Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Ki ment nyugdíjba ? VIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÄM 1884. MÁRCIUS 1, VASÁRNAP A tervezettnél több zöldség a Petőfi Termelőszövetkezet bevételét Tudósítás a közös gazdaság zárszámadó közgyűléséről A Petőfi Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén Susán János, a termelőszövetkezet elnöke számolt be az elmúlt gazdasági év eredményeiről, hiányosságairól. — \oltak hibák, hiányosságok az elmúlt gazdasági évben, de értünk el eredményeket is szép számmal — mondta. A termelőszövetkezet talajösszetétele nem kedvező. Ez nagyban megnehezíti a munkát, hiszen még mindig ezerötszáz hold a futóhomok. Ennek teljes felszámolásához négy vagy öt évre is szükség lesz, de akkor is csak nehéz, szorgalmas -munkával lehet ezt a talajt megkötni. Az elmúlt gazdasági évben a Petőfi TermelőszöHALLOTTUK ÍRUNK RÓLA PIPAEXPORT A pipáik jelentős valutát hoznak az országnak. A faárugyár az idén 360 ezer pipát gyárt exportra. Hollandia 132 ezer gyökérpipát és 67 ezer körtepipat rendelt. Érdekessége az exportrendeléseknek, hogy a „pipás” Anglia 4320 magyar pipával látja el a pipások táborát. ★ Hétfőn délután 6 órakor a pártbizottság klubtermében a nőtanács pedagógiai bizottsága ankétot rendez a város valamennyi szülői munlcaközös- ségének. A vitaindító előadást Gaál Erzsébet, az Országos Nőtanács munkatársa tartja. ★ ZART AJTÓK MELLETT Olvasónk panaszolta, vásárolni akart február 14-én. Am szándéka csak vágy maradt. Pénze is volt, bolt is akadt, csak éppen zárva maradt — nyitvatartás alatt. Leltár volt? Ö, dehogy! Üj divatot vezettek be. Nyolctíz vevő esetén az ajtót lezárják a porcelánboltban. Miért? Ezt kérdezi olvasónk is. A válasz: sok a vevő és kevés a kiszolgáló. Tanulság? Ne tülekedjünk, , panaszkönyvet se kérjünk, 4/ egyenként jobb a kiszolgálás f — főleg az ajtón kívül! * I Kétnapos termelőszövetkeze- ^ ti áruátadó tanfolyamot szer- £ vez a konzervgyár március 3-án és 4-én a művelődési ház j nagytermében. A tanfolyamon J a szerződött termelőszövet- 4, kezeti kertészek, áruátadóik és ^ a gyár felvásárlói vesznek J részt. 4 * * A városi nőtanács a jövő | héten pénteken divattanács- { adást tart klubjában. Az idei f divatról Vámos Magda, a Ru- % haipari Vállalat tervezője tart ^ előadást. 4 * I Hatvanvagonos magtárat J építenek az állami gazdaság- ^ ban ebben az esztendőben. 4 * í MIT LATUNK MA A MOZIBAN? y Hattyúdal. Magyar film. Fő- ^ szereplők: Páger Antal, Bodro- ^ g'i Gyula. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Falusi szim- 4 fónia. ^ Matiné ^ Kettétört amulett. vetkezet fejezte be elsőnek a telepítést, összesen 442 kataszteri holdat telepítettek be szőlővel, gyümölccsel. Ehhez a munkához nagy anyagi segítséget adott az állam. A telepítések miatt csökkent a szántóterület és ezzel a kenyérgabona termelése, a takarmány területe pedig növekedett. Cukorrépából 111 mázsát, burgonyából 54 mázsát, őszi árpából 7,69 mázsát, szálas takr mányból pedig 38,9 mázsát takarítottak be átlagosan holdanként. — Nagy termést értünk el a zöldségfélékből is — mondta beszámolójában Susán János —, főleg uborkából, paprikából takarítottunk be a tervezettnél jóval többet. Ehhez természetesen a kedvező időjárás is hozzájárult. A gépi munkák felét a termelőszövetkezet saját gépekkel végezte. Meg kell említeni, hogy nem kielégítő a munkagépek kezelése, karbantartása. Vannak, akik nem kímélik a gépeket. A termelőszövetkezet 12 millió 769 ezer forint bevételt ért el. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult a zöldségtermesztés nem várt, jó eredménye is. Munkaegységenként készpénzben a dolgozók 14 forint 25 fillért kaptak, amibe nincsenek beleszámolva a természeti járandóságok, vállalási részesedések. Susán János beszámolóját hozzászólások követték. A hallgatóság egyetértett a beszámolóval. Bojtos József felszólalásában elmondotta: még többet kell dolgozni azért, hogy jobban éljünk, az országot jobban el lehessen látni. A felszólalások után fejes Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium nevében köszöntötte a termelőszövetkezet dolgozóit. Nyúfkár nélkül A Petőfi Termelőszövetkezet kétszázötven holdas^ gyümölcsösén volt mit félteni és igen helyes volt a termelőszövetkezet vezetőinek előrelátó gondoskodása, amikor a két telepet körülkerítette. Ha a nyúl körülrágja a fiatal csemete derekát, ez már a fa menthetetlen pusztulását eredményezi. A nyomok könnyen árulkodnak és ha valami jelét tapasztalják a vadőrök, akkor a termelőszövetkezet vadásztársaságának tagjai szorgalmasan „levadásszák” a területet. A téli vadászat során tizenöt nyulat sikerült a szőlőtelepen lepuffantani és ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy jól tartottak a kerítések, eredményes munkát végeztek a nyúlörök, vadászok. Sikerült nyúlkár nélkül átvészelni a telet a gyümölcsösben. Pista bácsi már december tizenötödikén abbahagyta a munkát. Kétheti szabadságot kapott azzal, hogy január elsején pedig megérdemelt nyugdíjba megy. Azóta eltelt kerek másfél hónap. Felkerestük otthonában, hogy mngérdeklőd- jük: negyven esztendei munka után hogy Ízlik a nyugdíjas élet. Az öreget a kamraajtóban találtuk. Erőteljesen csattogtatta a szeker- cét, fát aprított. — Reggel ötkor kelek — mondja. — Begyújtok, vizet hordok. Elmegyek a tejért, felforralom. Én járok a piacra. Két órát álltam sorba a TÜZÉP előtt brikettért, meg ezért a fáért. Másfél órája fűrészelek, hasítga- tok, egész hétre gyújtást vágok. Délután felsöp- röm az utcát a ház előtt. Négy órakor elmegyek az unokámért a napközi otthonba. Fél hatkor begyújtok á szobában. A kályha tetejére rakom a téglákat, mert a mamának három forró tégla kell az ágyban. Megyek a boltba, a postára, a henteshez. Ezek után ki meri azt mondani, hogy nyugdíjba mentem? — T tudja, fct ment nyugdíjba? A feleségem! Mert mindezek nagy részét azelőtt ö végezte el. — R — Az igazgató súlya... Szigorú minisztertanácsi rendelet szabályozza a tehergépkocsik közlekedését. A rendelkezés legfontosabb pontja, hogy a kocsik meghatározott terhelés nélkül nem közlekedhetnek. M-'nden gépkocsival rendelkező vállalat nagy gondja úgy szabályozni a szállításokat, hogy a gépkocsi oda cs vissza hasznos teherrel közlekedjék. Az egyik vállalatnál mindkét gépkocsi úton volt, a vállalat igazgatójának azonban halaszthatatlanul sürgős útja volt a szomszéd városba. Mit tehetett a szállítási előadó? Kiállíttatott egy három és fél tonnás kocsit, amely 9 fuvart annak rendje-módja szerint lebonyolította. Az óvatos gépkocsivezető hosszas fejtörés után kiállította a menetlevelet amelybe kénytelen-kelletlen beleírta* hogy az igazgatót szállította. Hogy azonban a rendelettel se legyen semmi baj, a teher- rovatba nagyon okosan bele- kamyarította: súly huszonöt mázsa. Súlyos egyéniség egy igazgató. De ennyire?!... SPORT Fél óra a sportiskola atlétikai foglalkozásán — A múlt év novemberében figyelemreméltó bemutatóra invitálták meg Egerbe a testnevelő tanárokat. — Amit láttunk, tapasztaltunk, az kitűnő biztatást jelentett a mi mindennapi munkánkhoz — mondotta Kovács Nándor, a helyi sportiskola atlétikai szakosztályának vezetője — Szinte azi mondhatnám, még perceket sem késlekedtünk. Még november hónapban hozzáfogtunk a szervezéshez. Jó bornak nem kell cégér ’ jftllÉ u*’ 'jp,' IMií S 1 —....-I TAVASZI KÉSZÜLŐDÉS Vajon a Lakáskarbantartó Ktsz új telepének sem? Köszönet illeti a város általános iskoláinak igazgatóit, hogy mindenben a legnagyobb készséggel támogatták az új kezdeményezést. Novemberben felvételire hívtuk meg az általános iskolák tehetséges növendékeit. A felvételi tárgya ötvenméteres futás, helyből magas- és távolugrás, valamint kislabdadobás volt. — ' A félvéröir "kiemelkedő eredménnyel végződött. Száz tehetséges fiatalt vettünk fel, akiket aztán képességeik szerint négy szakosztályba osztottunk: atlétika, torna, kosárlabda és labdarúgás. Minden szakosztály külön-külön tartja foglalkozásait, de a legjobb képességek kifejlesz- j tésé érdekében minden résztvevő általános sportképzésen is részt vesz. — Célunk a tehetségek felfedezése és nevelése. Tíz-tizenegy éves korban kezdtük, tizenhat éves korukig járnak hozzánk, utána átadjuk őket a sportkörnek. Állandóan gondosan figyeljük a fejlődő fiatalok képességeit. — Hetenként háromszor tartja foglalkozásait az atlétikai szakosztály — folytatja Kovács tanár úr. — Sorváltók, különböző ügyességi gyakorlatok, sok játék és vidám labdázás szerepelnek a műsoron. A verseny- szellemet most igyekszünk kifejleszteni. Jól átteleltek a vetések Siettetni kell a munkagépek javítását Szórják a műtrágyát a földekre. A tervek szerint 5056 hold kenyérgabonára kerül fejtrágya Ezzel párhuzamosan, illetve ezt megelőzve az istállótrágya kihordása, kiszórása is folyik. 2560 holdon terítik el az istáliótrágyát. 1460 holdra pedig a tervek szerint fészektrágyát biztosítanak a termelőszövetkezetek. ... ... -. A munkák megkezdődtek és az idő kérlelhetetlenül követeli e fontos munkák mielőbbi elvégzését. A vetések jól átteleltek és jelentős kár sehol sem mutatkozik a határban. Szerencsére az időjárás kedvező, a gabonákat sem jégréteg nem takarja, sem belvíz nem akadályozza a normális levegőztetést. Amíg a földeken a műtrágyát szórják, ezzel párhuzamosan a vetés előkészületei is folynak. A termelőszövetkezetek még az ősszel számbavették a szükségleteket. Az igényléseket időben benyújtották, a vető- I magot ennek alapján besze- I rezték. [ A burgonya vetőgumót idegenből kellett beszerezni, tárolása időben megtörtént. A vetőmagok közül egyedül a lucernamag okoz gondol a termelőszövetkezetek vezetőinek. Mindössze 60 százalékban tudták biztosítani e fontos növény vetőmagját. Míg a jelenlegi legfontosabb teendőket végzik a földeken, a termelőiszövetkezeti irodákban sem tétlenkednek. Javában folyik a vállalási szerződések megkötése. A .családi művelésű szőlők Í0 évi * szerződéskötése, négy termelőszövetkezetben, néhány holdat leszá-” mítva, megtörtént. A Szabadság és a Dózsa termelőszövetkezetekben azonban eddig csak 50 százalékban sikerült a vállalásokat megkötni. Problémákat okoz a növény- termelési vállalás is. A Petőfi Termelőszövetkezet kivételével valamennyi termelőszövetkezetben vitatják, milyen feltételek mellett lehet a legra- cionálisabban a vállalást eszközölni. Félő, hogy a viták elhúzódhatnak és a munkák nem kezdődnek el időben. A kertészetekben sem kecsegtető a vállalások százaléka. Itt is a Petőfi Termelőszövetkezet áll a teljesítésben az élen. a Rákóczi és a Hunyadi termelőszövetkezet követi a sorrendet. Az Arany János, a Dózsa és a Szabadság termelőszövetkezeteknél mielőbb pontot kell tenni a szerződéskötések tartalmi részére, hiszen a melegágyak készítése, a palántanevelés stb, már itt kopogtat a küszöbön. A tavaszi munkák sikeres elvégzésének egyik jelentős tényezője a jó állapotban levő, üzemképes munkagépek bevetése. E téren van még mit tenni március 15-ig. Különösen a Dózsa Termelőszövetkezetben kell erőteljesen szorgalmazni a munkagépek kijavítását. A gépállomás annak idején felajánlotta a segítséget — amit visszautasítottak. Az ajánlatot még most sem késő elfogadni! Az erőgépeknél nincs gond. Ezeket a gépállomás iavítja. Hosszú évek óta először fordul elő. hogy a gépek a megadott határidőig üzemképesek lesznek. A gépállomás és termelő- szövetkezeteink zöme felkészülten várja a tavasz érkezését. De addig még számos teendő vár megoldásra, Az idő sürget, minden nap minden percét ki kell használni, hogy sikerrel kezdhessük és végezhessük a tavaszi szántásivé test (takács) egykori módos vízimolnárból szegény, földhözragadt szélmolnár lett és még a faluját is otthagyta. Tápén vásárolt malmot, s azt élete végéig törlesztette. — Akkor divat volt, hogy a gyereknek városon kerestek mesterséget. Így kerültem Szabadkára, ahol nevezetes emberhez szegödtetett az apám. Hajdú Mihály késes fedeles kocsiján bejárta nemcsak a délvidék vásárait, hanem még az ország közepe felé is próbálkozott. Jó híre messze túljutott a város határán és a tőle kapott segédlevéllel minden mesternél szívesen láttak. f-'LÖSZÖR Szegedre keM-J rültem. Annál a híres Sziráki Jánosnál dolgoztam, akiről Mikszáth Kálmán nevezetes „Bicskavásárlás” című elbeszélését irta. Sokan emlékeznek még bizonyosan a kitűnő szegedi halbicskára, amely világszerte igen keresett volt. Sziráki uram. ajánlósoraival bejártam az országot, de eljutottam Becsbe, Pragába is. — Minden vándorlásban el lehet fáradni. Rövid időre még visszatértem Szegedre a nagyhírű mesterhez, majd édesapám hívására Tápén kötöttem ki. De hát akkor a községben nem volt még villany. A követ kézzel kellett hajtani. A szélmalmot szívesen átvettem volna, de az öregem nem adta. — Rövid ideig dolgoztam Nagykörösön és a mester, Papp Sándor levéllel keresett meg, amiben azt írta, hogy jöjjek el hozzá segédnek, sőt, ha meg tudunk alkudni, még a ház is eladó lesz. Ez a ház, amiben most is vagyok, öt esztendő múlva vásároltam meg a házat, azóta itt vagyok. Nem én voltam az első késes és bicskakészítő a városban, de nem is vagyok az utolsó. Két fiút neveltem, mindketten az én mesterségemet folytatják. Tátja. Géza fiam itt a házban dolgozik. — Ebben az iparban is van % A vízimolnár fia divat. Valamikor igen sok olyan bicskát készítettem,' amelynek a nyelét szarvas-] agancsból vágtam ki. j SZAKMA legszebb da- \ fi rabjait akkor csinál- \ tűk, amikor gyöngy'sáznye-t let faragtunk a bicskához. , Annak idején rengeteg \ gyöngyházat dolgoztam fel. Oslói gyöngyihalászok anyagát Hamburgban dolgozták'] fel és szállították világ- \ szerte. Ma már nem divat az] agancsos bicska, a halbicska \ is egyre kevesebb és lassan ‘ elfelejtik az emberek a \ gyöngyházzal berakott kés- i nyeleiket. Ezekkel a készítmé-< nyekkel hosszú eszt endőkkelí ezelőtt szép. értékes díjakat ( nyertem. Kétszer kaptam Sze- / geden aranyérmet, az arany- 4 koszorús mesterek budapesti • tárlatán is elhoztam a legna-j gyobb kitüntetést, az arany- 'j érmet. 4 — Néha kiballago.k a városi ' múzeumba. Ott Balanyi dr. őrzi egyik gyöngyházberaká- sos étkezőkészletemet. Bízom ; abban, hogy erről még hosszú ideig megemlegetnetk az emberek! R. K. í T ÖBB, mint száz esztendeje annak, hogy az Encsi utca 7. számú ház gazdája megkapta a késes, műköszö- rűs és bicsktíkészítö iparengedélyt. Néhai Papp bácsi már régen a körösi temetőben pihen, sőt a fiú, aki az apai kézből átvette a szerszámot, szintén nincs az élők sorában. A hetykén kiugró ház falán két cégtábla. Magasan, közvetlenül az eresz alatt Juhász István siltjét olvasom, alatta Juhász Géza neve, aki édesapja után odaállt a hajtókő mellé és tovább folytatja az ősi mesterséget. Juhász István egy kicsit gyöngélkedik. A szakma örök betegsége, a szilikózis kínozza. De egy-két szem coderit csillapítja a fulladást ej Pista bácsi sok melegséggel, szeretettel beszél tanulságos életéről. — Martonoson születtem. Édesapám malmos volt, nem is akármilyen, mert hat vízimalma zúgott a folyón. Olyan ember volt, aki szívesen nyúlt a nagyobb lehetőség felé. Abban az időben gombamódra nőttek a gőzmalmok. Ilyenbe kapott az öreg is, s ez a próbálkozása koldussá tette. Az
