Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
\ICírtav 1964. MÄRCIUS 13, PÉNTEK 99 Önöknek nagyszerű lehetőségeik vannak!“ Angol egyetemi tanár látogatása az Agrártudományi Egyetemen MIÉRT CSAK KETTEN? Megkezdődött a kulturális szemle bemutatóinak időszaka. Minden hét végén sor kerül néhány helyi, sőt körzeti bemutatóra is. Az eddigi tapasztalatok szerint a csoportok és az egyéni szereplők alaposabban felkészültek, mint az elmúlt évben. Nem mutat azonban fejlődést a rendezés, mintha ebben nem lennének újabb tapasztalataink. Már az elmúlt évben is szóvá tettük, hogy a bemutató helyiségét több helyen nem készítették fel megfelelően, nem gondoskodtak a program zavartalan lebonyolításáról, s nem adtak ünnepi jelleget az alkalomnak. Az egyik legzavaróbb jelenség, hogy a bemutató közben a teremben állandó a mozgás. Legutóbb Tápiószecsön. az úi- törő kulturális szemle körzeti bemutatóján tapasztaltuk ezt. A négyszáz fős közönséghez mindössze két rendezőt biztosítottak. Két nyolcadikos kislányt! Hát hogy tudjanak rendek tartani? Az elmúlt évben is javasoltuk, hogy a rendezéshez kérjenek segítséget a művelődési otthontól, annak társadalmi vezetőségétől, aktíváitól, valamint a KlSZ-szervezettől. Természetesen igen hasznos lenne, ha egy-két pedagógus is szakítana erre időt, különösen akkor, amikor saját ügyükről, az úttörő kulturális bemutatóról van szó! <tm) Szerda este a tv előtt Éjszaka is kézbesítendő számol a tavalyi eredményről. Árutermelésben túlteljesítette, de a lakosság szolgáltatásában csak 65 százalékig teljesítette tervét a szövetkezet. Az építőrészleg részben anyaghiány, részben pedig a munka rossz szervezése miatt nem végezte el szolgáltatási tervét — őszintén kimondja az elnök. És hogv az asztalosrészleg miért maradt el, azt is a való élettel indokolja: — Lassan egészen kimegy a divatból a bútorjavítás. Nem érdemes a régit megjavítani, olyan olcsón és kedvezményes feltételek mellett vásárolható az új bútor. S az embereknek van pénzük bútorvásárlásra. Most mi is olcsó, de jó minőségű modern kombinált szoba és és egyéb bútorok készítését tervezzük a lakosság számára. — A megye nyolcvan kisÜnnepélyes megnyitás: április 4-én Az a Vágya Szigetszent- mártonban a lakosságnak, hegy április 4.-ét már az új művelődési otthonban ünnepelhessék. Pásztor Jenő községi vb-elnök úgy nyilatkozott, hogy ez a remény, legalább is részben, valóra válik. Az épület jobbszárnyát, amelyben az előcsarnok, a párt-, a KISZ-, s a tömegszervezetek szobája, valamint a könyvtár, olvasóterem lesz, az építők a kijelölt határidőre átadják. Itt van a gépterem, az igazgatói iroda és a büfé, amelyet a földművesszövetkezet erre az időre megnyit. A főépületben elhelyezett színházterem mikorra készül el, az már teljes egészében nem tőlük, hanem az anyagiaktól függ. Kezdetkor a helyi tanács egymillió forint készpénzzel, illetve hitellel rendelkezett, a lakosság hatvanezer forint értékű társadalmi munkát végzett a földmozgatássaL Ez a pénz már az utolsó fillérig elfogyott, a teljes befejezéshez azonban még négyszázezer forintra van szükség, ezt a megyei tanácstól szeretnék megkapni állami hozzájárulás címén. FŐ A TAKARÉKOSSÁG! A Vöröskcresící fényképpályázala ^ Nem vagyok di- 't/ csekvő ember, de í ilyen nagy újságot f nem lehet elhallgat- $ ni: főigazgató lettem! $ És nem is akármiéi lyen. Takarékosság- $ ügyi. Hogy ilyen % szerv a valóságban nem létezik? Se- £ baj. Fő, hogy az én ^ fantáziámban meg- £ született. Legalább ^ van egy keret, amelyben szemlél- $ tetni tudom, hogy $ egyes helyeken mi- $ ként folyik a takaré- % kosságí harc. Na, $ de rátérek a történet- '/, re. Kezdem azzal, í, hogy bejött hozzám £ Bumbemyák. A költ- 4 ségvetésekkel taka- ? rékoskodó főosztály- ? vezetője így kezdte j, referádáját: í; — Ez aztán sok! ^ ^ — A galgaaljai tanács épületének át- f alakításánál túllép- ^ ték a költségvetési 4 keretet, 4 — Túllépték. \ - Túl. 4 — Az még nem baj, csak ne pocsékoljanak. — De pocsékolnak! — Felvagyok háborodva, kedves Bumbernyák. — Hát még én?! A milliókat egyszerűen kidobálják az ablakon. — Na, de miért? — Mert nem gondolkodnak. A török hódoltság előtt készült épületet először kifestették. Kívülről, belülről... — Ez idáig rendben van, nemde? — $s az, hogy a festés után építették át az irodákat?! — Ilyet tettek? — Ilyet, meg még amolyant is. — Ne mondja ... — De mondom!. Mert az átépítést követő újrafestés után lebontották és átrakatták a cserép- kályhákat. — Fantasztikus. — Ez ??? Az a fantasztikus, hogy miután készen lettek a cserépkályhákkal, a több évszázados épületbe akkor vezették be a központi fűtést. — Szinte hihetetlen ... — Valóság! Mint az is, hogy először lebetonozták az udvart, építettek egy fehér lieramitkoc- kákkal határolt gépkocsiparkolót, s majd amikor ez is készen volt, összetörték és az udvar közepére egy széntárolót építettek. — Kár, nagyon kár... — Bizony nagy a kár. Es ha mindehhez hozzászámítom azt is, hogy az újratata- rozás után most cserélik majd a tető- szerkezetet, akkor látható igazán, mekkora a kár. — Mekkora? — Több millió. — Több millió ? ? ? Es ki ezért a felelős? — Külön vizsgálat kellene a kiderítésére. — Külön vizsgálat?!? Na, de Bumbernyák elvtárs. A külön vizsgálat újabb kiadás. Ezt nem tehetjük! — Hát akkor mit tegyünk, főigazgató elvtárs? — kérdezte töprengve Bumbernyák. És ekkor jöttem én, a takarékosság kérlelhetetlen bajnoka. Szigorú döntésem így hangzott: — Olyat teszünk, hogy a galgaaljaiak azt megemlegetik — csaptam az asztalra, mivel ugyebár éneikül nincs szigor. — írja meg nekik, még egy ilyen eset és máskor meggondoljuk, adunk-e nekik újabb póthitelt... Szikora István Szerdán délután dr. J. Duckworth, a londoni egyetem agrártudományi fakultásának tanára, neves kutató, rövid magyarországi tartózkodása során ellátogatott a gödöllői Agrártudor mányi Egyetemre. A vendéget dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rektora és több munkatársa fogadta. Az ismerkedés feszélyezett perceit hamar felváltotta a szakemberek vitája. Dr. J. Duckworth elmondotta, utazásának célja elsősorban az, hogy megismerkedjen egyetemünk oktatási rendszerével, mert rövidesen szeretnék megreformálni az angol agrármérnökképzést. A londoni egyetem agrártudományi fakultásán a tanulmányi idő jelenleg három év. Egy évfolyam három szemeszterből áll. A közeljövőben szeretnék bevezetni, hogy az egyetemre csak olyan fiatal kerüljön, aki előtte legalább egy évet dolgozott valamelyik farmon vagy gazdaságban. Dr. Magyari András részletesen ismertette a vendégnek az Agrártudományi Egyetem oktatási rendszerét. Elmondotta többek között, hogy a mezőgazdaságtudományi karon a tanulmányi idő négy és fél év, a gépészmérnöki karon pedig öt. Ezután az egyetem különböző tanszékeinek munkáját ismertette. A továbbiakban élénk vita alakult ki az angol kutató és a magyar szakemberek között a szarvasmarha- és sertéstenyésztés különböző útjairól. Dr. Magyari András ismertette a magyar tarka és a kosztromói keresztezésével elért értékes eredményeket, amelyekről az angol kutató nagy elismeréssel nyilatkozott. A véleménycsere során leginkább az lepte meg, hogy a magyar szakemberek mennyire tájékozottak az angol szarvasmarha-tenyésztés legújabb kutatásait, kísérleteit illetően: — Nem tudok önöknek újat mondani a szarvasmarha-tenyésztés új útjairól — tárta szét karjait az angol vendég, amikor a Donald professzor által folytatott legfrissebb angol kutatásokról is pontos értesüléseket kapott az egyetem rektora- 4 tói. Aztán tréfásan így foly- 4 tatta: ^ — Nagyszerű munkatársai 2 vannak itt önnek, rektor úr, 4 ezért azt javasolom, hagyjad itt őket és jöjjön el hoz- ^ zánk legfőhb álattenyésztő- £ nek. á z Amikor megtudta, hogy azj egyetem milyen nagyszerűen 4, felszerelt és nagy területű £ tangazdaságokkal rendelke- 4/ zik (31000 hold) és a ma- f gyár tarka—kosztromói ke- 4 resztezés hasznát tízezer % szarvasmarhán kísérletezhe- f tik ki az egyetem kutatói, ^ az elragadtatás hangján 4y szólt a hallottakról. 4. í — önöknek nagyszerű le- ; hetőségeik vannak! Nekem íj mindössze ötven sertés áll ^ rendelkezésemre az egyetem 4/ gazdaságában a keresztezé- % sek eredményeinek kutatá- ^ sára! 4 y Ha a szarvasmarha-tenyész- ^ tésben nem is tudott újat 4, mondani a neves angol ku- 4/ tató, megszívlelendő jó taná- csókát adott a sertéstenyész- $ téssel kapcsolatban. (A Ion- íj doni egyetemen a sertésne- 4, mesítés a szakterülete.) Hosz- 4/ szán beszélt a fehér hús- ^ sertéstenyésztés fontosságú- 4f ról, majd amikor a ma-( f yar szakemberek elmon- 4 ották, jelenleg milyen aka-J dályai vannak nálunk an- \ nak, hogy minden gazda- 4, Ságban ezt az igényes faj- J tát szaporítsák, az angol í kutató értékes javaslattal f élt. Elmondotta, hogy ad- $ dig is, amíg mindenhol meg-4 teremtjük a fehér hússertés 4 tenyésztésének feltételeit, ke- \ resztezés útján hozzunk lét- (■ re egy kevésbé igényes, de4, elsősorban hústermelő faj- 4, tát. (A fehér hússertés és a^ Landrace keresztezéséből szár-; mazó új fajtát belga, ame-J rikai vagy kanadai fajtával 4 keresztezzük.) A több órás hasznos esz-; mecseré után az angol egye-; térni tanáv megtekintett» az í Agrártudományi Egyetem \ több tanszékét, majd ellátó- 4, gatott az egyetem mellett J működő hízékonyságvizsgáló 4 állomásra is. ______i Ez ekben a napokban tartják megyeszerte a kisipari termelőszövetkezetek mérlegzáró közgyűlésüket és adnak számot a múlt esztendő eredményeiről. Már csak ezért is ünnepet jelent számukra a közgyűlés, de az ideit még ünnepélyesebbé teszi az, hogy első ízben kapnak törzsgárdajelvényt a kollektívában ddlgozó kisiparosok. A Kemence és Vidéke Vegyes Ktsz közgyűlésén Bodros János elnök tíz tagnak nyújtotta át a tíz-, s tizenhatnak az ötéves törzsgárdajelvényt. Igaz kicsit elkésve, mert a szövetkezet ezelőtt 13 évvel alakult és azóta dolgozik. Csakhogy hamarabb ilyen kitüntetés nem járt a ktsz-tagoknak. Bodros elnök és a helyettese, Hinel Pál, meg Hiró Vilmos főkönyvelő mellére több más alapítótaggal együtt került a tízéves munkát bizonyító jelvény, de két egészen fiatal ember szintén ilyennel büszkélkedhet. A szövetkezetben tanulták ki a szakmát és azóta megszakítás rtélkül dolgoznak a ktsz-ben. Három, immár nyugdíjba vonult alapító tag is bekerült a törzsgárdába. Közülük a hetvenedik tavasza elé néző, ezüst hajú Gyö- rik István még ma sem pihen, mert Balassagyarmattól Vácig ő az egyetlen szíjgyártó mester, el kell tehát végezze a szakmájába vágó munkát. A széksorokban 83 tag. Idős emberek, akiknek hajdanán még a majsztram cím járt ki, mellettük középkorúak, akiket már mester úrnak címeztek valaha, de feltűnően sok a fiatalember. Nemcsak férfi, számos fiatalasszony, lány is. Az utánpótlás szemlátomást jó ebben a kisipari termelőszövetkezetben. Tagjai közül pontosan 13 már a szövetkezet neveltje, itt töltötték a tanulóidőt, szabadultak fel és dolgoznak azóta is. Most öt tanulót nevel, ősztől pedig még többet a ktsz. Az általános iskolát idén végzőkből sok a jelentkező. De nemcsak a fiatalokra, az idősebb nemzedékre is épp oly vonzó a közös munkának ez a már újnak nem nevezhető, mégsem régi formája. Ez a közgyűlés is igennel döntött egy kőművesmester ügyében, aki most kérte felvételét a ktsz-be. Az elnöki emelvényen, amit az asztalosrészleg, egyik kiürített nagy helyiségében deszkából ácsoltak össze, ott ül Pro- vics Ilona, a járási pártbizottság titkára és Bartha Antal járási tanácselnök is, mialatt Bodros János ktsz-elnök beMit mutat a mérleg a kemenceiktsz-ben? Aw. első 26 törzsgárdista — 880 ezer forípt tiszta nyereség ipari szövetkezete között a ve- csésivel egvütt a kemencei végzett a legjobban. Viszont, hogy a kettő közül melyik a jobb, azt nehéz lenne megmondani, mert alig hajszálnyi köztük a különbség — állapítja meg felszólalásában Hangyád András, a Pest megyei KISZÖV képviseletében. A ktsz múlt évi tiszta nyeresége 888 000 forint. Tagjai részt kapnak szorgalmas, jő munkájuk eredményéből. Mindegyikük csaknem kéthavi, pontosan 47 és fél napi jövedelmének megfelelő összeget. A legkisebb nyereségrészesedés 1600, a legnagyobb mintegy 4300 forint. Ezek után képzelhető, hogy a mérlegzáró közgyűlést követő közös vacsorát milyen jó hangulatban költötte el Kemence és vidéke, a fél szobi járás községeinek iparossága.-y -e Hiró Vilmos könyvelőnek Bodros János elnök átnyújtja az első törzsgárdajelvényt (Gábor felv.) ísérleteageuink, üdsérle- JV tezgetünk ... Csakhogy csekély sikerrel. Csizmarek Mátyás szerda este bemutatott tv-filmje legalábbis ezt bizonyítja. Mert vajon mi kötötte le a nézőt hatvan percig? Tudott-e valaki őszintén aggódni a feladott expresszlevél sorsáért? Vagy: nem ásítoztunk-e a bürokrata postatisztviselő pedantériáján — a szerepbe Márkus László igyekezett „lelket önteni”, nem rajta múlt, hogy hasztalan —, és egyáltalán a film mesterkélt bonyodalmain? Gobbi Hilda emelkedett ki a szereplők közül, alakítása telitalálat volt. A szerző bizonyára nem a postai bürokráciát óhajtotta kipellengérezni. Más tanulságot azonban — jobb híján — nem vonhatunk le a filmből, mint azt: ha egy levél fontos, gondoljuk meg kétszer is, amíg feladjuk. Avagy: hiába bízunk Nádast Myrtillre és Garas Dezsőre ©gy-egy papírízű főszerepet, hiába tesszük próbára Bán Róbert rendezőt, ettől még a siker korántsem biztos. A nézőt azért mégis elgondolkoztatta a tv-film. Joggal töprengett azon, vajon az íróasztalfiókok mélyén nem akad-e ennél jobb szórakoztatóbb alkotás? Vágj talán a tv dramaturgiájí kénytelen-kelletlen beéri az zal, amit kínálnak? A piackutatás nemcsak a kereskedelemben vált be. Néha a szerzők vagy a müvek fel-j derítése sem ártana. Gy. D. $ í Rendezetlen valóság sokkalta általánosabb, mintsem hittük volna. Kíváncsian várjuk a riportsorozat folytatását. Annyit azonban máris meg- jegyzünk, hogy a spontán" riportfilm korántsem hai olyannak, mint amilyennek szánták. A szereplőket ugyanis — enyhén szólva — szerencsétlenül választották meg. Jobbára céltalanul élő, tisztázatlan világnézetű fiatalok tűntek fel a kamera előtt. Ezzel aláhúzták talán a rendező elképzelését? Vajon csak negatív válaszokra voltunk kíváncsiak? Ha nem, akkor legalább ennyi szabatosan fogalmazó és tisztul- tabb felfogású fiatal kerülhetett volna premier planba. A statisztika így sem rosz- szabbodna ... n ényi Tamás és Mátray A Mihály nagy fába vágták a fejszéjüket. Fiatalokat szólaltattak meg, 17 és 24 év közötti lányokat, fiúkat. Őszinte választ vártak és hogy ez nem mindig sikerült, abban a kérdések is ludasak. Egy riportsorozat első részéből nem szabad mélyre ható következtetéseket levonni. Mindenesetre érdeklődéssel hallgattuk a vallomásokat kedvenc költőkről, írókról, életcélokról és a szabad idő felhasználásának különböző formáiról. Megerősödött hitünk: a mai fiatalság értékesebb annál, hogysem elfogadjuk az általánosító, rossz véleményeket. Ugyanakkor meggyőződhettünk arról is, hogy felületességük, sajnos, díjak odaítéléséről a Magyar Fotóművészek Szövetsége dönt majd. A színes fényképekkel pályázók első díja 1000, a második díj 800, a harmadik 600 forint. A fekete-fehér másolatokkal pályázók között egy 800 forintos első, két 600 forintos második és három 400 forintos harmadik díjai osztanak ki. A legjobb képeket az országos véradó konferencia alkalmából kiállítják. (MTI) A Magyar Vöröskereszt, az Országos Vértranszfúziós Szolgálat és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének fotoklubja pályázatot hirdet véradást vagy vérátömlesztést ábrázoló, illetőleg ezzel kapcsolatos témájú fényképekre. A pályázaton 30x40 centi- méteres fekete-fehér vagy színes másolatokkal lehet részt venni. A pályamunkákat június 1-ig kell beküldeni az Aesculap fotoklub címére (Bu- i dapest, V., Nádor utca 32.) A
