Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

I

rest

HEGYEI

1964. MÁRCIUS 14, SZOMBAT

Lesz-e elegendő építőanyag ?

Tavaszodig, s ha még van is foga az éjszakáknak, a nappajok mégis alkalmasak már arra, hogy megyeszerte hozzálássanak az építendő házak alapjainak kiásásához. Lesz-e elegendő építőanyag az idén? A kérdésre a feleletet Ipacs László, a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat igazgatója adta meg. Mielőtt azonban az ez évi lehetőségekről beszélnek, nem árt egy kis visszapillantás.

Tavaly a nehéz tél, időszaki kieséseket okozott az építő- j anyagellátásban is. Végső- soron 8—9 hónapra összezsúfolva kellett szállítania a TÜ- ZÉP-nek az egész évi anyag- szükségletet. Az építtetők részéről a panaszok jogosak voltak, ennek ellenére meg kell állapítani, hogy a megyében az utóbbi években soha any- nyi építőanyag nem fogyott, mint tavaly: 278 millió forint volt a forgalom. 4392 lakás épült, s ebből a legtöbb — 606 — a ráckevei járásban. A budai járásban 581, a monoriban 523, a váciban 422 család költözött új lakásba. A többi járásban valamivel alacsonyabbak a számok.

Sürgős döntést a betongerendák ügyében

Az idei kilátásokat az igazgató így summázza:

— Nehézségek ebben az évben is jelentkeznek majd, de véleményem szerint ezek áí- hidábhatók. Tizenhárommillió forint értékű áruval többet hozunk forgalomba telepeink és a földművesszövetkezeti telepek útján, mint tavaly. Ösz- szesen 291 millió forint értékben. Nehezményezzük, hogy Nagykőrösön a tanács leállította a városi téglagyárat. Az építtetők részéről is kaptunk ilyen irányú panaszokat, s ez természetes is. Mi a körülményekhez képest kielégítjük a város igényeit, de az oda szállított tég3a"drágabbr'les!:'-’ A TÜZÉP-telepen ezer darab 850 forintba kerül, vasútról elszállítva pedig 777 forintba. Nagyon ésszerű volna, ha a gyár ismét termelne.

Nagyon időszerű volrjt, ha a vasbetongerendák típusaira vonatkozóan mielőbb döntenének a szakemberek. Az igazgató elmondotta, hogy az L-típu- sú gerenda használata elterjedt a lakosság körében. Az Építésügyi Minisztérium en- j nek gyártását azonban stati- | ícai okokból leállíttatta. Az úgynevezett E-típus pedig most áll kikísérletezés alatt. Ennek következménye, hogy végső soron jelenleg semmilyen vasbetongerenda nem kapható. S még egy visszásság.->A statikai biztonságot, az egymástól 60 centiméterre fektetett gerendák adják. A közéjük való betonfödémeket pedig egyméteres fesztávol- sággal gyártják.

_Mi sajnos csak akkor jutunk betongerendához, ha a vitás kérdések tisztázódnak és végre forgalomba kerül az elfogadott típus, — zárja a témát az igazgató.

E

lőtérben

a cseréptetős házak

Javul ebben az’évben a ce- mentellátás. A mész- és a tető- fedőpala-ellátás lehetőségei a tavalyi szinten lesz majd. A palánál a következő a helyzet: a falvakban is egyre bővülő vízvezeték és szennyvízelveze- tő-hálózathoz renge eg eternitcsövet használnak. Ezért kevesebb alapanyag jut a tető- fedöpala-gyártására. De pala nélkül is épülhetnek takaros házak. meTt cserép bőven rendelkezésre áll. A jelek szerint ebben az esztendőben előtérbe kerülnek az amúgyis közkedvelt cseréptetős házak.

A faáru biztosításáról Ipacs László ezt mondta:

— Tavaly 17 300 köbméter fűrészárut és tetőszerkezeti anyagot hoztunk forgalomba. Az idén 3400 köbméterrel biztosítottak kevesebbet a megyének, ezért mi, a MESZÖV-vel együttműködve, helyi árualapból 5800 köbméter fát szereztünk be. Végső soron tehát több jut az építkezésekre, mint a múlt évben. Ajtó- és abláktok

a házépítés tavalyi adatai

JA VÜL AZ ELLÁTÁS - BIZTOSÍTÉK: A SZERZŐDÉS

is nagyobb mennyiségben kerül forgalomba. Számítás szerint 46—48 ezer darab.

A Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatósága az idén is figyelemmel kíséri a megye építőanyag-szükségletét és ellátását. Az igényeknek megfelelően, bizonyos pótkeretekből várható még gyors segítség adott esetekben.

Az épületanyag ellátási szerződések

Gyakran halljuk a panaszt, hogy sok utánjárást igényel az építőanyagok beszerzése. Pedig ez nem ördöngösség azok számára, akik a TÜZÉP legközelebbi telepéhez fordulnak és építőanyag-ellátás szerződést kötnek. Az ebben foglaltak szerint bárki időben ju hat az anyagokhoz. A megkötött szerződések alapján a központ fel tudja mérni az igényeket és gondoskodik a megrendelt. árunak a telepekre való szállításáról.

Számolni kell azzal is, hogy megkezdődnek a tsz-ekben az építkezések. A központi szervek feladata, hogy időben biztosítsák a megyei TÜZÉP számára a szükséges anyagokat. Most úgy látszik, hogy az ellátás ezen a téren sem lesz rosszabb, mint tavaly volt.

Arra a kérdésünkre, hogy a

Nemzetközi újságíró-üdülő a Balaton partján

VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

Film késiül a Lehet-e nálunk érvényesülni ? című riportsorozat alapján

— A következőt kérem ,..

(Komádi rajza)

TTrrwr-w >■

Népszerűek az ifjúsági klubok

Egyre népszerűbbek a ceglédi járás ifjúsági klubjai. A kiutokban tartott eszétikai, világnézeti és tudományos előadásokat igen sokan látogatják. Különösen Albertirsán és Abonyban arattak nagy sikert az előadások. — Kocséron, Kő- röstetétlenen és Jászkarajenön sz elmúlt hetekben szervezték meg a klubokat. Az előadások iránt ezekben a községekben is sokan érdeklődnek.

Nyugdíjasok köszöntése

Vidám társaság gyűlt össze a minap a Ceglédi Cipőipari Vállalat ebédlőjében. Az Április 4. szocialista brigád megvendégelte a vállalat nyugdíjasait. A vendégeket Kiss László brigádvezető köszöntötte, majd Balogh József, a vállalat tavaly nyugdíjba vonult igazgatója mondott meghatot- tan köszönetét a meleg, baráti fogadtatásért. A brigád egyik tagja, Várkonyi Sándor, remekbekészült halászlével lepte meg a meghívottakat.

TEKINTÉLY, RANG

A múlt év végén a kőröste- tétleniek több mint 20 százaléka beiratkozott tag ja volt a falu könyvtárának. A könyvtár egyébként is tekintélyt, rangot szerzett magának. Míg a járásban átlag 56 könyv jut száz lakosra, itt kereken a duplája. Pedig az állami költségvetésből a kőröstetétleni könyvtár sem kap főbbet, mint a járás más községeinek hasonló intézménye. Ezt a pénzt azonban rendszeresen kiegészíti a köz- eégfejlesztési alap és a helyi Vörös Csillag Tsz támogatása. Nagy gondot fordítottak arra is a község vezetői, hogy a könyvtár nemes . hivatásához méltó körülmények közé kerüljön^ Az idei esztendő újabb eredményeket hoz majd a könyvtár életében. A tervek szerint minden negyedik embert szeretnének rendszeres kölcsönzővé beszervezni.

Fogas kérdés

A napokban velet küldött

hivatalos leigazgatója. Idézzük az első mondatot: „Február hó 29- én kelt írásos levelére válaszolva közlöm...” A címzett azóta is tűnődik, vajon milyen az a levél, amely nem írásos.

A május! paprika aranyat ér

A gyömrői Petőfi Tsz kertészetében az idén minden eddiginél több primőr árut termelnek. A hollandi ágyakba eddig közel tízezer saláta-, nagy mennyiségű paprika-, paradicsom- és retekpalántát ültettek. Az üvegházban jelenleg is több mint százezer palántát nevelnek. Május elsejére paprikát, június derekára pedig paradicsomot szeretnének számtani a piacra. A retek azonban már előreláthatólag két hét múlva kapható a tsz- ben.

IRODALMI EST

Zenés irodalmi tarkaestet rendeznek ma este a nagykőrösi művelődési házban. A műsort a Színművészeti Főiskola növendékei adják.

m a mm és a mim

Előadás hangzott el a nagykőrösi nőtanács klubjában az idei divatról. Vámos Magda, a Ruhaipari Tervező Vállalat tervezője elmondta: az idén nagyon divatosak a kosztümök és az ingruhák. A princesszruhákat is szívesen hordják a nők. Ami a divatszíneket illeti, elsősorban a világító piros, a tengerészkék és a sárga különböző árnyalatai dominálnak. Nyári újdonság a blézernek nevezett kardigánszerű kabátka. A fiatal lányok számára is hozott valami újdonságot az idei -divat: a pelerinnel visszatér a 20—30 évvel ezelőtti közkedvelt viselet. Az előadást több szép modell szemléltette. A bemutatott ruhák többsége az oslói divatbeegy vállalat 1 mutatóra készült.

Négy kis papír korong

lyos. Először a jegyet nézi meg az ember és ha félárú, személyzeti, vagy szabadjeggyel utaznak, az igazolvány következik. És utána már csak a lyukasztás marad hátra. így ni!

Kattan a fényes lyukasztó, négy kis papírkorong ugrik a lábunk elé. Mondom is neki:

— A farsangi mulatságokra jó volna összegyűjteni azt a sok kis karikát konfettinek. Mit szól hozzá? Lenne tán egy zacskóra való is, ha csak azt szednénk össze, amit maga lyukasztott.

Csücsörít, méregeti az elröppent időt.

— Lenne az két zacskóval is.

Megint lenéz, megint csücsörít, s hozzáfűzi ismételve, mintegy meggyőzve saját magát:

— Lehet, hogy kettőben el sem férne.

Fut tovább a vonat, simán, mint ropogós havon a szán. Nem hullik semmi, csak a kerekek csattogása.

Ki tudja miért, újra csak a papírkorongokra nézek. Nem tudok szabadulni tőlük. Vonzanak, mint vasat a mágnes.

— Éppen olyanok, mint a kapszlik. Ismeri biztosan. Gyermekkoromban kaptam ilyet ajándékba. Kis fekete lemezből készült játékpisztoly volt, hozzá egy dobozban kapszlik. Két koronyocska között egy kis lőpor. Felhúztuk a ravaszt, odatettük a kapszlit és elsütöttük. Csattant, mintha két acéldarabot ütöttünk volna össze.

— Látom — komorodik el a kalauz tekintete, de csak áll ott az ajtóban, két kezét táskáján nyugtatja —, fiatalabb nálam. Jó pár évvel.

— Meglehet. Harminckettes vagyok.

— Én meg huszonhetes.

— Hát akkor nem is olyan öreg.

— Ha úgy nézzük, tényleg nem. De én voltam a fronton 1944—45-ben. Én hallottam robbanni közvetlen mellettem és mögöttem ágyúkat, meg bombákat. A sok-sok milliónyi kapszlit ha összegyűjtik és egyszerre robban, nagyot szól. Megsüketül tőle az ember. Bele is halhat. Vagy örökre nyomot hagy. Testen is, meg belül is. Ezért nem szere em az ilyen pisztolyos játékolcat sem.

Halkan mondja mindezt, az utolsó szavakat elnyeli az erősödő zaj. Állomáson robogunk át. Kattognak a kerekek. A kalauz a homlokára mutat.

— Ez a háború nyoma. Le nem törli onnan senki és semmi. Öröklőé velem lesz. Ha mosdok és hozzáérek, vagy tükörbe nézek, mindig azt a tavaszódó telet Id om. És ha újságot olvasók és arról van szó, hogy újabb háború veszélye fenyeget, odanyulok, megsí- mítom, s ilyenkor még talán fáj is. Pedig már régen behegedt.

Bal homlokán mély lyuk. Beleférne a hüvelykujjam vége. A sebhely körül fényesen csillog a bőr.

Lehajol a kalauz, felhúzza nadrágja bal szárát.

— Ez is emlék, abból az időből. Szilánk hasította fel...

A lábszár közepén nagy sebhely. Az ember tenyere éppen, hogy betakarná, akkora. Aztán a jobb karját mutatja.

— Itt van ez a dudor. Fogja meg.

Látja, hogy húzódozom, biztat.

— Fogja meg csak nyugodtan, mit érez?

Megtapogatom, valami keménybe akadnak el ujjaim. Érzem, éles, szinte szúr az egyik vége. A kalauz felszisz- szen.

— Tizenkilenc éve hordom ezt a szilánkot. — A homlokát ráncolja. — Tizenkilenc év ... Nem is igaz, hogy ekkora idő elrepült már azóta.

Magára veszi a zubbonyt, fel- öltt a köpenyt. Begombolkozik, nekitámasz ja vállát az ajtónak. S keze ismét a táskáján ■pihen.

— Leventék voltunk. És ha tetszett, ha nem, mennünk kellett. Ahogyan ők mondták, a hazát védeni. Akkor még nem gondolkodtunk, hiszen jóformán gyerekek voltunk. Most már tudom, mit akartak. Hát lehet a Duna folyási irányát megváltoztatni? Velünk valami ilyesmit akartak.

Kezével megsimítja homlokát. Mintha így gyűjtene gondolatot. És már önti is mondatokba a szavaikat.

— Sok páncélos jött velünk szembe a domboldalon. Mi a völgy végén feküdtünk a fák tövében, csatárláncban. Vészesen közeledtek. Szorosan markoltam izzadó tenyeremben a páncélelháritót, azt a hosszúnyelű, tüskésvégű, öldöklő eszközt. De az előkészítő és biztosító tüzérség lövedékei már a kis erdőben csapódtak le. Ereztem, elérkezett a villanát. Most... most kell céloznom... de megelőztek: mellettem öt méterre robbant a lövedék. Hó- és földkeverék sötétítette el a szürke eget. Többre nem emlékszem. Operáció után tértem magamhoz. A magyarul beszélő orvos az arcomat veregette.

— Egy ökörnek elég lett volna ... Vasból van a te fejed, fiam...

— Ekkor ismét elvesztettem az emlékezetemet. Énekre ébred em. A kórházban valamit ü/nnepeltek. Élet és halál között lebegő cscmka emberek ajkáról szállt az ének. Valamit ünnepeltek. A sebem akkor nagyon fájt. Nem tudom miért, de sírni kezdtem. Újra éreztem arcomon a meleg, keskeny patakot. Vér és könny. Ez a kettő akkor együvé tartózó’t.

De már mosolyog is a nagydarab ember. Sután, erőltetet- ten, de mosolyog. Kezét nyújtja.

— Megyek, még egy kocsi hátravan.

Befeszi maga mögött az ajtót. Nézek utána, amíg el nem tűnik széles háta, aztán lehajtom a fejem. A mögöttem levő ajtó kivágódik. Két apró gyerek fut a peronra. Édesanyjuk utánuk lépked.

— Itt a csokis bácsi, anyuka, kérünk csokit.

A két piros arcú gyereket nézem, aztán a mosolygós anyukát simogatom meg tekintetemmel. Ügyet sem vetnek rám, én azért mégis rálépek a négy kis papírkorongra és rajtuk tartom a lábamat mindaddig, amíg be nem ér d vonat Kelenföldre.

Orsovai Tibor

Az idei nyári szezonra új színfolttal gazdagodik a Balaton déli partja. A tervek szerint Balatonszéplakon július elején átadják rendeltetésének a kétemeletes nemzetközi újságíró-üdülőt. Az új létesítmény érdekessége lesz, hogy cölöpökre, közvetlenül a vízparton építik fel. Az épületben hatvan kétszemélyes, beépített bútorokkal, világvevő rádióval, zuhanyozófülkével ellátott szoba várja majd a világ minden részéből érkező vendégeket. Az üdülőhöz reprezentatív étterem is épül.

kislakás építő ktsz-ek anyagellátása hogyan alakul, a következő választ kaptuk:

— Ez nem tartozik a TÜZÉP hatáskörébe. A kérdés megoldása a megyei KISZÖV anyagellátó telepeinek feladata. Ennek ellenére az elmúlt évben közel nyolcmillió forint értékű anyagot adtunk a ktsz-eknek és ezzel is elősegítettük a kislakás-építkezést.

R. Gy.

A Magyar Filmgyártó Vállalat játékfilmstúdiójában több, egész estét betöltő alkotás felvételein dolgoznak. Zolnay Pál rendező február utolsó napjaiban kezdte meg a Négy lány egy udvarban című új filmjének forgatását. A napjainkban játszódó történet főhőse négy vidéki tanítónő, akiket a vásznon Törőcsik Mari, Dallos Szilvia, Nagy Anna és Par- ragi Mária elevenít meg. A forgatókönyvet Solymár József és Zolnay Pál írta, az operatőr Hegyi Barnabás.

Révész György rendező január eleje óta dolgozik Igen

című munkáján. A haboru- elienes történet egy íérfi hányatott életútját kíséri vé- J gig. A forgatókönyvet Bol- j dizsár Iván írta. A film két főszerepét Darvas Iván és Béres Ilona játssza. Szabó István rendező első játékfilmjét forgatja Az álmodozások kora címmel. A történet a kamaszikorból felnőtté váló fiatalok problémáit

boncolgatja. Kovács András rendező január első hetében fogott hozzá új fi'mjének forgatásához, amely a Nép- szabadságban megjelent Lehet-e nálunk érvényesülni? című riportsorozat alapján készül. Címe: Érvényesülés.

A játékfilmstúdióban több rendező készül új filmjének forgatására. Keleti Márton rendező, jelenleg próba- felvételeket készít a Tanúság című munkájához. Hosszú hónapok óta dolgozik Ba- novich Tamás rendező egész estét betöltő, színes táncfilmjének, Az életre táncoltatott „ ..l^ny^^a^őkégzüles tein. A címszerepet a Varsói Operaház művésznője, Krystyni Ziodowskiej alakítja majd. Újból forgatásra készül a nagy sikerű Oldás és kötés fiatal alkotója, Jan- csó Miklós is. Ezúttal a fel- szabadulás témáját viszi filmre így jöttem címmel. A forgatókönyvet Vadász Imre és Hernádi Gyula írta. Gertler Viktor rendező Özvegy menyasszonyok címmel forgatja majd új filmjét. (MTI)

A forgalmista már jelez a zöld tárcsával. A mozdonyból kikönyöklö vezető meghúz egy kart, gőz csap ki a kerekek közül, s elindul a szerelvény. Simán, egyre gyorsulva gördül az acél sínpáron.

Kinézünk az ablakon. Bámuljuk a megkopasztott határt. Nem látni messzire, a fehér hóval betakart föld beleolvad a tejszínű ködbe.

— Igyunk egy üveg sört, szomjas vagyok — szól uti- társam.

— Igyunk — mondom.

Előbb csak nézzük a frissen habzó italt, aztán amikor elmúlik a varázs, szánkhoz emeljük a poharat.

— Ez jólesett — törli meg száját az utitárs.

— Jól — újra csak nem mondok többet.

A vonat elhagyta már a nagy kanyart, felkaptatott az emelkedőn, egyre gyorsabban robogunk Budapest felé.

Nyílik az ajtó, jól meg- ! termett férfi lép mellénk.

; Széles vállai alig férnek be ; o keskenyre szabott ajtón.

; Bal keze fekete táskáján pi- j hen, jobbjában a lyukasz- \ tót tartja. Mosolyog, amikor í megszólal:

\ — Szabad kérnem a jegyeiket?

\ Elveszi a két jegyet, for- í gat ja ujjai között, vizsgál- ; gatja a bélyegző nyomait, l majd az igazolványok után l nyúl. És csak mosolyog to- l vábbra is, amikor mozdula- % tait szavaival kíséri:

'• — Tudják, ez így szabd-