megszün- ! teti majd e terület mocsaras- j ságát. j — Az Állami Pincegazdaság ; ceglédi, Gerje-telepi pincegaz- : dasága e havi tervét teljesítet- : te, az értékesítési tervének pe- i dig ugyancsak eleget tett. — Bimbó Istvánná, Cegléd, i VIII., Báthory utca 1. szám ; alatti lakos férje halálesete : után 1000 forint kártérítést ka- : patt az Állami Biztosító ceg- i lédi fiókjától. Férjének havi ! 10 forintos lds-életbiztosítása ! VOlt. — A kecskeméti Katona Jó- í zsef Színház holnap este fél 8 órai kezdettel Rácz György: A boldogságra jól vigyázz cí­mű zenés, táncos, vidám két- felvonásos vigjátékát adja elő a művelődési házban. Jegyek: 10—18 forintos helyárban a művelődési ház jegypénztárá­nál válthatók. — A Helyőrségi Fegyveres Erők klubjában március 24-én délután 3 órakor, a Pajtás klub játékos klubdélutánt ren­dez, amelyre minden tagját szeretettel várja a rendezőség. — Nagy választék várja a vásárlókat a Rákóczi úti Cipő­boltban. A nagy húsvéti cipő- vásáron megtalálhatók a leg­újabb fazonú tavaszi női, férfi és gyermekcipők, valamint a kínai saruk is. Minden gtezda teljes felkészültséggel vár ják a tavaszt! Most, amikor számot adtunk az elmúlt év eredményeiről, már azon kell gondolkozni, hogy milyen intézkedéseket te­gyünk az 1964. évi tervek tel­jesítése érdekében. Nézzük, mi határozza meg az idei tava­szon a mezőgazdasági munká­kat? Mindenekelőtt az, hogy rövid idő áll majd ren­delkezésre. A kései kikelet miatt sok ten­nivaló torlódik össze s így a feladatokkal csak nagyon jó szervezéssel, nagy szorgalom­mal lehet megbirkózni. Mun-, ka viszont több adódik, mert több mint 4500 holdon kell el­végezni a talajművelést és ha­sonlóan nagy terület vár ve­tésre is. Ebben az időszakban fon­tos a kenyér- és takarmány- gabona vetés ápolása, fej trá­gyázása. Mezőgazdasági üze­meink felkészültsége jónak mondható. Sok a biztató jelen­ség, de elég sok az aggoda­lomra okot adó gond is. Na­gyon örvendetes, hogy terme­lőszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak 136 trakto­ruk van. A szükséges üzem­anyag a helyszínen, a tároló helyen van. Sajnos, a traktorok 10— 17 százalékát még rende­sen nem javították ki. Az igaz, hogy ha csak az üzemképes traktorokat számít­juk, akkor is jóval több a gép, mint pár évvel ezelőtt. De ez nem vigasz. Most ezen a rö­vid tavaszon minden gép kell! Ügy érezzük, hogy az illeté­kesek nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy meg­felelő mennyiségű alkatrész álljon rendelkezésre. Érthe­tetlen főleg a magyar gyárt­mányú UE 28 univerzál trak­tor alkatrészeinek hiánya. A szántóföldi munkák mel­lett sok feladat adódik a sző­lők, gyümölcsösök ápolása, ke­zelése területén. Fontosnak tartjuk az állattenyésztés fej­lesztése, emelése érdekében, hogy a rét- és legelőgazdálko­dás eddigi rossz módszerében változás történjen. El kell ér­ni, hogy a mintegy 2000 hold réten a műtrágyázást, ápolást, a vegyszeres gyomirtást idő­ben elvégezzék. Az életszínvo­nal fokozott emelése elvárja, hogy mezőgazdaságunk ebben az évben 6—7 százalékkal többet termeljen, mint ta­valy. Ezt a rendkívül nagy felada­tot csak akikor lehet teljesíte­ni, ha a tavaszi munkák kez­detétől az őszi betakarításig, mélyszántásig mindent a leg­optimálisabb időben, s jó mi­nőségben elvégzünk. A ter­melés fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök túlnyomó többségükben rendelkezésre most. Furcsának tartom, hogy egyesek igénybe veszik az ál­lam segítségét, de amikor az államnak lenne szükség se­gítségre, nem viszonozzák. Pe­dig ilyen fizetési feltételek mellett is mindenki megtalál­hatná a számítását. Állításo­mat azzal bizonyítom, hogy évente összesen — süldőt és hízóit — 18—20 darabot adok le. Korántsem akarunk senkit sem rábeszélni a hizlalásra, mert Utassy Mihály valóban mestere annak, amit csinál. Tíz hónapos korban 160—170 kilogrammos sertéseket lead­ni, bizony nem könnyű. De ha neki sikerült, talán más is sikerrel próbálkozhat. — Má — Meg egy hét van hátra húsvétig, de a ceglédi illatszer- boltban máris nagy a forgalom. A kép azonban változik, mert a „női forgalmat” most felváltotta a „férfi forga­lom”, a 6 éves gyerektől a G0 éves bácsikig. A vevők most kölnivizet vásárolnak leginkább, amiben nincs is hiány.1 Megtalál ható itt a külföldi parfümtől a legkiválóbb ma- S^ar gyártmányú kölniig minden. A hagy ományos húsvéti locsolásnak — az eddigi forgalom alapján —. híven ele­get lesznek a város férfiai. Képünkön: Petrényi Agnes mosolyogva ajánlja a legújabb gyártmányú kölnivizeket Sok ajándék fogy, nagy az érdeklődés o ceglédi szövetkezeti áruházban Ismét egy kedves ünnephez közeledünk. Egy hét múlva húsvét. Szinte mindenki azon töri mór a fejét, hogy szeret­teit milyen kedves ajándék­kal lepje meg és természete­sen arra is gondol, hogy va­jon teljesül-e valami kedves kívánsága, meghozza-e a „nyuszi” azt, amire számít Nos, segítsünk a vásárlóknak és árulkodjunk az ajándékot váróknak... — Igen nagy a vásárlási láz — mondja elégedetten Hafner Wladimir, a szövetkezeti áru­ház igazgatója. — Több mint egy hete tart a nagy húsvéti vásár és már számottevő for­galomról tudunk beszámolni. — Örvendetes, hogy más évekhez viszonyítva nemcsak az iUatszerosztály bonyolít le a szokásosnál nagyobb forgal­mat, hanem a többi osztályok is forgalomemelkedésről szá­molhatnak be. Nagy a keres­let az utóbbi napokban a kü­lönböző lakástextiliák iránt. A 460 forintos gallon függönyből például több mint 60 talált gazdára alig egy-két nap alatt. A több mint tizenötféle külön­böző bel- és külföldi szőnyeg­ből közel 100 fogyott el. Külö­nösen nagy sikere van a méte­res szőnyegnek, amelyből mé­terenként 26 forintért több mint 800 métert adtunk el. — A műszaki osztály sem panaszkodhat. OTP-részletre 15 nagy képernyős Alba Re­gia TV-t adtunk el. 25 mosó­gépet, 10 hűtőszekrényt, 20 porszívót és megszámlálhatat­lanul gok tánc- és egyéb hang­lemezt vásároltak nálunk az utóbbi napokban. — A cipőosztály forgalma meghaladja a 400 párat, na­gyon keresettek a tavaszi ci­pőújdonságok. A gyermekkon­fekció osztály dolgozóinak is van bőven munkájuk. Itt kü­lönben árubemutatót tartunk a legújabb gyermekholmikbói csütörtök délután. — És hogy a gyermekeknek még nagyobb legyen az örö­mük, e kedves ünnepen, a já­tékosztályt is nagyon sokan látogatják. Nehéz lenne hirte­len megszámolni, hány felhúz­ható nyuszi, plüss állatka, társasjáték került már eddig is a vásárlókhoz. — M — a ceglédi bárányhúskedve- lőknek is jó étvágyat kíván­hatunk a húsvéti ebédhez — Az Élet és Irodalom már­cius 21-i számában A türel­metlen Abony címmel Móricz Virág írónő érdekes riportját olvashatjuk. soha sem gondolták komo­lyan. Annál helytelenebb azonban, hogy az írónő az ilyen megnyilatkozásokat ob­jektív tényezők felderítésé­nek fogja fel és ennek az ország nyilvánossága előtt hangot is ad. Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, aki a virágzó Cegléd mellett lendületesen fejlődő Abonyt is el tud képzelni. Miért nem épül­hetne Abonyban is új kul- túrház, tornaterem, vízto­rony és csatorna Cegléd mel­lett? A ceglédiek évtizedeken át ittak rozsdás vizet, ma az épülő víztoronyban gyönyör­ködhetnek. Évtizedek óta: folyt ki a szennyvíz a nyi-i tott árkokban, most csa-| tornát építenek. Az Alföld kommunális és; kulturális elmaradottsága —: régi örökség. Türelmetlenek \ is kell, hogy legyünk, de nem ] egymás rovására. Azt hiszem,: Móricz Virág írónő írása! egy kicsit önkritika is. Azj Alföld népének problémáitól j sokáig távol élve csak aj Dunakanyar szépségében tű- j nődött el és annak adott! hangot írásaiban, amikor: megyénkben az abonyihoz: hasonlóan egyéb problémák \ is adódtak. j — Z — Abonyban mezőgazdasági szakiskola? Mert Cegléd kapta meg. Szerinte minden probléma azért van Abony­ban. mert az egyik olda­lon ott van Cegléd, a má­sikon meg Szolnok. Állító­lag azt mondják az abo- nyiak, hogy jobban fejlőd­hetnének, „ha nem fojto­gatna minket a két kima­gasló szomszéd! Cegléd és Szolnok köztesének lenni, ez a sorsunk”. Bravó!! Megvan tehát mindenre a magyará­zat. Kétlem azonban, hogy az abonyiak valóban így gon­dolkodnának. Nem hiszem, hogy őket az bántja, hogy, Cegléd végre, annyi év után, a 600 éves jubileum évében fejlődik. Azt mondja a köz­mondás: „A másik rétje min­dig zöldebb”. A mások fejlő­dését mindig jobban le tud­juk mérni, mint a magun­két. Cegléd és Abony népe mindig jó barátságban volt egymással, ha néha csipke­lődtek is egy kicsit, de ezt Az Elet és Irodalom márci­us 21-i számában Móricz Virág érdekes írását olvas­tam „A türelmetlen Abony’’ címmel. Őszinte, igaz írás, méltó a nagy m agyar író, az Alföld népe pártfogójá­nak lányához. Nehezen szánom rá ma­gam arra, hogy reflektáljak rá. hiszen erre elsősorban az abonyiak illetékesek. Gon­dolom, meg is fogják tenni. Mivel azonban az említett cikkben Cegléd neve is többször előfordul, úgy gon­dolom, mégis foglalkoznom kell ezzel a kérdéssel. Úgy látszik, nemcsak mi vagyunk türelmetlenek, ha­nem az abonyiak is azok. Ennek indokoltsága, azt hi­szem, nem is vitatható. Mégis szíven üt az a szemlélet, amely szerint Abony elma­radásában Cegléd is „ludas” lenne. Miért nincs fürdőven­dég az abonyi új gyógy­fürdőben? Azért, mert az emberek Ceglédre járnak fürdeni. Miért nem lesz ! ! \\z Elet és Irodalomban olvastuk Az abonyi türelmetlenségről Részeg motoros karambolja A közlekedésrendészeti sza­bályok ellen többszörösen és igen súlyosan vétő Palovecz István a bíróság elé kerül, az ügyészség vádat emelt ellene. —ri. A katonai bevonulás előtt álló Palovecz István 21 éves Albertirsa, Szondy u. 30. sz. alatti lakos 1963. november 25-én barátai társaságában italozó körútra indult. Amikor már kapatos állapotban ép-,, pen az egyik italboltból a má- J síkba szándékozott székhelyét £ áttenni, az utcán meglátta is- ^ merőse motorkerékpárját. í Palovecz — annak ellenére, j hogy sem gépjárművezetői jo- ^ gosítvánnyal, sem a vezetési J gyakorlattal nem rendelkezett £ — a jármű láttán úgy érezte, £ hogy az elfogyasztott tekintő- £ lyes mennyiségű ital révén a Sj vezetéshez szükséges kellő szakmai ismereteket megsze- £ rezte. Ezért úgy határozott, J hogy a fárasztó és egyre bi- J zonytalanabb gyaloglás helyett £ a járművön folytatja útját, £ így keresi fel a még hátralevő £ italboltokat. A motorkerékpárt í magához is vette és több ital- J bolt felkeresése után egyik is- $ mérésével — akiről azt sem tudja, hogy mikor vette fel a £ járműre — Pilisre ment át és $ tovább italozott. Már erősen jj besötétedett, amikor visszain- / dúlt a községbe, de ekkor már í olyan súlyos alkoholos befő- í lyásoltság alatt állott, hogy képtelen volt a vezetésre és mintegy 50 km/óra sebesség- $ gél beleütközött egy előtte sza- j bályosan haladó, kivilágított j lovasakocsiba. A szinte eszmé- J letlenségig részeg Palovecz az í összeütközés következtében: súlyos sérüléseket szenvedett. í karja és jobboldali bordái el- $ törték, de megsérült pótuta- * sa is. 1963-ban tervét túlteljesítette; szolgáltatási kötelezettségeinek azonban nem tett eleget a Ceglédi Faipari Ktsz el. Dolgozóink szociális és kulturális ellátottsága kielé­gítő. Sokan tanulnak és fia­taljaink szívesen sportolnak. _ Ezután Magyar elvtárs rá­tért az 1964-es év felada­tainak ismertetésére. A részletes beszámoló után a szövetkezet tagjai megvi­tatták az elhangzottakat. Márciust a közgyűlések hónapjának is nevezhetnénk. Egymás után tartják meg ktsz-eink mérlegbeszámoló közgyűlésüket. Március 20- án, pénteken a Faipari Ktsz is megtartotta beszámolóját. Magyar ImszIó, a ktsz elnö­ke, a beszámoló elején kö­szöntötte a megjelent vendé­geket, majd rátért az 1963-as gazdasági év eredményeinek ismertetésére. — Hibáinkat őszintén fel­tárjuk, azért, hogy az 1964- es gazdasági évben ugyan­ezek a hiányosságok ne for­duljanak elő — mondotta Ma­gyar elvtárs. — Szövetkeze­tünk 1963. éves terve 5 550 000 forint volt, amit 106,4 százalékra, vagyis 5 905 000 forintra teljesítet­tünk. Késztermék tervszá­múnkat is túlteljesítettük ebben az évben 2,4 száza­lékkal. Termelésünk részle­teiben való vizsgálatánál kell megállapítanunk, hogy a lakosság részére a szol­gáltatás 40 000 forintos tervszámát csak 87.5 szá­zalékra tudtuk teljesíteni. — Értékelve az elmúlt évet, megállapíthatjuk, hogy szövet­kezetünk tagsága és vezetősé­ge eredményes munkát vég­zett 1963-ban. Az eredmények mellett beszélni kell a hiá­nyosságokról is. Szövetkeze­tünk dolgozói nem minden esetben tartják szem előtt a takarékosságot. A meglevő gépparkunkat és termelő- eszközeinket “nagyobb gondos­sággal kell karban tartani. — Szövetkezetünknél az 1963-as évben a munkafe­gyelem terén különösebb probléma nem merült fel, igazolatlan mulasztás nem volt. Ezért külön köszöne­tét mondok dolgozóinknak — folytatta. — Ktsz-ünknek kilenc ipari tanulója van, akik biztosít­ják majd a szakmunkás- utánpótlást. Az elmúlt évben örven­detesen megjavult a kol­lektív szellem. A munkaversenyben is igen szép eredményeket értünk

Next

/
Thumbnails
Contents