Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

■ 1964. FEBRUÁR XI. KEDD «erei vJtírttm .t Tízmillió forint bevételből ötöt a kertészet adott lárszámadás a kakucsi Lenin Tsz-ben Filmszerűen peregnek az események Kakucson ... Szombaton még áz állat- gondozók is korán végeztek az etetéssel, hogy ők is je­len legyenek a nagy esemé­nyen: a Lenin Tsz zár szám­adó közgyűlésén. A négyéves fiatal gazdaság jól zárta a tavalyi évet. A 3342 holdon gazdálkodó 406 tsz-gazda most összegezi a munka ered­ményét. Nyílnak a kiskapuk, ün­neplőruhába öltözött asszo­nyok és férfiak lépnek ki rajtuk. A februári hideg szél se zavarja őket, cso­portokba verődve az iskolá­ba tartanak, ahol a köz­gyűlés lesz. Jogos büszkeség A tsz-székház konyhájá­ban asszonyok tisztítják a krumplit, szeletelik a húst, a kondérban már fő az íz­letes pörkölt — készül a zárszámadási lakoma. A lá­nyok az új báliruhákat pró­bálgatják a tükör előtt, mert estére bállal zárják az egész­napos ünnepi programot. Az iskola nagytermében Kuli Imre, a tsz elnöke is­merteti a vezetőség beszá­molóját. Egymás után so­rolja fel, hogy hány, lova, tehene, disznaja, juha van a tsz-nek, hogyan alakult a jószágállomány száma, meny­nyi húst, tejet, gabonát, bur­gonyát, répát adtak el az államnak. Amikor a kerté­szet eredményeinek felsoro­lásához ér, egy kicsit felemeli a hangját Ez a büszkeség jo­gos, hiszen a kakucsi Lenin tagsága a megyében ker­tészkedő tsz-ek közül az egyik legjobb — a tízmilliós összbevételből ötmilliót a'ker­tészet jövedelmezett Pedig a kertészet mindössze 240 hold — a 3342 holdnak csak 7—8 százaléka. 60 vagon újbur­gonyát, 90 vagon zöldpapri­kát, 23 vagon karfiolt 50 vagem káposztát adtak el, s nem kis tételben, piacon, hanem az egészét, a Műid­nek. Az össztermés 95,1 szá­zalékát áz államnak adták el, s így nem csoda, hogy áruértékesítési tervüket 128 százalékra teljesítették. — A tavalyi év is meg­győzött bennünket arról, hogy biztonságosabban akkor termelhetünk, ha az állami és szövetkezeti termeltető vállalatokkal idejében leszer­ződünk. A jövőben sem kí­vánunk semmilyen magán­standot, vagy piaci helyet lé­tesíteni — mondotta a tag­ság helyeslése közben Kuli Imre elnök — áruinkat a MÉK útján értékesítjük. Mi már ténylegesen nagyüzemi formában termelünk és nagy­is értékesítjük áru­üzemileg inkát. „Meglaniiliuk szeretni a tsz-t“ — Négy évvel ezelőtt még azt se tudtuk, mi a nagy­üzemi gazdálkodás, járatla­nok, tapasztalatlanok vol­tunk. Közülünk sokan ide­genkedtek a közöstől, s mára megtanultuk a nagyüzemi gazdálkodást, megtanultuk be­csülni, szeretni a tsz-t. Négy évvel ezelőtt a tsz-nek nem volt semmi közös alapja, ma már, főleg a magunk ere­jéből, tízmillió forint tiszta vagyont mondhatunk a ma­gunkénak, amely minden­féle tartozástól mentes. Az elnöki beszámoló után Buvári József főkönyvelő is­merteti a mérleget. A mérleg jót mutat. A tagok személyes jövedelmére ötmillió forintot fordítanak. Egy munkaegy­ség értéke 38 forint, a terve­zett 37 forinttal szemben. Az egy tagra jutó évi jövedelem — a földjáradékkal együtt — a tavalyi 13 700 forinttal szemben 14 953 forint. A tsz tiszta vagyona 1963. január 1- én 5956 ezer forint volt, most a kilenc és félmillió forintot is meghaladja, vagyis három­millió 630 ezer forint a növe­kedés. A beszámolók után jutalma­zás következne. Pénzjutalom­ban részesül a többi között Erős Pál, Cserpák József, Kancsák Jakabné. Surman Mária. A közgyűlés már régen SZIGETSZENTMIKLtíS 700 ÉVES Rét évvel ezelőtt beszámol- Hol legeltek Árpád fejedelem lovai ? — IV. Béla adományozó levele — Mit írt a névtelen jegyző? AZ ÚJS Sokáig váratott magára Beszélgetés a A gödöllői Ganz Árammérő- gyár egyik szobájában Peredi főkonstruktőrt faggatjuk egy régóta várt — újszülöttről. — Itt van? — Itt hát! Előttünk, az asz­talon l&$£iffit[őzik a^,új áram­fogyasztás-mérő. Jól mutat, ennyi azonnal megállapítható. De mit lát mindebben a hoz­záértő? — Hatvanegy januárban ér­kezett hozzánk a DE egyfá­zisú mérő létrehozásának gon­dolata. — Hatvanegybe n?l — Egy esztendő a tervezés, a kísérletek. Egy esztendő a sok milliós szerszámpark meg­születése. Hatvanhárom őszén elkezdtük az első, nullszéria gyártását Ezt követik a hely­reigazítások. Év közepén in­dítjuk a várt nagyszériát... — Nagy idő. Nagyon nagy idő. Még akkor is, ha más gyárakban ugyancsak találunk 4964. FEBRUÁR, MEZŐGAZDASÁGI KÖNWHÓNAP! NÖVÉNY- ÉS GYOMÖLCSTERMELÉS1 VALAMINT Állattenyésztési szakkönyvek GAZDAG VÁLASZTÉKA A FÖLDMÖVESSZÖVETKEIETBEN véget ért, jó délutánba hajlik az idő, de a vezetők, a tagok és a meghívott vendégek egy része még mindig együtt Ül Már elfogyasztották a jó ízle­tes ebédet is, a pohárazgatás járja. A jó eredményekre és a jövő reményekre koccantani kelL S mint ilyenkor szokás, tréfálkoznak az emberek. Versenytársak Itt van a szomszédos Már­cius 21 Tsz párttitkára, HeUk János és Krizsán József, az el­nökhelyettes, őket „húzzák“ a kakuesiak, különösen azért, mert Perényi Pista bácsi, az inárcsi Március 21. elnöke, nem jött át a kakuesiak zár­számadására. Az-inárcsi Már­cius 21. is kertészkedő tsz, a jövő héten tartja a zárszám­adást. Különben a két tsz örök versenytárs. Az idén vajon melyik lesz a győztes? A ka- kucsiak bíznak, hogy -ők, az osztás után még felesleges pénzük is maradt, mintegy háromszázezer forint, s ha kell — kölcsönadják az inár- csiaknak. Veresedik is az inárcsi párttitkár és tiltako­zik, hogy hát nem azért nem jött az elnök, mert irigyelné a kakuesiak sikereit, meg az­tán nekik is meglesz a számí­tásuk, csak várjanak jövő hé­tig, még nem dőlt el a ver­seny ... A mozgalmas napot, vidám, farsangi bállal zárták a fcaku- csiak. Gáli Sándor ZÜLÖTT — Jobb, mint az elődök főkonstruktőrrel egy csokorra való, hasonló maratoni esetet — Nézze csak! Három, iga­zán fiatal mérnök volt a lelke és bonyolítója. Két-három esz­tendeje léptek ki az egyetemi padsofpkból. Nem lehet egy kalSp: túl vénfii tíz-, húszéves gyakorlatú öreg rókákkal. Ennek ellenére van mit di­csérni az együttesen. — Csakugyan, nézzük a napfényes oldalt. — Átestünk a próbagyár­tás, a nullszéria kritikus nap­jain. Kiderült, hogy csak ap­ró változtatásokat kell végez­ni a szériamunka kedvéért. Azelőtt ez.,, szóval nagy do­log... Nem jut el a pontig. Nem baj, magam is leírhatom a mondat másik felét: azelőtt sokkal nehezebben ment. Ez, meg az nem egyezett. Újból nekiülni,.. idő-pénz... idő- pénz ... — Jó jel! De most már maradjunk az örülni valóknál! — Az új mérő azzal startolt, hogy olcsóbb legyen. ' — És maradtak a régiben? — Szó sincs róla! A célt el­értük, s a nyereséget ráköl­töttek. — Nem értem. — A legjobb anyagokat vá- sái jltuk és használtuk fel hozzá. Ha nem is kerül keve­sebbe, de sokkal jobb lett és tartósabb! Ez már piacpoli­tika. — Mit írhatunk még a ja­vára? — Egy és háromnegyed ki­ló helyett másfél kilós lett. A tévedés, pontatlan mérés le­hetőségét négy és félről két százalékra csökkentettük. Minden fogyasztó értékeli ezt, ha a számlafizetésre gondol. Végül az új óra hatszoros túl­terhelést is elbír.., — Mindezt kívánságként, vagy tapasztalatként jegyez­hetem? — Múlt időben. A próbák meglepően jó képet mutatnak az újszülöttről... Csak ne tartott volna any- nyi ideig a vajúdás, (t gyj Budapesten ülésezik az Intervízió Az Intervízió tanácsa feb­ruár 25—28. között Budapes­ten tartja rendes ülését. Ezen a tanácskozáson állapítják meg az 1964-es év második negyedének Intervízió csere­programját (MTI) tunk olvasóinknak Csiba Jo­lán szí getszentmifclósi peda­gógusnő kezdemény ezésérőL Utánajárt, mi igaz a község múltjával kapcsolatos legen­dákból. Sok időt töltött az Or­szágos Levéltárban, majd a Pest megyei Levéltárban, ki­kutatta a község múltját. Elő­adásokat tartott a levéltári adatok alapján, majd miután Szigetszen tmi klós környéke igen. gazdag bronzkori és még régebbi, őskori leletekben, honismereti szaikkört alakítot­tak, s hozzáláttak az előkerült leletek rendezéséhez, újabb adatok gyűjtéséhez, majd helytörténeti kiállítást ren­deztek. Szigetezemtmáklóson azóta nemes szenvedéllyé vált a ré­gészkedés, a helytörténeti ku­tatás. A szenvedély igen sok ; hívet hódított a község lakos­ságának szinte minden rétegé­ből. Erre a több éves lelkes munkára teszi fel a koronát az idei nagy programsorozat: a község 700 éves fennálásának megünneplése. Az előkerüli adatok szeririt ugyanis Szigetsizentmiklós iga- j zolhatoan 700 éves az idén. j Már korábban is volt itt lakó- j hely, de az első dokumentum I IV. Béla 1264-ben kelt adó < mányozó levele. A Háros-szi- i getén levő Csuti-monostamak: birtokot juttatott. Ebben a í dokumentumban szerepel Szentmikűós és Leshegy (ma is így hívják a község határa- i ban levő hegyet). Ebben az adományozó levélben egy | templomról is szó esik, tehát nyilvánvaló, hogy Sziget- szentmiklós akkor már na- I gyóbb település lehetett. De i Szabadtéri m \ Több Hitet egy hónapja : megszűnt a mozi Érden, he- | lyesebben Érd-Öfaluban, a ; 26 ezer lakosú, nagy kiter- í jedésű község központ jóiban, í A község messaebbeti fekvő í településein. Érdligeten, Park- ; városban és Tuszkulánum- j ban működik ugyan mozi, fezek azonban a nagy távol- ; Ság miatt jóformán megkö- j zelíthetetlenek az ófaluiak ! számára. ; Megírtuk már nemegyszer í az érdi mozi épületének ; rossz állapotait és jelentet>- ; tűk azt is, hogy a Művelő- ídésügyi Minisztérium hajlan- !dó új mozit emelni a köz- íségben. Ennek egyetlen eflő- ! feltétele: f a községi tanácsnak meg­! felelő telket kell hizto­* ; sí tani az új mozi részére. t l A dütedező és étetveszéüyasr ! sége miatt most bezárult ! moziépület téliké ugyanis nem ! alkalmas erre a célra. • Az elmúlt hétien éppen ! ezért ismét telekkijelölési bi- \ zottság szállt fct Érdre. A i tanács által ezúttal felaján- : lőtt telkek szintén alkalmat- : tanoknak bizonyultak. Nehéz i helyzetbe kerüli a fcöaség, i hiába áll rendelkezésre eie- ! gendő pénz az új mozira, ; ófaluban eddig nem találtak | olyan helyet, ahová azt fel-- j építhetnék. Továbbra is tel- |ket kell keresnie tehát a kötz- \ ségi tanácsnak a mozihoz. A bizottság kiszállása még- jsern volt egészen eredmény- í télén, mert a Pest megyei í Moziüzemi Vállalat bejelen- í tette, hogy : hajlandó szabadtéri mo- ; zit berendezni Érd köz- pontjában. * l Erre a célra a legmegfelelőbb !a községi tamácsháza magas ; udvara. A szükséges tata- í rozsisi munkákhoz rövidesen í hozzákezdenek. Uj ülőhelye­Fotos zakki ; Fotoszakkör alakult a tá- í piószecsői községi művelődési (Otthonban, 10 fővel, főleg fia- ; talok részvételével. A felsze- (relés egy részét a művelődési ! otthon, a másik részét maguk I a szakköri tagok adták össze, ' s így rendeztek be egy jól fel­miután korábbi adatokkal nem rendelkeznék, ennek az ado­mányozó levélnek a keltezésé­től számítják a község törté­netét. A község környékével, a Csepel-sziget történetével kapcsolatban is előkerült né­hány adat. Többek között a sziget nevére Utaló megjegy­zés, IV. Béla névtelen jegy­zőjének írásaiba». Ezek sze­rint Árpád fejedelem hadból tért lovait itt. a sziget dúsfü­vű legelőin tartottált, s a feje­delemnek volt egy Sepel ne­vű kun lovásza, akit igen kedvelt, mert ügyes ember volt. Feltételezhető, hogy a sziget ettől a lovásztól nyerte nevét. A régészettel, helytörténeti ' kutatásokkal foglalkozó szi- getszentmiklósiak összegyűj­tötték a középkor és az újkor emlékeit, is, a régi jobbágy összeíró ivektől a népviseletig, I Mezőgazda sá{ a művelődé í f Kiskunlacházán a község ff művelődési otthon örvendete- ff sen jól foglalkozik a mezőgaz ff dasági továbbképzéssel. Helye, ff ad a különböző szaktanfolya- $ mohnak, szakköröknek, ső, ff időnként a szervezési munkái ff is segíti. A többi között pél- 'f dául 38 fővel gyümölcsker- ^ tészeti szakmunkásképző tan- ff folyam működik a művelődés, f otthon falain belül, amelyet c ozi lesz Érden feet, gépet a vállalat biztosít. Kora tavasztól meg is kezdőd­nek az új, szabadtéri mozi előadásai. ■* Egy esztendőnél hosszabb ideje nem játszik Vjhartyán mozija sem. Épülete szintén életveszélyesnek minősült. Hétfőn megállapodott a köz­ségi tanács és a Pest megyei Moziüzemi Vállalat abban, hogy a községi művelődési házban mozit rendeznek be. így azután már március fo­lyamán megint községükben járhatnak moziba az újhar- tyániak. I \ Március 2-án I megnyílik az i ff f Az utcai bejáratnál csillog! ff neonbetűk hirdetik, hogy a; f, épületben található a vác ff könyvtár. Bent a termekbei ff azonban még kevés jele mu- ff tatkozdk a könyvkölcsönzés le ff he tőségeinek. Rendezésre vá- ff ró könyvhalmok, fel nem sze ff relt berendezések, próbafű- ff téses kályhák fogadják as f> érdeklődőt, í f — Pedig március első hét- f, főjén biztosan nyitunk! — ff mondja határozottan Oross ff Mihály könyvtárigazgató, ate ff építőkkel, kivitelezőkkel, ta- ff rácsa és irányító szervekké f, folytatott viták, tárgyalások ff hosszú hónapjai után már ^ a megnyitó ünnepség meg- ff hívóját fogalmazza. ff Joggal használjuk az „új* | könyvtár kifejezést, mert t ff réginek még az ajtói, fala ff sem maradtak a helyén. A fff Lőwy Sándor utcai épület- ff ben belső átalakításokkal ru- ff határos előteret, gyermek- f kölcsönző-szobát, irodahelyisé ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w őr alakult szerelt laboratóriumot. Min­den szombat este összejönnek, technikai és esztétikai problé­mák megbeszélésére. A tervek szerint a tavasz folyamán ki­állítást rendeznek a község életéből készített felvételek­ből. s régi használati tárgyakig. * mindezt felvonultatják, be­mutatják majd az idén. Rendező bizottságot alakí­tottak a párt- és a tanácsszer­vek bevonásával. Ez a bizott­ság a március 15. és augusztus 20-a közötti időben sorra ke­rülő emlékümnepségekre már megkezdte az előkészületeket, (tm) | . \ Hat «tífáaás — ezer néző ff ff A kiskunlacházi művelő- ff dési otthon színjátszói eddig f hat előadáson, közel ezer né- < ző előtt muta ták be Terelmes ff Károly rendezésében Jókai: ff A bolondok grófja című há- ff romfelvonásos vígjátékát. A ff csoport további előadásokat is ff tervez a környező községek- f ben. ii továbbképzés si otthonban Kiskun és a Petőfi termelő­szövetkezet közös gyüm öcs­kertészeti agronómusa, Bez- zegh Sándor vezet. Rendeztek egy előkészítő tanfolyamat ■ azok részére, akik ősszel me­zőgazdasági technikumba kí­vánnak beiratkozni, ezek kö­zül harmincnégyen tettek si­keres vizsgát. Jól működik a 25 tagú gyümölcskertészeti szakkör is, amelynek tagjai rendszeres időközökben talál- „ kosnak. Népszerű a termelő­dj szövetkezeti akadémia elö- ff adássorozat, amelyet filmveti- ff tésekkel élénkítenek. y ff A járási tanács mezögazda- ff sági osztálya nagy segítséget ff kap a szakmai továbbképzés- ff hez a községi művelődési ott- ff hontól olyannyira, hogy ag ff eddig említetteken kívül már ff az állatgondozó és növényter- ff meló brigádvezető továbbkép- % zését is itt kezdte meg. A köz- ff ségi művelődési otthon ve- ff zetősége csak elismerést ér- ff demel ezért a helyes kezde- ff ményezésért, hiszen a nép- fff művelők a legtöbbet akkor, ff adhatják, ha az emberek szak- ff mai ismereteinek gyarapitá- ff sát segítik látókörük bővítése f. mellett. j váci könyvtár get, raktárt alakítottak fei. S a komplexum dísze: a 16 méter hosszú, szabadpolcos kölcsönző- és olvasóterem. Színes, vasvázas polcok ke­rültek a falra. Korszerű vilá­gítás, könnyen tisztítható fa­lak, a terem közepén körbe­járható vitrinek. Kerek félmillió forintba ke­rült a teljes átépítés és a korszerű, szép berendezés. Ezzel viszont megoldódott hosszú évekre a város és a járás könyvtári központjának problémája. Tizenhétezer kötet könyv, kétezer diafilm és kilenc- venféle napilap, folyóirat várja a váci és környékbeli olvasókat A lélefcszámhoz képest alacsony a könyvál­lomány mennyisége, de a vá­rosi és járási tanácsok ma már módot találnak, hogy költségvetésükben, községfej­lesztési alapjukban gondolja-, nak erre a fontos kultúrpoli­tikai centrumra. Négy váci középiskola lel­kes diákjai segítik a könyvek számbavételét, katalogizálását, í A gépipari, mezőgazdasági, ff közgazdasági technikumok s ff a gimnázium 15—20 fős bri- | gádjai egymást váltják min- ff den délután. A könyvtár ff négy főfoglalkozású és egy ff részfoglalkozású dolgozója az \ó értékes segítségük nélkül ff nem is gondolhatna a már- ff cius másodikára meghirde- ff tett megnyitóra. 4 Pa.pp Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents