Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
\/Ctrlap «ST MEGYEI 1964. FEBRUÁR 5, SZERDA Szitkozédás helyett intézkedést! Sok ezer forintos nyúlkár a Felsőbabáéi Állami Gazdaságban Az üzemeigységvezető kinyitotta a több száz holdas, bekerített gyümölcsös kapuját. A ropogó hóban lépkedve, elszomorító látvány tárult elénk. A legtöbb gyümölcsfának körülrágták a törzsét a nyulak, az őszi ülteté- sűeknek még az ágait is. Mintha csak az ember bosz- szaniására törekedte!!; volna: a legszebb gyümölcsfákban tettek legtöbb kárt. Csupán ebben az egy elkerített gyümölcsösben több ezer fát tettek tönkre a félénk, ói? pusztító fogazatú rágcsálók. Fittyet hányva a drótakadálynak, bevetették magukat a gyümölcsösbe, ahonnan tavaszig mozdulni sem akarnak. Az üzemegységvezető és a szőlész elmondta, hogy mintegy 40—50 regulát lőttek ki ebből a gyümölcsöskerlböl az idén, de legalább 10—15 garázdálkodik még ott. Kíváncsi voltam, hogy állításuk mennyire igaz. Végigmentünk a gyümölcsösön, közben öt fürge tapsifülest riasztottunk fel legbékésebb álmából, pedig csak a terület kisebbik részét érintettük. Nemi hiszem, hogy pont arra jártunk, ahol a legtöbb nyúl tanyázott, tehát van még rágcsáló jócskán a kertben. Tovább csökkentik a Felsőbabád! Állami Gazdaság paikonyi üzemegységének mezei leltárát... Az üzemegy.ségvezető és a szőlész elismerte, holy tűrhetetlen mértékű a nyúlkár. Most, amikor nagyarányú, korszerű gyümölcs telepítési programot valósítunk meg, nem veszíthetjük el a réven, amit a vámon' már megszereztünk. Már az is nagy kár, ha ugyan nem pusztul el teljesen a nyúlrágástól a gyümölcsfa, hanem két-három évvel később fordul termőre. Különösen érzékeny a veszteség a törpe gyümölcsösökben, mert abból csak korlátozott mennyiségű szaporítóanyag áll rendelkezésre, vagyis annyi, amennyi a terv teljesítéséhez elég. A nyúlkár tehát ily módon pótolhatatlan terv- kiesést jelent. A telepítési program végrehajtása során mind élesebben vetődik fel a nyúlkár elleni védekezés problémája. A megyei pártbizottság mellett működő vadászati és vadgazdálkodási bizottság javaslatot készített e probléma megoldására. Ennék alapján a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a vadászszövetség megyei titkára megfelelő utasítást adott ki a fiatal gyümölcsösök nyúlkár elleni védelmére. Mindezt elmondtam az üzemegységvezetőnek és a szőlésznek, akik — legnagyobb meglepetésemre — nem tudlak erről a közös utasításról. Még nagyobb meglepetéssel hallgattam őket, amikor sorolni kezdték javaslataikat a nyúlkár megelőzésére. Hiszen, mindezek szerepelnek a közös utasításban! Érthetetlen, hogy az állami gazdaság igazgatója miért nem hozta ezt iudomásukA vállalat érdeke — a vásárló öröme a jó propaganda to? S egyáltalán komolyan vette-e az együttes utasítást? Tett-e intézkedéseket a végrehajtására? Nem vizsgáltam meg, hogy kit terhel a felelősség (remélem, hogy megteszik ezt az illetékes szervek), de aranyit láttam, hogy az állami gazdaság a vadásztársaságot, a vadász- társaság pedig az állami gazdaságot okolja a kárért. Amíg vitatkoznak, addig az idő halad, s a nyúlkár szaporodik. A felelős beosztású emberek felháborodottan szidják a nyulakat, de az előírt nyúlkárelhárító intézkedéseket nem szervezik meg. Mire való dolog ez? Ha veszett a fejsze, sikkor vesszen a nyele is? Avagy nem keli menteni legalább azt, ami még menthető? Cselekedeteikkel válaszoljanak erre a Felsőbdbádi Állami Gazdaság vezetőd. Dr. Koller Mihály Elítélték a vssegresi botrányhősöket Vácegresen jobbára csak „becenevükön’“ ismerik a 38 éves Lipták Józsefet, a 25 éves Lakatos Tibort és a 24 éves Pikács Józsefet, a falu három veszekedett fenegyerekét: a Szőkít, a Sisiket és a Jóskát. Nos, ennek a három kötekedő falurosszának októberben elkövetett ' véres garázdaságát most tárgyalta a megyei bíró- i ság Fábián-tanácsa. ítéletével | egyidöre megtisztította tőlük a község levegőjét. Október 12-én ott, Vácegresen dolgozott két bagj munkás, Palya Károly és Palya Gáspár. Szombat este lévén, betértek a kocsmába. Egy-egy pohár sört akartak meginni. Kint az utcán többen álldogáltak és helyi szokás szerint, a kocsma ajtaja előtt iddogál- tak. A kintiek közül egyszerre csak valaki kihívta Palya Károlyt az utcára. Amikor kilépett, odakünn se szó, se beszéd, pofozni kezdték. „Szakiayolc évet Az ügyész súlyosbílóséri fellebbezett Palya Gáspár azonnal segítségére sietett öccsének és beRENDŐRSÉGI KRÓNIKA várija n közönség ízlését, bemutatni a korszerű lakáskultúra példáit, szervezett formában piackutatást végezni és mindemellett bemutatni a modern bútorokat, lakberendezési tárgyakat. A divat és lakberendezési kiállításokon kívül sor kerül óra-, bizsu- és ajándékvásárra, járműkiállításra és alkalmi bemutatókra is. A vállalat legfőbb célja, hogy megfelelő kapcsolatot építsen ki a vásárló közönséggel és ennek elsődleges és jó eszköze az alaposan és jól előkészített propaganda munka. (t. t.) Aszódon történt. A múlt csütörtökön ismét bűncselekményhez vezetett az aszódi nevelőintézet egyik szökevényének kalandja. L. J. 16 éves fiú meg,szökött az intézetből. Szökését két másik növendék észrevette és a szökevény megfogására indult. Amikor L. J.-t utolérték, az szembefordult velük, s késével mindkettőjüket megszúrta. A két fiút kisebb sérüléssel vitték kórházba. A szökevényt a rendőrség vette gondjaiba. Betörték a hétfőre virradó éjszaka a gödöllői Dózsa György útón a Sportbolt kirakatát. A kirakatból órákat, napszemüvegeket vittek eL A nyomozás folyik. Elfogták a január végén történt vecsési kocsmabetörés tettesét: Ruzlacki Gusztáv 21 éves budapesti segédmunkást. Tettét beismerte, őrizetbe vették. A lakására csalta Fazekas Lajos dánszentmiklósi lakost, leitatta, majd kifosztotta csütörtök este Raffael György 39 éves nyáregyház! alkalmi munkás. A „jóbarát” másfélezer forint értékű holmit lopott el. A bíróságon fizet érte. Mellbeszúrta anyósát konyhakéssel Makkai Géza 22 éves pándi segédmunkás a múlt szerdán délután. Bengó Józsefnél komoly sérüléssel szállították kórházba. A késelő vöt őrizetbe vették. Sajátos „szórakozás“ Sajátos „szórakozást” eszeltek, ki Pötltstein, egy karin- thiai falu gyógyíthatatlan náci militaristái. Kellékeik: egész sor, a második világháború után elrejtett géppisztoly, puska, revolver és egy magnetofon, amelyről Hitler üvöltő beszédéi, indulók és parancsszavak lelkesítették a „veteránokat”. A Führer szózatától kellően felgerjedve egy elhagyott bányában lövöldöztek fegyvereikkel és az éleslövészetet ugyancsak megörökítették a magnószalagon. Amikor azután „műsorukat" a falu vendéglőjében is lejátszották, a hatóságok felfigyeltek, s véget ért a „pöcksteini maffia” — ahogy magukat nevezték — dicstelen pályafutása. rántotta őt az ajtón. A kint állók azonban tovább folytatták a csatát. A kocsmába menekülő két Palya-fivér után, a becsukott ajtó üvegén keresztül, röpülni kezdtek a söröspoharak. söröskriglik, sörösüvegek. E „tüzérségi” élőké* szítés után Szoki és Joskó — az egész botrány értelmi szerzője — benyomult az italboltba, ahol Sisikkel együtt nekiestek a két testvérnek. A verekedésnek az italbolt vezetője vetett véget. Szétválasztotta a küzdő feleket, a két bagi fiatalember pedig a kocsma raktárába menekült. Ezt látva Szoki, Sisik és Joskó, nagy dérrel-durral Lipták József lakására siettek. Ott a házigazda így szólt: — Gyerünk vissza, verjük össze őket. Akinek én a fejére csapok, azt üssétek úgy, mint a répát. A három jófirma ezzel ismét elindult a kocsmába. Elől ment Lipták a kezében baltával, utána Lakatos egy 125 centiméteres malterkeverővel, harmadiknak Pikács a vasvillával. A kocsmában — ki is merte volna őket feltartóztatni? — egyenesen benyitottak a raktárba. Szoki és Sisik azonnyomban a raktár oltalmában ülő két bagi testvérre rontott. Lipták a bal- t-’val Palya Károly fejét ütötte, amíg az életveszélyes koponya- és agysérüléseket nem szenvedett, amelyből kifolyólag egész életére megmaradó idegbetegsége keletkezett. Lakatos Palya Gáspár fejére ütött, de mert az elvette tőle a malterkeverőt, kést rántott és azzal szurkolta össze a szerencsétlent. Pikács, aki a szűk raktárba már nem fért be, kint a kocsmában garázdálkodott. Vas- villájával a kezeügyébe kerülő id. Szántovszky Józsefet ütötte, vágta, szúrta __ A verekedés után a három fenegyerek, mint aki jól végezte dolgát, együtt távozott a kocsmából, ahol áldozataik vérükben feküdtek, s ahol a ■berendezést összetörték. A bíróság Lipták Józsefet nyolcévi, Lakatos Tibort egy és félévi, Pikács Józsefet kétévi börtönbüntetésre ítélte. A vácegresi fenegyerekek enyhítésért, az ügyész Lakatos és Pikács ügyében súlyosbításért fellebbezett. (f. a.) HOL MIKOR ÉPÜL FEL A KISTARCSAI LAKÓTELEP? Éppen egy éve adtunk hírt először arról, hogy Kistarcsán, a HÉV-megállóval szemben nyolcvan lakásos szövetkezeti lakótelepet akarnak . építeni. Az érdeklődés nagy volt, a tervismertető tanácsülésen mintegy háromszázan vettek részt. Két hónappal a meghirdetett program után már valamennyi másfél-, két- és háromszobás lakásnak akadt gazdája. Elsősorban olyanok jelentkeztek, akik Budapesten laknak ugyan, de kinn dolgoznak a Kistarcsai Fésűsfonógyárban, vagy a VILIDÉRT raktárban. Egy év elteltével ismét felkerestük Rácz Lajos községi tanácselnökhelyettest, aki az építkezés patrónusa volt, mondja el, hol tartanak most? — Sajnos, nem szolgálhatok jó hírrel — kezdte. — Tavaly márciusban küldtük el építési kérelmünket a járási tanácson keresztül az Országos Tervhivatalnak. Szinte biztosra vettük, hogy megkapjuk az engedélyt. Az előírások úgy szólnak, hogy szövetkezeti lakótelepet csak Budapesten, vagy ipari centrumban lehet építeni, de mi mégis reménykedtünk, mert a lakásokat egytől egyig a községben levő gyárak dolgozóinak építették volna. Végül az engedélyt nem szövetkezeti lakóházakra, hanem társasházak építésére kaptuk meg. Ez új helyzetet teremtett. Elsősorban azért, mert így bizonyos kedvezményektől elődünk, a lakások körülbelül egy negyedével drágábbak lettek, mint ahogy számítottuk, az építtetőknek nem tíz, hanem huszonöt százalékot kell kezdéskor befizetniük. Ennek ellenére eddig a nyolcvanhat lakás felére van már jelentkező és biztos, hogy mire megkezdjük a munkát, mind elkél. — A nagyobb baj az, hogy időközben kidolgozták a község távlati fejlesztési tervét és annak elgondolásaival nem mindenben értünk egyet. A terv nem hagyta jóvá, hogy a HÉV-állomással szemközti szabad területen építkezzünk, ahol mi a község jövendő centrumát szerettük volna kialakítani, hanem ezt máshová helyezte. A lakótélen helyét olyan területen jelölték meg, ahol most házak állanak. Körülbelül hatvan házat, száz család otthonát kellene kisajátítani, amelynek értéke legalább hét és fél millió forint. Nagy kár lenne a jól megépített húsz-huszonötéves házakat lebontani. Különösen kár akkor, amikor nem szenvedünk helyhiányban. Az indoklás szerint az általunk kijelölt rész nem felel meg, mert kicsi. Nem jutna hely a járulékos építkezéseknek, az üzleteknek. Ez nem áll, mert elgondolásunk szerint az üzleteket egytől egyig a földszinten helyeznénk el, tehát amire egy ekkora telepnek szüksége van, az egy helyen megtalálható lenne. De még az új emeletes tanácsházát és a művelődési otthont is fel lehetne itt építeni zsúfoltság nélkül. Amíg ez a vitás kérdés el nem dől, nem kezdhetünk munkához — mondta a kis- tarcsai vb-elnökhelyettes a jövendőbeli Munkácsy Mihály lakótelep ügyéről. (K. M.) — Fekete Györgyné és Sebők Mihályné Cegléd XI. 636. szám alatti lakosclk az erdő- gazdasás tulajdonát képező fenyőfából eltulajdonítottak, ezért a városi tanács szabálysértési hatósága 150—150 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte őket, j Az ősember csodaszámba JÍ vette még a villámlást is, a (modern, felvilágosult ember fazonban már nem ismer cső- ff dát. Megértjük az ősembert: CSODÁÉ A CSODA ? A hét szűk és hét bő esztendő: a hétéves napfolttevékenység cildusándk eredménye. A botnak kígyóvá varázslása (miként Mózes tette a fáraó előtt), az indiai fa- kírok könnyű mutatványai közé tartozik. E pár példa elég a múltból, hogy láthassuk: ilyenféle csodák csodálata ma már joggal kiment a divatból. Nézzük Kelet csodáit, az „isteni akarat" csodáié'eleit. Azokat az emberfeletti emberi cselekedeteket, amelyeket napjainkban is tapaszál- hatunk, láthatunk, Gandhi éhségsztrájkjától a gondolat- átvitelig, a „természetellenes” gyógyulásoktól a stigmákig. A kdetí nyugati tudomány közelkerülése, egymás tapasztalatainak átvé'ele századunkban e csodák misztikumát is megsemmisítette. A nyugati ember „hie”, amely „hegyeket képes elmozdítani” (Jézus szavai szerint), éppúgy egyezik a keletiek ákaratkoncentráló tudásával, mint ahogy az évezredes jógakultusz „csokrai” (az éle'erő. práma hálózata az emberi szervezetben) csodálatos pontossággal megegyezik a nyugati tudósok által az emberi szervezetben felfedezett „idegpályá”-val, ideghálózattal. A hipnózis ma már nem csoda.: a modern orvostudomány által legalizált gyógymód. A szöggésztív erő: az ember haképesség tette líépessé Gandhit az éhségsztrájkra. Ennek egyszerű jelensége volt például az a gondolatátviteli kísérlet, amelyet az 1930-as évek végén London—Athén távolságban végeztek. (A médium v, Athénben kivette a kártyacso- <; magból azt a lapot, amelyet j Londonban kiválasztott egy bi- J zottság a „mágus’1 számára.) % Baktuy Ervin, a tavaly el- % hunyt világhírű India-kutató mesélte, hogy a 30-as években £ Indiában, vadászat alkalmából $ gerinctörést szenvedett: s a ^ hindu orvosok a „biztos ha- £ 1ál”-tól meg tudták menteni. £ Baktay Ervin ezt nem csodá- f nak mondotta, csak csodálatos- £ nak. Mert valóban az akarat ( ereje csodálatos képesség, de', nem csodatevő. ; Nemrég halt meg a németi Neumann Teréz, aki haláláig i viselte kezén, lábán, oldalán; „Krisztus sebeit”, a stigmákat. \ Ez sem volt csoda, mert a; stigmatizáció is egyszerű ön~i szuggesztiós jelenség csupán, \ A csodák döntő többsége; tehát az akarat műve. Az aka- j rat pedig az ember természet-; adta képessége, amelynek \ megvannak a maga törvényei.; E törvények kiismerése — tu- \ dományos szinten — javában \ folyik. j Egyszerű „csoda”: a hipno-; tizáltat, a szuggesztiv erő ha- % tása alatt álló egyént a fa érin- tése megégetheti és a tüzes % vasé nem: ha a hipnotizáló i úgy akarja. Már komplikál- i tabb „csoda”: a szuggesztiv- j álomban parancsot kapni, hogyi holnap ebéd közben vágjam \ földhöz a vizespoharamat. S; bár nem emlékszem a kapott; utasításra: földhöz vágom ...; Mert a szuggesztiv erő nem-; csak térben, de időben is hat. ? Azonban ez sem csoda. i , > Alacs B. Tamas todik érzékszerve, csak legtöbb emberben kifejletlen. Nem hiába mondják az orvosok a betegeknek: higgyenek a gyógyulásban, a gyógyszerek hatásában, akarjanak meggyógyulni, mert az fél gyógyulás. A gyógyulás válóban felerészben: önszuggesz- tió. A szuggesztivitás erejével dolgoznak — akaratlanul is — a népvezérek, szónokok, színészek. A tömegszuggesztió hatása alá kerül nap mind nap az ember: sportpályákon, színházakban ... Az akarati koncentráló ludatlanságá’oan és félelme• ben mindenben az isten vagy istenek csodatételét látta. A Bibliában csoda, hogy midőn Jézus keresztre feszít- ve meghalt: első átült délután három órakor az ég. A tudósok kiszámították, hogy Palesztina felett akkor napfogyatkozás volt. Ez pedig csak nem csoda'.'! A zsidók á'kelése száraz lábbal, a Vörös-tengeren: bizonyos ár-apály jelenséggel és Széljárással függ össze. Napjainkban is gyakorta át lehet lábalni rajta, csak tudni kell, hogy mikor. Mózes tudta. A kereskedelemnek jó szolgálatot tesz a megfelelő színvonalú propaganda. Számok, statisztikai adatok igazolják, hogy azokon a területeken, ahol a különböző vállalatok, üzletek megfelelően népszerűsítik árucikkeiket, nagyobb forgalmat sikerül lebonyolítani. Nem közömbös ez a vevő megnyerése szempontjából gém. Míg azonban az ötletes plakát vagy szép kirakat, esetleg kiállítás vagy mozireklám megszületik, hosszú utat járnak be a hirdető, árucikkeiket propagáló vállalatok. Mert meglepetést készíteni nem könnyű feladat. ;■ Nézzük meg most, hogy egy j jelentős kereskedelmi válla- j lat milyen propaganda tervvel ^ kezdte meg az új esztendőt, í milyen meglepetéseket készít \ a megyei vásárlóközönség ré- \ szere. Választásunk a Pest í megyei B.uházati Kiskereske- j delim Vállalatra esett. Ennek J cikkei ugyanis gyermeket, fel- \ nettet egyaránt érdekelnek. A J vállalat üzleteiben az egész j esalád megtalálhatja az öltöz- j kedéséhez szükséges kelléke- í két. Milyen meglepetéseket ^ készítenek tehát 1964-ben szá- ^ inunkra? í — Propagandánk — hangzik a tájékoztató — a szocialista \ kereskedelem kulturáltságát, \ felkészültségét, áruválasztékát \ 1 hivatott hirdetni. Ruha- és divatbemutató- kát, kiállításokat, bolton J belüli árubemutatókat és ; vásárokat, valamint terüle- ^ tönként kirakatversenyeket j tartunk. ; Az első félévben két ruha- ; bemutatóra, három kiállításra, í tizenöt bolton belüli árubemu- i tatóra és vásárra, valamint a ; vállalatok közötti kirakatver-! senyre kerül sor. A ruha- és divatbemutató- I kát úgy szervezik, hogy a: korszerű öltözködés kellékeit,: az újvonalű, világszerte diva- j tos ruhákat láthassák a meg- i jelentek — és a vállalatnak az \ is célja, hogy olyan ruhákat mutasson be. amelyek üzle-j teiben kellő számban a közön- | ség rendelkezésére állnak. A lakberendezési kiállításokon ugyancsak fontos szerepet kap a propaganda munka. Nemcsak az a vállalat célja, hogy kiállítsa árucikkeit, hanem feltétlenül fejleszteni ki-
