Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-21 / 68. szám

1964. MÁRCIUS *1, SZOMBAT tmatr uecret y/ílHflP 3 Folytatta munkáját a Hazafias Népfront III. kongresszusa növekszik, és ereje elsősorban a szocialista eszme erejében van. Hiszünk eszménkben, hiszünk abban, hogy az emberek fejlődnek és né­zeteik változnak, de szo­cialistává változnak és nem visszafelé. Vannak és még lehetnek sú­lyos idők, nehéz helyzetek. Népünket olyan szellemben szeretnénk nevelni, hogy ha kell, kész legyen meghalni is a nép új világáért és jöven­dőjéért. De nem azzal a frá­zissal dolgozunk, hogy halj meg. Mi az életre gondolunk, és azt mondjuk, hogy élj és dolgozz a szocializmusért. (Taps.) — A mi szemünkben nem bűn. ha az emberek a szo­cialista társadalom építése közben is keresik anyagi boldogulásukat. Véleményünk szerint a szocializmus építé­sének igazi lendítő ereje akkor jelentkezik, ha az esz­me és az érdekeltség egy irányban hat Népköztársaság szuverenitását mindenkinek tiszteletben ^ell tartania és tartózkodnia kell a magyar belügyekbe való be­avatkozástól. — Aki felénk az együttmű­ködés tisztes szándékával kö­zeledik, az megértő készségre talál. Aki rendszerünk ellen tárnád, vagy aknamunikát kezel, annak megfelelő válasz- j ban lesz része. Mindenki is­meri egyes külpolitikai kérdé­sekkel kapcsolatos állásfogla­lásunkat. Legutóbb bolgár ba­rátainkkal is sorra vettünk egy sor időszerű nemzetközi kérdést és Kállai elvtárs is ki­fejtette beszámolójában állás­pontunkat. — Az összes külpolitikai ja­vaslatokban egységesek va­gyunk a szocialista világgal, minden olyan javaslatot tá­mogatunk, amely — ha kis mértékben és lokálisan is — a helyzet normalizálá­sához, a hidegháború meg­szüntetéséhez, a tartós bé­ke megteremtéséhez hozzájá­rulhat. Szövetségeseinkkel együtt a béke megőrzéséért küzdünk, mert a külpolitiká­ban is egy kötelességünk van: híven képviselni, jól szolgál­ni népünk, szocialista hazánk érdekeit. Népünknek békére van szüksége, hogy dolgozhas­son, alkothasson; ebben verse­nyezzenek a népek, s a népek fiai, ne pedig a fegyveres erő­próbákban. — Teljesen világos a hely­zet: békepolitika kell és ° békét megfelelő erővel kell alátámasztani, egyelőre még nem megy másként. Nincs más út Lassan az imperialista kö­rök is arra a felismerésre jut­nak, hogy nem lehet világhá­borút csinálni. — Mi tudjuk, hogy népünk békét óhajt, ez felel meg az érdekeinek, s ezért kötelessé­günk a külpolitikáiban is a békét őrizni, a békés egymás mellett élés politikájáért dol­gozni, mert ez biztosítja a fel­tételeket szocialista épí ésiink- höz, amely pagyszerű eredmé­nyeket hozott, s hasonló jó eredményeket ígér minden év, amivel előbbre jutunk. Külpolitikánk változatlan alapelve a békés egymás mellett élés — Ugyanaz a következe­tesség, amely belpolitikán­kat jellemzi, vonatkozik kül­politikánkra is. Mi a Szov­jetunió, a varsói szerződés­ben tömörült országok, az összes szocialista ország szö­vetségesei vagyunk, a gyar­matosítás ellen küzdő népek harcostársainak és szövetsé­geseinek tekintjük magunkat, a társadalmi haladás erőinek, a békét védel­mező erőknek, a szövet­ségesei vagyunk és ma­radunk. Rendíthetetlenül és változat­lanul valljuk külpolitikánk alapelveként a békés egy­más mellett élés elvét. Min­den országgal, függetlenül társadalmi rendszerétől, nor­mális kapcsolatokra, mégpe­dig normális diplomáciai, politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatokra törek­szünk. — A kulturális kapcsola­tokról meg kell jegyeznem, hogy egyesek Nyugaton azt szeretnék, ha előbb és több kulturális lenne, és utóbb és kevesebb gazdasági kap­csolat. — Persze kell, feltétlenül kell kulturális kapcsolat, mert hívei vagyunk a népek barátságának és ahhoz is hozzátartozik, hogy a né­pek kölcsönösen ismerjék egymást, ismerjék egymás művészetét, zenéjét, szob­rászatét, festészetét, irodal­mát. De az igazat megvall­va, úgy tűnik, hogy az USA kormánya, meg az angol kormány a liba­májat szívesebben im­portálja tőlünk, mint a kommunista eszméket. Mi viszont azt mondjuk, hogy szívesebben hozunk tőlük például jófajta vegyé­szeti berendezést, mint ka­pitalista eszméket, annál is inkább, mert ilyesmiből né­mi poros tartalék még ná­lunk is akad a kamra zu­gában, azt is ki kell sö­pörnünk. (Élénk derültség és taps.) — A békés egymás mel­lett élés persze kockázattal is jár. Ez természetes. A művészetben is van kocká­zat és a rendszerek össze­hasonlításában is van koc­kázat, de ezt a kockázatot ■mi vállaljuk, mert a hely­zet úgy alakul, hogy ha a rendszerek jóságá­ról kell vitatkozni, ak­kor a fő kérdésben el­lenfeleinknek nincs mit mondanlok. Mert a lé kérdés az, hogy a termelési eszközök ma- gántökések birtokában le- gyenek-e, vagy a nép tulaj­donában. köztulajdonban. Eb­ben nem vitatkozhatnak ve­lünk. — Mi a békés egymás mel­lett élés összes veszélyeit min­den vonalon nyugodtan vállal­juk, vállaljuk a keres­kedelem terén, a kultúrcsere terén, a rendszer összehasan­— Néhány szót szólnék munkánk módszereiről is. A párt munkamódszereire gon­dolok. Azt mondhatom ennéd a kérdésnél is, hogy nincs ok, amely azt kívánná, hogy vál­toztassunk a módszereinken; minden tapasztalat amellett szó!, hogy azokkal a módsze­rekkel dolgozunk, amelyeket az utóbbi években kezdtünk meghonosítani, s azokat kell még fejlesztenünk, javítanunk, hogy még jobbak legyenek. Hiszünk szocialista eszméink­ben, azok meggyőző erejében és végső győzelmében. Tudo­mányos világnézetünknek megfelelően bízunk a töme­gekben és az emberek gondol­kodásának fejlődésében. Tud­juk, hogy népünk tömegeit megragadta a szocialista esz­me, ez kitéphetetlenü] és to­vább erősödik a milliók gon­dolat- és érzésvilágába n, szí­vében és agyában. Szakadat­lanul hirdetjük eszméinket, s pártunk a helyzet új vo­násait mindenkor és fá­radhatatlanul törekszik ér­vekkel megvilágítani, megtárgyalni, megvitatni népünkkel, az emberek különböző foglal­kozású csoportjaival. Pártunk és a nép viszonyának szilárd alapját a kölcsönös bizalom­ban látjuk, s vezetési módsze­rünk a meggyőzés. Ez így van ma, és így lesz holnap is. Pártunk történelmi küldetését a tömegek vezetésében, a munkásosztály, a nép, a nem­zet ugyenek szolgálatában lat­juk, nem parancsolgatásban és hatalmaskodásban. Népünk maga is jól tudja, tapasztalja és becsüli ezt pártunk mun­kájában, tevékenységében. Te­hát e téren, a módszerek te­rén sincs és nem lesz válto­zás. — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Kedves elv- társnők! Barátaim! Ez az egyetlen politika, ezek azok a bevált módszerek, amelyek biztosítják, hogy békében és biztonságban, a jövőbe vetett megalapozott bizalomban él­jen, dolgozzék, alkosson min­den hazánkfia, az egész ma­gyar do.gozó nép. Ez így lesz ezután is, mert nálunk nem lehet másképp dolgozni a szocializmusért. — Politikánk tehát nem vál­tozik, de változik a helyzet, növekednek a feladataink és a lehetőségeink is. — Pártunk VIII. kongresz- szusa összegezte és eiemezte -a szocialista forradalom ma­gyarországi eredményeit, meg­állapított . hogy társadalmunk a szocializ­mus teljes felépítésének korszakába lépett. B'ejlődésünk döntő frontszaka­szai ma a gazdasági építés és a szocialista öntudat további erősítése a népben. A szocia­lizmus építésének útján mi is egyre magasabbra törünk, új és új feladatokkal találjuk szemben magunkat. Mind bo- r —'ultabb, növekvő felada­tainkat csak a dolgozó nép összefogott erejével oldhatjuk meg. — A Hazafias Népfront III. kongresszusának feladata, hogy felmérje, megvitassa, a nvga sajátos feladatkörében meghatározza a jövendő teen­dőit. Jó és eredményes mun­kát kívánok a kongresszus­nak. Ismét hangsúlyozom, hogy a Hazafias Népfront­mozgalom területén közvetle­nül dolgozó párttagjaink é"S pártonkívüli barátaink, poli­tikai szövetségeseink munká­jukban ezután is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a párt Központi Bi­zottságának és valamennyi szervezetének teljes támogatá­sára. — Pártunk politikája és a nép egyetértése biztosítja munkánk belső feltételeit. Adottak szocialista építőmun­kánk nemzetközi feltételei is. A béke, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség és a szocia­lizmus túlsúlyban levő erői eddig is képesek voltak, s ha jól harcolunk, ezután is képe­sek lesz--k arra. hogy elhá­rítsák a háború veszélyét az emberiség feje fölül. — A szocializmus minden híve, a népfrontmozgalom minden résztvevője abban a tudatban végezheti munkáját, hogy kedvező körülmények között, jó ügyért, a nép szol­gálatában a szocialista jövő­ért dolgozik. (Hosszan tartó taps.) A Hazafias Népfront III. kongresszusának második napja Pénteken reggel, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában, Csóka Zsigrnondné ta­tabányai építészmérnök el­nökletével, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa be­számolója és a működési sza­bályzat módosítására előter­jesztett javaslat megvitatásá­val folytatódott a Hazafias Népfront III. kongresszusa. Megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. Kádár János. az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a kormány elnöke, Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Ne­mes Dezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Ott voltak a váro­sok és falvak küldöttei, a tár­sadalom minden rétegének képviselői, valamint a kong­resszusra hazánkba érkezett külföldi delegációk. Tobak Ferenc Csongrád me­gyei küldött volt a pénteki tanácskozás első felszólalója. A következő Lukács József Nógrád megyei küldött volt. majd dr. Kesztyűs Loránd Hajdú-Bihar megye népfront- mozgalmának tevékenységé­ről számolt be.' Ezután Alicja Musialowa, a lengyel küldöttség vezetője a Lengyel Nemzeti Egységfront Országos Bizottsága nevében szólalt fel. Hangoztatta, hogy a lengyel nép örömmel fogad­ja a két ország között egyre fejlődő politikai, gazdasági és kulturális együttműködés va­lamennyi megnyilvánulását. Befejezésül annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a két ország testvér­mozgalmainak és a két nép­nek az együtt működése továb­bi gyümölcsöző eredményeket hoz közös ügyünk, a szocializ­mus és a béke javára. Pátzay Pál Koesuth-díjas szobrászművész, budapesti küldött, képzőművészeti és esztétikai kérdésekről szólott. A Hazafias Népfront-mozga­lom tennivalói közé tartozik népünknek a képzőművészet remekeivel való megismerte­tése, sőt talán a társadalmi életben felmerülő művészeti igények helyes irányba tere­lése is — hangoztatta többek között. Abdoulaye Maiga, a Mali Köztársaság prágai és buda­pesti nagykövete felszólalásá­ban hangsúlyozta: — A szocialista Magyaror­szág nagymértékben hozzáse­gít bennünket céljaink eléré­séhez. Tapasztalatai, példája, eredményei arra ösztönöznek bennünket, hogy megkétsze­rezzük erőfeszítéseinket a szo­cializmus alapjainak leraká­sáért. önök haladásuk közben a mi részünkre is utat tapos­nak — ’ fnöiídöttá a küldöttek nagy^apsa közben. Dr. Törő Imre, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat nevében köszöntötte a Haza­fias Népfront III. kongresszu­sának részvevőit — A TIT mindemkor mun­katársának, támogatójának érezte a Hazafias Népfront- mozgalmat — hangsúlyozta. — Azonos célokért dolgoztunk és meggyőződésünk, a jövőben még szorosabb együttműkö­désben dolgozhatunk népünk műveltségi színvonalának emeléséért. A TIT tagjai ta­valy 85 000 előadást tartottak ötmillió hallgató előtt, s lap­jaink példányszáma elérte, sőt meghaladja a havi egy­milliót. Dr. öveges József Kossutih- díjas egyetemi tanár felszó­lalásában egyebek között ar­ról beszélt, hogy a fiatalok körében az utóbbi eszten­dőben szinte ugrásszerűin megnőtt az érdeklődés a tu­dományos és technikai kér­dések iránt. A fokozódó igé­nyek kielégítése egyaránt feladata a népfrontmozgalom különböző bizottságainak, társadalmi segítőinek, s ter­mészetesen a népművelés, az ismeretterjesztés munkásai­nak. Felvetette: érdemes len­ne olyan központi politechni­kai bemutatót létrehozni, ahol az ifjabb korosztály tagjai közelről ismerkedhetnek meg a különböző fizikai-kémiai je­lenségekkel, kísérletekkel, só' azzal is, hogyan állítják e jelenségeket a gyakorlat szol­gálatába. A politechnikai be­mutató tervei zömmel már elkészültek, s fontos lenne, hogy mielőbb valósággá vál­janak. Hans Luthard. a Demok­ratikus Németország Nem­zeti Frontja Tanácsának tagja üdvözölte a kongresz- szust. ■ Erdei Ferenc budapesti küldött elöljáróban a Haza­fias Népfront működési sza­bályzatának módosítására előterjesztett javaslatokkal foglalkozott, majd így foly­tatta felszólalását: — Termelőszövetkezeteink­ben ma már nem elég általá­ban a szövetkezeti demokrá­ciára, a munka'*' fjemre buzdítaná. Pontosan tudni kell, mi a helyzet most és ! mi az, amit tennünk kell, amit el kell érnünk. Vilá- S gosan kell látni, hogy közös | gazdaságaink — azonkívül, hogy társadalmi szervezetek i — épp olyan termelő üzemek, I mint bármelyik ipari vál­■ lalat. A népfront sajátos eszközeivel alakítson ki olyan közszeliemet, amely I elől nem lehet kitérni, s í csak a becsületes munkát, a ! feladatok kifogástalan megol­dását fogadja el a termelő- szövetkezet támogatásának. j Szünet után dr. Erdey G ruz Tibor vette • át az elnöki tisztet és Kodály Zoltán I Kossuth-dijas kiváló művész, | budapesti küldött lépett a ! szónoki emelvényre: — A zene a múltban ke­vesek kiváltsága volt, s en­nek a rendszernek az érde­me, hogy a zenei műveltség elemeit a legszélesebb réte­gek számára hozzáférhetővé j tehettük. Ma már száz ! olyan iskola van az ország­ban — 23 a fővárosban és | a többi pedig vidéken —, ahol az általános iskolai tárgyakon kívül napi egy órában zenét is tanítanak, a koncertek leendő közönségét j nevelik, amely jó Ízléssel meg tudja különböztetni az üveggyöngyöt a drágakőtől, \ az igazit a hamistól. A ze- i nei, művészeti nevelésnek j olyan intézményei ezek, ami­lyenek sehol a világon nin- , csenek. A továbbiakban a kecske­métiek példáját idézte, akik ! új épületet emeltek zenei I általános iskolának. Kodály Zoltán a kongresz- ' szusi küldöttek nagy tapsa közben fejezte be felszólalá- : sát. Fabio Fabbrini, az Olasz : Kommunista Párt Központi • Bizottságának tagja hangoz­tatta: j — A magyar és az olasz nép barátsága — amely I hosszú múltra tekint vissza —, most tovább mélyül azzal ' is, hogy a Hazafias Nép- Jront,^Jíongresszysán megis­merkedhetünk a magyar ! népfrontmozgalom eredmé­nyeivel, tapasztalataival, jö- ! vő terveivel. Horváth Sándorné, Somogy megyei küldött felszólalása ' után Gheorghe Stoica, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a mi- ! nisztertanács mellett műkö­dő tanácsi szervek vezetője ismertette azokat a nagy- i szerű eredményeket, amelye- | két felszabadulása óta a ro- ! mán nép elért a népgazdaság ! és a kultúra fejlesztésében. Dr. Vágsellyei Is ván Pest [ megyei küldött a mezőgazda- ! sági szakemberképzés néhány ; kérdésével foglalkozott felszó­lalásában. Rámutatott: nem elegendő, hogy a fiatalokat az iskolában megismertetik a ter­melés legmodernebb technoló­giai eljárásaiul, és azok elmé­leti alapjával — fontos, hogy elsajátítsák a közgazdasági gondolkodásmódo is, olyan, szakemberekként lépjenek ki az életbe, akik nem csupán a helyi igényeket és szükség­leteket, ha nem az országos ér­dekeket is szem előtt tartják. Az elhangzottakat még szá- j mos hozzászólás követte, I majd az elnöklő dr. Bognár ' Rezső berekesztette a vitát. Ezután Kállai Gyula vála­szolt az elhangzott észrevéte- I lekre, javaslatokra, majd kér­te a kongresszust, hogy a Ha­zafias Népfront Országos Ta­• nácsának, a tanács elnökségé­■ nek és titkárságának adja meg a felmentést. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az országos tanács beszámolóját. A népfrontmaz- | galom két kongresszus közötti j munkájáról írásban kiadott ! jelentést, hozzájárult a Haza- ! fias Népfront működési sza- j bályzatának módosításához és I megadta a felmentést a nx>z- i galom vezető szerveinek. I A jelölő bizottságnak a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjaira tett javas­latát a küldöttek egyhan­gúlag elfogadták. A Hazafias Népfront újon­nan megválasztott országos tanácsa a szünetben megtar­totta első ülését és megvá­lasztotta vezető szerveit, az országos tanács elnökségét és titkárságát. maid a kong­resszus Káliéi Gyula zár- I szavával véget ért. lista mezőgazdaságnak, ha pedig 42 forint, akkor olyan híve a szocialista mezőgazdaságnak. (Nagy taps.) — Nem szűnünk meg pro­paganda ni unkát végezni az iskolákban és az egyeteme­ken. marxista képzést adni tanfolyamokon, mindennapos agitációt végezni. De na­gyon fontos, hogy az eszme fo­kozódó erejét segítse az ugyanazon irányban ható anyagi érdekeltség. Mi a szo­cializmus építésének lenini elveként tiszteljük és al­kalmazzuk az eszme és az érdekeltség egybeesését. A jobb életért harcolunk és ve­lünk jönnek azok az em­berek. akik jobb életet akarnak teremteni maguknak. Mi, kommunisták, ha kell, tényleg meghalunk pártun­kért, de tudjuk, hogy né­pünknek nem azért kell a szocialista társadalom, mert élt egyszer egy Marx Károly nevű ember, aki leírta azt, hogy a kapitalista társadal­mat szocialista társadalom fogja felváltani és mert egy rovatban ki hsll pipáim, hogy ez végre van hajtva. (Derültség.) Azért kell, mert a marxizmus tudományos vi­lágnézet, amely már a gya­korlatban megvalósult, igaz­sága bebizonyosodott, azért kell szocialista társadalom, azért kell Marx, Lenin, az elmélet és a párt, mint fegyver, hogy a szocialista tár­sadalmat megvalósíthassuk népünkkel együtt. Népünk ja­vára. lítása terén és a módiszerek­ben is. Mindezt abban a meg­győződésben, hogy a mi esz­ménk az igaz eszme, a mi rendszerünk a jobb rendszer, és a békés versenyben is győz­ni fog a kapitalizmus fölött. (Taps.) Ezért mi hívei va- .gyur.k.a normális kapcsolatok­nak minden országgal.’Ennek természetesen a mi részünk­ről feltétele, hogy’ a Magyar Pártunk és népünk viszonyának alapja a kölcsönös bizalom pett a termel ős zö vetkezetek - be és ezzel megteremtette a szocialista mezőgazdaság alap­ját, de látni akarja munkájá­nak eredményét. Bűn ez? Nem bűn. Nem minden pa­rasztember. marxista és ha a munkaegység 16 fo­rint. akkor a nem marxista parasztember annak meg­megfelelő híve a szocia­— Lenin mondotta annak f idején, hogy a szocialista tár- j sadalmat nem lehet elkép­zelt emberekkel felépíteni. A szocialista társadalmat csak olyan emberekkel le­het felépíteni, akik van­nak, akik élnek. Hogy a legvilágosabb példáit mondjam: parasztságunk a j szocialista útra lépett. Belé­Hosson együtt az eszmével az anyagi érdekeltség (Folytatás a ?. oldalról) közéletünkben ma már nem boldogulhat és a jö­vőben még kevésbé szere­pelhet. Az ilyen ellen harcolni fo­gunk. Gondolni kell arra is, hogy mi idézte elő azt a sú­lyos helyzetet, ami 1956-ban volt. Mivel kezdődött az a bomlási folyamat, amely az­után kedvező talajt teremtett mindenféle revizionista és el­lenforradalmi uszítás számá­ra? A gyanakvással. Meg kell értenie minden értelmes em­bernek, hogy egy nép nem le­het gyanús. Abból kell kiin­dulnunk, hogy a nép a mi népünk, mi pedig a népért vagyunk, és ha a nép felelős helyre állított minket, azért tette, hogy a javára dolgoz­zunk. Hogyan lehet a nép el­lenére a nép javára dolgozni? (Nagy taps.) — Politikánk lényeges elvi alapjai tehát nem változnak és nem fognak változni a mód­szerek sem. Politikánk ereje

Next

/
Thumbnails
Contents