Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
1964. FEBRUÁR 9, VASÁRNAP ?£>r wtc cMírSap 3 Egymillió em érint természet ellenében. Egyetlen igazai* jó és üzembiztos megoldás van: a kábelek föld alá vezetése. Kitűnő megoldás ez, csakhogy a földkábel méregdrága. Cegléd és Nagykőrös térségében az' idén mégis már így építik meg, illetve építik újjá a telefonhálózatot, mert a zúzmara és a szél miatt ez a terület a legveszélyesebb, majd fokozatosan rátérnek először a fontosabb, majd a kevésbé fontos fő vonalak és vonalak „földkábelesítésére”. Ez a folyamat azonban másfél évtizedig is eltart, hiszen a postának vannak egyéb nagy kiadásai is. Nemrég számoltunk be lapunkban arról, hogy az idén — csak Pest megyében — négy új postahivatal épül és tizenegy az olyan postaépületek száma, amelyeket ötvenezer forintos, vagy ennél jóval nagyobb költséggel átépítenek, felújítanak. Több lesz a fizetés Postásnak lenni régen — rangot jelentett, mert biztos, nyugdíjas állás volt. Egymillió-négyszázezer ember, vagyis majdnem egymillió címzett és feladó él a Pest, Nógrád, Komárom és Fejér megyét magába foglaló Bu- dapestvidéld Postaigazgatóság területén, S a majd egymillió ember közül sok a „címhalmozó“, hiszen a címzetti-feladói minőség mellett nyolcezren telefonelőfizetőként, nyolcvankét és félezren tv- nézöként és vagy hatszázöt- venezren rádióhallgatóként adnak munkát az igazgatóságnak. És ott van még az újságelőfizetők és újságvásárlók hatalmas hadserege, akik a postások, illetve a posta alkalmazottai révén kapják meg napi olvasnivalójukat. A tél erősebb volt A posta gondjairól beszélgettünk a napokban Nagy R elánéval, a Budapestvidéki Postaigazgatóság vezetőjével, dr. Jáder Béla forgalmi vezetőhelyettessel és Szántó László műszaki vezetőhelyettessel. Sok minden szóbake- rült, olyan dolgok, amelyekről érdemes és kell is írni, hiszen ezek nemcsak a postásokat foglalkoztatják, hanem a postával kapcsolatban álló egymillió embert is érintik. A gondokról folyt először a a szó — és gond akad bőven. Vegyük a legutóbbiakat. Az 1963-as év nagy viharokkal kezdődött, a belvíz döngette a póznákat, s a decemberi nagy hidegben jött a fagy, a zúzmara. A tél, a december volt a leggonoszabb: hárommillió forintot tesz ki az általa okozott és eddig felmért kár. A jegesedés, zúzmaraképződés, természeti csapás, s mint ilyen, könyörtelenül megérkezik és rombol, de jövetele előre kiszámítható, előre fel lehet készülni rá. Az igazgatóság felkészült — de az időjárás, a tél idén erősebb volt Cegléd és Nagykőrös környékén és magukban a városokban végezte a legvandálabb pusztítást. — Kétszáz emberünk dolgozott azokban a hetekben, teljes erőfeszítéssel, hogy legalább a legfontosabb telefonvonalakat helyreállítsák és eltávolítsák az életveszélyes kábeleket, vezetékeket. A Ceglédi Városi Pártbizottság és a lakosság sokat segített, a nagykőrösiek szintén. A Nagykőrösi Gépállomástól tizenöt embert két hétre kölcsönkaptunk. Drága a földkábel Persze a gondos felkészülés, a meteorológiával fenntartott állandó kapcsolat és a már meglevő károk elhárításakor tanúsított helytállás még mindig kevés a 1945-től kezdve azonban megszűnt a munkanélküliség, a nyugdíjjogosultság is szinte mindenkire érvényes — s az utóbbi években a keresetek átlaga is mind magasabbra szökött. Ezzel párhuzamosan a posta vonzereje csökkent és néhány községben már megoldhatatlan kérdést jelentett, ha például megbetegedett vagy szabadságra ment a postás. A Minisztertanács rendeleté értelmében idén január 1-től rendezik a közlekedési tárcában dolgozók, a vasutasok és postások fizetését. Február 16-án már a felemelt fizetést kapják kézhez a Budapestvidéki Postaigazgatóság alkalmazottai is. És ezenfelül újabb jó hír: az eddigiekhez képest az idén már több kerékpárt és gumicsizmát tudnak kiosztani. Azt hiszem olvasóink is egyetértenek azzal: a fagyban és kánikulában, s a rendkívüli körülmények között egyaránt helytálló és mindig készenlétben levő postások megérdemelten kapják a nagyobb fizetést. (m. j.) Büntetése: kizárás Elvi kérdésekben nincs békés egymás mellett élés Az agronómusebédje Az agronómus, akiről szó van, hetek óta szalonnán és töpörtyún éL Nem mintha különösebben szeretné, vagy pénze nem volna másra. Szalonnát ha lát, már ideges tesz, mégis minden reggel, délben, este újra ráfanyalodik a hideg ételre, mert hiába, enni kell. Legfeljebb azt gondolja, ez a büntetése. Vajon büntetést érdemel Radványi János, a tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet agronómusa, aki nyugdíjas létére vállalta, hogy segít rendbehozni a tsz eléggé zilált szénáját? Radványi János bebizonyította érti a dolgát. Ezért is kérték meg újra: képességeit gyümölcsöztesse tovább. Idős ember létére vállalta, hogy családjához hetente egyszer utazik fel Budapestre. Október eteje óta ázonUáh'so!c"K5ivége. altéit utazás nélkül, amikor sürgette az idő. a közös gazdasáp dolga. A községben mindössze két italbolt, egy cukrászda és egy falatozó van. Meleg ételt sehol nem főznek. December végéig az agronómus az óvodában kapott ebédet. Az év elején azonban a kiadott miniszteri utasítás alapján, ezt a kedvezményt megvonták. Azóta tart Radrtányi János „büntetése A rendelet bizonyára nagyon szükséges és helyes. Mert valóban visszás helyzet, amikor a gyermekek részére megállapított igen alacsony önköltségi áron (amelyhez az állam szép summát pótol) csoportosan étkeznek az óvodákban jókeresetű felnőttek, olyanok, akik vendéglőbe, kifőzdébe is elmehetnek. Ez esetben azonban Tápíószecsőn a helyes rendelkezés nem a kívánt célt szolgálja. Csak egyetlenegy embert érint és sújt, s az a termelőszövetkezet mezőgazdásza. Igen, csak egy ember ebédjének érdekében emeltünk szót. Igaz, fontos munkát végez a községben. Talán mégis megoldható lenne, hogy vagy az óvodában vagy másutt, meleg, főtt ételhez, rendes ebédhez jusson naponta. Arra kérjük a tápiószecsőieket; segítsenek neki ebben.. (K. M.) A sarokban idősebb paraszt bácsi ül. Az élet keserve vont mély barázdákat arcára. Kérges kéz ? többet szorgoskodott Várady grófnő pátyi birtokán, mint ameny- nyit saját földjén, a Petőfi Termelőszövetkezetben. Mellette fejkendős néni. Elgondolkodva figyel. Hallgat, mereven néz előre. Nem nehéz kitalálni, hogy most gondolatban átéli, milyen volt itt az élet Pátyon, amikor még Várady grófnő birtokán kellett megkeresni szűkös kenyerét. Odébb fiatalember eresztgeti a sűrű cigarettafüstöt. Talán maga sem veszi észre: egyik cigarettáról gyújt a másikra. Ideges. Ö is, a többiek is. Taggyűlés van Pátyon. Ilyen feszült csend régen ült meg taggyűlést. Mindenki mérlegeli a döntés szigorúságát. Hiába, elvi kérdésekben n?m egyezkedünk... Kétszáz tagú csoport utazott Bécsbe. Közöttük néhány pátyi dolgozó. így került Túri Ferenc pátyi tanácselnök is külföldre. Az utazás lázában nem gondolt arra, hogy amit vállal, milyen súlyos cselekedet. A község orvosa kérte szívességre: nem vinne-e el egy levelet Bécsbe? Miért ne vinne? — válaszolt készséggel. Hosszú hetek teltek el az előkészületekkel, ígéretét azonban nem feledte. Elutazása előtt felkereste az orvost. Még az sem ötlött fel benne: hetek óta miért vár a levél elküldésével, miért nem tette postára, ha eny- nyire szívügye? Miért ragaszkodott a doktor a személyes kézbesítéshez? Túri Ferenc meg sem említette neki: Magyarországról a posta rendkívül .olcsón .és .gyorsan továbbítja a levelet mesz- szi külföldre is. Azt sem fontolta meg, hogy törvényeink, rendeleteink értelmében egyetlen állampolgárnak sincs joga ilyen megbízatásokat vállalni: levelet, címet, ajándékcsomagot tiltottan átvinni a határon, még ha azokat jó szándékkal küldik is. A törvényeket, rendeleteket legkevésbé szeghetik meg a párttagok, a bizalmi állást betöltő állampolgárok. Mindenki joggal várja tőlük a példamutatást, a törvények tiszteletét. Túri Ferenc táskájába tette a levelet (még egy másikat is) és vitte Várady grófnőnek. Annak a grófnőnek, akinek valaha a birtokán cselédeskedtek a nincstelenek. Akit Túri Ferenc is ismert, hisz ott élt Pátyon. Ez a grófnő Bécsben lakik, de valamilyen csodálatos módon az Amerikai Egyesült Államokból élvez nyugdíjat! A küldemény nem érkezett céljához, de ez nem Túri Ferenc en múlott. A vámőrök kérésére adta át az illetékeseknek. Hazajőve azonban nem szólt a felettes pártszerveknek sem a dologról, azt hitte, mindenre feledés borul. Később, amikor minden kiderült, azt mondotta, nem tudta, mi áll a levélben/ Állítólag nem is sejtette, hogy az egyébként személyes hangú, családi eseményekről tudósító levél végén ajánlás hívja fel Túri Ferencre a grófnő figyelmét: „.. . pátyi dolgokról nem írok, Túri úrtól nyugodtan mindent kérdezhet. ö tájékoztatja majd Méltóságos Asszonyt a pátyi helyzetről. Bizonyára emlékszik rá, amikor önék itthon laktak . >. Ártatlannak látszó sorok. De mi mind<en van mögöttük! Hiszen senki nem képzelheti egy pillanatra sem, hogy a grófnőt a pátyi pletykák. családi életekről szóló mende-mondák érdeklik. Az sem valószínű, hogy a munkaegységek értékének növekedéséről, a régi cselédek jobb sorséiról, a termelőszövetkezeti parasztság boldogulásáról szóló elbeszélésekre áhítozott volna. Kivált, ha ennél fontosabb dolgokat, alaposabb értesülésekéit ismerő emberrel találkozhat: egy községi tanácselnökkel. Olyan tanácselnökkel, aki ismeri annak a községnek egész életét, gazdasági hely-' zetét, az emberek gondját, baját, ahol valaha az ő földbirtoka terült el. Egyszóval a tanácselnök küldönce lett Páty egykori grófnőjének, $ nem rajta múlott, hogy ezt a kétes értékű szerepet nem töltötte be. Nem rajta múlott, hogy nem sértette meg Magyar- ország törvényét, hogy titkos úton. postás, hírvivő légyen. Akadtak, akik a taggyűlés an, s mások, akik a községben itt-ott érdeklődtek: nem túl szigorú-e az ítélet? A határozat valóban nagyon szigorú. Hinnél szigorúbban a párt nem is büntethette volna. Túri Ferencet kizárták. — Megértettem, hogy lehetetlen helyzetbe kerültem — mondotta a taggyűlésen getnivaló után. az ő baltája már vékony szálakat hasít a tönkökből. Kell a gyújtás, és nem is kevés. időst karácsonyikor — mint mindig — csomagot kaptak az otthon lakói. Cukor, csokoládé, narancs s efféle volt a dobozokban. Pali bácsi kapott elsőnek, s hozzá még pénzjutalmat is. Nagyon büszke rá az öreg, s kicsit talán úgy érzi; jár az neki, hiszen megdolgozott érte. S ez így is van! De hát mire lehet költeni a pénzt ott, ahol mindene megvan az embernek. Nem kell félteni a „papát”, megfelel 6 erre egy mondattal: hát néhanapján valami őszintébb italra... Ki hinné, hogy nyolcvanöt éves. Alig van néhány ősz szál a hajában, az ajkán szüntelenül jóságos mosoly bujkál. Nagyanyámra emlékeztet. Minden érdekli, s nemcsak az öregek gyermekes kíváncsiságával. Egy évtizede nyomja az ágyat Neverkla Anna volt postafőtiszt, világa a betegszoba. Ez a barátságos, napfényes, gyógyszersza- gú helyiség, amiben néhány lépést is csak mankóval tud megtenni. Mivel tölti az idejét? Olvas. Újságot, képeslapot — járatja őket —, no meg könyveket. S milyen öröm a sok nyomtatott betű után egy-egy kézzel írott oldal, a régi barátok és ismerősök levelében_ * Irén néni és Zoltán bácsi, így ismerik, így szólítják őket, maradjunk mi is ennél. Mindketten közel vannak a nyolcvanhoz. Történetük több mint fél évszázada kezdődött, kis romantikával, szokványosa n. A délceg huszár és a floren- tin kalapos kisasszony gyak ran találkoztak. A tavaszi sé ták és a bálok csillogó forga taga egymás felé sodorta őket. De mielőtt elindultak volna a közös úton, már el is kellett válniok. Nem volt ez ritkaság abban az időben, amikor még a pénz és az érdek,, a mondvacsinált rang — amelynek semmi köze sem volt az emberhez -— tákolta össze a házasságokat. Esztendő után — esztendő következett. Múltak az évtizedek, de Irén és Zoltán nem tudtak egymásról. S most véletlenül — talán nincs két éve — itt taláDkoztak. Megszűnt az egyedüllét, feledésbe merült óz élet sok-sok vihara. Ismét együtt vannak, együtt tipegnek a kert útjain, a múltat idézgetve. •k Nem a foglalkozása, a hivatása az öregekkel való törődés. Ez ad magyarázatot arra, hogy fiatal kora ellenére irányítani tudja az intézetet és hallgatnak rá a nálánál Liofilizálás „Feltöltött“, nagyobb táperejű élelmiszerek lehet különböztetni a liofilizá- lattantól. Nagy előnye ennek az eljárásnak. hogy a gyümölcsökből, a húsokból, stb. eltávolítót jégszemcsék helyén keletkezett apró hézagokba, üregekbe vákuumos kezeléssel tömény cukoroldatot, illetve zsírt vagy húskivonatot lehet juttatni, amivel tápértékük az eredetinek sokszorosára növelhető. Az intézet vitrinjeiben ma már hosszú sorban áll egymás mellett a liofilizált és dúsított alma, meggy, gesztenye. őszibarack és a nyers, főzött vagy párolt állapotban liofilizált csirke- és sertéshús stb., ami zárt csomagolásban, szobahőmérsékleten is évekig tárolható. A liofilizálás nem igyekszik kiszorítani a többi tartósítási eljárásokat, bizonyos élelmiszereknél azonban feltétlenül ez a legkedvezőbb megoldás, s az intézet is éppen iiyen értelemben keresi az úi módszer legkedvezőbb alkalmazási lehetőségeit, Túri Ferenc — Megérdemlem a büntetést és lemondok tanácselnöki tisztemről, tanácstagságomról is. Hogyan is intézkedhetnék bárki ügyében, hiszen megkaphatnám a dolgozóktól: maga utasít el engem, aki grófnőkkel barátkozik7 — Megértettük a határozatot — szólaltak fél többen Túri Ferenc tette ellen. S a Budai Járási Pártbizottság titkára hosszabban elemezte, mit is kell pontosan, világosan megérteni. Nem egyszerűen csak azt, hogy a postás helyett törvénysértően pos- táskodott Nem egyszerűen csak azt- hogy a hajdani grófnőt látta volna el hírekkel. Elsősorban azt kell megértenünk valamennyiünknek: a gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális életiben egymás mellett élésre törekszünk a tőkés államokkal, még az Amerikai Egyesült Államokkal is. Tapasztalat- cseréket szervezünk, örülünk, ha külföldön járt szakembereink meghonosítják mindazt, ami ott jó és nálunk is segíti a termelést. Törekszünk, hogy minél több, termékünk hódítsa meg a nyugati piarcokat. Örömmel olvassuk a külföldi újságokat, amelyek elismeréssel. csodálattá! írnak Ferenc»: k János vezényléséről, művészeink kinti szerepléséről, tudósaink világsikeréről. Célunk, hogy vitás politikai kérdéseinket is békésen rendezzük. Mi kezdeményezzük, mi hirdetjük a békés egymás mellett élés politikáját. Megteszünk mindent, hogy békés versenyben győzhessük le a másik, a ■ kapitalista rendszert. Mindez azonban nem jelenti, hogy feladjuk elvi állásfoglalásunkat, hogy engedményeket -teszünk a velünk eszmeileg, ideológiailag szem-' ben állóknak, hogy lemondunk az osztáiyharcról, összeborulunk a múlt rend képviselőivel. Semmiképpen nem az jelenti a békés egymás mellett élést, hogy volt pátyi grófnőkkel tartunk kapcsolatot, tájékoztatást adunk számukra őket érdeklő hazai dolgainkról. Túri Ferenc súlyos hibát követett el, tettéhez mérten viseli következményeit. A párt azonban, mint mindig, most is humánus. Túri Ferencet új álláshoz segíti, ahol bizonyíthat: tanult, tettéből. Abból, hogy amikor a párt offenzívat indít az eszmék tisztaságáéit, az ideológiai élet sérthetetlenségéért, akkor épp egy funkcionáriusunk nefn sértheti meg ilyen módon a párt politikáját, s mi több. saját törvényeinket. Sági Ágnes Cegléd, Nagykőrös segített — Rang-e postásnak lenni? — ü Budapesividéld Postaigazgatóság gondjai és örömei kétszerié-háromszorta idősebbek. — Szeretem őket — szeré- ] tem az embereket, ez a „tit-, Ica" az egésznek. Sokszor nehéz, de a szeretet mindent át ] tud hidalni — mondja Szón-’ tágh Mária. — Ötvenkét öregem van, ti-] zenhat férfi és harminchat] nő. Emberek, sorsok, mind- ] egyikük külön-külön problé- ‘ ma. Négy-öt férfi mindig dől-j gozik a kertben, meg a ser-] tések körül. Most is tizet híz- ] Útiunk, igyekszünk önellátók; lenni. Az asszonyok segíte- \ nek a konyhai előkészítőben, \ a vasalásnál, meg ahol el tud- \ ják magukat foglalni. j — Az elhelyezésük kényei-1 mes. Három épületben húsz: szobánk van. Egytől — hat- \ ágyasak. Az ellátás is kifo-í gás tálán, hiszen évente közéig egymillióval gazdálkodunk. ; — Mit tudnak csinálni $ egész nap az öregek? — Üldögélnek, varrogatnak, \ mesélnek egymásnak. Itt a% könyvtár, nem nagy — közeli négyszáz kötet —, de gyen- gülő szemekkel már nemi megy olyan gyorsan az olva-f sás. Szeretik a televíziót is. ' Es sokat gondolkoznak a J társalgó egy-egy eldugott,£ csendes sarkában, ahol csaki „ , , v az öreg óra lépégét <iz időí végtelen útján, percekké tör- i delve a suhanó éveket... í Ruttfcay György ; Egyre újabb es újabb elel- ! miszerféleségeket liofilizálnak ! a Központi Élelmiszeripari í Kutató Intézet szakemberei ; dr. Almásy Elemér kandidé- ! tus, osztályvezető irányítása- í val. • A liofilizálás a tartósítás •egyik legújabb módszere, i amellyel bizonyos mértékben [ korrigálni lehet a természetet. Az élelmiszerek megromlásának egyik legfőbb oka ugyanis a nagy víztartalom. : Az új, fagyasztással kombi- : nált eljárással eltávolítják a nedv tartalmat, s a visszamaradó teljesen száraz tápanyagot porrá őrlik, sőt ételtablettát készítenek belőle. Ilyen formában dolgoztak fel már az intézetben többek között burgonyát, feketekávét, joghurtot. stb. Ennél jobbpak látszik a másik megoldás amely a víztartalmától megfosztott étel- ! miszert meghagyja régi formájában úgy. hogy ha ismét vizet adnak hozzá, visszanyeri ; eredeti állapotát és meg sem I
