Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

MOHOB'VIim

A PEST MEGYEI H I R LAP KULÓNKI A DA S.A

VI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1964. MÄRCIUS 15. VASÁRNAP

LÁNGOS Állandóan növekszik a monori gyorsbüfé forgalma. Az italfogyasztás mellett a déli egytál ebéd igen keresetté vált. Naponta 40—50 ebédet fogyasztanak, sajnos, a hely annyira szűkös, hogy az ebédelők már nem férnek el. A reggeli lán- gosfogyasztás napi öt-hatszázra emelkedett. Egy pénztár az állandó emelkedő forgalmat már nem képes lebonyolítani. Veréb Mihály üzletvezető véleménye szerint vagy két pénztárt keU beállítani vagy részben a helybenfizetési rendszert kell visszaállítani. Ilyen irányban már előterjesztést is tett a vállalat vezetőségéhez, hogy a tavaszi további forgalomnövekedés akadályok és kellemetlenségek nélkül legyen lebonyolítható.

— Ügyeletes orvos ma Gyomron dr. Szekeres Sándor, Mo- noron dr. Halmai Géza, Üllőn dr. Leyne-r Lóránt, Vecsésen dr. Vizy Béla.

— Magyarnóta-, operett- és táncdalestet rendezett tegnap este a Budapesti Műszaki Egyetemen a Munkaügyi Ministerium 44. sz. fiúotthona. A műsorban fellépett a monoéi nőtanócs vidám együttesének tagjai és tánczenekara: Fekete Erzsébet, Palkovics Júlia, Kis® Júlia, Kajli Gábor, Bokros Tamás, Kucsera László. Zongorán kísért Losonczy Ida.

— KISZ-taggyűlés lesz ma délután 3 órakor Péteriben és Felső-Nyáregyházán.

— A csévharaszti tsz-ben idős Sztanó István és ifjú Zólei János 40 százalékig elvetették a paradicscmmagot az elkészített melegágyba. Tervek szerint 15 holdon termelnek paradicsomot. — A juhállomány szépen gyarapodik, 330 anyajuh 351 bárányt hozott eddig a világra.

— Ötszáz férőhelyes tehenészeti kombinát építését kezdik meg a Monon Állami Gazdaság felsőfairkasdi üzemegységében, húszmillió forint értékben.

— Táncmulatság alkalmával összeverekedett Monoron a Vigadó Étterem helyiségében Lendér József (Monor, Móricz Zsigmond u. 11.) egy másik momori lakossal. 350 forintra bírságolták érte.

— Társadalmi munkában parkosítják Pilis községben az idén épülő új óvoda környékét. A körülbelül 120 000 forintos társadalmi munka elvégzésére az iskolabizottság tett felajánlást.

MŰSOR

MOZIK

Ecsmm*: Amikor etcv 1-ánv 15 éves. Gomba: A hetedik esküdt. Xiiú- előadásra* A kék öböl rejtélye. Gvömiö: Esv häzaiisaÄ története. Matinié: Az évszázad kezdetén. Maelód: Pacsirta (széles). Matiné: Aorilisi riadó. Monor: Gyilkos-sás Szicíláában (széles).

Matiné* a bárkiig titka. H: Én és a .eena'szter (széles1). Nyáregyháza: Az elnök úr látogatása. Pilis: A széhiámosdiö. Táuiósáp: Gyilkosság Szicíliában. Ifjúsági

előadásra: A les búvár. Túpió- sülv: Ttt lakik a szerelem. Úri: A félelem bére. Üllő: A korzikai testvérek (széles). Matiné: Fehér vér. Vasad: Űzött vad. Vecsés:

Méhkirálynő (széles). Első előadáson* A sárga ciDŐ története. Matiné: Ha süt a naDoc&ka. H: M éh- ki ráltmö (széles). Káva: Candide. (A KISZ vándorain zajának előadása. 17 órakor.)

Művelődési otthonok

Gvömrő: ötórai tea (17 órától!.

Mende: Petőfi-est.

Monor: Úttörő kulturáLLs szemle (bábosok és táncosok bemutatója 14 órától).

Vecsés: Úttörő kulturális szemle (ének. rene bemutató 9 órától): klubiénc 17 órától.

TIT-előadások

Jó barát a kapuk előtt

A páriépítés múlt évi tapasztalataiból

építési terveiket és lehetőPártunk józan, megfontolt, a tömegek körében igen népszerű politikájának következményeként, a rokonszen- vezők széle® gyűrűje veszi

körül pártszervezeteinket, akik nemcsak jóindulatúan szemlélik, de erejükhöz mérten segítik is célkitűzéseink megvalósulását. A termelés és a kultúra legdereikabb munkásaira, a társadalmi

szervezetek leglelkesebb aktivistáira gondolunk itt, jó barátainkra, akik pártunk

kapuja előtt állanak, s csak

az invitáló szóra várnak,

hogy beljebb kerülve még jobban, hasznosabban segíthessék, szolgálhassák a közös ügyet, a szocializmus mielőbbi felépítését.

Szükség van-e rájuk? Feltétlenül! Hiszen egyre növekvő, bokrosodó feladataink megkívánják erőink állandó növelését, felfrissítését. Szükséges tehát, hogy ajtót nyissunk a küszöbünkön álló jó barátoknak. Ez — elméletben — mindany- nyiunk előtt tiszta és világos. De a gyakorlatban is az vajon? Átérzi-e minden alapszervezatünk vezetősége és tagsága a rendszeres, állandó, tudatos pártépítés jelentőségét?

A múlt évet tükröző

számszerű adatok

erről így vallanak: 1963-ban 13-mal kevesebb tagjelöltet vettünk fel a pártba járásunk területén, mint a megelőző évben. A kiválogatás nem volt mindig megfelelő, s így az alapszervezetetk által elfogadott' tagjelöltfelvételi kérelmek 20 százalékát kénytelen volt a járási vb visszautasítani. (Az elutasítás indokai között ilyenek szerepeltek: nem végzett elég társadalmi munkát; nem példamutató a magánéletében; 21 éven aluli vagy nagyon is idős már stb.)

A felvett tagjelöltek statisztikai megoszlása általában kedvező: 65 százalékuk termelő munkát végző dolgozó, javult a nők aránya stb. (Csökkent viszont, sajnálatosan, a pártba felvett értelmiségiek száma és aránya.)

A tagfelvételek száma egynegyedével alacsonyabb volt, mint az előző évben. Ennek legfőbb oka, hogy a VIII. kongresszus óta egységesen egy év — tehát a legtöbb tagjelölt esetében meghosszabbodott — a tagjelöltség ideje.

A számszerű vizsgálódás azt mutatja tehát, hogy párt- szervezeteink fejlődnek, egészségesen és mindinkább arányosan. A fejlődés ütemével azonban nem lehetünk elégedettek.

Emellett azt is fel kell vetnünk, hogy nem mutatkozik kellő

tervszerűség

a tagjelöltek kiválogatása, nevelése, felkészítése terén. Leginkább a termelőszövetkezeti pártszervezetekben tapasztalható ez; ahol éppen a legnagyobb szükség van az átgondolt, állandó, tervszerű pártépítő munkára: s amelyek éppen a legtöbb segítséget kapták a járási párt- bizottságtól. A járási elvtársaikkal közösen, a helyszínen vitatták meg a tsz- pártszervezetek vezetői pártségeiket. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben olyan tsz-alapszervekben (példa: Ecser, Bénye, Úri) is volt felvétel, ahol azelőtt évekig nem folyt pártépítő tevékenység. Mindezek mellett az eredmény korántsem kiriégítő, mert tsz- alapszerveink a saját maguk által készített tagjelöltfelvé-1 teli tervüket alig 20 százalékosan teljesítették csak.

Vannak olyan tsz-pártszer- vezeteink, ahol nagyon alacsony a párttagság aránya a tsz-tagokéhoz viszonyítva (például a vecsési Ezüstkai ászban, a monori Kossuthban és másutt) és mégsem tettek kellő erőfeszítéseket e helytelen arányosság megváltoztatására. Pedig náluk is vannak jól dolgozó, aktív közéleti tevékenységet kifejtő tsz- tagok; náluk sem rosszabbak az adottságok, mint a vecsési Zöld Mező, maglódi Micsurin tsz-ekben, ahol eredményes pártépítő munka folyik.

Nemcsak egyes fsz-párt- szervezetek esetében vethetők fel a fenti problémáik; ipari üzemeink. állami gazdaságaink pártszervezeteiben is visszaesés mutatkozik a tag- jelöltfelvételi munkában.

A tag jelöltség legkiválóbb elöiskolái

a tömegszervezetek,

az ott végzett aktív tevékenység a legjobb ajánlólevél annak a kezében, aki tagjelöltfelvételét kéri. Pártszervezeteink vezetőinek is itt kell keresni az utánpótlást: a társadalmi szervek aktivistái között, s az illető tömegszerv kommunista vezetőivel együtt kell kiválogatni és kinevelni a párt új taigjelöl tjeit. Ez még a gyakorlatban, sajnos, csak kismértékben valósul meg. (Az elmúlt évben például a járási KISZ vb csupán hat tagjelölt felvételét, javasolta.) Pedig csak a párt- és tö- megszervezeü — nőtanács, KISZ, pedagógus és egészségügyi szakszervezet stb. — vezetők közös összefogásával oldható meg, hogy javuljon a párttagságon belül a

nők, fiatalok, pedagógusok, egészségügyi dolgozók

ma még kedvezőtlen aránya. Mindez, természetesen, nem a statisztika, a szebb számók érdekében szükséges, hanem azért, mert az említett területeken kívánnak a megnövekedett feladatok nagyobb erőki fejtést. (Köztudott; tizeinkben a dolgozó tagság nagyobb része nő. Mégis: tsz-pártszervezeteinkben a tagok és tagjelöltek 21 százaléka a nő csupán. Világos: az arányok javítása nemcsak statisztika kérdése tehát.)

Sok kívánnivalót hágj’ még maga után pártépítő munkánk, de évről évre gondosabb, megalapozottabb, eredményesebb. Ezt bizonyít- j ják az 1964-es év első hó- j napjainak eddigi jó tapasz-1 talatai is.

Fogyatékosságaink elemzésé- j re azért fordítunk ennyi gondot, hogy ezekből okulva, a jövőben még jobb eredmények szülessenek; pártunk mindinkább izmosodjon; új erőkkel gyarapodjon.

Kiss Józsefné —

Rád vány i Barna

Major János:

CIGÁNYOK

Ecser. is-án 13 óra. a áözséas könyvtárban: Miksr.u'th Kaiman: i .Beszterce ostroma. Előadó: Laky ' Károly.

Pilis, ts-án 13 óra. a oártezek- j házban: Női betegségek. Előadó: ■ » llr. Czimler Bálint.

Vasad. 16-án i:> óra. a mezőeaz- ; fca.ság’ szakiskolában: Alkohol és bűnözés. Film: Veszélye# lei tök. ; fclőadó: dr. Adám Katalin.

Tavaszi szél vizet fakaszt a hegy rejtett ölében. Kint erdön-mezőn virágcsokrot szakaszt; pocsolya-zöld, pihés, piros-lila zuzmó kehelyt leány, legény. Zuhog a fény a földdohos, víz — omlatag putrik felett — a domb alatt laknak, a domb feleit vetetten fém-barázda könyökök

A (sz-ek gazdálkodásáról tárgyalt a monori tanácsülés

So/i jőiitflulnlú bíriílat •— Kifizetődik-e ét fakhafjt/mtt? — A rétek és legelők rendbe hoansn

Tsz elnöke (új tanácstag) hangzottakat, bejelentette, elismerte, hogy a kertészet- hogy a felvetett javaslato- tel, illetve kát a tsz-ek vezetőivel meg

fogják tárgyalni.

A mezőgazdasági áb beszámolója alapján a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, a talajmunkák állásáról, a szerves és műtrágya, valamint a ve- tőmagellátásról; továbbá a községi és monori-erdei sporthelyzetről tárgyalt a Monori Községi Tanács márciusi ülésén, Bokros János elnökletével. A kiküldött mandátumvizsgáló bizottság jelentését Fülöpp Lóránd ismertette, mely szerint a február 23-án megtartott pótválasztáson a Hazafias Népfront jelöltjei: Oláh István és Nagy András valameny- nyi szavazatot elnyerték, így egyhangúlag törvényesen megválasztott tanácstagoknak tekintendők.

A mezőgazdasági áb írásban ismertetett jelentése részletesen foglalkozik mindkét monori tsz gazdálkodásával.

A tanácsülésen felvetett problémák élénk megvitatása azt mutatta, hogy

a tanácstagok behatóan

foglalkoznak a mezőgazdaság kérdéseivel, sőt a segíteniakarás sem hiányzik. Sintár Károly sajnálattal állapította meg, hogy a tsz-ek dolgozói részéről semmilyen érdeklődés sem nyilvánul meg a tanácsülés iránt. Kár, hogy a tsz-tagság nem tapasztalja közvetlenül, hogy a tanács miképpen foglalkozik és törődik a tsz-problémák- kal. Barna Imre felvetette: az Uj Élet Tsz köztudomásúan kevés dolgozója hogy tud majd megbirkózni a 100 hold kertészettel? Pásztor Antal hasonló kérdéssel fordult az Uj Élet Tsz elnökéhez. Varró István a fokhagymaterület csökkentésével, Labore Imre pedig a burgonyavetőmag-ellátással kapcsolatban kért felvilágosítást.

Nagy András, az Uj Élet

A termelőszövetkezetek bfi- gádveZetői részére a jövő héten — hétfőtől csütörtökig — négynapos termelési tanácskozást rendez a járási tanács mezőgazdasági osztálya Monoron, a községi tanácsteremben.

A tanácskozást Szíjjártó Lajos elvtárs, a járási tanács vb- elnöke nyitja meg. Az első előadást Tunyogi György főmezőgazdász tartja az elmúlt év eredményeiről és hiányosságairól, az 1964. évi tervfeladatokról.

Kedden az állattenyésztés,

a munkaerővel kapcsolatban felvetett aggodalmak indokoltak.

A baj nem annyira a kertészetben, mint a többi munkanemeknél van. Az idő- szakonkint beállított külső munkaerőket készpénzzel kell kifizetni, ami természetesen a munkaegység rovására megy. A fokhagymatelepítéssel nem éri kár a tsz-t, a vetőburgonya a MÉK útján biztosítva van.

Farkas Sándorné, Szelei István, Demeter Sándor és Dömötör János a trágyaszükséglet fedezéséről szólották. Szabó Károly, Czeglédi Jánosné, Bokros János és Nagy András újabb hozzászólásában a házi trágya felhasználásával foglalkozott. Gál János megjegyezte: a sok jóindulatú bírálat és javaslat a tsz-ek — különösen az Uj Élet Tsz — megerősítését célozza. A továbbiak során nyomatékosan rámutatott, hogy a rétek és legelők feljavításával régi bűnöket kell helyrehozni.

Az állatállomány feljavításának ez egyik feltétele.

Budai Ferenc a párt határozatára hivatkozva leszögezte, hogy a mezőgazda- sági kérdések maradéktalan megoldása országos viszonylatban is életkérdés. Az állandóan növekvő igényeket ki kell elégíteni, ezt a monori dolgozóknak is meg kell érteni!

Haár László vb-elnökhe- lyettes összefoglalva az elnevelés, hizlalás problémáiról tartanak előadást dr. Márma- rossy Gyula és Szabó Ottó állattenyésztők, valamint dr. Fördös István járási állatorvos.

Szerdán a kertészeti és növényvédelmi feladatok kerülnek a tanácskozás napirendjére. Előadó: Klein István kertészeti felügyelő.

Csütörtökön a munkaegységszámításról, területmérésről, keretutalványozásról, bizonylati fegyelemről hangzik el előadás. Tartja: Tóth István, a megyei tanács közgazdásza.

(Az ülés további tárgyalásáról külön számolunk be.)

Dr. Huszty Károly

Széljegyzetek

j i TCÁN ANGYAL, OTT- U HON ÖRDÖG. Még a harmincas években használatos ismétlőiskolás könyvben találkoztam ilyen című olvasmánnyal. Rajz is volt mellette: cifra ruhába öltözöttt sokszoknyás lányt ábrázolt, aki a búboskemence mellett ült, hányaveti módon. Az olvasmány meg arról szólt, hogy otthon ez a lány 'egy szalma- szálat sem tesz arrébb, csak állandóan nyelvel szüleivel, sok bosszúságot és keserűséget akozva nekik. Az utcán azonban mindig mosolyog és minden legény utánafordul, hogy gyönyörködjék ringó járásában ... Eddig a régi történeti Az ember szeretné azt hinni, hogy ez már csak a régi iskolás könyvek meg falcait lapjain található meg. Hát, sajnos, nem! Az igaz, hogy mai lányok az iskola padjaiban, az üzemekben vagy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban becsületesen helytállnak a munkában, otthon ia dolgoznak, második műszakban. De az is igaz — tisztelet a kivételnek —, hogy a durva, hetyke, kihívó beszéd sok-sok szülő óráit és napjait keseríti meg. Az egyik mama például arról panaszkodott a minap, hogy lánya sokkal több pénzt költ ruházkodásra, mint amennyit lehetne, és csak néhány forintot lök oda szüleinek. A másik a háztartásvezetés modernizálásáról tart édes szülőjének szemináriumszerii előadásokat, de pénzét csak magára költi és így minden marad a régiben — csak az édesanyja keserűsége sűrűsödik cseppkővé ... Még egy szó az öltözködésről. Lányaink általá ban csinosain, ízlésesen öltözködnek, de amit múltkor Vecsésen az Anna utcában láttam, szinte nevetésre késztetett, de aztán meg is rémültem, mert azt hittem, hogy a régi császári időkből maradt itt valaki, hogy a jótett lelkeket ijesztgesse. Mert, tessék elképzelni: sárga cipő, hosszú fekete nadrág, sárga kabát, fekete sál, sárga kalap... Már csak a kétfejű sasmadár hiányzott a fejebúbjáról...

» SUSZTER CIPŐJE, A /i BÁDOGOS CSATORNÁJA. Hétfőn-, a déli órákban egészen kellemes idő volt Monoron. Az időjárás egy-két órára megmutatta, milyen lenne az a bizonyos tavasz. A háztetőkön levő hó már nem bírt tovább viaskodni a melegítő napsugarakkal: itt is, ott is inegeredt az eresz, csörgedezett a lefoly ócsatornákban a víz. A Petőfi utcában bandukolva éppen azon gondolkodtam, milyen szép és jó a természet rendje, hogy a nagy téli alvást a bimbózó, hasadó, zengő élet, a tavasz követi... amikor a nyakamba loccsant egy jókora víztömeg az eresz alatt levő csatornából, ugyanis a csatorna lefolyóját elfelejtették még felszerelni. Bosszús voltam, no, nemcsak azért, mert a kalapom elázott és a nyakamon csendesen folydo- gált lefelé a tavasz első városi hírnöke, a szennyes, megolvadt hóié, hanem azért is, mert bölcselkedő hangulatomból teljesen álzökkentett a realitások hideg világába, amit már a hátamon is éreztem. Megálltam, és a legnagyobb álméjko- dósomra a házra felszerelt táblán ezt olvastam: „Épületkarbantartó Ktsz”. Még az is ki volt írva — többek között —, hogy bádogosműhely. Gondoltam, bizonyára annyi a munkájuk, hogy a saját levezető- csatornájukat nem érnek rá megcsinálni, pedig megérné, mert akkor még több rendelésük lenne. De még másért is — gondolom ...

(bogár)

A vasárnap fotója

KI A LEGSZEBB A VILÁGON?

(Kútvölgyi Mihály felvétele)

Tsz-brigádvezeiők négynapos tanácskozása