Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

WrCYKI 1964. MÁRCIUS «. VASÁRNAP Miért sok a bukás a középiskolákban Szülőkkel, pedagógusokkal--------------- folytatott be­szélgetések alkalmával gyak­ran hangzott el az a megálla­pítás, hogy sok a bukás a kö­zépiskolákban. Hogy pontosan mégis mennyi, azt sajnos je­len pillanatban senki nem tudja megmondani. Ennek oka, hogy a középiskolai igaz­gatók egy része a félévi tantes­tületi értékelő értekezlet jegy­zőkönyvét úgy küldte be a megyei művelődési osztályhoz, hogy ez a kényes adat — miután nem kötelező statiszti­kát készíteni — hiányzik be­lőle. A megye tizenkét közép­iskolájának bukási százalékát ismerjük csak. Amit tudunk azonban, az is elgondolkoz­tató. A bonyban 10, Aszódon 5.9, Dunák araszt in 10, Nagykátán 12.75, Nagykőrösön 5.09, Péce- len 23 (!), Pilisvörösváron 4, Öcsén 9, Ráckevén 8.42, Szent­endrén 5.7, Szobon 2.5, Vácon 8, a váci közgazdasági techni­kaimban 9 százaléka bukott meg az iskola tanulóinak, most félévkor. Nem rendelke­zünk adatokkal, s így nem is tudjuk, hogy mi a helyzet Cegléden, Gödöllőn, Túrán, Érden, Gyömrőn, Monoron és Dunakeszin. Ez a tájékozat­lanság nagy baj. Az idei tanévben először, megszűnt a félévi statisztikai adatszolgáltatás, ami bizonyos tehermentesítést jelentett a tantestületeknek. A statisztikai adatszolgáltatás megszűnése azonban mindenképpen indo­kolttá tenné a felügyelők gya­koribb, rendszeresebb, terv­szerűbb, helyben történő el­lenőrző-segítő munkáját. így nem következhetne be, hogy a félév után másfél hónappal még nincs tiszta kép az egész megyéről: milyen középisko­láink tanulmányi előmenetele. A bukások magas száma ar­ra figyelmeztet, hogy év eleji elképzelések nem váltak ma­radéktalanul valóra. Több do­logban történt előrelépés a tanügyi reform szellemében, de az első félév eredményei­vel korántsem lehetünk meg­elégedve. Hol keressük az okokat? A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának előadóival, járási művelődésügyi osztály- vezetőkkel és iskolaigazgatók­kal beszélgetve főbb vonalai­ban kialakul a kép. A művelődésügyi miniszter 1963*64-es tanévnyitó utasítá­sa az általános gimnázium elit-jellegét megszüntette, és tömegoktatási, népoktatási in­tézménnyé nyilvánította. a tanügyi reform szellemében. Ennek megfelelően a gimná­ziumok szélesre tárták kapui­kat, hogy minden gyereket be­fogadhassanak, aki tanúim akar. Üj gimnáziumi osztá­lyok is nyíltak. 1962 őszén 44 gimnáziumi és 4 szdkkozépis- kolai első osztály indult, 1580 tanulóval. Ezzel szemben az elmúlt év őszén már 57 gim­náziumi és 9 szakközépiskolai első osztály kezdte meg mű­ködését, 2520 gyerekkel. Tehát tizennyolc első osztállyal és közel ezer első osztályos tanu­lóval bővült, csupán me­gyénkben a középiskolai ok­tatás. Természetes, hogy most már nemcsak a kitűnő, jeles, és jórendű tanulók kerültek be, hanem a közepes, sőt az VXVVW\\\\\\\\\\\\WWW^WXWlXXW: elégséges általános iskolai bi­zonyítvánnyal rendelkezők kő zül is sokan. Ezzel az intéz­kedéssel — hiszen az oktatás: reform tervezetét az egész or­szág megvitatta — m indenk egyetértett. A középiskolai ok­tatás általánossá tétele nem­csak népszerű, de szükséges is Csakhogy a diákokat — ahogy ezt az egyik gimnázium igaz­gatója megjegyezte — nem csupán felvenni kell, de meg is kell tartani!... A szokat­lanul nagy bukási százalék azonban — ha nem figyelnek fel rá időben az illetékesek — könnyen vezethet a bukott diákok kimaradásához. A bukási százalék ilyen ala­kulásának egyik oka tehát a gyengébb képességű gyerekek bekerülése a középiskolákba. Kérdés, azonban, mit tettek az iskolák, a tantestületek, hogy az eleve várható nehéz­ségeket leküzdjék? Segitet- ték-e a nehezebben beillesz­kedő gyerekeket? A tapaszta­latok szerint néhány iskolá­ban a negyedév után, de leg­több helyen csak félév után és a megyei művelődésügyi c rtály utasítására kezdték meg a rendszeres korrepetá­lást! Igaz, hogy korrepetálás­ra a tanár nem kötelezhető. De arra igen, hogy az előírt anyagot megtanítsa. Ha más­ként nem, hát úgy, hogy a-ta­nítási órákon kívül is foglal­kozik a gyengébb képzettsé­gű tanulókkal. Kérdés az is, hogy pedagó­gusaink megtesznek-e min­dent a korszerű tanítás érde­kében? Több felügyelő ta­pasztalata, hogy például a matematika oktatásnál még mindig dívik az a „hagyomá­nyos módszer”, amely a né­hány gyerek hosszúra nyúlt feleltetése és az elenyészően kevés magyarázat miatt egy­részt nehezebbé teszi az új anyag megértését, begyakor­lását, másrészt passzivitásra, érdektelenségre kényszeríti az osztályt. A megváltozott okta­tási követelmények más mód­szerek bevezetését teszik szük­ségessé. Például az órák in­tenzitásának fokozását. Az elérendő cél, hogy az órákon ne csak az a néhány diák ve­gyen aktívan részt, akik a táb­lánál felelnek, hanem az egész osztály. Ezt azonban csak a villám-feleltetésekkel, a tanítás és tanulás egységé­nek kialakításával, a közös munka bevezetésével érhetik el a pedagógusok. Kétségtelen, hogy már megszokott és év­tizedeken át jónak ítélt mód­szerekről máról holnapra át­térni nehéz. Az is kétségtelen, azonban, hogy csak a korsze­rű óravezetéssel érhet el jobb eredményeket a pedagó­gus. Az oktatás korszerűbbé té­__________ tele felvet egy másik kérdést: korszerű-e a pedagógus továbbképzés? És emellett az új szakirodalom hozzáférhető-e elegendő pél­dányszámban? Ezzel c tt szükséges lenne megvizsgálni, hogy azok a pedagógusok, akik nehezen küzdenek meg az új szemlé- 1 ’ttel, s nehezebben alkalmaz­ik ódnak az új követelmények­hez, milyen munka- és élet- körülmények között dolgoz­nak, milyen segítséget kap­nak. ,XVvXXS>XXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXX Ve arőói Színi Lázi levél A varsóiak kedvelt színháza a pesti Vidám Színpadnak megfelelő Syrena és az STS (Egyetemi Szatirikus Színpad), ahol a közönség kedvencei szellemesen parodizálják az emberi gyöngeségeket, a poli­tikai és társadalmi élet gör­be tükrét állítva a nézők elé. A pillanatnyi legnagyobb si­kerű jelenet a fiatal lengyel író, Jareczki Szentbeszéd című száma. Szellemes történet egy bizonyos plébánosról, aki meg akarta téríteni a falu párttit­kárát A lengyel prózai színházak műsorából a magyar szerzők eBwro^\\vk\)\\v<^ Láng Etelka: ÍGÉRET Már megindultak a csattogó szelek s a zavaros kis tócsák, mint kisírt szemek bámulnak a fiatal égre fel. Szivemben még szétkuszáJt téli képek, felszegek, suták, mint kopott kerítések — s már a messzeség kékje énekel. S ma a mezők zúgásával jött a hír, holnap szétontja aranyát a gólyahír. Üj élet fakad a rögök rojtokén. Elönt az öröm és így vígad orva gondolok a virágzó, szép napokra. :— Jó itt nagyon, a fények küszöbén. PISTA! Próba után lyén, a művészi síremlék alatt, amelynek márványán „most van a nap lemenőben” és bearanyozza sugaraival a „Dankó Pista” nevet is, mint amellyel a „nótaszer­ző, író” visszavonhatatlan be­lépőjegyet szerzett, ha nem is ebbe a legújabb Magyar Iro­dalmi Lexikonba, hanem a halhatatlanságba. Szó, ami szó, Dankó Ist­ván névvel a fentebb való esztendőkben nyugodtan le­hetett valaki akár címze­tes püspök, miniszteri osz­tálytanácsos vagy tankerü­leti főigazgató, sőt még kirá­lyi adóvégrehajtó is, a Istűnt úri Magyarországon, de an­nak a közel ezer bűvös-bá­jos magyar nótának, amely a múlt század negyedik ne­gyedében virágzott Jet a Nó­tafán és azóta is meleg hű­séggel simul minden han­gulatunkhoz, mégiscsak Dan­kó Pista volt a költője. így olvasható a neve minden nyomtatott kottáján, Ady Endre, Juhász Gyula, Móra Ferenc verseiben, sőt még annak a gyönyörű márvány­ról! — méltatlankodott a de- putáció és csak nagykeser­vesen ismerte el, hogy Dan­kó Pista művészetével ala­posan rászolgált erre a sze­rény tisztességre. — De legalább ne Dankó Pista utca legyen — alku­doztak a deputánsok —, hi­szen kinevet bennünket az egész világ. Ha már ok­vetlenül utca kell neki, hát legyen a komolyabban hang­zó Dankó ' István utca. A lőrinci magisztrátus —i és ez mindenképpen dicsére­tére válik — a Pista mellett is kitartott, így lett az utca Dankó Pista utca, és ma­radt máig is az, mint a fő­város XVIII. kerületének egyik igen szerény, de an­nál hangulatosabb utcácská­ja. G yerekes kíváncsisággal várom most a Lexikon második, befejező kötetét. Abból tudom majd meg, hogy szerkesztésében érvé­nyesült-e a következetesség elve. Mert ha érvényesült, akkor a Kakuk Marci köl­tőjének neve Tersánszky ,Jó­zsi” Jenő helyett okvetle­nül Tersánszky „József” Je­nő lesz. Magyar László Szóba került a félévi buká­sok kapcsán az is, hogy né­hány iskolában a szülők későn idták meg: baj van a gyerek­kel. Ez újra napirendre tű­zi az iskola és a szülő■ inten­zivebb kapcsolatát. A szülői értekezlet összehívásának ide­je, gyakorisága és témája, az igazgató hatáskörébe tarto­zik. Semmiféle utasítás nem köti meg a kezét De élnek-e, s megfelelően élnek-e az igaz­gatók ezzel az önállósággal? Példák bizonyítják, hogy nem mindig. Ami a családlátogatá­sokat illeti: a pedagógus csa­ládlátogatásra nem kötelez­hető, de ha baj van a gye­rekkel, az elkerülhetetlen. A példák azt bizonyítják, hogy a leggyengébb tanulók esetében a szülök érdeklődése sem kielégítő. A szülőknek joga, sőt kötelessége, hogy rendszeresen, szülői értekezle­ten kívül is érdeklődjön gye­reke előmenetele iránt Nem elég a gyereket beíratni a középiskolába, s ezzel minden gondot átadni a pedagógus­nak. A gyerek fejlődéséhez, előmeneteléhez nemcsak az iskola, hanem a szülő erőfe­szítése is szükséges. Elsősor­ban nem a tanulónak nyúj­tandó gyakorlati segítségre gondolunk — az nem is olyan egyszerű dolog a középiskolá­ban! —, hanem a gyerekkel való törődésre, a rendszeres ellenőrzésre, a tanárokkal va­ló kapcsolat kialakítására. A félévi adatok figyel­------------------------ mezte­tőe k. Az oktatási szerveknek fel kell figyelniük a túlzot­tan magas bukási százalékok­ra, s az okokat megvizsgálva segítséget kell adniuk az is-: kóláknak. Eredményeket er-; hetünk el valamennyi pedagó-1 gus összefogásával és a szülők: segítségével már most de; egyúttal értékes tapasztalato-; kát szerezhetünk a jövő esz-: tendőre. És ezekre a tapaszta- j latokra nagy szükségünk lesz,; ahogy ezt az eddigi jelek mu-; tátják... Tenkely Miklós Lengyel vendégeket kalauzolv: Budapesten, többször voll vitánk a magyar színjátszás színvonaláról és a műsor­politikáról. Érthető tehát, hí Varsóba érkezve első vásár­lásunk egy napilap volt hogy megtudjuk, mit is ját­szanak a lengyel főváros színházai. Érdekes, de nincs a „Pesti műsor”-nak megfe­lelő, az egész hét előadá­sait magábafoglaló színházi lapjuk, ellenben minden elő­adásról külön műsorfüzetet adnak ki, érdekes illusztrá­ciókkal, a mű írójának élet­rajzával, a mű keletkezésé­ről és történelmi hátteré­ről írt ismertetésekkel. A főváros húszegynéhány szín­házának műsora valóban vál­tozatos képet mutatott — így a választás nem volt könnyű. Végül is barátaink javaslatára elsőnek a Kul­túra és Tudomány Palotá­jában levő Drámai Színház Dürrenmatt: Fizikusok című drámáját néztük meg, me­lyet 1963. januárja óta ját­szanak, állandóan telt ház előtt. A siker egyik titka a színészi alakítások tökéle­tessége, amelyhez nagyban hozzájárult az író 1962 ok­tóberében Lengyelországban tett látogatása, melynek so­rán Dürrenmatt résztvett a próbákon és elbeszélgetett a színészekkel drámájáról. Másnap, ugyanebben a szín­házban egy mai lengyel író vígjátékát, a Kilencedik igaz embert láttuk. A darab szer­zője, Jurandot, számunkra sem idegen, filmszínházaink bemutatták a Harmadik csen­getés című filmjét és a Spor­tol az asszony című (szin­tén megfilmesített) színdarab­ját pedig jelenleg a Pest megyei Petőfi Színpad játsz- sza. A komédia forrása a bibliából vett történet So- loma város pusztulása — a mai időket és helyzeteket Érintő célzásokkal és a mó­léra ember gondolkodásá­nak tükrében — szellemes zenei betétekkel tarkítva. A iarab optimista tanulsága: i becsületes „balekok” har­ra a vagányok ellen, a be­csület és tisztesség dicsé- ■ete. A színészek között fel­idézhetjük a filmekből ná- unk is ismert Éva Krzyzews- cát (Hamu és gyémánt, A városban játszódik az 1940- es vereség után. A Kortárs Színházat Varsó leg­jobb és legmodernebb szín­házának tartják. A Pester járt lengyel színészek a Ma­dách Színházhoz hasonlítják Egyetlen megtekintett elő­adás után azonban nehéz tárgyilagos megállapítást ten­ni, az osztálybasorolás pe­dig lehetetlen. A bemutatott darab, az Androltlés és az oroszlán, Shaw ritkán ját­szott komédiája, amely az első keresztényekről, a ró­mai játékokról, gladiátorok­ról és az oroszlánokról szól, amely kezdetben az ember barátja volt Az előadás ki­tűnő! A Legenda a dicsőséges fel­támadásról című misztérium­játékot (nemrég mutatták be Budapesten), a varsói Nem­zeti Színházban két éve játsszák, egyfolytában vál­tozatlan sikerrel. A színház másik nagy sikere Sza- niawski lengyel író Híd cí­mű erkölcsdrámája, amely arra keresi a választ, hogy egy eszméért kockára lehet-e tenni az ember életét? A Lengyel Színház Haupt- man: Naplemente előtt című drámáját játssza már keve­sebb sikerrel. Annál nagyobb a vonzója másik bemutatójá­nak, Morstin: Kleopátra című művének, illetve a főszerepet játszó Nina Andryc kitűnő alakításának. művei sem hiányoznak. Szabó Magda: Leleplezés című da­rabját a Teatr Rozmaitoséi tűzte műsorára. Lodzban pe­dig januárban volt Gáspár Margit: Hamietnek nincs iga­za című drámájának bemuta­tója. A zenés színházai köZüi a* Operuházban három Stra- vinszkij-mú — Oedipus ki­rály, opera oratórium, és két balett, az Orfetis és Euridike és a Tavasz ünnepe a legna­gyobb tartós siker. Az Oedi­pus királyt egyszerűségében is fantasztikus és modern díszle­tek jellemzik. (Például egy 50 tagú, szoborra emlékeztető la­tinul éneklő kórus!) A címsze­repet az ősszel nálunk is ven­dégszerepeit Bogdan Paprocki énekelte, de állandóan telt ház előtt játsszák: Hindemith: Négy temperamentum, Nono: A vörös kabát és de Falla: A háromszögletű kalap című műveit is. Az Operettszínházban Zel­ler: Madarász című operettjét játsszák új feldolgozásban, ke­vés sikerrel. A Vízi kisasszony című mai lengyel operett szel­lemes és látványos, de semmi több. Az egyhónapos varsói láto­gatás színházi összképe: érde­kes, változatos a lengyel fő­város színházainak műsora. Kellemes szórakozást nyújt annak, aki szereti a jó előadá­sokat. Fóti Judit gyilkos és a lány) és Bar­bara Krafftownat, aki a legnépszerűbb színészt meg­illető „Arany álarc” díj 1963. évi nyertese. (Az Egy házas­ság hétköznapjai című film­ben láthatta a magyar kö­zönség.) , A Drámai Színház legfia­talabb színésznője, a jelen­legi repertoire harmadik da­rabjában Brecht—Feucht- wanger: Simone Macharde látomásaiban játszik, mely az orleansi szűz mítoszának modern változata. A cselek­mény egy francia — néme­tek által megszállt — kis L apozgatom az új Magyar Irodalmi Lexikon nem­rég megjelent első kötetét és szemem egyszercsak megakad ezen a néven: „Dankó Ist­ván”. No — mondom ma­gamban — ismét gonosz­kodott a szedőszekrény ör­döge és József helyett Ist- ván-t fogott, hadd forogjon a sírjában Dankó József, a nagy tudományú pozsonyi nagyprépost (1829—1895), aki nyilván mint érdemes hymoló- gus szerzett belépőjegyet az Irodalmi Lexikonba. De mégsem! — hőköltem vissza, amikor szemem át­tévedt a kővetkező oldal hasábjára, mert arról hibát­lanul mosolygott felém a főpap, Dankó József neve. Dehát akkor ki lehet ez a „Dankó István”. „Nótaszerző, író” — olva­som a címszó alatt és a hu­szonöt soros szövegből meg­tudom azt is, hogy az ör­dög mégiscsak csintalanko­dott, mert hiszen „Dankó Pista” nevét vétette el az annyira idegenül hangzó „Dankó lstván”-ra. Így tehát nem a nagypré­post, hanem a Nótafa forog­hat a szegedi öskert mé­szoöomak, Margó Ede ülte­tett alkotásának a talpazatán is, amely a szegedi Tisza- parton hirdeti szülővárosa örök dicsőségét és amely­nek fényképe látható a Ma­gyar Irodalmi Lexikonban is. (Akinek jó szeme van, még erről a fényképmáso­latról is kibetűzheti a Dan­kó Pista nevet.) F ajon miért retusálta Istvánra ezt a meghit­ten hangzó Pistát a León­kon? Szerkesztői csak nem azt a nyárspolgári szemléle­tet kívánták rehabilitálni, amely közel harminc esz­tendővel ezelőtt, pontosan 1938-ban Pestszentlőrinc né­hány rátarti polgárát arra késztette, hogy a lőrinci városházán erélyesen tilta­kozzék a városi szenátus „szégyenletes” határozata el­len. Ez a határozat ugyanis akképpen soőlt, hogy az ak­kor már harmincöt esztende­je halott Dankó Pista ne­véről utcát neveznek el Lő- rincen. — Egy közönséges cigány-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents