Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

1

1964. FEBRUAR 5. SZERDA

A genfi értekezlet

Peter Obinak, a nigériai küldöttség vezetőjének elnökletével 163. plenáris ülését tartotta kedden délelőtt Géniben a tizennyolchatal- mi leszerelési bizottság.

Az elsőnek felszólaló Lu- kanov nagykövet, a bolgár küldöttség ■ vezetője hangsúlyozta, a bizottság legfőbb feladata változatlanul az. hogy

szerződést dolgozzon ki a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelésre.

Burns tábornok, a kanadai küldöttség vezetője azt fejtegette, hogy az értekezlet előbbre viheti munkáját, ha kiválasztja azokat a ; kérdéseket az amerikai és a í szovjet javaslatokból, amelyekben lehetségesnek látszik a megállapodás.

Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője jegyzőkönyvbe foglalás céljából hivatalosan ismertette az úgynevezett Gromiko-tervet, vagyis azt a javaslatot, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a leszerílés teljes megvalósításáig

tartsanak meg bizonyos számú, atomtöltettel ellátott stratégiai rakétát. Mint kifejtette, ezzel az „atomernyő” liivatalosan részévé vált a szovjet szerződéstervezetnek.

A szovjet delegátus végül felszólította a bizottság tagjait, hogy

tanúsítsanak pozitív magatartást a szovjet javaslat iránt és használják

A Szovjetunió

hűséges barátnak bizonyult

Zanaibari heltjsetkőp

A Biztonsági Tanács ülése

j

Pakisztán kérésére hétfőn j összeült a Biztonsági Tanács, j hogy megvitassa a kasmirk kérdést. Az ülésen Bhutto pakisztáni külügyminiszter kifejtette kormánya nézetét a kasmiri kérdésről és hangoztatta, „beláthatatlan következményekkel járhat’’ ha nem sikerül rendezni az India és Pakisztán közötti vitát.

Mivel a Biztonsági Tanács tagjai közül nem jelentkezett senki sem felszólalásra, a kás- miri kérdés vitáját mára halasztották.

Tizenegy méteres talajréteg alatt

Anconába-n kirakás, pontosabban kiszivattyúzás alatt állt a „Mir’, amikor kiderült, hogy a szovjet tartályhajó egyik szivattyúcsatlakozása elromlott. Az olasz kikötői hatóságok kiküldtek egy búvárt, aki azonban képtelen volt a vastag cdajrétegen keresztül a hajó jenekére jutni és kijavítani a hibát. A tartályhajónak rakományával együtt tússzá kellett térnie Odesszába. A hazai kikötőben T.^eonyld Bojko búvár, abba- hagyva a hajókiemelési munkálatokat, amelyeknél segédkezett, azonnal megismerke- • dett a „Mir” vezetékeinek | rajzaival, majd vastagon be- ■ szappanozott búvárruhában , belemerült az olajba. Teljes sötétségben 11 méteres olajréteg alján, tapogatózva kellett megkeresnie és kijavítania a hibát.

Hétfőn a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szolgálati

kötelességének teljesítése közben tanúsított bátorságáért magas kitüntetésben részesítette Leonyid Bojko odesszai búvárt.

A Pravda keddi számában Tornász Kolesznyicsenko, a lap tudósítója beszámol a fiatal Zanzibari Köztársaság első lépésedről.

— Mindössze három hét telt ed azóta — írja —, hogy a sziget népe az új élet útjára lépett, de máris nagy változások tapasztalhatók.

Kidolgozás alatt, van az

ország fejlesztésének új terve.

A földesuraktól elkobzott földeken a hagyományos termény, a szegfűszeg mellett most már kukoricát, rizst és más mezőgazdasági növényeket is termelnek majd.

— A legutóbbi kelet-afrikai események megmutatták — írja a továbbiakban Kodesz- nyicsenko —, hogy az angolok

minden ürügyet felhasználnak, hogy csapataikat bevessék a köztársaság eJlem. Éppen ezért, bár a felkelés után a belső helyzet hamarosan rendeződött,

a nép nem tette le a fegyvert, mert tart a gyarmatosítók agressziójától.

— Ilyen körülmények között nagy támogatást jelentett a fiatal zanzibari államnak a szovjet külügyminisztérium ismert nyilatkozata — mutat rá a tudósító, majd idézi ezzel kapcsolatban Okel- lo tábornagy nyilatkozatét. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy

a szovjet nép ismét Afrika hűséges barátjának bizonyult

„Az imperialisták fondorlatai ellenére, nemcsak Zanzibar, hanem egész Afrika nemsokára szabaddá válik” — tette hozzá a tábornagy.

UThant felszólalása az algériai nemzetgyűlésben

Az Algériában időző U Thant . ENSZ-íötitkár kedden felszólalt a nemzetgyűlés rendkívüli ülésén, amelyen jelén voltak Ben Bella államfő és a kormány tagjai is.

U Thant elmondotta, hogy jelenlegi körútja az első ta- nulmányjellegű út Aíriluiban. Afrika fejlődését összehasonlítva a többi kontinens fejlődésével a történelemben egye- >, dülállónak nevezte. Afrika — j mondotta — mint a függet- % len szuverén nemzetek közös-$ sége a második világháború után alakult ki és állt be a ^ fejlődési versenybe.

y

A főtitkár hangsúlyozta, Af- ^ rika egyik legnagyobb vészé- '> lyének a faji gyűlölködést £ tartja. E földrész — folytatta ^ — nem válhat a faji gyűlöl- ^ ködés áldozatává. Afrika nem- 2eteinek javasolta, hogy „mér- j, séklettel és megértéssel” ke- 2eljék e problémát. í

y

Beszéde végén a főtitkár ar- 4 Jól biztosított, hogy az ENSZ f egyik legfőbb törekvése e

r-------------------------------------- I

p

rob.émák megoldásának elősegítése, de azt javasolta, hogy az afrikai nemzetek az olyan problémáikat, mint például az algériai—marokkói határviszály. igyekezzenek az afrikai egység szervezetén belül megoldani.

A nemzetgyűlés ülése után U Thant Tuniszba utazott, ahol Burgiba elnök vendége.

„Mi nők még a világűrben sem hagyunk nyugtot a férfiaknak“

Valentyina Nyikolajeva Tyereskova Londonban

A ghanai nópssar*tsums véger<Mlwnétt

Ghana lakossága tömeges „igen”-szavazattal foglalt állást a január 24 és 31 között megtartott népszavazáson Nluumah elnök által javasolt alkotmánymódosítások mellett. Mint ismeretes, az egyik módosítás a szocialista társadalom felépítését írja elő a népi konvenció

párt vezetése alatt. A Ghánái Köztársaság összesen 104 választási körzetéből befutott adatok alapján a következő végeredmények jöttek ki: 2 773 920 „igen” és 2452 „nem” szavazat. Néhány választási körzettől eltekintve csaknem mindenütt százszázalékos volt az „igen” szavazat. <

Kedden délelőtt, londoni idő szerint 9.35 órakor megérkezett az angol fővárosba Valentyina Nyikolajeva^Tye- reskova, aki a brit űrhajózási társaság meghívására egy hetet tölt a szigetországban.

Újságírók és fotóriporterek hada várta, hivatalosan Neil Martin, az angol légügyi minisztérium parlamenti titkára, Jean Cona-Doyle asszony, repülőszázados. dr. L. R. Shepherd, a brit űrhajózási társaság elnöke és Szoldatov, londoni szovjet nagykövet fogadta a repülőtéren. A rögtönzött sajtóértekezleten Neil Martin orosz nyelven köszöntötte a vendéget.

Ezután az ITV televízió riportere feltette első kérdését:

— Valentyiaa azt mondotta az imént, hogy látta már országunkat. vajon milyen Nagy-Britannia felül- nézsíiben?

— A brit szigetek gyönyörű látványt nyújtanak a világűrből nézve, de máris úgy látom, hogy földközelben még szebb ez az ország.

A további kérdésekre válaszolva Valentyina elmondotta, hogy férje, Andrijah Nyi- kolajev Moszkvában van s következő űrhajós-akadémiai vizsgájára készül. Több kérdést tettek fel az első űrha- jósgyerekről is.

— Mindegy, hogy kisfiúnk vagy kislányunk lesz, abban azonban már megállapodtunk férjemmel, hogy ha lányunk születik, édesanyámról nevezzük el, aki legjobb barátom és példaképem volt mindig. Ami pedig a gyerek jövőjét illeti, neki magának kell majd eldöntenie, hogy földi vagy világűrbeli pályát választ magának ... Hogy családos asszony létemre folytatom-e a pályámat? Természetesen, mint sokan mások, én is egész életemet a hivatásomnak akarom szentelni s a család nem akadályoz ebben.

— Vajon a világűrben jobban vezetnek-e a nők. mint itt lent az országutakon? — hangzott a következő kérdés.

— Ilyen kérdést csak férfi tehet fel — nevetett Valen- tj’ina s hozzáfűzte: — jó lenne, ha a férfiak végre tudomásul vennék, hogy mi nők még a világűrben sem hagyjuk nyugton őket.

A BBC riportere a legutóbbi amerikai rakótakísérletről kérdezte Valentyinát.

— Az amerikai és a szov“ jet tudósok egyaránt keményen dolgoznak a rakétaprog- ramok végrehajtásán s remélem, hogy amerikai barátaink legközelebbi hold- rakéta-kísérlete nagyobb sikerrel jár majd.

Arra a kérdésre, hogy mikor és milyen feladattal indul a következő szovjet űrhajó, és vajon ő lesz-e az első nő a holdon, ezt válaszolta:

— Régi jó szokás nálunk*' hogy mi csak arról beszélünk* amit elvégeztünk. Hogy él»

í megyek-e a holdra, azt nem i én döntöm el. természetesen j boldog volnék, ha rám esne a választás, de több más szovjet űrhajósnő is pályázik erre az útra.

Vésrüi meckérd e/tek* mit gondol, a királynővel szerdán esedékes ta- YilkozásáróL

— Nagyon megtisztelő részemre, hogv az angol királynő érdeklődik az űrhajózás iránt és fogad engem. Nagyon hálás vagyok ezért a figyelemért, egyébként úgy vélem, hogy a királynő is éppen olyan ember, mint mi mindannyian ...

Valentyina Nyikolajeva Tyereskova kedden este a brit űrhajózási társaság vacsoráján vett részt, ma délelőtt II. Erzsébet, angol királynő fogadja a Buckingham- palotában. majd Julién Amery légügyi miniszter ad ebédet tiszteletére. Valentyina csütörtökön veszi át a brit űrhajózási társaság aranyérdemr rendjét.

Hintázik a szamár és az elefánt

Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari V„ Bp. XXI., Csepel, Kiss János altábornagy u. 19—21.

ÁLLANDÓAN

FELVESZ

Vác és környéke, Gödöllő, Aszód. Iklad és környéke, valamint budapesti munkahelyeire kőműves, ács. állványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Vidékiek részére munkavállalói {tanácsi) igazolás szükséges. Jelentkezés a fenti címen. Ezenkívül tmk-géplakatoso- kat. Jelentkezés XXI. kerület, (Csepel), Rákóczi Ferenc u. 197. alatt.

életben ma már átértékelték a hagyományos politikai fogalmakat. Következésképpen a mai konzervatívok — a régi felfogás szerint — lényegében liberálisok, a mai „liberálisoknak” viszont: tekintélyuralmi törekvéseik vannak.

Nem játék ez a szavakkal. Kari O. Paelel bonni publicista ezt a rejtélyt amerikai politikusok megnyilatkozásaival oldja fel. Eszerint mindkét pártban hemzsegnek a legkülönfélébb nézetű személyek és csoportok. Ez pedig lehetetlenné teszi valamiféle egybefoglalt, rendszerezett pártprogram közreadását, a — „világos beszédet”. Sokak szerint tehát mindössze arról van szó, hogy a kortesbeszédek által megkavart választók egyik vagy másik milliomost a Fehér Házba küldjék.

Való igaz. hogy az elnöki székbe aligha kerülhet más, mint milliomos. De maguk a milliomosok nem egyformán, nem azonos taktika alapján szolgálják osztályuk érdekeit. Van tehát mód rá, hogy — legalább az irányzatokat illetően — a két párt különbségeit bárki megállapíthassa. És ezek a különbségek nem lényegtelenek. Az alaptendenciákat mindkét párt szóvivő politikusai akarva-aka- ratlanul, de kitálalják — noha rejtett céljaikat nem teszik a kirakatba.

A köztársasági szamár

égisze alatt hozzávetőleg

efféle politikai „elveket” népszerűsítenek: Harc a kommunizmus, a roosevelti New Deal törekvések és a neoliberalizmus ellen. Ez utóbbi — hirdetik jobbról — rokon a kommunizmussal és szakadatlanul közeledik hozzá. Ez ugyan nem igaz, de a jobboldal régi stílusú vezetést követel. Más szavakkal: leszámolna minden olyan szándékkal, amely a szövetségi kormány javára csökkenteni

akarja az egyes tagállamok politikai, gazdasági, kulturális és „társadalmi” szuverenitását. A John Birch Társaság és a Min ütem an-szervezet

szerint például az állami centralizáció lényegében tekintélyű ralmi rendszer. Ezek azzal vádolják a demokratákat, hogv elvetik a régi amerikai „erényeket”: a korlátlan egyéni kezdeményezést, az aki bírja, marja légkört. Nyíltan kimondják, hogy a központosított állam „lappangó szocializmus”; a jóléti állam pedig beavatkozás a monopóliumok érdekeibe.

Fémjelzett konzervatív oldalról általában a régimódi Amerikát kívánják vissza. Szeretnék, ha az Egyesült Államok a kapitalista korlátlan lehetőségek hazája maradna. Erről az alapról támadják a „központosított bürokrácia” minden formáját. Riadót fújnak az American way of life, vagyis az amerikai ..klasszikus” életforma védelmében. ök még az ENSZ létét sem helyeslik, mert — amint felpanaszolják — a „kommunista vétójog” megakadályozza a jenki érdekek gátlástalan érvényesülését. Nekik rokonszenvesebb lenne egy világméretű NATO — el nem vitatott USA-vezetéssel.

Ezt a „konzervatív” politikát mintegy 1000 szélső- jobboldali szervezet és csoport támogatja, de mindenekelőtt a John Birch Társaság és a Minuteman veszettjei. És támogatják, természetesen, a monopoltőke és a farmerek bizonyos körei, mégpedig dollárral, ami az USA-ban minden elismerés legfelső foka. összegezve: a jelenkori amerikai neo- konzevativizmus élesen ellenzi a teljhatalmú, központosított államvezetést s az eszközeiben sem válogatós. Ez a neokonzervativizmus minden kezdeményezést, döntést, ellenőrzést és nagy üzletet — a tagállamokra és az érdekelt tőkéscsoportokra akar bízni. Nem kétséges tehát, hogy a mai konzervatívok a régi, szabadverseny es liberalizmus felújítói s minden állami beavatkozás ellenőrzői. Reakció ez a javából: „eszmei” visszakanyarodás az 1914 előtti imperializmus stílusához.

Mindebből nem az következik, hogy a demokraták pontosan az ellenkezőjét akarnák annak, amit a konzervatívok terveznek. A konzervatívok korábban főleg délen és délnyugaton voltak erősek, a demokraták pedig északon, északkeleten és egyes nyugati régiókban. De amióta az északkeleti nagy iparvállalatok részben áttelepültek délre és délnyugatra — az olcsó munkaerő lelőhelyére —, azóta a jenki politika földrajzi tagozódása átalakulóban van.

Konzervatív oldalról

Kennedy „liberalizmusát” folyamatosan támadták s a

kongresszuson szembeszegültek előterjesztéseivel. Nem tartották őt jellegzetesen amerikai vezetőnek. Attól féltek, hogy alapvető belpolitikai változásokat tart szükségesnek s ezek érdekében radikális intézkedéseket tervez. Hogy ebbői mi igaz, mi nem, azt nem lehet tudni. Bizonyos azonban, hogy a néhai elnök adminisztrációja ismerte az amerikai gazdasági élet bajait, látta az ismét kibontakozó válság jeleit: a munkanélküliséget, a dollár devalvációját a fizetési mérleg zavarait, az aranytartalék csökkenését, az automatizálás botrányait és egyebeket. Mindehhez komor hátteret festett a gazdag Amerika 35 millió szegényének léte és az atomháború veszedelmét felidéző féktelen fegyverkezés.

Végső fokon a demokraták épp úgy az USA-imperializ- mus érdekeit képviselik, mint ahogyan a köztársaságiak is ugyanezt teszik. Igazában nem az adócsökkentés, a néger-kérdés vagy a szakszervezeti probléma választja ál őket .egymástól. A demokrata Kennedy nemcsak a válság következményeit, hanem annak okait próbál ta Jeltárni és a monopoltőke érdekében kiiktatni. Ezt azonban nem tehette meg egy erős, központosított államhatalom nélküL Másképpen sem — mondjuk mi —, de maga a szándék az USA-monopoltőke egy igen befolyásos részét a demokrata-adminisztráció dühös ellenzékévé tette.

Merre tart most Amerika?

Az bizonyos csak, hogy megkezdődött a felvonulás az új elnökválasztó küzdelemre. Ilyenkor az érdekeltek kirakják legvonzóbb portékájukat, ami — az emblémák nyelvén szólva — a szamár és az elefánt politikai „hintázását" jelenti.

F. M.

/

\ Most, amikor a jenki köziár- j sasági párt szamara, és a jeniki f demokrata párt elefántja vá- \iasztási jelvény formájában í ismét felébredt és megjelenít \ az utcán, mámcs semmi rend- Í kívüli a címben. Etockvá- \ lassításra készül a két ha- $ gyomámyos amerikai párt,

£ azaz megkezdődött a nagysza- \ bású politikai ^hinita-palinta”.

£ De vajon, mi a különbség a £ két párt általános poiitiká- ja köizött? Van-e egyáltalán £ különbség közöttük? Sok ember bizonytalanul felel er- ^ re a kérdésre még az Egye- í sült Államokban is.

^ Tény az, ihogy mindkét párt J az amerikai mompoltcike édes- 5 gyermeke. Céljait tekintve,

| voltaképpen

egy párt a kettő.

?

^ Ennek ellenére a választó- ^ kát más-más „programmal”

^ tratetálják. Ez a más-más í program a jenki monopolisták 4 egy-egy csoportjának érdek- ^ különbségeit fejezi ki.

A választási küzdelem ki- ^ ki áltói konzervatívnak neve- zik a köztársaságiakat és ^ liberálisnak a demokratákat. ^ Ámde a fogalmak nem tisz- í ták. Tüzetesebb vizsgálódás- ^ kor kiderül, hogy a demok- ■; rata elefántnak olykor sza- ^ már lába van:, a köztársasági szamárnak pedig ormánya. ^ Ezt a fura jelenséget Lipp- mámtól Schulbergerig a leg- ^ több amerikai közíró azzal magyarázza, hogy a demokra- ták saraiban épp úgy van- ^ nak köztársaságiak, mint a ^ köztársaságiak között de- mckraták. Legalább egy-egy 'j végtagot kölcsönöznek az ^ ádáz pánthivek hol az ele- fánttól, hol a szamártól. Alighanem ott van a kutya á eltemetve, hogy a jenki köz] vatalos okmányként körözték az értekezleten annak a nyilatkozatnak szövegét, amelyet az NDK kormánya ! hétfőn az értekezlet két : társelnökéhez eljuttatott.

Carapkin válaszában rámutatott, hogy az NDK-t az értekezleten jelen levő számos ; ország elismeri és hogy a nyilatkozattal foglalkozni kell l a bizottságban.

A leszerelési értekezlet csütörtökön délelőtt tartja következő plenáris ülését.

ki a leszerelési értekezlet kedvező légkörét arra, hogy megállapodjanak az atomháború veszélyének elhárításában

és ezzel is szolgálják az általános és teljes leszerelés ügyét.

Az ülés berekesztése előtt Foster, az amerikai küldöttség vezetője az NDK kormányát súlyosan rágalmazó kijelentések kíséretében tiltakozott az ellen, hogy hi-