Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

ifCíritm nsr MEGYE I 1964. FEBRUÁR 29, SZOMBAT Bébinadrág — műanyag fóliából A kismamák gyakran pa­naszkodnak, hogy a csecsemők egyik nélkülözhetetlen ruha­darabja, a guminadrág, ha­mar elszakad, tönkremegy. Ezen kívánt segíteni a Buda­örsi Háziipari Szövetkezet, amikor megkezdte a műanyag fóliából szabott bébinadrágok gyártását. Az új termék elő­nye nemcsak az, hogy élettar­tama háromszorosa a gumi­nadrágénak, hanem két olda­tán szétnyitható, s így köny- nyebben feladhatják az apró­ságokra. A szövetkezet ebben az évben háromszázezer bébi­nadrágot küld az üzletekbe. (MTI) Bevált, jóI működik a marxista-leninista est: iskola az aszódi járásban — Angolkeringővei nyit­ják meg ma este a ceglédi Bem József Iparitanuló­intézet diákjai a Dózsa Művelődési Házban hagyo­mányos farsangi báljukat. Járásunkban az egyéves marxista—leninista esti kö­zépiskolán ötvenketten —• heti háromórás foglalkozásokon — tanulnak. Az ötvenkét hallga­tó két osztályban kezdte meg a tanulást. Amikor megjelent a Köz­ponti Bizottság határozata az egyéves marxista—leninista esti középiskoláról, végrehajtó bizottsági ülésen, valamint titkári értekezleten megtár­gyaltuk, s egyben el is hatá­roztuk, hogy az egyéves isko­la megszervezésére különös gondot fordítunk. Az iskola jelentőségét alá­húzta az a tény, hogy járá­sunkból az elmúlt években át­lagosan hárman-négyen me­9? SÓLETT“ — Parancsoljon! — villantja felém előzékeny mo­solyát a KÖZÉRT boltvezető, s szolgálatkészen nyúl a füle mellett tartott ceruzáért, meg a számolócéduláért. — Valami gyorsan készülő, ízletes vacsorának va­lót szeretnék — tétovázom —, konzervet vagy mirelitet. Szemem kutatva pásztázza végig az üzletet s meg­akad egy minaret-szerű konzervtorony árcéduláján. A kézzel írt papíron — schwarz auf weis — ez áll: Sólett 16,60 Ft. Meghökkenve bámulom a „sólettet” A boltvezető félreérti érdeklődésemet, s lelkes agitációba kezd: — Egy doboz sólett négytagú családnak is kitűnő vacsora. Mindössze __ F élbeszakítom: — De miért írták két tével, hogy sólett?! — Azért kérem, mert... — pillanatnyi habozás után diadalmasan kivágja: — mert múltidő! Hüledezve méregetem: tréfál? Nem. Komolyan gondolta. — Hogyhogy múltidő? Hiszen a sólet — főnév. A boltvezető fölényesen legyint: — Tévedés, kérem: a sólett babfőzelék, füstölt szeggyel! ny. é. A bakter fia (Komádi István rajza) Melyik oldalt nézzük? — Igaz, de mi­ért nem nézi a másik oldalt is? Miért csak azt mondja, hogy a házak nem épül­tek fel határidő­re, miért nem be­szél arról is, hogy a fürdőkádak luxus kivitelű horgany futtatást kaptak? Miért csak azt feszege­ti, hogy elfelejtet­tük beépíteni a lépcsőházakat, meg az ablakokat? Arról bezzeg egy szót sem szól, hogy a gittelésünk milyen kiváló? — Igaz, de mi­ért nem nézi a másik oldalt is? Miért csak azt mondja, hogy a jegenyefák még mindig nem nőt­tek az égig? Mi­ért nem beszél ar­ról is. hogy a ta­vasszal idejében beoltottuk őket vadkörtével? Mi­ért csak azt fe­szegeti, hogy a mi jegenyéink rondák, éjiel-nap- pal hullatják le­veleiket? Arról bezzeg egy szót sem szól, hogy mi­lyen nagyszerű fő­zőkanalakat lehet faragni belőlük a csehsztohovai- bú­csúra? — Igaz, de mi­ért nem nézi a másik oldalt is? Miért csak azt mondja, hogy a film pocsék? Mi­ért nem beszél ar­ról is, hogy mi­lyen olcsón csi­náltuk? Miért csak azt feszege­ti, hogy a főhős bűnösen tehetség­telen? Arról bez­zeg egy szót sem szól, hogy példás a magánélete, és minden lakógyűlé­sen ott van! — Igaz, de mi­ért nem nézi a másik oldalt is? Miért csak azt mondja, hogy én nem jól vezetem a vállalatot? Mi­ért nem beszél arról is, hogy hu­szonöt éve rend­szeresen fizetem a szakszervezeti dí­jat? Miért csak azt feszegeti, hogy jogtalanul küld­tem el Kovács Gábrielt? Arról bezzeg egy szót sem szól, hogy ta­valy sem merítet­tem ki a revrezen- tációs keretet. — Igaz, de mi­ért nem nézi a másik oldalt is? Miért csak azt mondja, hogy ha­szonleső vagyok? Miért nem beszél arról is, hogy ápolom a külső­met. Miért csak azt feszegeti, hogy nem értek a szak­mához? Arról bez­zeg egy szót sem szól, hogy három napilapot járatok! — Igaz, de mi­ért nem nézik önök végre az egyik oldalt is? Miért szavalnak állandóan csak a másik oldalról? Miért nem be­szélnek arról is, ami nem jó, ami nem sikerült, ami hibás? Miért csak akkor háborodnak fel. ha a hibák mellett nem mu­tatunk rá az ered­ményekre? Akkor bezzeg egy szót sem szólnak, ha csak dicsérünk, s p!llanatnyilag nem feszegetjük a hibákat? Miért nem né­zik az egyik ol­dalt is?! Krajczár Imre hettek öthónapos pártiskolá­ra. Az iskola megszervezésé­vel viszont olyan lehetőség adódott, hogy egy tanulmá­nyi év alatt ötven embernek biztosíthatjuk a középszintű marxista felkészültséget. Az esti iskola másik nagy előnye az, hogy az ott tanuló elvtár­sak nem szakadnak el hosz- szú időre munkahelyüktől, családjuktól, mert a járás székhelyén tanulhatnak és a közös foglalkozások idejét az amúgy is kedvező közlekedés­hez szabtuk. Az iskola vezetésével olyan propagandistát bíztunk meg, aki elvégezte a pártfőiskolai szakosítót és tanított már pártiskolán is. A tanárok kiválogatásánál a fő szempont az volt, hogy széles körű művelt­séggel, nagy marxista tu­dással és kellő pedagógiai érzékkel rendelkezzenek. Valamennyi tanár egyetemet végzett. Közülük hárman be­fejezték a marxista—leninista esti egyetemet, egy pedig el­végezte a pártfőiskola filozó­fiai szakosítót. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy já­rásunkban a marxista—leni­nista esti középiskola az el­lenőrzést végző megyei elv­társak szerint is jól működik. A másik alapvető ok pedig az, hogy a hallgatókat jól vá­logattuk ki és a végrehajtó bizottság állandóan figyelem­mel kíséri azok tanulását. Ügyeltünk arra, hogy olyan községi, üzemi, párt, állami és gazdasági vezetőle kerül­jenek erre az iskolára, akik középszinten tudják tanulmá­nyozni a marxizmus—leniniz- must. A felvételek egyéni ké­relem alapján, a pártvezető­ségek javaslatára történtek, így válogattuk ki a hetvenkét jelentkező közül a jelenleg is tanuló ötvenkettőt.. Közülük mintegy tizen tanultak maga-' sabb iskolán, huszonketten érettségiztek és hat általánost csupán ketten végeztek. A ta­nulók között tíz pártonkívüli is van. Az előadásoknál arra ügye­lünk, hogy a hallgatókkal el­sősorban az alapfogalmakat értessük meg jól, s azokat ké­pesek legyenek a gyakorlat­ban is alkalmazni. Az osztály- foglalkozások ideje, sajnos, nem mindig elegendő ahhoz, hogy mindenkit megszólaltas­sunk és ugyanakkor jól el is sajátíttassuk az anyagot. Sok­szor az előadásra szánt idő is rövidnek bizonyul és sok min­dent el kell hagynunk, hogy az időből ki ne fussunk. A hallgatók becsületesen készülnek az osztályfog­lalkozásokra és csak rit­kán, nagyon indokolt eset­ben hiányoznak. Annak a hallgatónak, aki az iskolavezető tudta és engedé­lye nélkül hiányzik az elő­adásról, vagy az osztályfoglal­kozásról, annak távolmaradá­sát utólag kell igazolnia és az iskola vezetője által megje­lölt időben köteles pótkonzul­táción megjelenni. Ugyanez vonatkozik a különböző indo­kolt elfoglaltság miatt távol­maradó hallgatókra is. A pót­foglalkozást minden esetben az osztályvezető tanar tartja, akinek ez külön elfoglaltságot jelent. A hallgatók tanulni akará­sát bizonyltja, hogy betegség miatt a félév végéig csak két elvtárs kérte felmentését, a párt végrehajtó bizottsága hozzájárult. A félévi beszá­molón negyvenhatan jelentek meg. Négyen kértek halasz­tást, akik a közeljövőben be­számolnak. A tartalmi munkában sok nehézséget okozott, külö­nösen az első időben, a fo­galmak tisztázása és he­lyes megértetése. Egyes hallgatók az anyag fi­lozófiai meghatározásánál csak a konkrét fizikai anya­got képzelték anyaginak, vagy a mozgás meghatározásánál csak a mechanikai mozgásra gondoltak. Nem volt könnyű dolog megértetni, hogy a filo­zófiai fogalmak — bár elvon­tak — az objektív valósá­gon alapulnak A későbbiek során, ahogy megismerték a filozófia nyelvezetét, bátran vitatkoztak és helyesen érvel­tek. Nagy vita volt például az összefüggéseknél: hogy a tsz- ek gazdasági megszilárdítása és a politikai munka hogyan függ össze? Győzött a helyes elv, az, hogy nem lehet jó az a tsz. ahol rossz a politikai hangulat. Az iskola tanárai szerint is sok még a javítani való a munkában, hiszen még csak féléves tapasztalattal rendel­kezünk. Mégis azt kell monda­nunk, hogy ez a legjobb for­mája a járásoknál a vezetők képzésének. Ehhez azonban nemcsak nekünk, hanem fel­sőbb szerveinknek és tan- könyvíróinknak is tenni kell egyet és mást. A tankönyv szerkezetileg és külső formájában nem felel meg teljes mérték­ben a követelményeknek, nem igazodik eléggé az is­kola hallgatóinak előkép­zettségéhez. Egyszerűbb nyelven kellett volna talán megírni, s ügyel­ni arra. hogy a fontosabb ré­szek, fogalmak, meghatározá­sok jobban szembetűnőek le­gyenek. Jobb lenne, ha több időt for­díthatnánk egy-egy téma fel­dolgozására. még ha ez a tan­folyam meghosszabbításával járna is. Helyesnek tartanánk, ha az iskola elvégzése után a hall­gatók bizonyítványt kapná­nak, mintegy elismeréséül jó munkájuknak. összegezve: ez a tanulási forma — kezdeti nehézségei ellenére is — bevált járásunk­ban. Mind az előadók, mind a hallgatók megkedvelték és sikerül a legfontosabb .fogal­makkal megismertetni a tanu­lókat. Bazán István, az aszódi járási párt- bizottság ágit. -prop. osztályának vezetője. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Székesfehérvári vendégszereplés Országszerte ismerik az abonyi Bihari János zeneis­kolát. Az iskola növendékeit nagy megtiszteltetés érte. Áp­rilis elején országos kamara­zene-fesztivált rendeznek Szé­kesfehérvárott. A seregszem­lére az abonyi zeneiskola nö­vendékeit és tanárait is meg­hívták. Az iskola vezetői si­keres szereplésre számítanak. Vádirat az alkohol ellen Egyetlen nap alatt hat vád­iratot készített dr. Szondi György, a Ceglédi Járási Ügyészség vezetője. Vala­mennyi vádirat elsősorban az alkoholt jelölte meg a közle­kedési kihágások okaként. Palotai Dénes, nyársapáti la­kos például ittasan motorozott Cegléden. Ráadásul még jo­gosítványa sem volt. Nemes Károly a Budapesti Kartográ­fiai Vállalat gépkocsiját ve­zette ittasan. Pintácsi Pál cse- mői lakos olyan részegen ült fel a motorjára, hogy azzal felborult. A hatóságok egyre szigorúbban bírálják el az it­tas vezetésit és példásan meg­büntetik azokat, akik vétenek a KRESZ ellen. A múlt év második felében egyébként Cegléden tizenöt, Abonyban tizenkét, a járás többi közsé­gében pedig tizennégy embert vontak felelősségre ittas veze­tés miatt. Korábban! A reggeli órákban zsúfolt a monori tej csárda. Az egyik ol­dalon a reggelizők, a másikon pedig a kimért tejre és ke­nyérre várakoznak. Igen ám, csakhogy közben megérkezik a Sütőipari Vállalat kocsija a friss kenyérrel. Az üzletvezető választhat: vagy Átveszi a ke­nyeret — s akkor joggal pa­naszkodnak a vevők —■, vagy folytatja a kiszolgálást, akkor viszont a Sütőipari Vállalat szállítómunkásai emelnek szót. Milyen egyszerű lenne a meg­oldás! Szállítsák korábban a kenyeret. Az üzlet és a vevők érdeke így kívánja! PÁROSBÁL Maglódon hagyománya van már a páros báloknak. Az idei páros bátyus bált ma este nyolc órai kezdettel rendezik a maglódi művelődési otthon­ban. JUBILEUM Tizenötéves fennállását ün­nepli a Vecsési Fehémejnű- k'észítő Ktsz. A másfél évtize­des fennállásról ma délután mérlegzáró közgyűlésen emlé­keznek meg. Kerekasztal megbeszélés A nagykőrösi TIT-klub ér­dekes kerekasztal-konferenciát hívott össze tegnap estére. A konzervgyár igazgatója, egy főagronómus, egy főorvos és a kuitúrotthon-igazgató kül­földi utazásáról számolt be. A „megbízható" lakó Göbölyös József, a Vadas utca 9. szám alatt Székely Ba- lázsék házában bérel lakást, A tulajdonos családja fenntar­tott magának egy szobát a házban. A szoba ajtaját lakat­tal lezárták. Göbölyös József betört a szobába és az ott ta­lált tollat eltulajdonította és értékesítette. Betöréses lopás­sal vádolva rövidesen a bíró­ság elé kerül. Másfél millió Gyarapodik az állami gazda­ság gépparkja. Az idén kor­szerű gyümölcs-, zöldségválo­gató gépsort vásárolnak más­félmillió forintért. Mostohagyerekek ? A DUCSA és a Csepel Autógyár - Sióból ért I a,,, u imirw»—M III ith————«toc*——i— a Ielsőbbség - A „tenger"nem nyel el mindent - Meddig tart a vegetáció ? Budapesten a Béke téren székel a volt Dugattyú- és Csapágyöntöde, amely egy esztendő, óta a Csepel Autó­gyár gyáregysége. Három telephelyen, elég mostoha körülmények kö2ött dolgoz­nak itt az emberek. Sok a panasz a munkakörülmények­re. — Amíg önállóak voltunk, legalább toldozhatni tudtunk a felújítási keretből, de ez az összeg most valahol el­vész a nagy gyár tengeré­ben — mondja Bolla Béla gyáregységvezető. Elmondja, hogy a sok gond1 ellenére 105,9 százalék­ra teljesítették a múlt évi tervet, de az idén még most sem tudják, mit ír elő az éves terv. Csak az első ne­gyedév feladatait kapták meg. A januári tervteljesítés csak 95,8 százalék! Oka, hogy kevesebb nehézfémöntvényt készítettek. Itt készülnek a gépkocsi-kormánykerekek, de ezeket a Kábel- és Mű­anyaggyár nem tudta idő­ben műanyaggal bevonni. Néhány szerszám sem ké­szült el időben, pedig a tervteljesítésnél csak a kész gyártmányok jöhetnek számí­tásba. A jelek szerint feb­ruárban már „egyenesbe ke­rülnek”. Gyártmányaik 80—85 szá­zaléka dugattyú. Egyre több kell ebből a gyártmányból, például az idén 1600—1700 tonna könnyűfémöntést vár­na tőlük az ipar, a rendel­kezésre álló erőkkel azon­ban csak 1200 tonna leönté- sére képesek. Igaz, a nép- gazdasági tervek között sze­repel egy modern öntöde fel­építése Székesfehérvár kör­nyékét#, de a gyáregységben úgy látják, ezzel nem törőd­nek eléggé az anyavállalat­nál. Beszéltünk Szönyi Miklós­sal, a Csepel Autógyár igaz­gatójával. aki így kezdte a beszélgetést: — Igen, nálam is jártak a gyáregység vezetői. Most is csak azt tudom mondani, amit nekik mondtam, hogy szóból ért az ember. Való­ban sok a gondj 14k és mi­vel ezek egycsapásra nem old­hatók meg, azt hiszik, hogy mostohagyerekek. Szerszámgépeket kértek. Az igazgató intézkedett, hogy írásban juttassák el hozzá a méreteket. A központi rak­tárban biztosan találnak majd megfelelő masinákat. Kértek egy új svájci gépet is a dugattyúk hőtágulási együtthatójának vizsgálatá­hoz. Kérésükre megkapták az egyenes választ: az idén nem tudják megvásárolni, nincs rá valuta. A panasz, hogy a felújí­tási keret elveszik a nagy gyár tengerében, nem helyt­álló, mert például hibás röntgenberendezésük helyett felújítási keretből akarnak másikat vásárolni az idén a minőség további javítása ér­dekében. Mennyiségi • terme­lésükkel ugyanis nincs kü­lönösebb baj, de a minő­ség sokkal jobb is lehetne. Hőkezelő berendezésük to­vábbi bővítése érdekében is intézkedtek. Már készül­nek a kádak. Egyébként a közeljövőben a tmk-terve- ket is egyeztetik. Most négy ember végzi a sürgős javí­tásokat a DUCSÁ-ban. Meg­vizsgálják, hogy elég-e eny- nyi ember erre a munkára és ha nem, további segítsé­get adnak nekik. A jogos panaszokat tehát orvosolja a nagyvállalat. Az elmondottakból kiderül, hogy kár volt ennyi ideig hall­gatni a gondokról. Nyilván­való, ha előbb szólnak, a szerszámgépeket is már meg­kaphatták volna. A kérések között persze olyan is szerepelt, hogy az egyik telephelyről segítse­nek kitelepíteni egy ott lakó családot. Erre nem válaszol­hat mást az igazgató, csak azt, hogy amit nem tud­tak több év óta végrehaj­tani, azt ő se tudja elin­tézni pár nap alatt. Meg­ígérte, hogy levelet ír a ke­rületi tanácsnak ebben az ügyben. Ugyanígy azt is meg kell érteni, hogy a svájci gépet nem lehet ad­dig beszerezni, amíg nincs rá pénz. A szóbanforgó gyáregység jövőjéről is megkérdeztük a Csepel Autógyár igazga­tóját. Válaszából kiderül, hogy jobban nem törődhet­nek ezzel az üggyel sem, mint eddig. A napokban egy de­legáció indul Csehszlovákiá­ba, ahol az említett építke­zésről tárgyalnak. Annyit már tudnak, hogy 1969-ben kell üzembe helyezni az új létesítményt, addig azonban az adott körülmények között kénytelenek dolgozni. Mivel a jelenlegi körülmények kö­zött nem bővíthetik a ter­melést, a terveket is a le­hetőségekhez szabják. Ettől a gyáregységtől is csak any- nyit várnak, amennyit kö­rülményeik megengednek. F, I.

Next

/
Thumbnails
Contents