Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

A régi és az új Görögország PEST MEGYEI HÍRLAP VHI. ÉVFOLYAM. 34. SZÁM 1964. FEBRUÁR 11. KEDD írta: ifj. Rácz József II. Százezer forintot kap a földművesszövetkezet tagsága Folyik a vásárlási és értékesífésj részesedés számfejtése a földművesszövetkezet központjában Közel egy hónapja meg­jelent a közérdekű értesítés, amely felhívja az érdekelt földművesszövetkezeti tagság figyelmét arra, hogy vásár­lási könyvét ki-ki adja le a földművesszövetkezeti köz­pontban. A fennálló rendel­kezések értelmében a földmű­vesszövetkezetek egy bizo­nyos összeget tartalékolnak, amit vásárlási és értékesí­tési. visszatérítés címén fi­zetnek ki a tagságnak. Koroknay Lajosné, főköny­velő így tájékoztatott: — A Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezetnek ötezeröt­száz tagja . van. Majdnem pontosan ennyi család él a városban, s ebből > logikusan következik az, hogy szinte minden családban van szövetkezeti tag. Minden földművesszövetkeze­ti tag ötven forintos rész­jeggyel lép be hozzánk és a részjeggyel egyidőben vá­sárlási könyvet kap. Ezt a könyvet minden esztendőben bekérjük számfejtésre, s a bejegyzések alapján állapít­juk meg, hogy a tagot mi­lyen mértékű visszatérítés illeti meg. A vásárlási könyv névre szól és természetesen szövetkezetünk bélyegzőjével is el van látva. — A tagság különben is élénken részt vesz szövet­kezetünk életében. A tíz-ti- zenkétmilliós vagyonnal ren­delkező szövetkezet közgyű­lésein részt vesz a tagság, küldötteket választanak a ta­gok és közülük kerül ki a választott vezetőség. Nehéz lenne pontosan meghatároz­ni a szövetkezet fejlődését, hiszen 1949-ben maroknyi lelkes társaság alapította és csakhamar átvette a Han- gya egész bolthálózatát. — A tagságot természete­sen leginkább az érdekli, hogy a visszatérítés során mennyi pénzt kap és mi­mindent fog ezen vásárolni. — Szemléltetésül talán el­mondom — folytatja a tá­jékoztatást Koroknay Lajos­né —, hpgy a múlt évben százkétezer forintot "fizettünk ki vásárlási és értékesítési visszatérítés címén. Minden forintra ponto­san tizennégy fillért fi­zettünk ki. Ilyenformán a kifizetett ösz- szeg teljesen a vásárlástól és értékesítéstől függ. Akadnak szerény száz-kétszáz forintos összegek. , Nem ritka azon­ban, hogy valakinek tizenöt­húszezer forintos vásárlás után számfejtjük a visszaté­rítést. Eddigi gyakorlatom­ban a legmagasabb összeg, amit a vásárlási könyvben összesítettünk, ötvenezer fo­rint volt. Ha jól emlékszem, a tag jelentős mennyiségű baromfit, különösen pulykát nevelt és azokat nálunk ér­tékesítette. — Valamivel szerényebb összeg, amit tagjaink a rész­jegyek után kapnak. A kialakult gyakorlat szerint minden részjegy­re hét százalékot fize­tünk, Befejezésül megjegyzi, hogy szívesen venné, ha a lap­ban napvilágot látna, az a megjegyzés, hogy egy ki­csit több frisseséget kér a földművesszövetkezet admi­nisztrációja a tagságtól. A múlt évben mintegy kétezer- ötszáz vásárlási könyvet be­hoztak február elejére a ta­gok. Jelenleg alig ezer vá­sárlási könyvet vettek át. munkájukat nagyban segítené, ha minél előbb lezárhatnák a könyvek átvételét. — R — — A faáru és dohányzó- cikkgyártó vállalat most ké­szíti a modern, kilenc dara­bos ..Kőrös” hálószobabútor prototípusát, amelyet a ta­vaszi nemzetközi kiállításon fognák bemutatni. — 96 férőhelyes borjúne­velő. A Szabadság Termelő- szövetkezet feketei üzem­egységében 96 férőhelyes mesterséges borjúnevelőt épí­tenek ez év során. — A város általános is­koláiban és napközi ottho­naiban összesen százötvenöt pedagógus működik. — 213 mosógépet értéke­sített 1963-ban a KERAVILL szaküzlet. — Napi X hektoliter tej. A tejbolt naponta közel 8 hektoliter tejet ad el vá­sárlóinak. Szombati napokon ez a mennyiség majdnem megduplázódik, mintegy 14 hektoliter tejet vásárolnak meg. I — Botrányosan viselkedett nyilvános helyen Sánta Fe­renc (Bálvány u. 34.). akit löt) forintra bírságolt a rendőr­ség szabálysértési hatósága. AZ ELET este 8 óra után kezdődik Athénban. Kora dél­után a város kihalt. A délelőtt 9-től 2-ig és délután 5—8-ig tartó munkaidőnek vége, a nagy hőség pedig ekkor csök­ken. Igazi világvárosi hangu­lat, villogó színes neonokkal, mozikkal, színházakkal, éjsza­kai klubokkal, szórakozóhe- l3'ekkel és sok külföldivel, akik részére pénzért minden eladó. A mozikban égy-két jó film kivételével tucatdarabok. Meglepetés volt számunkra, hogy itt, ahol évezredes kul­túra és művészet van, ma nincs komoly képzőművészeti élet. A mát a szélsőséges absztrakt uralmával csak né­hány állandó kiállítási helyi­ség képviseli. Annál értéke­sebb a régi görög művészeti anyag, melynek gazdagsága minden képzeletet felülmúl. Még ma is a tengerből, ásatá­sokkal további értékes művek kerülnek elő. A görögök nagy része ma is a múltból vázákat, szobrokat, cheológiai csodáltunk, A HOSSZÉ ELET TITKA: a mértékletesség SPORT Új edző a Kinizsi labdarúgó szakosztályában A Kinizsi labdarúgó-szak­osztályának az év elején több személyi problémája volt. Ezek közül a szakosz­tályelnök kérdése Leskó Lássfii személyével már ja­nuárban megoldódott. Most el dőlt a másik nehéz kér­dés is: aiz edző személyé­nek kérdése. Ezenkívül re­mény van az utánpótlás ne­velése jobb és nagyobb le­hetőségének. mert valószínű, hogy az egyesület panaszát kedvezően elintézik és a tartalékgárda (II- és az ifi) nem a járásba, hanem egy osztállyal feljebb, a területi osoportha nyer beosztást. Az új edző Fazekas Lász­ló. Mint labdarúgó, a Szol­noki MÁV NB Il-es csapa­tának volt a fedezet játé­kosa. Az Országos Vasutas válogatottnak állandó tagja volt, ezenkívül szerepelt több válogatottban és a B-váio- gatottban is. Edzői pálya­futását Szolnokon kezdte. Edző&ködött a Szolnoki Ki­nizsiméi és a ltonvédnál, a Törökszentmiklósi Fáklyánál, a legtöbbet a Szolnoki MÁV- nál. Nyilatkoznia szerint öröm­mel és komoly programmal jött Nagykőrösre. Egyelőre ismerkedik a csapattal és a játékosokkal. A tornatermi alapozó edzé­sek befejeződitek, ezeket Medve lAszló és Molnár Ferenc testnevelő tanárok nagy szakszerűséggel, a cél­nak megfelelően vezették. Február 7-én átvette a csa­patot és megkezdődött a fel­készítés második szakasza a szabadban. Ez körülbelül há­lom hétig tart. A formába hozás már belenyúlik a baj­noki idénybe, amely március 15-én indul. A három első mérkőzés igen nehéznek ígér­kezik (KTE, Martfű, Hód­mezővásárhely), de addig minden szerdán és vasárnap edzömérközést játszik a csa­pat és szerepelni fog a Nép­köztársasági Kupában is. Reméli, hogy komoly felké­szüléssel ütőképes, jó közép­csapatot fog tudni kialakí­tani, amelyben igazi, kollek­tív baráti szellem uralkodik. Sikeres munkájához feltétle­nül szükséges a játékosok szorgalmas, odaadó munkája, önzetlen, sportszerű magatar­tása és a vezetőség támoga­tása. Nemesük a nagyok, dg az ifik is megkezdik a fel­készülést, M. Kiss József edző irányításával. 11-én kedd dél­után 3 órakor lesz az első ed­zés. P. S. f iibos Elek bácsit olyan kö­rülmények között talál­tam, amilyent jó szívvel kí­vánok minden nyugdíjasnak, aki már ledolgozta a maga, porcióját! Gyönyörű, • gondo­zott, tiszta lakás, meleg szo­ba, duruzsol a kályha, halkan muzsikál a rádió. És ehhez a sok gyönyörűség­hez még'azt is hozzáfűzte a nyolcvankilenc éves Elek bá­csi, . hogy többszörös az örö­me, mert együtt Van a gyere­keivel, unokáival, akik mér­hetetlen szeretik. — Bizony annak több, mint hetven esztendeje, hogy hibá­st Lajosnál kitanultam a mes­terséget. így volt ez már ak­kor is, ho-gy iparos ember, pláne céhmester, nem is ad­hatja másra a fiait, mint “ipa­rosnak. Kicsi, gyönge tartású legényke voltam, a' jó apám­tól nem vehettem át a ráve­rő kalapácsot, hát elszerződ­tem szíjgyártónak. Amikor megkaptam a segédlevelet, az akkori idők szerint vándorút­ra indultam. Tíz év alatt jár­tam Makón, Debrecenben, be­barangoltam Erdélyt, voltam Tatabányán, Pesten, meg a felejthetetlen emlékű deák- városban, Nagyenyeden. Per­sze az én fatornyos városomat semmi sem pótolta, 1903-ban hazakeveredtem, Önálló lettem és kerek ötven esztendőn ke­reteiül voltam kisiparos. — Nehogy azt higgye, hogy valami nagyon fényes dolgom volt. A garasért nagyon meg kellett szolgálni és- a gondok se nagyon kerülgették el az embert. Én tartottam öregsé­gében kedve« szüléimét, én ápoltam és temettem is el őket. Három asszony és két család koporsóját kísértem ki a temetőbe és bizony sokszor úgy voltam, hogy már nem megy tovább. — Mindig tudtam, mennyi az elég. Megettem a jó falatokat, de mértékkel. Az ízes ebéd vagy vacsora után lecsúszott a kisfröccs vagy a pohár bo­rocska. De italosán soha "senki se látott. Pedig én is szeret­tem mulatni. Csakhogy mód­jával! (—si) él. Azokat a szép domborműveket, melyeket az ár­múzeumban meg- rettenetes utánza­tok formájában viszontláttuk az üzletekben és bazárokban. A régi kereskedőszellem a mai görögökben is él, rettene­tes bőbeszédűséggel és szí­vóssággal tudják az értékte­len holmit az emlékeket vá­sárló külföldiekre ráerőszakol­ni. Egy alkalommal mi is csak heves vitatkozás után tudtunk egy árustól megszabadulni, aki hosszú úton követett ben­nünket. A görög faj általában véve szép, de ma már csak elvétve" látni klasszikus gö­rög profilt. ALIG ismertük meg a vá­rost, máris utaznunk kellett Flórinába, Észak-Görögor- szágba. A különbség távolság­ban néhány száz kilométer, hőmérsékletben pedig leg­alább mínusz 20 fok. Az utunk Thessalonikin keresztül veze­tett, igen viszontagságos volt, hiszen a második vonattal mentünk, amely a hóakadá­lyokon keresztül jutott. A két­lapos út a hegyek között, ahol alagutak és viaduktok válto­gatták egymást — szép volt, de sajnos egy részét fűtetlen kocsiban, állva tettük meg. így megérkezésünk öröm volt* nekem meg felejthetetlen él­mény, hiszen akkor és ott tudtam meg, hogy itthon egészséges fiam született. Fiorina csendes, nyugodt határszéli kisváros, jellegzetes öszvérkaravánokkal és embe­rekkel. Kedves, barátságos fo­gadtatásunk feledtette velünk a viszontagságos utat. Az élet nehéz itt a nagy kiterjedésű, kopár, terméketlen hegyvidé­ken. Nemcsak az emberekkel, hanem nemzeti ételeikkel is megismerkedtünk, melyek bi­zony gyomrunkat sokszor pró­bára tették. Ettünk sajtos le­vest, fenyőtűkkel ízesített hagymaszószt, birkabélbe csa­vart sült birkabelsőséget és még néhány ínyencséget, me­lyek utóhatását kár lenne részletezni. SZÍVESEN emlékezünk a spártai életű és jellemű főkor­mányzóra — aki személyesen irányította a behavazott falu­nak gyógyszer- és élelmiszer­ellátását, aki hóakadályokon keresztül harckocsit küldött egy vajúdó asszony kórházba szállításához — a fiatal, ha­zánkban tanult állatorvosra és a többiekre. Rövid, kétnapos tartózkodás után utaztunk vissza Athén­ba, majd néhány nap múlva haza. Az idő elrohant, mégis mennyi mindent nem láttunk! Patras, Paros, Rhodos, Delphi,- Olympia, Korinthos ismeretle­nek maradtak előttünk, hiszen rűunkánik sok időt lekötött, de amit lehetőségünk engedett, azt megnéztük és szép emlék­ké vált. (Vége) Képes beszámoló a sportiskoláról Megindulása idején sokat beszéltünk a sportiskola fel­adatairól. Azóta működését megkezdte és hétről hétre gya­rapszik az oda járó fiatalok sportbeli tudása. A kosárlabdázók .edzésére érkeztünk a gimnázium tor­natermébe. Mint Molnár Fe­renc, az edzés vezető tanára tájékoztat, bennünket, huszon­négy fiú és lány jár erre a vá­ros valamennyi általános is­kolájából. Hetenként három­szor van kosárlabda-foglalko­zás. A sportiskola célja a vá­ros spoil utánpótlásának biz­tosítása. Esetenként, például a kosárlabdánál, nem az a jö­vőbeni cél, hogy a most ko­sarazok csak ezt a sportágat űzzék. Elsősorban a testi adott­is.í TÁNCZOS megsimogatta az .állát. — Legjobbkor álltak meg. Labdariigópályát építünk. A fotós már bontotta ki tokjából a gépet. Kutató sze­mekkel nézett erre-arra. Persze, kereste a megfelelő anyagot. Közben a srácok letették a szerszámot és közelebb duródtaík, de közelebb óva- leadott Boihus bácsi és Bárá­nyé Eszti is. A riporter kíváncsian vár­ta a folytatást. Kezében megvillant a golyós toll. — Eddig a termelőszövet­kezetben nem sokat törőd­tünk a fiatalság sportolásá­val. Belátom, hogy ez hely­telen volt. — És mi adta az ötletet ahhoz, hogy most nekifog­janak a pályaépítésnek? Tánczos egyenes ember volt. Eszeágában sem volt az, hogy a kezdeményezés érdemét elvegye a srácoktól. — Ezek a fiúk burgonya- bogár-irtáson voltak nálunk. Gyönyörűen dolgoztak és megnyerték a városi tanács mezőgazdasági osztályának jutalmát, egy remek futball- labdát. Amikor vége lett a tanévnek, a fiúkat meghív­tuk két hétre a gazdaságba, Barsószédésre, meg egyébre. Rossi Károly: Futball-labda a krumpliföldön 24. rész De különben mondják ők el. ök jobban tudják, hogy ho­gyan került sor a pályaépí­tésre. A RIPORTER körülnézett. Gyorsan megszimatolta a szenzációt. Sorra vette te­kintetével a fiúkat. — No, srácok! Ki hajlan­dó az újságnak nyilatkozni? Aki a legokosabban el tudja mondani a dolgot, az vállal­kozzon. Négyen is tuszkolták Bre- nyót. — Eredj! Te vagy az osz­tályelső. — Megnyertük a labdát. Évzáró után kijöttünk a tsz- be. Már első nap a munka után nem találták a fiúk he­lyüket. Hiányzott a foci. El­határoztuk, hogy kihozzuk a labdát az iskolától. Utóvég- re is mi nyertük. Úgy is lett. 1 hát a kedv meg a labda kevés volt. Pálya is kellett, így jutottunk arra a gon,dó- latra, hogy pályát kellene énHeni: Persze mi csak olyan ideiglenes vacakra gondoltunk, ami nekünk kel­lett volna. Addig, amíg itt dolgozunk a tsz-ben. De úgy látszik, nem úgy lesz. Most már sokan segítenek és ami­lyen lelkesedést tapaszta­lunk, biztos, hogy meg fog­ják alakítani a Béke la bda - rúgócsapatát. — És ki lesz az elnök? Jumbó elbőgte magát. — Bohus bácsi! — Szabadna erri pillanat­ra a leendő elnököt? — ke­reste tekintetével Bohust az újságíró. — Kérem, én csak egysze­rű brigádvezető vagyok. — AZ NEM BAJ! De azért lehet a tsz sportkörének az elnöke. Kedves Bohus bácsi, mondja el nekünk néhány szóban azt, hogyan akarja összehozni a sportegyesüle­tet és ezen belül a csapatot. — Fogalmam sincsen róla. — Maga csak azt mondja el. ami igaz. Ami nem igaz, azt majd hozzáteszem én. — Hát azt láttam, hogy ezek a srácok nagyon akar­jálc. Sajnáltam őtkét és azt mondtam, hogy csinálják, no. Még segítünk is abban, amiben lehet. Bejártuk a te­rületet. A mi tsz-ünkben nem találtunk olyan helyet, ami megfelelt volna. Vélet­lenül erre kanyarodtunk és a tanító út felhívta a figyel­münket arra, hogy ez a te­rület nagyon jó lenne a pá­lya céljára. Igen ám! Csak­hogy ez nem a Békéé, ha­nem a Törekvésé. A fiúk nem sokat teketóriáztak és elszaladtak a Törekvés elnö­kéhez. MOTORCSATTOGÁS za­varta meg a riporter jegyez- getését. A dülőn piros Pan­nónia fordult let és a pálya sarkánál állt meg. Kenyeres, a Törekvés elnöke jött köze­lebb a csoporthoz. — Hallottam, hogy már készül is a pálya. Vécsei kar on fogta az elnö­köt és odakísérte a riporte­rekhez. — Éppen a. legjobbkor jött, elnök elvtárs! Bemuta­tom az elvtársaknak a Tö­rekvés Tsz elnökét. Kézfogás után az újság­író már darálta is a szót. — A gyerekek elmond­ták. hogy önhöz fordultak a terület ügyében. (Folytatjuk) Labdavezetés törökülésben (Godány felv.) ságok, a sportkészség kifej­lesztésére fordítanak gondot. A fiúk és lányok nagyon lelkesen, lelkiismeretesen jár­nak a foglalkozásokra. —B— — Készülődés a tavaszra. A Szabadság Termelőszövet­kezetben jó ütemben halad a mezőgazdasági érőgépek ja­vítása, hogy a tavaszi mun­kák idején ne legyen erre gond. — Az élelmiszeripari szak- középiskolának százhatvan fé­rőhelyes leány- és fiúkollé­giuma van. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: I-Ioreos József és Ud- vardi Rozália ' leánya* Sára. Fe.i- szés-Tóth László és Feiner Róza fia: István. Gerecze József és Róka Erzsébet fia: Tibor. Juhász Mihály és Paoo Ilona Franciska fia: Tibor. Győri József és Kádai rerézia leánya: Terézia Aranka. Ba,°i Imre és Podmaneczki Ilona fia: Imre. Vincze Piroska fia: János1. Névadó ünnepség: Gazdag Ru­dolf és Csorba Franciska fia: Rudolf János. Házasságot kötöttek: Fokti Amb­rus Nagy Irén. Elhunytak: Kőházi Ferencné gyöngyösi Zsófia 72 éves. Bato- lai Józsefné Ad ám Mária 81 éves [>uzts Gerzson 78 éves. Vörös Ár­iád 76 éves, Hajdú László 45 íves.

Next

/
Thumbnails
Contents