Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ELSŐ LEVÉL A Z MSZMP PEST MEG YE I B I ZOTTSÁGA ÉS A ME GY E 1 TANÁCS LA P J A VIII. ÉVFOLYAM. 62. SZÁM AHA 50 FILLER 1964. MÁRCIUS 14, SZOMBAT A bolgár párt- és k látogatása a Központi Fizikai Kutató Int A bolgár párt- és kormány­küldöttség — élén Todor Zsiv- kovval, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökével — pénte­ken délelőtt felkereste a Ma­gyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Inté­zetét. A bolgár vendégeikkel együtt részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Práth Károly, a Magyar Nép- köztársaság szófiai nagyköve­te. A vendégeket Jánossy La­jos akadémikus, a Központi B’izikai Kutató Intézet igaz­gatója köszöntötte. Elmondta,; hogy a kozmikus sugárzási kutatások terén nagyon jó együttműködés alakult ki a Bolgár Népköztársaság és ha­zánk között. A Bulgáriában feiépiilt magashegyi kozmikus sugárzási megfigyelő állomás felszerelésének egv része pél­dául a Budapesti Fizikai Ku­tató Intézetben készült, s ma­gyar tudósok is részt vesznek a bulgáriai kutatásokban. Pál Lénárd, az intézet első igazgatóhelyettese, az intézőt munkájáról, eredményeiről tá­jékoztatta a vendégeket. El­mondotta többek között, hogy a most 14 esztendős intézet több mint ezer dolgozót, köz­tük több száz tudományos ku­tatót foglalkoztat. A fizikai kutatásokon kívül kémiai, elektronikai és gépészeti vizs­gálódásokat is folytatnak. A fény természetével kapcsola­tos vizsgálatokhoz például olyan berendezéseket dolgoz­tak ki. amelyek segítségével a másodperc ezredmilliomod része is mérhető. Egy másik, a kozmikus sugárzással ösz- szefüggő vizsgálathoz heteken át „megállás nélkül’1 üzemel­tetni kellett különféle műsze­reket. így gyűjtöttek össze sok olyan értékes műszaki és egyéb tapasztalatot, amely az­után a hosszú életű műszerek megkonstruálásánál használ­ható. Az elvi ‘jelentőségű ku­tatásokon kívül az intézetben számos fontos gyakorlati ku­tatást is végeznek, A Szovjetunió segítségével felépített atomreaktor elsősor­ban a gyógyászat, az ipar és a mezőgazdaság számára ter­mel izotópokat. Jódizotópokra külföldről is vannak rendelé­sei az intézetnek, ami e ké­szítmények nemzetközi elis­merését bizonyítja. Rejtő István, az intézet pártbizottságának titkár­helyettese ismertette ezt kö­vetően a pártszervezet életét, munkáját. Többek között megemlítette, hogy különböző elméleti problémáik tisztázá­sára külön kört alakítottak, ahol a fiatal értelmiséget ál­talában érdeklő filozófiai, etikai, esztétikai kérdésekről folytathatnak rendszeres vi­tát. beszélgetéseket. Todor Zsivkov a bolgár párt- és kormánydelegáció nevében köszönetét mondott a tájékoztatókért, s új sikere­ket, további eredményes mun­kát kívánt az intézet dolgo­zóinak. Ezt, követően a vendégek megtekintették a műszer­kiállítást, a részecskegyorsító üzemet, valamint az atom­reaktort. Bulgáriában nagy visszhangja van bolgár pártküldöttség magyarországi látogatásának Ötödik napja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és népünk vendégeként Ma­gyarországon tartózkodik a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttség, s a Budapestről érkező hírek azóta is háttérbe szorítanak minden más eseményt a szó­fiai lapok külpolitikai rova­tában. Az újságok nemcsak Todor Zsivkov és Kádár János be­szédeit és a küldöttség gazdag programját ismertetik, hanem sokat írnak a két nép barátsá­gáról, fejlődő szocialista együttműködéséről is. A Ra- bo' nicseszko Delo végigkalau­zol azok között a dokumentu­mok és ajándéktárgyak kö­zött, amelyeket — a bolgár— magyar barátság szimbólumai­ként — a Georgi Dimitrov Mú­zeum őriz. Várnából jelentik, hogy ott a hajógyár vezetői és dolgozói körében nagy visszhangra lelt Kádár Jánosnak, a Beloian- nisz-gyárbon elmondott beszé­de, s különösen azok a szavai, amelyek szerint Bulgária 5- és 10 000 tonnás hajókat épít Ma­gyarország részére. A legjobb szakemberek munkája nyo­mán hamarosan elkészül az első tízezer tonnás hajó terve. A bolgár sajtó lankadatlan érdeklődéssel kíséri népünk gazdasági és kulturális sike­reit. Az Otecsesztven Front pénteki száma interjút közölt, amelyet a lap tudósítója, Har­mati Sándorral, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával készített. A cikk címe: Feladatunk, a szo­cialista nemzeti egység meg­teremtése. A Rabotnicseszko Delo írja a kulturális ''együttműködésről szóló cikkében, hogy csupán az utóbbi években 54 szerző­dést kötöttek egymással kü­lönböző magyar és bolgár in­tézmények, művészeti szövet­ségek és egyéb szervezetek. Tíz év alatt az ilyen egyezmé­nyek keretében 8000 magyar szakember — tudósok, színé­szek, zeneművészek tu­risták sitb. — jártak Bulgáriában. A Zsivkov ve­zette párt- és kormányküldött­ség mostani látogatása ezt a gyümölcsöző együttműködést emeli még magasabb színvo­nalra — hangsúlyozza végül a lap. » A Japán Kommunista Párt küldöttségének szovjetunióbelí látogatásáról Az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására február 28- tól március 12-ig a Szovjet­unióban tartózkodott a Japán Kommunista Párt küldöttsége, Hakamadának, a párt elnöksé­gi tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével. Március 2-től 11-ig a küldött­ség megbeszéléseket folytatott az SZKP küldöttségével, amelynek tagjai Leonyid Brezsnyev, Otto Kuusinen és Mihail Szuszlov, a párt elnök­ségi tagjai és a Központi Bi­zottság titkárai, valamint Bo­risz Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára voltak. Az elvtársi szellemben le­folyt megbeszéléseken a részt­vevők kicserélték véleményü­ket a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A Japán Kommunista Párt küldöttsége pénteken elutazott Moszkvából. Nem kellene kommentárt fűzni hozzá. Csak szó nélkül megmutatni mindenkinek a sima kék boríté­kot, ahogyan óvatos kezek megvonalazták. A vonalak közé iskolás, formás betűkkel írták: Járási Pártbizott* ság Titkárának, Szob. Vessző, pont a helyén. Nagymarosi cigányfiatalok fogalmazták, legyen segítségükre a párt, hogy futballcsapatunk a „Brazil’’ együtt maradhasson. Azután leragasztották a boríté­kot és útjára küldték. Azóta Szobon kézről kézre adják a kis írást, meg­sértve a máskor úgy őrzött levéltitkot. Nem is a tar­talma miatt, hiszen a pártbizottságra naponta sok-sok fontos ügyben érkeznek levelek. Inkább a gondosan vigyázott betűkben gyönyörködnek meghatottam Űjra és újra kiveszik a füzetlapot a borítékból, mintha va­lamit rosszul láttak, rosszul olvastak volna, s még egyszer, majd még egyszer olvasni akarják. Mert lehet-e elégszer olvasni azt az akaratlan val­lomást, amit egyetlen mondatban foglaltak össze: „Éle­tünk első levelével a pártbizottsághoz fordulunk”. Aki nem ismeri, az is maga előtt látja a két — nem, száz és ezer — írni, olvasni nem tudó embert. Azokat, akik késve, sokszor felnőtt korban, bizonytalanul, két­kedve saját képességükben, kitartásukban vállalkoznak a betű vetésére. Hányszor csak tanítójuk szerető tü­relmén múlik, hogy a kezdeti bizonytalankodásból betű, formás betű, majd szó és értelmes, szép mondat lesz. Épp oly merev először a leeziik, mint a kis első osztályosoké. Épp oly nehéz először összeolvasni a szót, hát még leírni, levéllé formálni! A Nagymaroson kelt levél mindössze tizsoros. Hogy hány percig tartott, míg olyanra sikerült, ami­lyenre akarták —, ki tudja. Azt sem, hányszor kezdték elölről, újra és újra. Csak egy bizonyos, hogy nagy tisztelettel, szeretettel írták. S hová is címezték volna, ha nem ahhoz a pártbizottsághoz, ahol az ő írnitanu- lásukat is oly sok szeretettel, bizakodással akarták, se­gítettek. szorgalmazták. Az első levél. Milyen szén köszönet kimondatlanul is azoknak, akik értük fáradnak. s. á. Aláírták az 1964-66-os magyar-angol kulturális csereegyezményt A magyar Külügyminiszté- I nek fokozottabb rium és a Kulturális Kapcso- I désére. együttműkö­latok Intézete, valamint a brit külügyminisztérium és a British Council képviselői pénteken közős közleményt adtak ki Londonban az 1964— 66. évi kétéves kulturális cse­reprogrammal kapcsolatos tárgyalásaikról. A program több akadémiai, tudományos, oktatásügyi és műszaki cserelátogatást irá­nyoz elő. Kölcsönösen ösztön­díjakat biztosítanak szakor­vosoknak és mezőgazdasági szakembereknek, nevelésügyi és levéltári szakértőknek és fokozzák a nyári egyetemek hallgatóinak cseréjét. Tovább bátorítják a könyvkiadók és könyvterjesztők közötti együttműködést s tájékoztató anyagokat cserélnek a két or­szág tudományos, oktatásügyi és kulturális kérdéseiről. Az egyezmény alapján magyar népművészeti kiállítás lesz Londonban, s ezt angol rész­ről egy Budapesten rendezett kiállítással viszonozzák. A tárgyalások során mind­két fél megelégedését fejezte ki a BBC és a Magyar Rádió és Televízió közötti kapcsola­tok fejlődésére vonatkozóan és elhatározták, hogy bátorít­ják a két intézmény közvet­len megállapodásának létre­jöttét. Minden szükséges in­tézkedésit megtesznek a két ország U NESCO-küldöttségé­Az új kétéves magyar—an­gol kulturális csereegyez­ményt magyar részről Incze Jenő nagykövet, angol rész­ről John A. Pincher, a brit külügyminisztérium állam- titkárhelyettese írta alá. A fő feladat: a lakosság jobb ellátása A MÉSZÖV válaszímányának ülése Pénteken tartotta ez évi első ülését a szövetkezetek Pest megyei választmánya a ME- SZÖV-székház kultúrtermé­ben. amelyen a SZÖVOSZ kép­viseletében Hajós Lajos vett részt. Foki László elnökhe­lyettes megnyitó szavai 1 után Bokor József, a választmány elnöke megtartotta beszámoló­ját a választmány 1963. évi tevékenységét megszabó hatá­rozatok végrehajtásáról. A megye földművesszövet­kezetei 1963-ban eredményesen dolgoztak, ellátták feladatai­kat, tovább erősödtek. Ezt iga­zolják a most zajló küldött- gyűléseik is. A múlt évben a körzetesítés alkalmával a föld­művesszövetkezetek száma 108-ról 54-re csökkent, ennek következtében három-négysze­resére növekedtek a szövetke­zetek, lehetővé vált a színvona­lasabb gazdálkodás és a nagyobb önállóság. Bábolnáról Szárítópusztára A gödöllői járás termelőszö­vetkezeteinek tsz-közá ba­romfinevelőjét hívtuk fel te­lefonon, megkérdezni, nőnek-e már a húsvétra szánt csir­kék? — Nőnek bizony — mondja a telefonba Kovács László, a valkói Uj Élet Tsz agromó- musa, aki most a csirüoekombi- nát ideiglenes vezetője is. — Tízezer darab kis tolla­sunk fejlődik. Atlagsúlyuk elérj a 40 dekát, tehát az ünnepekre éppen piacra vi­hetjük őket. Ezután egy kis szünetet tartunk, mert a csi­benevelőt némileg átalakít­juk. — De miért? Hiszen sok huzavona után az épület csak nemrég készült el? — Gazdaságosabban szeret­nénk a meglevő lehetősége­ket kihasználni. Mindössze százezer forintos befektetés­sel a jelenleginél sokkal gyor­sabban és kisebb önköltség­gel felnevelhető állatokat tartunk majd itt. Ameri­kában kísérletezték ki a Lohmainn-csirkét és Nyugait- Németországon át került Bá­bolnára, az állami baromfine­velőbe ez a fajta. Míg a mi fajtáinknál három és fél kiló takarmányból lesz egy kiló hús, a Lohmamn-csirfke csak két és fél kilót használ fél hozzá. — Nevelnek már nálunk valahol ilyen csirkét? — Igen. Bábolnán kívül Cegléden, a Táncsics Tsz-ben. Az ott látottakat hasznosít­juk mi is. A földművesszövetkezeti moz­galom népszerűségének továb­bi növekedését jelzi, hogy több mint ötezren kérték felvételü­ket, ezzel a taglétszám megha­ladja a 160 ezer főt. A földmű vessző vetkezetek terveiket túlteljesítették, ki­véve a felvásárlási üzemágat. A megelőző évek tapasztala­tain okulva a választmány azt a célt tűzte ki 1963-ra, hogy a MÉK minimális veszteséggel tevékenykedjen, ennek ellené­re a veszteség összege 7.6 millió forintra rúg. Jóllehet a veszteség egy része az árrend­szer hibáival magyarázható, a felelősség kérdését na­gyobb siíllyal kell felvetni, mint eddig — hangoztatta beszámolójában Bokor József, majd áttért az 1964. évi feladatok vázolására: ezek között nem kis szerep jut a megye 16 szakszövetkezeté­nek fejlesztésére. A távlati ter­vek szerint egyedül a Szent­endrei-sziget négy szakszövet­kezetében összesen 100 millió forint beruházással fejlesztik az állattenyésztést, a telepítést, bővítik a növénytermelést. To­vábbra is jelentős tevékenység a növényvédelem szervezése, segítése. Országos viszonylat­ban a szakszerű gyümölcsfa­ápolás mintegy 6 milliárd fo­rinttal növeli a termelők be­vételét a hozam és a minőség emelkedése következtében. Az idén közel 100 millió forint értékben végeznek szolgáltató tevékenységet a földművesszövetkezetek, s ezzel tovább javul a falusi lakosság ellátása. A felvásár­lásra betervezett árumennyi­ség — burgonya, gyümölcs és zöldség — 14 200 vagont tesz ki, ennek mintegy 40 százalé­kát a földmüvesszövetkezetek vásárolják fel zömmel a háztá­ji gazdaságok árutermelésé­ből. Nagyobb súlyt kell helyez­ni az exportot biztosító ter­melési ágak szervezésére — hangsúlyozta Bokor József — mint amilyen a házinyúl- tenyésztés, a gyógynövény- és éticsiga-gyűjtés. A földmüvesszövetkezetek az idén első ízben saját maguk készítették el az éves tervet, méghozzá jól, ez egyúttal az­zal a követelménnyel is jár, hogy a nagyobb felelősséggel párhuzamosan az öntevé­kenység lehetőségeit is job­ban ki kell aknázni. A napirend szerint a továb­biakban Bodnár Miklós a fel­ügyelő bizottság jelentését, Mile László a MÉSZÖV mér­legét ismertette. Földvári Jó­zsef elnökhelyettes a szövetke­zetpolitikai munka idei fel­adatainak tervét terjesztette a választmány elé. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a társadalombiztosítás szer­vezetének egységesítéséről szóló törvényerejű rendelet terve­zetét. A rendelet a szocialista demokrácia kibontakozásában elért jelentős eredmények, valamint a szakszervezeteknek a társadalombiztosítás terén végzett eddigi munkája alapján további társadalombiztosítási feladatokat utal a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának hatáskörébe. Ez az intézkedés előse­gíti az ügyvitel egyszerűsítését és a pénzügyi gazdálkodás jobb megszervezését. A törvényerejű rendelet 1965. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (K. m.)

Next

/
Thumbnails
Contents