Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

\ Különbség Szombaton is vásároltam süteményt, vasárnap is. Mind- i kétszer Gyomron, állami ven­déglátóipari egységben. Ahol szombaton vásároltam, ott j nagy gonddal és ügyességgel csomagolták be a sarokházat, át is kötötték spárgával a csomagocskát miközben ked­vesen érdeklődtek a megaján­dékozandó egészsége felöl. Va­sárnap is megkaptam a 15 krémesliez azt az egy főre eső udvariasságot, amit a vendég­látóipari normatívák kötele­zően előírnak — annál egy cseppet sem többet! —, s az egy szál selyempapírt, amibe becsomagolták. Tudták pedig, hogy messzire viszem; látták, hogy kint szakad a hó; sejthet­ték, hogy szétázik a papír, mielőtt a harmadik sarokig érnék. Vgy is történt, s mi­közben tenyeremmel próbál­tam összetartani a széthulló csomagot hazáig, volt időm el­tűnődni azon, mekkora kü­lönbség van eladó és eladó között! Jó lenne, ha a vállalat igazgatója is eltűnődne ezen a különbségen. —ib— Három év — 25 ezer hallgató A TIT Pest megyei szerve­zetének műszaki szakosztálya a napokban tartotta meg évi plenáris ülését. Az 1961—63 között eltelt időszak ismeret­terjesztő tevékenységéről és a további feladatokról számolt be Németh János, a Pest me­gyei Szeszipari Vállalat fő­technológusa, a szakosztály titkára. Három esztendő alatt 25 ezer ember vett részt a műszaki akadémiai előadáso­kon. Az elkövetkező évek fel­adatai között szerepel az új ipari létesítmények igényei­nek pontos felderítése. A me­zőgazdaság. gépesítésének útjá­ról és feladatairól is tájékoz­tatni akarják az előadások hallgatóit. Végül elhatározták, hogy jobb kapcsolatot tarta­nak fent a megyei sajtóval, amelytől azt várják, hogy ad­jon helyet műszaki ismeret- terjesztő cikkeknek. A-'P-E S T E.C V E Í .H Í R L Á P K Ü l Ó N K I A D, A S A- • VI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1961. MÁRCIUS 17, KEDD Még több kabátot vár a kereskedelem a gyömrői szabóktól A lábbal hajlott varrógéptől a szalagig A szabászok 210 ezret takarítottak meg A perspektíva: a két műszakos termelés «írünk az országban A televízióhíradó munka­társa Vecsésen járt és film- revette, vasárnap este pedig bemutatta, hogy a Halmi-te­lep felől járó utasok a ti­los átjárást jelző tábla mel­lett, az ott veszteglő teher­vonatok ütközőjén át — eset­leg alatta — közelítik meg az indulási oldalt. Fel is ve­ti a megoldás lehetőségét: felüljárót a vecsési állomás­ra! Ugyancsak vasárnap este * Hólabda című műsor ke­retében a Budapest—Szeged között közlekedő vonat egyik utasa megkérdezte: miért van árvíz Monoron minden ta­vasszal? A megyei tanács és a vízügyi igazgatóság il­letékes szakemberei szerint a csatornarendszer nem meg­felelő állapota okozza a rendszeresen megismétlődő tavaszi pusztítást. Az idén azonban elkészül 300 000 fo­rint értékben Monor vízren­dezési tervének dokumentá­ciója és ennek alapján az elkövetkező években elkez­dik a megfelelő csatorna- rendszer kialakítását. Fontos interpellációk hangzottak el a monori tanácsülésen Az interpellációk során a vasúti átjáró és a belvíz el­vezetésének ügye foglalkoz­tatta a tanácsot, Erős Ist­ván, dr. Lonkay László, Ha- ness László, Demeter Sán­dor, Bokros István felszó­lalásaikban egyöntetűen meg­állapították, hogy egyik kér­désben sem — akár a sport­pályaügyben — nem történt semmilyen előrehaladás. A csatornázásra 300 ezer fo­rintért készül egy nagysza­bású terv, de hogy a drága terv mikor és miből lesz megvalósítható, ez teljesen kilátástalan. A belvízveszély MAI MŰSOR Mozik GySmrö: Pacsirta. Maglód: Hit­ler élete. Monor: Én és a gengsz­ter (széles). Pilis: Szerelmesek íaJálkozása. Tápiósüly: Hattyúdal. Üllő: A korzikai testvérek (szé­les). Vecsés: Iván gyermekkora. viszont mindennap fennáll és a sorompónál az embe­rek mindennap órákat vesz­tenek. A nagyszabású ter­vektől függetlenül a minden­nap fenyegető Dózsa György utcai és Ady úti vízelveze­tést meg kell oldani. Budai Ferenc megerősítette, hogy hiába számítunk arra, hogy a vasút feljáratot fog léte­síteni. Sajnos a már félig felszerelt fél- és fénysorom­pót a község elszalasztottá. A felüljáró kérdését a köz­ségnek magának kell meg­oldania. Határozat — sajnos — egyik ügyben sem született. Lőtér — társadalmi összefogásból 30000 forintos társadalmi munka A vecsési MHS-alapszerve- zet a legutóbbi taggyűlésén határozatot hozott az új lőtér megépítésére. Az elgondolást tett követte, nemcsak az MHS- tagok, hanem igen sokan má­sok is részt vettek a munká­ban. Több mint ezer köbmé- j tér földet kellett megmozgat­ni. A társadalmi összefogás ; eredményének fényes bizonyí­Leí/endű a vonatából Nem, ne higgyék kedves ol­vasók, hogy most egy kö­zönséges vonatról lesz szó. Ez nem közönséges vonat, ezt még a madár is meg­csodálja, ha elröpül felette. Aki még nem látta, megte­kintheti a maglódi állomá­son. Nem kell sietnie, ez a szerelvény nem megy el. Itt rozsdásodik hónapok óta. Va­lamelyik vasúti szerencsét­lenség részese lehetett, amely­nek emlékeit azóta is hűen őrzi. Két-három kocsi ma­radandó alakváltozást szen­vedett, de legnagyobbrészt csak a vázuk maradt meg. Személy- és tehervagonok szomorú egymásutánja. Itt egy félig összetört pad lóg téka a 30 ezer forint társadal­mi munka, amelyért elsősor­ban is elismerés és dicséret il­leti a VIZÉP Vállalat No­vember 7 szocialista brigádjá­nak tagjait és több mint 50 névtelen társadalmi munkást élükön Petrányi Lajos, Pal­iaga István, Balogh Lajos, Skribek István és Skribek Pál elvtársakkal, akik az üze­mi munka, a brigádtervek tel­jesítése mellett 50 órát dol­goztak a lőtér építésén. A kétkezi munkások mel­lett még sok segítő elvtárs vett részt az építkezést meg­előző előkészítési munkákban. Köszönetét érdemel a tanács vb amiért a lőtér helyét kije­lölte és az MHS használatába adta. A példás kollektív mun­kát elősegítette az is, hogy a VIZÉP üzemvezető mérnöke Viola Ágoston és Varga Sán­dor párttitkár elvtárs megér­tette a lőtér építésének szük­ségességét és az alapszervezet kérésére messzemenő segítsé­get nyújtott. Szeretnénk, ha e példa nyomán a sok ünnepi szólam helyett az ilyen hét­köznapi tettek valósulnának meg, mert a honvédelmi mun­ka társadalmi ügy és tette­ket kíván! Kovács László A gépek a tavaszra várnak A gépállomáson mind. több gép várja kijavítva, munkára készen a tavaszt, amely egyre késlekedik. (Sajnos, öt traktor hűtőhiány miatt áll az udvarban.) Hován László egy DT 54-es Brunner János szerelő egy Sz adagolóján dolgozik az újada- 80-as motor porlasztóját ál- golószivattyú beállító készü- htja be lékkel UE 28-as motor szerelését végzi Sotnodi István, Kottái József ipari tanuló segítségével (Kalotay Gábor képriportja) termelőszövetkezeti krónika Hízó marha olasz exportra Megépült a vízvezeték Sűrűpusztán Babot vetnek köztesként Úriban KÄVAI HALADÄS tsz Jól telelt át a szövetke­zett állatállománya. Az 55 tehén és a 40 növendék­marha — Burján Mihály brigádvezető jó irányításá­val — takarmánnyal bősé­gesen el van látva. — Már 218 kisbárány van a ter­vezett 200-zal szemben. — 2500 naposcsibe érkezett a napokban. Ma tartják a tervt&rgyaló közgyűlést a tsz-ben. Április 4 tiszteletére szép rendet teremtenek a tanya- központban. PILIS, HUNYADI TSZ 40-ről 80-ra fejlesztik a kocaállományt. A szaporu­latból a háztáji gazdaságo­kat akarják ellátni bízó­alapanyaggal. 44 hollandiágy elkészítését végzik a kertészeti brigád tagjai. A kedvezőtlen idő­járás ellenére is szépen fej­lődik az üveg alatt a pa­lánta és a hónapos retek. PILIS, UJ ÉLET TSZ Csütörtökön olasz kereske­dők jártak a szövetkezet­ben, megvásároltak 31 bízó marhát, az exportszállítást hétfőn bonyolítják le. 100 helyett 150 darabra teljesítették a hízósertés-ne­velési tervüket, átlagosan 106 kilósak az állatok. A kertészeti területekre 150 vagon trágyát vásárolt a szövetkezet a sertéshizlaldá­tól, a szállítás jelenleg is folyamatban van. TÁPIÓSÜLY, VIRÁGZÓ TSZ Ezelőtt három héttel fog­tak hozzá a csőszerelési munkához a TÖVÁLL dol­gozói Sűrűpusztán. Tíz ku­bikos és négy szerelő igen nehéz körülmények között ásott egy méter húsz centi mélyen hatszázhúsz méter hosszú árkot. Volt idő, ami­kor tizenöt fokos hidegben verték a föld fagyos kér­gét. Végül is elkészült a nagy munka és a csöve­ket lefektették. Most, az át­adás alkalmával a csöve­ket hat atmoszféra nyomás alá helyezték. A próba ki­tűnően sikerült. Nemsokára felépítik a szivattyús mo­torházat is így remény van arra, hogy hamarosan friss víz áll álandóan a tsz nö­vendékmarha- és tehénállo­mánya rendelkezésére. ÚRI, BÉKE TSZ Ma lesz a tervtárgyaló közgyűlés Úriban is. Folyik a gépek javítása, festése, 2 MTZ-traktorra ve­zetőfülkét szerelnek, fel. 28 vemhes üsző leeliését várják március, április, má­jus hónapban. Március végén megkez­dik a 300 férőhelyes juh- hodály továbbépítését. Befejeződött a szerződéskö­tés a tagokkal. A szemé­lyenkénti beszélgetésnek szép eredménye volt, hisz a szö­vetkezetnek csaknem az egész földterületét kiadták a ta­goknak részesművelésre. Akik kukoricaföldet vál­laltak, mindnyájan babot vet­nek köztesként. A takarmányrépán kívül még 40 hold cukorrépája is van a szövetkezetnek, mely­nek megmunkálására ugyan­csak szerződést kötöttek a tsz-tagokkal. Idénymunkásokkal is kö­töttek szerződést. 40 sze­mélyt szerződtettek, akiknek feladata csak a málna gon­dozása és szedése. ÜLLŐ, KOSSUTH TSZ Megtörtént a gépszemle. Megállapították, hogy az erő­gépek és a munkaeszközök gondosan javítva és előké­szítve várják a tavaszi mun­kák kezdetét. A tsz 25 vagon kukorica tárolását vállalta, amelyet a Terményforgalmi Vállalat Gyomráról szállít át. Éjszaka is dolgozik az Sz. 100-as a tsz-ben, a sző­lőtelepítéshez a talaj forga­tását végzi. A kertészeti brigád mel­lett a növénytermesztési bri­gádok is szerveznek olyan munkacsapatokat, amelyek a brigádon belül kertészeti nö­vények termesztésével fog­lalkoznak. A jubileum jegyében zaj­lott a közgyűlés a Gyömrői Szabók Ktsz-ben. Az 1949 március 19-én alakult szö­vetkezetei fennállásainak 15. évfordulóján számosán üdvö­zölték : dísztáviratok érkez­tek, a patronált iskola át­törik:! cpu táci ót küldött, jó­kívánságukat tolmácsolták a párt- és állami szervek ne­vében Szijjártó Lajos or­szággyűlési képviselő, Regős László, a járási pártbizott­ság ipari bizottságának tag­ja, Klics Gyuláné községi tanácselnök; a volt ,gazda”: a megyei KISZÖV nevében Németh Károly elnökhelyet­tes ; a testvérszövetkezetek képviseletében Fuderer Ist­ván, Péterfy Károly. Fel­szólaltak a szövetkezettel kapcsolatban ' álló kereske­delmi vállalatok képviselői is. A legszebb köszöntő a Róna Sándomé, a Ruházati Bolt. 18-as fiókjának veze­tőjéé volt, aki elmondotta: a gyömrői kabát márka lett, keresik a vevők, egyáltalán nem nehéz el­adni. A kereskedelemnek egyetlen panasza: kevés árut kapnak Gyömrőről, gyártsanak, küldjenek mi­nél többet! Az ünnepélyességet emelte Petró János alapító tag visz- szaemlékezése arra a 15 esztendőre,, amely alatt a szövetkezet a lábbal hajtott varrógépektől eljutott a sza­lagszerű termelésig, s áruik olyan jó hírnévre tettek szert, amilyenről a kereske­delem képviselői szólották. A megtett útról szólott Krausz Jenő, a nyugdíjban is nyug­hatatlan egykori elnök is, aki a közgyűlés elnöki tisztét el­látta. Az út legutolsó szakaszá­ról: az 1963-as évről sok jót mondott el az elnöki beszá­moló. Főként férfi felső­kabátokat készítettek, kis szé­riákban — 20 különféle fazon­ban — 24 610 darabot, 16,7 millió forint értékben. E munka jobb elvégziését se­gítette az a 200 000 forint ér­tékű gép. amelyet a ktsz a múlt évben vásárolt. De nagy az érdemük a dolgozók­nak is, akik 7 és egy negyed órára szorították le egy ka­bát elkészítésének idejét. Az üzemben hat brigád ver­senyezett a szocialista bri­gád cím elnyeréséért. A verseny első helyezett­je a kézimunkabrigád, második az ifjúsági bri­gád lett, ők szerezték meg a szőcia- lista címet. Anyagiak® ré- kosságuk is említésre méltó: Mészáros János főszabász irányításával a szabászat 210 j ezer forintot takarított meg. A dolgozók között kiosztott j 283 000 forint nyereségrésze­sedés ennek a munkának a í honorálása volt. A szövetkezet — eddigi j eredményei alapján — ez év január elsején nagyot lé­pett előre: középüzemi szint­re emelkedett, s a ruházati kisipari szövetkezetek or­szágos szövetségének közvet­len irányítása alá került. Rácz János elvtárs, az ORKISZ elnöke, hosszan fejtegette, hogy a megnöve­kedett követelmények mi­lyen feladatokat rónak a kol­lektívára. — Az új, nagy családiban — mondotta — aihol 66 tagszövet­kezet mintegy kétmilliárdos tervet teljesít, a gyemről ktsz a benjaminok közé tar­tozik, s itt nagyon nehéz lesz az elismerésért megküz­denie. Az idén a gyömrői sza­bóknak 2.4 millióval több értéket keli előállítani a tavalyinál; az egy főre eső termelésnek 4600 forinttá! kell magasabb­nak lenni. Ez nem kis köve­telmény. örvendetes, hogy az első kSEhőnapi" 'tervét túl-i teljesítették; nem jó viszont az, hogy a béralap-felhaszná­lás a termelés ütemét túl­haladta. Beszélt Rácz eívtárs a szövetkezet jövőjéről is. El­mondotta: ha ebben a két év­ben nem is, de az 1966—70 közötti időszakban feltétle­nül sor kerül az üzem fej­lesztésére. Felvetette .a két- műszakos termelésre való át­térés perspektíváját is. A közgyűlésről szóló be­számolót nem zárhatnánk anélkül, hogy ne írnánk nagy elismeréssel az ORKISZ „Szabadság” férfikórusának a műsoráról, amelyet a ktsz összes dolgozóinak, külön a legjobb munlcásolcnak, s a vendégeknek ajánlottak. Az Alexandrov, Sosztakovics, Mi- hajlov, Mozart, Verdi, Er- kel^ műveiből összeállított műsornak őszinte, nagy si­kere volt. (A községi párt­ós tanácsszervek ezúton ii köszönik a nekik ajánlott, szép kórusszámot.) (R—) KÁVAI HÍRADÁS Több panasz érkezett a ta­nácselnökhöz a kenj érszállí­tással kapcsolatban. Az utóbbi napokban Monoiról csak a délutáni órákban szál­lítanak Kávára kenyeret, ame­lyet csak másnapos állapotban árusíthatnak a vegyesboltban. A múlt héten kedden és szer­dán fél öt felé ért ki a kenyér Kávára, holott a bolt 3 órakor bezár. Azaz, hogy mégsem, mert két áldozatkész dolgozó­ja eddig mindhárom alkalom­mal ott maradt tovább, amíg a kenyér megérkezett. Ez azonban így nines rendben! A napi 90—100 kilő kenyeret a kávaiak még aznap szeretnék asztalukra tenni. Jogos tehát a kívánság, hogy a monori sü­tőüzem szállítsa Időben ren­deltetési helyére a kenyeret. * Farsangi jelmezbált ren­deztek az általános iskola pe­dagógusai és a szülői munka- közösség. A 47 kosztümös jel­mez között a díszmagyartól a Ludas Matyiig minden meg­lelhető volt. Az 1700 forint bevétel az úttörők nyári tábo­rozását fedezi majd. (hörömpő) ki a kocsi kilyukasztott ol­dalán, amott egy teljesen összeégett vagon feketéink. Viharos éjszakákon, ami­kor a roncsok között sü­völt a déli szél, úgy tű­nik, mintha láthatatlan kí­sértetek ugrálnának a ko­csik vázai között. Hol itt, hol ott csörren meg egy- egy vaslemez, vagy esik szét egy jobb sorsra érde­mes pad. Hát dísze ez a maglódi állomásnak? Sem­miképp. Dehát akkor miért van ott? Talán műemlékké fogják nyilvánítani? Vagy csak azért, hogy a jámbor járókelőket ijesztgesse? —- v. I. —

Next

/
Thumbnails
Contents