Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

Négy hónap késéssel? PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1064. FEBRUAR 29, SZOMBAT HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA A legfrissebb összesítés sze­rint a Petőfi Termelőszö­vetkezetben a munkaválla­lások kilencvenöt százalékra állnak. Február, 25-én meg­kötötte a tsz a gépállomás­sal az egész évi munkára szóló gépi szerződést. A nyársapáti 22. számú ve­gyesboltban a földművesszö- vetkezet igazgatósága háztar­tási kisgépek kölcsönzését ve­zette be. Újra kijelölik a gyalogát­kelő helyeket a város kü­lönböző pontjain. A kopás megelőzésére klór-kaucsuk fes­tékanyagot alkalmaznak. 6000 tojást adott át a földmű­vesszövetkezetnek felvásárlás­ra Karai Ferencné. Háztáji baromfiszerződési tervét tel­jesítette, ezért jutalomban ré­szesült (Gödény felv.) SZÍNVONAL Még főiskolai hallgatók, de már a művészek közé sorolhatjuk őket. Dalcsok­rot nyújtottak át a kul­túrotthon színháztermében összegyűlt kicsi, de lelkes közönségnek. Bontakozó művészete leg­javát adta az öt zenemű­vészeti főiskolai hallgató: P. Szabó György, Erese Margit, Sümegh Zsuzsa, Jablonkai Éva és Bordás György. Dicséret illeti Szent­helyi Juditot is, aki zon­gorán kísérte az énekszá­mokat. Könnyűzenei estnek hir­dették a bérletsorozat má­sodik előadását, amely Schubert, Schumann, Csaj­kovszkij dalaival kezdődött és átcsapott az operák vi­lágába is. Ezt Verdi, Do­nizetti, Gounod operájából énekelt részletek, áriák kép­viselték. Tegyük hozzá, színvonalas tolmácsolásban. Az állami gazdaság ker­tészetében megkezdődött a paradicsom vetése. ★ 1075 000 forintot fordít a városi tanács útépítésre eb­ben az esztendőben. PÓTFELESÉG-SZOLGÁLAT Ma este fél 8-kor fővá­rosi színészek előadják a Pótfeleség-szolgálat című ze­nés vígjátékot. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Hattyúdal. Magyar film. Fő­szerepben Páger Antal, Bod­rogi Gyula. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Falusi szim­fónia. Hadüzenet az analfabetizmusnak Pedagógusok és a vállalatok vezetői kutassák fel az analfabétákat Az analfabétizmus felszámo­lásában elért újabb eredmé­nyekről kértünk tájékoztatást Kiss Lajostól, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — Az írni-olvasni nem tu­dók oktatására — kezdte a felvilágosítást Kiss Lajos — a városi pártbizottság és a ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetésével 1963 decem­berében akcióbizottság ala­kult. — Elkészítettük az akcióbi­zottság munkatervét Első feladatul az analfa­béták felkutatását jelöltük meg. Ennek érdekében felhívással fordultunk a városunkban ta­lálható valamennyi üzem, vál­lalat és intézmény vezetősé­géhez, és segítségüket kértük a náluk alkalmazásban levő írástudatlanok felkutatásához. Ezenkívül mozgósítottuk a nevelőket és a diákságot is. Eddig mintegy 50—60 főt tudtunk beszervezni az alapismereti tanfolyamok­ra, s közülük 25 már le­vizsgázott. — A konzervgyári dolgozók közül még február folyamán mintegy 40 munkást kezdenek el oktatni. A tanítás a hely­színen lesz, és még ebben az iskolaévben levizsgáznak az általános iskola első és máso­dikévi anyagából. Elmondhat­juk, hogy az idős „diákok” szorgalmával és tanulási ked­vével meg lehetünk, elégedve. A konzervgyár írástudatlan­jainak felkutatásában és elő­készítésében igen lelkes és eredményes munkát végzett Torma Pál és Hüllner Ferenc­né. — Hat írástudatlant az Arany János gimnázium nö­vendékei kutattak fel és ké­szítenek elő a vizsgára. A legtöbb munkát azonban még­is a nevelők, a pedagógusok végezték. Hangácson a közel­múltban vizsgázott hat idő­sebb mezőgazdasági dolgozó az írás-olvasás tudományából. Előkészítésüket és levizsgáz- tatásukat Harsányi Andrásáé, a hangácsi iskola tanítónője végezte. — Odaadó munkájáért kö­szönet és elismerés illeti még Pintér Esztert, a Petőfi álta­lános iskola, dr. Szilvásy Sán- dornét, az Arany János iskola és Bakó Kálmánnét, a Rákó­czi iskola pedagógusát, vala­mint Fejes Györgyöt. — Összesen hány analfabéta tanul meg írni ebben az év­ben Nagykőrösön? — tettük fel a kérdést Kiss Lajosnak. — Az iskolaév végére kö­rülbelül száz fő fogja letenni az alapismereti vizsgákat. Legnagyobb részük 50—60 év körüli idősebb mun­kás. — Ezzel teljesen felszámol­ják az analfabetizmust Nagy­kőrösön? — Még nem. Az előzetes fel­mérések alapján ezen felül még körülbelül 150 írás­tudatlan lehet városunk­ban. akiket a következő iskolaév folyamán fogunk felkutatni, és beszervezni az alapismereti tanfolyamokra. — A tanács művelődésügyi osztálya továbbra is azzal a kéréssel fordul a vállalatok, üzemek vezetőihez, hogy eh­hez az igen fontos kultúrpoli­tikai tevékenységhez nyújtsa­nak maximális támogatást a tanácsnak — fejezte be nyi­latkozatát Kiss Lajos. — szatmári — ... • . . .*?■ "^vi . “^ 3• • ,v ' .- ' >:<v -v . :s. ... ■ j ...í: . .-w».. --£Í^Ü/v-.. *%<•*' ’'‘'■A , f, ‘ * tormási szőlőskertekben épülő tizenegy családi ház „csupán” négyhónapos késéssel került tető alá! Körösi dalosok a Zeneakadémia színpadán Az iparos dalkar a kecskemétiekkel közösen készül a fellépésre ESERNYŐ A pedagógusok szórakozott­ságának , tekintélyes rangja van az irodalomban. Ennek ellenére megpróbálom a kü­lönben gazdag anyagot egy friss történetkével kiegészíte­ni. A szóban forgó pedagógust nem is jogtalanul szapulja éle­te párja közmondásos szóra­kozottságáért. A legfeltűnőbb panasz az, hogy a tanár követ­kezetesen elhagyja az eser­nyőjét, amely aztán csak hosz- szas kutatás után kerül elő a tanári szobából, a portásfül- keboí. á cukrászda egyik szé­kének karfájáról és nem rit­kán a rendőrségen a talált tárgyak raktárából. A napokban a tanár úr hetykén lépi át a lakás küszö­bét. Jobb kezében diadalmasan lengeti az esernyőjét. — No, mama, van-e még valami panaszod? Ugye, hogy nem hagytam el az esernyőt? Felesége kedvesen elmosb- lyogja magát: — Igazad van, papa! A tie­det nem is hagyhattad el, hi­szen amint láthatod, itt van a fogason. Azzal odamutat az előszoba- fogas felé, ahol minden kétsé­get kizáróan ott lóg a tanár űr esernyője. —si A lelkes iparos dalkar mű­vészete elismeréseként most meghívót kapott vendégsze­replésre a Zeneakadémiára, Budapestre. A vegyeskar kis létszáma — harminc fő — miatt úgy határoztak, hogy összevonják a két szom­széd város, Kecskemét és Nagykőrös vegycskarát, a nagyobb siker érdekében. A felkészülés közös próbá­kon történik. A körösiek már két alkalommal ellátogattak a szomszéd városba. Az „Aranyhomok” énekesei feb­ruár 25-én jöttek át közös pró­bára. A meghívott vendégek, szakértők, megelégedetten nyugtázták a bemutatott mű­veket. Az összejövetel jelentő­ségét növeli, hogy az OKISZ ■képviseletében eljött Faludi Béla, aki szintén elégedett volt a műsorral. A hangverseny két részből tevődik össze; kórusművek­ből, amelyeket a Kecskeméti Zeneiskola igazgatója vezé­nyel és mozgalmi dalokból, a helyi művelődési otthon igazgatójának irányításával. A legutóbbi próba több mint másfél óráig tartott. A közös felkészülés nagy­ban hozzájárul a két város iparostársadalmának és va­lamennyi lakosának mélyebb kapcsolatainak a kialakulásá­hoz. A kezdeményezés, a közös szereplés, reméljük, a zene- akadémiai fellépés után sem szűnik meg. — barta — Naponta százötven-százhatvan holdon szórják a műtrágyát a Petőfi Termelőszövetkezetben Az első: az őszi vetések fejtrágyázása Miért gyulladt meg a gerenda? A Schweidel utca egyik há­zának kapuján hosszú hóna­pokon keresztül hasztalanul zörgetett, sőt néha döngetett is a kéményseprő. Azért jött, hogy elvégezze a kötelességét, kitakarítsa a kéményt és ez­zel megelőzzön valami nagy veszedelmet. A kapu azonban következetesen zárva volt. A dörömbölésre kidugták fejü­ket az ablakon vagy a kapun a szomszédok és felvilágosí­tották a mestert, kár a pró­bálkozásért a háziak nincse­nek itthon. Bezzeg nagy volt a riada­lom a múlt héten, amikor ez éjszalwi órákban vörös láng­nyelveket öltögetett az ég felé az elhanyagoltság miatt ki- gyúlt kémény. Nem történt semmi külö­nös, csak annyi, hogy a kéménybe beleépített gerendára hónapokon ke­resztül lerakodott anyag meggyulladt. Bizony nagy volt a kockázat, mert a tető, de a ház is leég­hetett volna. Másnap a ház tulajdonosa érthető felháborodással nyi­tott be a kéményseprő-kiren­deltségre. A kéménytűzért felelőssé akarta tenni a kirendelt­ség dolgozóit. — Csak nyugalom! — intet te le a nyugtalan embert a ki- rendeltség. vezetője és elé tet­te a sormunkakönyvet, amely­ben minden kétséget kizáróan olvashatta a szomszédok alá­írását, amelyek igazolták a kéményseprő munkáját. De’ az is benne állt a sormunka- könyvben, hogy az ő kapu­ján hasztalan zörgetett a mes­ter. Tanulság: először is ne tűrjük meg a kémény­be épített gerendát, mert az örökös veszélyt je­lent. És tegyük lehetővé, hogy a kéményseprő elvégezze fon­tos munkáját. — Április 30-tól május 4- ig cseh—lengyel autóbusz­körutazást rendez az IBUSZ. A résztvevők gyönyörű tá­jakkal ismerkedhetnek meg a Kassa, Magas-Tátra, Zako- pané, Krakkó, Eperjes, Lő­cse, Besztercebánya útvona­lon. — Az idő kétségtelenül na­gyon kedvező — mondotta Su- sán János, a Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke. — A talaj kemény. Az őszi vetések fejtrá­gyázását el tudjuk vé­gezni anélkül, hogy a gé­pek a legcsekélyebb kárt okoznák az értékes veté­sekben. Inkább a gépeket kell itt-ott félteni, mert a keményre fa­gyott talajon könnyen elő­fordulhat egy-egy törés. — Géppel, emberi erővel egyformáin teljes lendülettel folyik a műtrágyaszórás. Ötven-íhatvan termelőszö­vetkezeti tag napi telje­sítménye megközelíti a nyolcvan holdat, de elismeréssel szólhatok a gépek munkájáról is. A négy műtrágyaszóró masina is el­szórja naponta mintegy hat­van-nyolcvan holdon a mű­trágyát. — Természetesen sorrendet tartunk. A legfontosabb a 970 holdas őszi vetések fej­trágyázása pétisóval. A ren­delkezésre álló anyagtól füg­gően gondolunk arra is, hogy a gazdaság ezerkétszáz holdas rétlegelőjén is le­szórjunk néhány száz hol­dat műtrágyával. Ezt különben évemként meg­tesszük egy-egy meghatáro­zott területein. :— A szerves trágya szállítá­sa egész télen egyetlen per­cig sem szünetelt. A kemény­re fagyott utakon könnyen közlekedtek igáink és hord­ták a szerves trágyát a meleg- ágyi telepekre. — Számításom szerint kö­rülbelül hatvan-nyolcvan va­gon szerves trágyát szállítot­tunk ki. Ennek egy része majd akkor kerül kiszórás­ra, amikor az idő lehetővé teszi azt, hogy közvetlenül a kiszórás után elkezdhessék a gépek a tavaszi szántást is. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elítélték a lelkiismeretlen szülőket Élénken emlékezünk még rá, mennyire felháborított minden jóérzésű embert az a méreteiben is példátlan bűn­tett, amelyet a Nagy-házaspár elkövetett. Valósággal állati sorban tartották hat gyerme­küket, ellátásukról sem gon­doskodtak. A jóérzést! szomszédok nem tűrhették a gyermekek szen­vedését és értesítették a ható­ságot, amely gyorsan intézke­dett. Mindenekelőtt a gyerme­keket kellett megmenteni. A súlyosan beteg Erzsiké kór­házba került, egy másik apró­ság a kecskeméti gyermekgon­dozóban kapott helyet, négy gyereket Budapestre továbbí­tott a városi tanács szociális előadója. Ma már a Nagy-gyerekek talán nem is emlékeznek azokra a mérhetetlen szenve­désekre, amelyek a Gátér dű­lő 8. szám alatti nyomorta­nyán elkeserítették életüket. Nagy Józsefné, aki minden anyai érzésből kivetkőzve el­hanyagolta gyermekeit, mint elsőrendű vádlott állt a bíró­ság előtt. Férje, a másodrendű vádlott, vállvonogatással pró­bálta érdektelenségét kifejez­ni. Nagyék elkészülhettek a ke­mény ítéletre. A lelkiismeret­len anyát kétévi és háromhó­napi szabadságvesztésre ítél­ték és a bíróság elrendelte fogva tartását. Nagy Józsefet négyhónapi börtönbüntetéssel sújtották. Hitelesítés — gyalogosan A város határán kívül, ne­vezetesen a ceglédi átjáró tájékán jártam. Meglepetés­sel figyeltem fel egy idősebb paraszt bácsira, aki óriási ügybuzgalommal, de igen kö­rülményesen lökdösött, gurí­tott maga előtt egy 8 héktós h oroshordót. Rácsodálkoztam. Ilyet 7‘-É7 nem láttam életemben. Meg is állítottam. — Hova. hova bátyám? — Cöglédre! . — Csak így gyalogosan? Aztán mi célból? — Hát a törvény az tör­vény. Hitelesíttetni köll ezt a hordót. Gondótam, máma lebonyolítom. — Értem, értem, de miért gyalogosan viszi? — Nem akarom, hogy töb­be kerüljön a hús, mint a leves. Tudja, a szállítási díj, mifene! Elgondolkodtatott, a dolog. Nem lehetne itt Nagykőrö­sön is legalább hetente egy­szer hitelesíteni?! — barta — JMpjI nem késő A város tavaszi csinosítását már megkezdték. A fákat, bokrokat metszik, a tereket felújítják, újabban szökőkút épül, egyszóval „virágváros” leszünk. Hozzájárul ehhez még a lakosság igyekezete is. A járdák melletti keskeny virág­ágyak nagyon szépek lesznek, ha mindenki veszi a fáradsá­got. — Augusztus 18—24-ig hét­napos autóbusz-körutazás lesz Szlovákiába. Ugyancsak au­gusztus 13—23-ig körutazást rendez az IBUSZ Csehszlo­vákiába és Lengyelországba. A HÉTVÉGE SPORTJA Az utakat is tisztítják, sze­mét még akad, sőt... A Deák téren még az ősz folyamán a DÄV kiemelt egy használaton kívüli villanypóznát. Gödrébe csak földet tettek, és az a ta­vaszi olvadásokon megsüllyedt. Még mielőtt egy autó ten­gelytörést kapna, vagy baleset történne, hozzák rendbe az út­burkolatot. —th Labdarúgás: A Kinizsi NB III-as csapata vasárnap dél­után 3 órakor a Kecske­méti Dózsa csapatával mér­kőzik. Előtte a II. csapat a Ceg­lédi Honvéd csapatát fo­gadja. Birkózás: A Kinizsi bir­kózói vasárnap Debrecenben lépnek szőnyegre a területi szabadfogású bajnokságon. Ökölvívás: a Kinizsi ököl­vívói ma, szombaton dél­után 5 órakor Cegléden a Ceglédi VSE csapatával mér­kőznek.

Next

/
Thumbnails
Contents