Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 68. SZÁM 1964. MÁRCIUS 21, SZOMBAT A mezőgazdaság múltja, jelene, fejlődési lehetőségei ii. résa Éltető forradalmi hagyományunk a Magyar Tanácsköztársaság HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA EMLÉKEZÉS A TANÄCS- KÖZTARSASÄGRA Ma délután, fél 5 órakor, a művelődési ház tanácstermé­ben, a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 45. évfordulója alkalmából központi ünnepsé­get rendeznek. Az ünnepség szónoka: dr. Rétsági Oszkár, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese. Az ünnepség után. megkoszorúz­zák Mészáros János emlék- müvej. majd KISZ—Komszo- mol találkozó követi az ün­nepséget. * A felszegi szülők kérik a vá­rosi tanácsot, hogy mielőbb jelölje ki azt a területet a városban, ahol a felszegi szü­lők játszóteret alakíthatnak ki, Felszeg óvodáskorú gyerme­keinek, mivel a társadalmi munka felajánlást megtették a játszótér elkészítésére, csak a telek kijelölése késik. ★ Elegendő mennyiségű mész, építőanyag érkezett a TÜZÉP- telepre, régi kívánságára a város lakosságának. ★ Vasárnap délután 2 órakor tartja a földművesszövetkezet mérlegzáró közgyűlését, a mű­velődési ház színháztermében. A közgyűlést a hagyományos divatbemutató követi. ★ Nyolcvan hold földet szán­tottak fel a Szabadság Terme­lőszövetkezetben eddig a zord időjárás ellenére is. ★ Százötvenhatezer forintot nyert egy tíz tagú lottózó bri­gád a 11. játékhéten. Egy da­rab négyes, 16 hármas és 70 kettes találatot értek el. * A földművesszövetkezet mé­hész szakcsoportjának 4219 forinttal nőtt a közös vagyona. ★ Holnap este 7 órakor mu­tatja be a művelődési ház színjátszó együttese a „Szen­teltvíz és kokain”, 4 felvoná- sos francia vígjátékot. ★ Ma este a KIOSZ székházá­ban a jövő iparosai tartják szalagavató báljukat. ★ Négymillió forint tisztálko­dásra, takarításra. A háztartá­si boltban az elmúlt évben 4 millió forint értékben adtak el árut. * FOGADÓNAP Huszár Kálmán megyei ta­nácstag március 28-án dél­után 4 órakor, a Hunyadi Termelőszövetkezet irodájá­ban, fogadónapot tart. * Nyolcezer forintot költ az idén a földművesszövetkezet igazgatósága boltegységenként kisgépek, hűtőszekrények stb. vásárlására. * 20 hold intenzív rozsot ve­tett a Petőfi Termelőszövet­kezet. ■* Kilencmillió palántát ültet­nek ki az idén termelőszövet­kezeteink a kertészeti földek­re. ★ ötszázötven mázsa vágó­baromfi értékesítésére vállal­kozik az idén a Dózsa Terme­lőszövetkezet. •k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Pacsirta. Magyar film. Szé­lesvásznú. 14 éven alul nem ajánlott! A tervtörvény előírja, hogy 1961— 65. évek átlagában a megelőző öt évek átlagához képest a mezőgazdaság össz­termelése 22—23 százalékkal növekedjék. Magyarország kivitele az 1949. évi szinthez viszonyítva 1962- ben közel négyszeresére nőtt, ugyanaz idő alatt az ag­rárexport csak kétszeresére növekedett. Az ország kivite­lében a gépek és gépi beren­dezésék mindössze 9,3 száza­lékkal vettek részt a két vi­lágháború között, ma már ez az arány megközelíti a 40 szá­zalékot. Az árváltozások kikü­szöbölésével számított volu­men indexek azt mutatják, hogy a mezőgazdasági és élel­miszeripari ' kivitel volumene 1925. évhez viszonyítva mint­egy 11 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy az or­szág mezőgazdasági termelési értéke növekedett, de egyide­jűleg növekedett a belső fo­gyasztás is, egyrészt 900 ezer­rel növekedett az ország la­kossága, másrészt az emelke­dő életszínvonal miatt növe­kedett az egy főre eső fo­gyasztás cukorból, húsból, zöldségből, gyümölcsből stb. A mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékek kivitelé­nél az utóbbi években tapasz­talt nagyarányú növekedés, a távlati tervekben kitűzött fel­adatok, a nemzetközi munka- megosztás kibontakozó pers­pektívái alapján túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy néhány év múlva már az ilyen ösz- szehasonlításból is a második világháború utáni időszak ki­vitele mutatja a kedvezőbb képet. A felszabadulás előtt 100 dolgozóból ötvenöt dolgo­zott a mezőgazdaságban. Ma ez a szám harminc körül van, tehát a gépesítés fokozása a termelékenység növelésével járt. Friss gyümölcskivitelünk és zöldségkivitelünk több mint kétszerese ma a felszabadu­lás előtti kivitelnek. A gyümölcskonzerv kivi­tel a felszabadulás előtti - nek hatvanszorosára nö­vekedett. A Színművészeti Főiskola másodéves növendékei gaz­dag, színes és változatos műsorral mutatkoztak be a művelődési házban a bérlet- sorozat harmadik előadásá­ban. Lendületes versmondá­suk, magabiztos éneklésük feledtetni tudta a gyengéb­ben sikerült második elő­adást. A műsor és a siker kap­csán merült fel bennem a gondolat: miért fogadja a közönség hűvösebben a vers­mondást a kelleténél? Az biztos, hogy a dolog országos jelenség, s alóla még a főváros sem kivétel. őszintén be kell valla­nunk, hogy a versmondás­nak nincs kellő számú pub­likuma nálunk. Igaz, hogy ez a szám egyre növekszik, de a költemények szerelme­sei manapság még inkább olvassák, mint hallgatják a költők alkotásait. Ennek a ténynek a hatá­sát éreztem szombaton este is. Persze volt a színész- növendékeknek sikerük, fő­ként a fiatalok körében (bár az itt aratott sikernek egyéb okai is voltak), de az idősebb korú hallgatóság nem tudott egyértelműen kapcsolatba kerülni a mű­sorral. Felszabadulás előtt savanyú­ságot alig exportáltunk 4 va­gonnal, most pedig 1777 va­gonnal. A nemzetközi munka- megosztás során hazánkra a természeti és gazdasági adott­ságok alapján' a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a konzervgyártás további erő­teljes fejlesztése vár. Az első világháború előtt az agrárexport zöme nyers ál­lapotban hagyta el az orszá­got A második világháború után a feldolgozott termékek aránya fokozatosan nőtt és 1954-ben elérte az 56 száza­lékot. Az ország összes kivitelé­ből 1962-ben a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek 22 százalékkal vettek részt. Zöldségtermesztés az ország szántóterületének 2,5 százalé­kán folyik, de az összes me­zőgazdasági felvásárlási érték 10 százalékát adja a zöldség. 1963. évben a konzervipar 3000 vagon hüvelyes zöldborsót, 544 vagon babot, kétezerhá- romszázhatvanegy vagon uborkát, háromezerötszáz- nyolcvan vagon paprikát, ti- zenhatezer-ötszázhúsz vagon paradicsomot, továbbá négy­ezer vagon nyers fűszerpapri­kát dolgozott fel. 1963. évben 34 ezer vagon konzerv et gyártottak az or­szágban az 1964. évi terv negyvenezer vagon kon­zerv. 1962-ben állami gazdaságok­nál 1 holdra jutó állóeszköz- beruházás nyolcezer-kétszáz- hatvankét forint, ugyanaz a termelőszövetkezeteknél és gépállomásoknál együtt két- ezerhétszáz forint/hold. Ugyanez az arány a forgóesz­közöknél is. Tehát a termelő- szövetkezetek további gépesí­tése és építkezési beruházása szükséges, ezt segíti elő a 10,5 milliárd forint értékű mező- gazdasági beruházás, mely az országos beruházás 24 százalé­ka. Az elmúlt két év alatt az állami gaz­daságok és termelőszövet­Nem nekik szóltak talán a versek? De! A választott műsorszámok egyetemes jel­legűek voltak, azonban a fel­oldódás csak inkább akkor következett be, amikor a vi­dámabb jelenetek, monoló­gok következtek. A verset el kell juttatni még a közönséghez. S ez az elkövetkező időszaknak az egyik nagy kultúrpolitikai feladata. Kőrösön is, orszá­gosan is. Olvasnak az em­berek, rengeteget, de in­kább legényeket, elbeszélé­seket. Ez érthető is: a ver­set százszor nehezebb ol­vasni, s amint a példa mu­tatja, nézni-hallgatni is. A vers azonban mégis ha­talmas invázióra indult. Szá­mos formát keres, hogy el­jusson a művelődni vágyók­hoz. Ezt a megindult áramla­tot kellene nekünk is ki­használni. Itt, Nagykőrösön. Legyünk az elsők között, akik a verset megszeretik vagy megszerettetik. Kulturális ve­zetőink tekintsék feladatuk­nak a vers megkedvelteté- sét. S ha fáradozni fognak ezen, egy világszerte most bontakozó mozgalom fáklya- j ját gyújtják meg városunk- \ ban is. Tóth Tibor 1 kezetek harmincnyolcezer hold szőlőt és ötvenhétezer hold nagyüzemi gyümöl­csöst telepítettek. A zöldségtermő terület 28 szá­zalékkal növekedett. 1961. évi 96 kilogrammról százhuszon- hét kilogrammra nőtt 1963- ban az egy holdra jutó műtrá­gya. Két év alatt kétszázezer holddal növekedett az öntözé­ses terület és elérte az ötszázv- tizenhatezer holdat. A trak­torállomány az 1961. évi negy­vennégyezer darabról 1963 vé­gére ötvennégyezer darabra növekedett. 1965 végéig az egy holdra jutó műtrágya megközelíti a kétszáz kilo­grammot, az öntözéses terület a hétszázezer holdat. Párt- és kormányhatározatok helyesen jelölik ki a célt a további fej­lesztés érdekében: évente tíz­ezer traktort és ennél több pótkocsit kell juttatni a mező- gazdaságnak. 1965-ben el kell kezdeni évi egymillió tonna teljesítményű új nitrogén mű­trágyagyár építését. A követ­kező három évben 2,5 millió tyúk számára kell nagyüzemi tojóházakat építem. Dr. Konrád Zoltán Vége A mezőgazdasági termelés mindig kockázatos. Nagyon könnyen meglehet, hogy a ter­vezettnél sokkal magasabb termelési eredmények jelent­keznek, de bizony az idő mos- tohasága következtében jelen­tős termésikiesések is előfor­dulnak. Nagyon nehéz még hetekkel a betakarítás előtt is következtetni, hiszen sok elő­re nem látott körülmény be­folyásolja a termelést — A nyugodt gazdálkodás egyik alapfeltétele a biz­tosított értékesítés! — mondotta Illés József, a Dó­zsa Termelőszövetkezet elnö­ke. Az állammal és a feldol­gozó iparral kötött szerződé­sek hasznosak, annak ellené­re, hogy a kockázat még min­dig változatlan. Terméskiesés esetén a kötbér réme fenyeget, bár az állami átvétel ilyen esetben is talál méltányos el­intézést. A nagy termés ese­tén — mint például a tavalyi, amikor egészen kivételes pap­rikatermés volt — szintén megszaporodnak a vezetőség gondjai, mi legyen a többlet­terméssel. hogyan tudjuk érté­kesíteni. Bizony ember legyen A Dózsa Termelőszövetke­zetben tizenhárom erőgép dolgozik és bizony a gépek falják az üzemanyagot. Nem csoda, hogy a termelőszövet­kezet vezetőségének sürgős megoldásra váró problémája az, hogy az üzemanyag-táro­lás gondját minél előbb megoldja. Mindenekelőtt hiányzik a korszerű tároilóhely, amely­nek a befogadóképessége há­rom-négyheti üzemanyag szá­mára lenne alkalmas. Jelen­leg haminic kétszázkilós gázolajbordó áll rendel­kezésre, amelyben hat­van mázsa üzemanyagot tárolnak. Ez körülbelül egyheti szükséglet. 1919. március 21-én megva­lósult Magyarországon is a proletariátus diktatúrája. A Magyar Tanácsköztársa­ság, bár mindössze 133 na­pon át tudta fenntartani ma­gát és e rövid idő alatt is élet-halál harcot kellett foly­tatnia fennmaradásáért, a belső ellenforradalmárok és az imperialisták in'erven- ciója ellen, mégis rendkívül sokat és maradandót alko­tott. Gyökeres változást ho­zott a termelési viszonyok­ban, egy csapásra felszámol­ta a feudális maradványokat és megszüntette parasztsá­gunk évszázados elnyomását. A tanácsokkal létrehozta a proletárdiktatúra államszer­vezetét, amely a szocialista államigazgatás új típusú for­mája volt. Biztosította a dol­gozó tömegek szólás-, saj­tó-, gyülekezési- és vallás­szabadságát, bevezette az általános, titkos választójo­got, létrehozta a Vöröshadse­reget, amelynek nagyon sok nagykőrösi polgár is tagja volt. Jelentősen felemelte a munkabéreket, biztosította a munkához való jogot, beve­a vidám éjszaka után mély­séges csend van a munkásszál­lásokon. A fiatalok egész éjszakán át ropták, hörpdntettek is ked­a talpán az, aki úgy tud ter­vezni, hogy a termelés arány­ban legyen az értékesítéssel és fordítva. — No, de tegyük hozzá, a lelemény sok nehézségen átse­gít. Szívesen hivatkozók a mi tavalyi példánkra. Tizenkét kat-asztrális hold zöldbab termésére kötöt­tünk szerződést a kon­zerviparral. A szállítást százharminc szá­zalékra teljesítettük és a ki­vételesen magas termés kö­vetkeztében még így is mint­egy száz-százhúsz mázsa bá­buk maradt eladatlan. — Azaz, hogy maradt volna, ha nem vagyunk leleménye­sek. Nem kockáztattunk. Szá­rán megérleltük a babot és ki- csépeltük. Nem mondom, hogy nem sokkal jobb lett volna, mint zöldbabot eladni, de sze­rencsénk volt, hogy a MÉK az ősz folyamán szívesen megvá­sárolta a száraz babot. Így még mindig jól jártunk. — Tanulság, legyünk lele­ményesek, cselekedjünk gyor­san és ezzel feltétlenül érhe­tünk el figyelemre méltó ered­ményeket Ha azonban szebb lesz az idő és a gépek megfeszített munkával Igyekeznek elvé­gezni a halaszthatatlanul sür­gős tavaszi munkákat, ak­kor sok minden múlik a zavartalan üzemanyag-ellá­táson. — Tavaly ősszel volt fenn­akadásunk! — mondotta Il­lés József, a Dózsa Ter­melőszövetkezet elnöke. — Nagy hiba volt, és ez a hiba változatlan, hogy a városban nincs ÄFORT- telep és Kecskemétről vagy Ceglédről szállítjuk az utánpótlást. — Feltétlenül szeretnénk olyan tárolót építeni, amely­ben legalább két-három hét­re való üzemanyagot tu­dunk elhelyezni. zette az általános társada­lombiztosítást, fizetéses sza­badságot, leszállította a lak­béreket. Ezt a hatalmas alkotó munkát, az imperialisták ál­tal kikényszerített honvédő háború közepette fejtette ki. A Tanácsköztársaság hon­védő háborúját csodálattal és aggódva figyelte a világ ha­ladó közvéleménye. Végül is azonban a belső ellenforra­dalmi erőkre támaszkodó imperialisták katonai túlere­je elbuktatta a Tanácsköz­társaságot. Bukása ellenére sem vott hiábavaló, mert kitörölhetet­len nyomokat hagyott a nemzetközi munkásmozga­lomban és a magyar nép életében. Mindaz, amit pártunk ma tesz, közvetve, vagy közvet­lenül a Tanácsköztársaság hagyományaira is épül Ép­pen ezért annak dicső emlé­ke ma, amikor örökségét va­lójában, múltjához méltóan értékeljük, élőbb és vonzóbb, mint valaha. Dr. Rétsági Oszkár, a városi tanács vb elnök- helyettese nyian talpon vannak, egyedül a rangidős Halász Pál élvezi még az ágy melegét. No, a fiataloknak sincsen kedve a szokásos vasárnap délelőtti levélíráshoz. Nem ki­váncsiak a rádióra, televízióra sem. Nagy ásításokkal kerge­tik el az álmosságot s csak ak­kor kapják fel a fejüket, ami­kor megmondom, hogy mi já­ratban vagyok. — Itt mindannyian szabol­csiak vagyunk! — mondja Nagy Sándor, aki előtt az ál­talános iskola nyolcadik osz­tályos matemattfcakönyve si­mul az asztalon. Halász Pál kidugja a fejét a takaró alól és mosolyogva jegyzi meg, hogy ő volt az út­törő. — Fene sem tudja, hogy voltam vele, de én mindig szerettem a nagyüzemet és egy percig sem gondolkodtam azon, amikor hallottam, hogy a nagykőrösi állami gazdaság­ban van munkaalkalom. Pedig hallja-e, nem is közelről jöt­tem. Tiszakerecseny nem egy bakugrás ide. Pontosan há­romszáz kilométeres jegyet váltunk, ha haza akarunk lá­togatni. — Elmondom őszintén, hogy itt csak családi pótlékot majd annyit kapok, mint amennyit a szülőfalumban meg tudnék keresni. Ezerötszáz, ezerhat- száz forintot hazaviszek min­den hónapban, s ezen felül nekem is megvan a minden­napim, no meg az a kis zseb- bevaló, amiből kitelik ez apró- költség. — Hogy jó itt, azt tudják otthon is. Ezért jött el tíz nap­ja a fiam. Ezért kapott itt munkát a falumbeli Esik Pál, Nagy Sándor meg a fiatalok, akik mind én utánam jöttek. Sőt még a leányszálláson is vannak akiit az én példámon indultak el: Esik Irén, Halász Irén, Liba Erzsiké, Halász Etelka, Hoó Margitka. Hall­ja-e. már lakodalmat is tartot­tunk, mert egy idevalósi le­gény bekötötte egy szabolcsi lánynak a fejét. — Azért még itt a várostól három-négy kilóméterre is más a világ, mint otthon a kis Tisza menti faluban. Rádiót ott is hallgatnak, talán televízió, könyvtár is van. De azért annyi szórakozás, mint ameny- nyit itt munka után megtalá­lunk, annyi ott hírül sincsen. — Két hétben egyszer pedig hazatérünk két-három napra. Este hat órakor vonatra ülünk, és másnap tizenegy, óra felé megérkezünk Kerecseny- be. Oda-vissza tizenhét forint az út. Ennyiért még talán Szolnokig sem jutnánk el, ha rendes jegyet kellene váltani. Egy jól sikerült előadás ürügyén Elhal-e a vers szeretete? vükre, természetes hát, hogy Ha az előrelátás leleményességgel párosul As állammal kötött szerződések jelentik a nyugodt termelést Miért nincs ÁFORT-teSep?! Jó fizetés, emberséges munkakörülmények Miért jött Nagykőrösre Halász Pál? Reggel négyig állt a bál az állami gazdaság kultúrtermé­ben. A szakszervezeti bizottság rendezte meg a hagyományos mulatságot és nem csoda, hogy délelőtt tíz órakor még az iga­zak álmát alusszák. Egyedül a szabolcsiak ter­mében hallok motoszkálást. Kopogtatok. Itt már mindany-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents