Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROlETÍÍItJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA vni. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 'ÁRA 80 FILLÉR 1964. MÁRCIUS 33, VASÁRNAP KeiyYfciállítás Moszkvában a Tanácsköztársaság évfordulóján A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 45. évfordu­lója alkalmából Moszkvában, a Külföldi Irodalom Könyvtá­rában kiállítást rendeztek az első magyar proletárforrada­lom történetét bemutató orosz és magyar nyelvű művekből. JA kiállítás központi helyét a .^Lenin ég a magyar munkás­mozgalom" című gyűjtemé- fíiyes kötet foglalja el. A kiál­lítás egyik érdekessége az „1919 Magyarországon” című gyűjtemény, amelyben most először jelent meg Gorkijnak Szovjet párt- és kormány- küldöttség látogat Hazánkba A küldöttség vezetője N. Sz. Hruscsov elvtárs A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, N. Sz. llrus- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. Megnyitás a genfi világgazdasági értekezlet egy, a magyar proletariátust üdvözlő távirata. Gromiko Finnországban Gromiko szovjet külügymi­niszter, aki hivatalos látoga­tásra Helsinkibe érkezett, szombaton látogatást tett Leh- to miniszterelnöknél, Hallamag külügyminiszternél, valamint Mattila kereskedelem- és ipar­ügyi miniszternél. IlaUamaa ebédet adott Gro­miko és felesége tiszteletére. A szovjet vendégek szomba­ton délután városnéző körutat tettek Helsinkiben. Lehel Miklós, az MTI különtudósítója írja: A Genfi-tó partján emel­kedő hatalmas palotában, a Népszövetség egykori székhá­zéban lázas készülődés előzi meg az ENSZ kereskedelmi ; és fejlesztési értekezletének hétfői megnyitását. U Thant, az ENSZ főtitká­ra — aki hétfőn személyesen nyitja majd meg a konferen­ciát — 122 ország küldöttségét hívta meg Genfbe. Az értekezlet összehívását — mint ismeretes — a Szov­jetunió kezdeményezte. Az értekezlet összehívásá­nak és egy nemzetközi kereske­delmi szervezet (MKSZ) megalakításának gondola­ta heves ellenállást vál­tott ki a vezető impe­rialista hatalmak köré­ben. Az ENSZ-közgyűlés, valamint a szocialista és gazdasági ta­nács vitájában azonban kide­rült, hogy a javaslatot nem­csak, a többi szocialista or­szág, hanem minden elmara­dott ország is támogatja. A nyugati hatalmak ekkor fron­tot változtattak, többé nem ellenezték nyíltan a konfe­rencia összehívását. Erőfeszí­téseiket arra összpontosítot­ták, hogy az értekezlet össze­hívására minél később ke­rüljön sor. — Ne tárgyalják meg a kon­ferencián a nemzetközi ke­reskedelem és fejlesztés elvi AHOGY A KÜLDÖTTEK LÁTTÁK A bizalom és a tettek kongresszusa kérdéseit, hanem csak ,,konk­rét gyakorlati problémákkal" foglalkozzanak. — Olyan kérdések megvita­tását erőltessék a konferenciá­ra, amelyeket alkalmasnak ítélnek arra, hogy szembeállít­sák a szocialista országokat a fejletlen országokkal. — Mindenképpen megaka­dályozzák a nemzetközi keres­kedelmi szervezet megalakí­tását, s helyette a GATT, a nemzetközi tarifa- és vám- egyezmény szervezetének elfo­gadását javasolják. Korántsincs persze arról szó, hogy a nyugati államolt teljesen egységes taktikával készülnek a genfi értekezlet­re. Amíg az angolszász hatal­mak elsősorban a ,,szabad ke­reskedelem” jelszavát han­goztatják, addig a Közös Piac országai mindenekelőtt Fran­ciaország, a zárt gazdasági csoportosulások rendszerét próbálja elfogadtatni. Mind­két elgondolás célja azonban közös: jZ APRÓ TERMETŰ fia- jTí talasszonyt Sziget szent­mártonban tanár néninek szó­lítják. A kisiparost Érden ■„úr”-azzák. A kókai küldött főkötőt visel és enyhe tájszó­lás érződik a szaván. — Két feledhetetlen nap volt számomra a kongresszus — mondja a pedagógus: Do­bosi Dezsőné. — Nagy meg­tiszteltetés számomra, hogy ezen a tanácskozáson részt ve­hetem. Mint a szigetszent- mártoni népfrontbizottság titkára, eddig is eleven kap­csolatban álltam a népfront­tal. De ez a tanácskozás vala­hogy más... — Most érzem csak, mit mulasztottam az előző kong­resszuson — szói közbe Csá­kó Ferencné, a kókai küldött. — Akkor két nappal a kong­resszus előtt megbetegedtem. — Talán mindhármunk ne­vében így fogalmazhatom meg: a bizalom és a tettek kongresszusának voltunk kül­döttei — sommázza a véle­ményt Hradeczky Béla érdi h'siparos. — Figyelmesen vé- ffigh zllgat+am Kádár elvtárs beszédét. Megbizonyosodtam róla, hogy nálunk a szövetségi politika valóban nem frázis, hanem eleven wilóság. Ha fellapoznánk a három Pest megyei küldött jegyzete­it, érdekes kép kerekedne, ök- lömnyi felkiáltójelek, vas­tag ceruzavonások, kiraga­dott, gondolatot ébresztő sza­vak sorakoznak az oldala­kon. Mégis, mi az, ami a leginkább megragadta a fi­gyelmüket? — A közösségi munka fon­tos s~er péről igen sok szó esett a III. kongresszuson —v válaszol Dobosi Dezsőné. — Szinte igazolva éreztem maga­mat, amikor hallgattam a vitát. Nálunk is sok minden épült az elmúlt években tár­sadalmi úton. Ha vasárnapon­ként nem hívtuk volna össze a fiatalokat és mindazokat, akik hajlandók voltak önzet­lenül segíteni, aligha épült volna fel falunkban a művelő­dési otthon. Márpedig április 4-én átadjuk rendeltetésének a kultúrház egyik részét, az év végéig pedig elkészül az egész épület. Sokan fáradoztak az utak rendbehozásán is a falu­ban. Csákó Ferencné főleg azokat a felszólalásokat tartotta fon­tosnak, amelyek a közös gaz­daságok jövőjével, a tsz-tagok boldogulásával foglalkoztak. — Mert nálunk bizony há­rom esztendeje sokan Csáky- szc. iájának nézték a közöst. Loptak, vitték a portékát, nem törődtek se a törvénnyel, se a boldogulásukkal. Tizen­egy forintot fizetett akkori­ban a Kossuth Termelőszö­vetkezet egy-egy munkaegy­ségre. Sírni tudtam volna, olyan keserves volt látni a vergődésüket — emlékszik vissza Csákó Ferencné. GY SZUSZRA sorolja, mi minden történt azóta. Rö­viden úgy lehetne összegezni: Kákán száműzték a herdálás szellemét, ma már felelőssé­get éreznek egymás és a közös tulajdon iránt. — Ezért hallgattam különös érdeklődéssel Erdei Ferenc felszólalását — állapítja meg Csákóné. — A nádudvari pél­dát jól aláhúztam a jegyzete­imben: hátha nálunk is ked­vezően fogadnák az ottani jö­vedelemelosztást. Nagy lélegzetet vesz, közben egy pillanatra, mintha mérle­gelné. előrukkoljon-e a gon­dolatával. Biztatom. — Szóval, írja meg elvtárs: bár mindenki a mi szövetke­zetünkből itt ülhetett volna a teremben. Hogy éreznék, az ország felelős vezetői mennyit törődnek a jövőnkkel. Hogy rádöbbennének, milyen gond­dal viseltetnek a mi sorsunk iránt. Minden egyes szavukból kicsengett, hogy nem közöm­bös számukra, hogyan boldo­gul a falu népe a közösben. A kisiparos csendben figye­li az asszonyokat. Szem-mel­lűt hatóan szíve szerint beszél­nek. Halkan fogalmaz. — Nehéz most még, a kong­resszus befejezésével egy idő­ben tisztázni, mi jelentette számomra a legnagyobb él­ményt és milyen tanulságokat vonhatok le. Alig néhány hó­napja választottak járási nép­frontelnökké. De szívem sze­rint — ügye ez nem bűn? — elsősorban az érdi közügyek foglalkoztatnak. OROLJA a panaszokat. Több mint hétszáz kilo­méter járdát kellene rendbe­hozni a faluban. Legkevesebb, kétszáz kilométernyi vízveze­tékre lenne szükség. Kevés a tanterem és sok a jogos la­kásigény. Lányok, asszonyok állnának munkába a faluban, de nincs hová. Tízezer ember kel útra naponta, hogy a fő­városban keresse meg kenye­rét. Érd huszonhétezer lalcosa nagyobb figyelmet érdemelne — összegezi véleményét. — Most, mint népfront­tisztségviselő érzem csak iga­zán, milyen felelősség a kö­zösségért dolgozni. Ha gyáva lennék, meghátrálnék, annyi a teendő. A kongresszus azon­ban számos útmutatást adott. Úgy érzem, a közösség erejé­vel a legyőzhetetlennek látszó ■nehézségek is eltörpülnek. Látták, tapasztaltuk: az or­szág vezetői szívügyüknek tartják a nép boldogulását. Tudósok, szakemberek mond­ták el, hogyan gyümölcsözte- tik ismereteiket a haza felvi­rágoztatására. Politikusokat hallhattunk, akiktől módszer­beli tapasztalatokat szerezhet­tünk. Mindezt ügyesen apró­pénzre váltjuk, vagyis a sajá­tos körülményeinkre átültet­jük és akkor nemcsak a nép­frontmunka lendül fel, hanem a lakosság javára, az ország gyarapodására mi is megtesz- szük a magunkét — állapítja meg. A két asszony egyetértőén bólint. Gyapay Dénes megőrizni a változott kö­rülmények között is, sőt, ha lehet, még növelni a volt gyarmataikról szár­mazó mérhetetlen profito­kat. Az imperialista hatalmak minden erőfeszítése ellenére a 32 tagú előkészítő bizottság, — amelyben a szocialista or­szágokat a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és Lengyelország képviseli, A június 15-ig tartó értekez­let első két hetén és utolsó tíz napján általános vitát tart, közben pedig öt bizottságra oszolva vitatják meg részletei­ben a napirenden szereplő kérdéseket. , Az értekezlet főszereplői kétségkívül a fejletlen orszá­gok lesznek, amelyeknek élet­halál kérdése a fejlődésükhöz szükséges eszközök előterem­tése, s közülük mind több ország előtt egyre nyilván­valóbb, hogy ennek a fő forrása nem a különféle fel­tételekhez kötött segély, ha­nem a korlátoktól megszabadí­tott, az egyenlőségen és a kölcsönös érdekeken alapúló nemzetközi kereskedelem fej­lődése. A szocialista országok hang­súlyozzák, hogy az elmaradott országok problémái csak úgy oldhatók meg. ha a nemzet­közi kereskedelemből minden mesterséges korlátot, minden egyoldalú megkülönböztetést, minden egyenlőtlen csere­kényszert megszüntetnek. Elengedhetetlenül szüksé- j ges a nemzetközi keres­kedelmi szervezet meg­alakítása. Azt, hogy ilyen szervezetre szükség van és ennek a szerepét a nyugati hatalmak állításával szemben a GATT nem tudja betölteni, Raul Prebischnek. az előkészítő bizottság főtitkárának most nyilvánosságra hozott 152 oldalas jelentése is meg­erősíti. Tettekkel szolgálni a nép érdekeit A Hazafias Népfront országos kongresszusának felhívása Négy esztendővel ezelőtt a ; Hazafias Népfront kongresz- ■ szusa a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására: bé­kénk, szabadságunk, függet­lenségünk védelmére, a szo­cializmus építésére hívta fel az ország népét. E négy esztendő alatt befe­jeződött hazánkban a szocia­lizmus alapjainak leralcása és hozzákezdtünk teljes felépíté­séhez. Kongresszusunk elha-* tározásához híven, mozgal­munk — első soraiban a kom­munistákkal — arra töreke­dett, hogy a társadalom össze­fogása még jobban erősödjék, népgazdaságunk fejlődjön és szolgálja a nép jólétét; mező- gazdaságunk történelmi átala­kulása, a leorszerü nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése pedig hozza magával a pa­rasztság boldogulását és to­vábbi emelkedését A bizalom és a nemzeti egység nagyszerű tanúbizonysága volt a tavalyi országgyűlési és tanácsválasz­tás, amikor egész népünk egy­ségesen szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire. A népfrontmozgalom min­den területén tevékenyen köz­reműködött, hogy egész né­pünk erejéhez és képességéhez mérten vegyen részt az or­szágépítő munkában. Feladataink most világosak és egyértelműek. Népgazdasá­gi terveink magukban foglal­ják az ország felemelkedésé­nek, biztonságának, független­ségének, szabadságának min­den feltételét. E tervek meg­valósítására hívjuk a dolgozó milliókat. Országunkban a ha­zaszeretet fokmérője a becsü­lettel végzett munka. Olyan közszellemet kell kialakíta­nunk, amelyben mindenki megérti és átérzi, hogy nagy nemzeti céljainkat lelkiismere­tes, szorgalmas munkával ér­hetjük el. Népünk jólétének, hazánk fejlődésének, nemzetközi te­kintélyünk további növekedé­sének legfontosabb feltétele, hogy terveink szerint állan­dóan növekedjék a termelés az iparban és a mezőgazdaság­ban, hogy emelkedjék népünk műveltsége, s általánossá vál­jék a közügyek iránt érzett felelősség. Az igazi hazaszeretetnek új példái nőnek. A Hazafias Nép­front kongresszusa is olyan tennivalók végzésére szólít, olyan politikát hirdet, amely nem hangos, álhazafias jelsza­vakat hangoztat, hanem tet­tekkel szolgálja a haza, a nép érdekét. A népfrontmozgalom jelen­tősége, szerepe a következő időben tovább növekszik, ten­nivalói sokasodnak. A Hazafias Népfront segít­se továbbra is a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását, segítse a szocialista falu meg­teremtését, az egységes pa­rasztság kialakulását. A Ha­zafias Népfront hívására eddig is tudósok és kiváló szakem­berek ezrei segítettek a ma­gyar parasztságnak a legidő­szerűbb feladatok megoldásá­ban. Folytassák ezt a munkát még nagyobb erővel. A népfrontmozgalom a köz­élet nagy iskolája lett. Üj vezetőképes emberek ezrei nö­vekedtek fel mozgalmunkban, akik egyre nagyobb számban kapnak helyet, vezető tisztsé­get közéletünk különböző fó­rumain, tanácsokban, termelő- szövetkezetekben, a politikai életben. A Hazafias Népfront­mozgalom közéleti szereplés­re bátorította és bátorítja to­vábbra is a pártonkívüliek százezreit. A Hazafias Népfrontban új társadalmi feladatokat kapott az értelmiség. E feladatok a jövőben még tovább nőnek. Erősítsük értelmiségünk társa­dalmi felelősségtudatát. Tegyünk meg mindent, hogy a kisiparosok és a kiskereske­dők, akik meggyőződhettek ar­ról, hogy tisztességes munká­juk megbecsült helyet bizto­sít számukra a szocializmust építő társadalomban, még in­kább legyenek részesei a né­pünk jobb életét megteremtő közös munkának. Foglalkozzunk még több odaadással a nőket és az ifjú­ságot érintő kérdésekkel. Te­kintsük alapvető gondunknak az általános műveltség fej­lesztését. A Hazafias Népfront-moz­galom tegye még elevenebbé a párttagok és a pártonki- vüliek őszinte véleménycseré­jét és tevékeny együttműkö­dését helyi és országos gond­jainkban! Ápoljuk és őrizzük legfél­tettebb kincseinket: békénket, függetlenségünket és szabad­ságunkat! Az elmúlt esztendőkben or­szágunk nemzetközi tekinté­lye megnőtt: kétévtizedes or­szágépítő munkánk becsüle­tet és rangot szerzett hazánk­nak a nemzetek nagy család­jában. A magyar nép őszinte híve a békés egymás mellett élés politikájának. A Hazafias Népfront-mozgalom támogatja és erősíti a Magyar Népköz- társaság erre irányuló békés külpolitikáját, kifejezi a ma­gyar nép olthatatlan békevá­gyát és tettrekészségét a bé­kéért vívott harcban. Valljuk: a háborút el lehet kerülni, minden vitás kérdést tárgyalá­sok útján kell rendezni. A Szovjetunió, a szocialista vi­lágrendszer oldalán, együtt a világ haladó erőivel győze­lemre vihetjük a béke ügyét. Sokszorozzuk meg erőnket a Hazafias Népfrontban és olyan energiákat szabadítha­tunk fel, amelyek segítségé­be] még szebb, még gazdagabb, még virulóbb országot te­remthetünk hazánk földjén. AZ OSZTRÁK NÉPPÁRT FŐTITKÁRA HABSBURG OTTÓNÁL Ma választások Burgenlandban Miután a válság negyedik hetének végére sem hoztak eredményt az osztrák koalí­ciós pártok kormányalakítási tárgyalásai, a néppárt most újabb lépésre határozta el magát; a bécsi Kurier jelen­tése szerint Withalm, a párt főtitkára szombaton délelőtt Bajor­országba, az osztrák ha­tár közelében fekvő Pöckingbe utazott, Habs­burg Ottóhoz. Utazásának célja — amint a néppárthoz közelálló lap írja: „Rábírni” Ottót, adjon olyan ausztriai beutazásáról lemondó nyilatkozatot, amely­nek tartalma és formája kive­zethet a kormányalakítási tárgyalások zsákutcájából. A Habsburg-nyilatkozat mellett a néppárt és a szocia­listák feszült érdeklődéssel várják a vasárnapi burgen­landi tartományi választások kimenetelét. A legutóbbi vá­lasztáson, 1960-ban a néppárt háromezerrel több szavazatot, 1 s ezzel eggyel több mandátu­mot kapott, mint a szocialis- i . Bécsi politikai körökben azzal számolnak, hogy ameny- nyiben az erőviszonyok most nem változnak, megnövekszik a Klaus- kormány kompromisszu­mos megalakításának le­hetősége. Ha viszont a választók többsé­ge ezúttal a szocialisták mel­lett dönt, Ausztria politikai válsága tovább húzódhat. Ausztria területén Burgen­landban a legmagasabb a munkanélküliség; háromszoro­sa az országos átlagnak. Az ipari kapacitás itt a legcseké­lyebb valamennyi osztrák tar­tomány közül. A mezőgazdar sági tulajdonviszonyokra el­sősorban Eszterházy Pál „Bur­genland királya” nyomja rá a bélyegét, aki több mint 50 ezer hektárt mondhat magáé­nak. Bursenland 45 ezer me­zőgazdasági birtokának egy- harmada egyébként két hek­tár alatt van. < /

Next

/
Thumbnails
Contents