Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

II. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM

1964. FEBRUÁR 27, CSÜTÖRTÖK

Több mint 36 millió utas

A járás höfslehedésóról ntfiiaikoaik « szakember

A járási tanács közlekedési ügyekkel foglalkozó főmérnökét, Wächter RaUindat kerestük meg, hogy néhány közérdekű kérdésre, mint legilletékesebbtől, választ kapjunk.

— Az elmúlt évben •— kezdte a tájékoztatást — a járás területén tovább nőtt az utasforgalom.

A ráckevei HÉV-vonalon

29 184 000, míg a MAVAUT helyi járatain

csaknem 7 és íél millió utast szállítottak.

A közlekedés helyzetévei a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés is foglalkozott, s néhány javaslat is elhangzott a konkrét feladatok jobb megoldására. Az évről évre növekvő utasforgalom fokozott feladatot jelent és nagyobb felelősséget ró az illetékes vállalatokra is.

— Mi a helyzet jelented a járás közlekedési vonalain?

— Ami a vasutat illeti, jelentős javulásról számolhatok be. Korszerűbb kocsik közlekednek, és a zsúfoltság is csökkent A vonatok általában menetrend szerint közlekednek. bár a téli időszakban előfordulnak kisebb késések. A leatöbb t/ondot az idén 75, születésnapjáét ünneplő H&V okozza. Ez annál is inkább érthető, mert a járás lakossága főként ezt a közlekedési eszközt veszi igénybe. A MÁVAUT vonalain időről időre igyekeznek több kocsit forgalomba állítani, de a maximális igyekezet is újabb igényeket von maga után. Ezen a téren jelenleg nincs fejlesztési lehetőség.

— Melyek a legsűrűbben előforduló panaszok?

— A MÁV téli késései

mellett első helyen áll a HÉV menetidejének kérdése. Néhány év alatt odajutottunk, hogy

a 70 perces utat most

már 93 perc alatt teszik meg a szerelvények,

holott a gyorsvonatok 57—58 perc alatt közlekednek Budapest és Ráckeve között. Sokszor persze ez a forgalom- irányítás hibája. Ezen lehet és az illetékesek szeretnének is segíteni. A fűtés és a világítás kérdései is állandóan panasz tárgyát képezik. Ez már szinte érthetetlen, hiszen az izzóhiány bejelentése óta közel tíz esztendő telt el, de változás még mindig nincs. Ezt a minimális szolgáltatást pedig — különösen a tanuló, útközben olvasó utasok — állandóan igénylik.

— Milyen remény van a hibák mey szüntetésére?

— Elsősorban a HÉV illetékeseinek kell egy kicsit komolyabban venniök a felelősség kérdését és az úgynevezett szabályzat mellett az utazóközönség .kéréseivel is foglalkozniok kellene. A MÁVAUT legfontosabb feladata a kiskunlacházi forgalom jobb szervezése, és ha fejlesztési lehetőséget kapnak, egy újabb kocsi biztosítása.

— Végül az útviszonyokról szeretnénk hallani valamit.

— A KPM közúti igazgatósága az elmúlt években sokat tett a járás útjainak javítása, portalanítása érdekében. E munkát tovább folytatják, és ebben az évben elérjük, hogy

minden hozzánk tartozó út javítását befejezik. Ehhez sok segítséget adhatnak a községi tanácsok. Biztosíthatnak saját anyagból kavicsot, homokot, segíthetnek a szállításban. Felújításra kerül idén a Ráckeve—Tököl közötti HÉV pályaszakasz, amit be is fejeznek.

Bíró Gábor

Két új tanterem

Szigethalom községben régóta gond már, hogy kicsi az iskola. Persze ez nem azt jelenti, hogy agyonzsúfolt — de- hát attól is messze van még, hogy falai között a tanítás ideális körülmények között folyjék.

Hosszas tárgyalások után most végre konkrét lépés történt: megkezdték az iskola bővítésének tervezetét. Két új tanterem épül a szigethalmi gyerekek örömére. A tervezők már a helyszínen végzik a szükséges mérési és különböző vizsgálati munkálatokat. Mivel a tervezők látják, milyen fontos a bővítés, ígéretet tettek, hogy a terveket májusban elkészítik.

Somodi Gyula

Megoldják Taksonyban a vízproblémát

Márciusban kezdik fúrni az új artézi kutat

A taksonyi tanácsháza elnöki szobájának falát hatalmas világtérkép borítja. A térképre felrajzolt szárazföldek körül tengerek — mindenütt víz, víz. Taksonyban azonban problémát jelent a víz: természetesen a jó ivóvízre gondolunk. Erről beszélgetVOROSKERISZT

Vasárnap tartotta konferenciáját a Vöröskereszt Pest megyei szervezete. Járásunk küldöttei közül dr. Verdes

Margit körzeti orvos és Dávid Margit tanárnő értékes felszólalásukkal járulták hozzá a konferencia sikeréhez. Boros

Béla javaslata alapján az ugyancsak ráckevei küldött: Prezenszky Gábor, a szerkesztő bizottság elnöke a határozati javaslat módosítását kérte. A konferencia a módosítást elfogadta.

SPORT HÍRADÓ

A ráckevei járás 1963-as évi legjobb sportolói:

Férfi egyéni: 1. Bajkó Károly (a Csei>el Autó Vasas birkózója, olimpiai kerettag), 2. Nagy Rezső (Ráckevei Gimnázium, atléta, megyei középiskolás bajnok), 3. Rimóczi László (Tököli KSK, kézilab- dás), 4. Marjás Tamás (Szigethalomi Vasas, go-kart, országos násodik).

Férfi ifi: 1. Ágoston Károly (Csepel Autó, birkózó), 2. Száger Ferenc (Dunavarsány II. k. labdarúgó), 3. Gortner Ferenc (Dunavarsány I. k. labdarúgó), 4. Agócs István (208. sz. ITSK, kézilabdás).

Férficsapat: 1. Csepel Autógyár Vasas SK vízilabdacsap pat (OB I. hatodik hely, MNK í harmadik hely), 2. Csepel: Autó Vasas kosárlabdacsapat i (NB II első hely), 3. Tököli i KSK kézilabdacsapat (orszá-1 gos spartakiád első hely), 4.; Dunavarsány I. kér. bajnoksá- | got nyert labdarúgócsapata.

Női egyéni felnőtt: Jarosi j Ilona (Ráckevei Gimnázium, : kézilabdás). 2. Draskó Etelka : (Ráck. Gimn., kézilabdás), 3. Pahlheim Kornélia (Szigetújfalui SE, röplabdás), 4. Márton Vera (Dunaharaszti Gimn., atléta).

Női csapat: 1. Ráckevei Gimnázium kézilabdacsapat, 2. Szigetújfalui röplabdacsapat (országos spartakiád győztes) 3. Csepel Autó kézilabdacsapat, 4. Dunaharaszti Gimnázium asztalitenisz-csapat.

Női ificsapat: Ráckevei

Gimnázium kézilabdacsapat.

Férfi ificsapat: 1. 208.

sz. ITSK kézilabdacsapat, 2. Tököli kézilabdacsapat, 3. Dunavarsány I. ker- labdarúgói, 4. Dunavarsány II. k. labdarúgói.

*

Megjelent a járási labdarúgó-szövetség hivatalos lapjának ez évi első száma. A lap közli, hogy megtartotta alakuló ülését a járási labdarúgó-szövetség elnöksége. Elnök: dr. Csömör Jenő, titkár: Szereméi István, tagok: Pintér József és Gázon István. A játékvezetői testület elnöke: Bobán Ferenc, titkára Ham- | féld István, tagjai: Szebelédi Imre, Zsivnovszki Sándor, Magyar Imre. Edzőtanács: I Pintér József, Kárpáti István, j Nagy Sándor. Az első számú ! fegyelmi bizottság elnöke: : Gázon István, tagja: Minisek János. A második számú fegyelmi bizottság elnöke: Szálai Gyula, tagja: Kelemen József.

A szövetség elküldte a sportköröknek a járási labdarúgó-bajnokságra szóló nevezést. Ezt március 10-ig kell a szövetséghez benyújtani.

Bundies Péter

Szabó József, a Ráckevei Járási Tanács elnöke, akit a konferencia résztvevői a jelölő bizottság elnökévé választottak

tünk Kovács Istvánnal, a község fiatal tanácselnökével.

A 4500 lakosú községben még 1928-ban fúrtak egy artézi kutat a Baross téren, de a kút vize egészségügyi szempontból kifogásolható. A fel- szabadulás után a Piac téren készült új kút. Ez jelenleg is üzemképes. A Baross téri azonban a múlt év telén használhatatlanná vált, s így nemcsak hogy a vize nem jó, de még mosásra sem használható.

A községi és a megyei tanács beruházási keretéből a Béke utcában fúrtak egy harmadik kutat, azonban ennek a vize meglehetősen sok rozsdát tartalmaz. S mivel a község valamennyi ásott kútja erősen fertőzött, Taksony vízellátását ez ideig nem sikerült megoldani.

— A vízkérdés megoldása érdekében a községfej leszté&i alapból 340 ezer forintos előirányzattal munkástelepülé- sünkön, a Rákóczi út végén, március hónapban megkezdik a percenként 200 liter kifogástalan ártéri vizet biztosító új kút fúrását — mondja a tanácselnök. — A tervdokumentáció már elkészült és remélhetőleg az új kút is elkészül az év végére.

Taksonyban jövőre létrehozzák az ivóvíztársulatot. így a terv már közelinek látszik: néhány éven belül 900 család vízszükségletét tudja biztosítani a lefektetésre kerülő ' 16 kilométeres csőhálózat.

Asztalos Imre

JÁTÉK A JÉGÉN

(Foto: Gábor)

A* ígéret - kötelező

A Kiskunsági Állami Gazdaság figyelmébe

A Kiskunsági Állami Gazdaság Dömsödön egy volt csárdaépületet bérel a községi tanácstól. Korábban már irodájuk volt itt, s évek óta gépeket tartanak az épületben, de az istálló a gazdaság lovainak adott éjjeli szállást. Valóban csak

— A „községfejlesztésért” kitüntető érem aranyfokozatára javasolta a szigethalmi tanács Csordás Imrét, a Pestvidéki Gépgyár igazgatóját, Héjjá Imréné vezető óvónőt és Németh Sándort, a társadalmi munka szervezésében, irányításában és végzésében nyújtott kimagasló érdemeikért.

— Ki tud többet? — vetélkedőt rendezett a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága. Zárná Ottómé, a Ráckevei Járási Tanács pénzügyi előadója második helyet ért el.

— Mesemondók és táncosok vetélkedője volt vasárnap az úttörő kulturális szemle keretében a járási művelődési házban. A népes versenyzőgárda magas színvonalú műsorral szórakoztatta a nagyszámú megj eleritebet.

— Tíz községben voltak február 23-án választások az időközben megüresedett tanácstagi helyek betöltésére. A választópolgárok 20 községi tanácstagot választottak. Járási tanácstaggá választották dr. Losonczi Miklós tanárt.

adott, mert már omladozik és minden oldalát „életve' szélyes” feliratú táblák ékesítik.

De rossz, düledezik a nagy épület teteje Is, ahol nem' csak télvíz idején, de a legkisebb szélre is dől a tető, omlik a fal. Igaz, hogy a tízéves bérleti szerződés, amely ez idén jár le. ingyenes használatra szólt, de a jó gazda gondosságát magában foglalta. És éppen ez hiányzott egy évtizeden át a gazdaság illetékeseiből. Sok vita kerekedett emiatt már korábban is a bérlő és a tulajdonos között. Ráadásul három esztendeje a Petőfi Termelőszövetkezet társbérlőnek beköltözött az épületbe ...

Az állami gazdaság hónapok óta ígérget, egy íz ben már építőbrigádjuk is készen állt. a munkát azonban a mai napig sem végezték el. Az épület társadalmi tulajdon. Ha ennek védelméről van szó, nemcsak illik« hanem kötelező is az ígéretet betartani!

B. G.

MOZIMUSOR

Aporka, február 29—március 1: Délután 5-kor Madridban, március 4—5: Csodálatos vagy Júlia. Dömsöd, február 28—március 1: Otelló, március 2: Nem ér a nevem, 3—4: Orosz csoda I.—II. rész. Dunaharaszti, február 28— március 1: Udvari bolond, 2— 4: A másik part. Dunavarsány, február 29—március 1: Bírósági ügy, 3—4: Napfény a jégen. Halásztelek, február 29—március 1: Iván gyermekkora, 4: Dúvad. Kiskun- lacháza, február 28—március 1: Fiatalok voltunk, 2—4: Udvari bolond. Kiskunlac- háza II. (Pereg): február 29—március 1: Csodálatos vagy Júlia, 4—5: Ballada a katonáról. Majosháza, február 29—március 1: Feltámadás I.—II. rész. Makád: február 29—március 1: Egy pohár víz, 4—5: Spessarti fogadó. Ráckeve, február

28— március 1: Az élet kapujában, 2—4: A benzinkút hercegpője. Szigetbecse, február 29—március I: A bokszoló és a halál, 5: Megfelelő ember. Szigetcsép, február 29—március 1: Az utolsó ítélet, 4: Münchausen báró. Szigetszentmárton, február 29—március I: Szerencse a szerelemben, március 5: Julius Caesar. Szigetszent- miklós, február 28—március 1: Hattyúdal, 2—4: A prágai tréfacsináló. Szigetújfalu, február 29—március 1: Az utolsó szerelem, 4: Mai lányok. Taksony, február 29— március 1: Hattyúdal. 3—4: Már késő. Tököl, február

29— március 1: Gitár és szerelem, 3—5: Egy ember, aki nincs.

várfogságra ítélték. Ekkor már világosan látta, hogy a helytelen nemzetiségi politika is oka volt a világosi katasztrófának. Már a börtönben foglalkozni kezdett a szomszédos népek nyelvével és irodalmával. A nemzetiségi nyelveken kívül a börtönben tanult meg törökül is. összesen kilenc nyelven beszélt. Szabadulása után tanári állást vállalt.

AZ 1857-BEN Jókaihoz intézett irodalmi levelében elképzeléseit fogalmazta meg: meg kell ismerni a nemzetiségek irodalmát, hiszen közös a sorsunk. A helyes meglátást tett követte. A Magyar Sajtó hasábjain már 1857-ben ismerteti a román és a szerb nép- költészetet. Elkészíti népdalok műfordításait. Műfordításaiból önálló köteteket ad ki. Munkásságáért a román Borescu és az Olasz Tudományos Akadémia levélben mond köszönetét.

öreg napjait Ráckevén töltötte, ahol 1894. március elsején érte a halál. Vagyona egy részét Ráckeve községre hagyta, hogy abból gazdasági iskolát építsenek. Végrendeletében 18 000 koronát juttatott a Magyar Tudományos Akadémiának. Emlékét ma a ráckevei öreg temető sírja és a gimnázium róla elnvezett önképzőköre őrzi.

nem lehet. E fiatal tisztviselő, kinek népszerű tekintélyét nem hajdupálca, hanem emberi bánásmód szerezte, neve Ács Károly...”

1847-BEN rendes esküdt lett, majd 1848. május 8-án „a nép kebelébőlu szolgabíróvá választják. Ács Károly nem jutott el a radikalizmusig, de mint a liberális nemesi politika híve, a függetlenségi harcot a végsőkig támogatta. Az 1849. február 11-én felállított „Solti járási választmány" elnöke lett és ezen a területen ő szervezte meg az osztrákok elleni gerillaharcot. Március 12- én főjegyzővé, majd május 14-én a pilisi járás főszolgabírójává választották.

„E minőségben május 17 és 18-án felszólítást bocsátott közre, melyben a felséges dinasztia ellen a leghevesebb kirohanásokkal élt, a népet kitartásra, újoncok állítására hitta fel, a függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes kihirdetését megparancsold." (A törvényszéki ítéletből.)

A szabadságharc bukása után bujdosott, külföldre akart menekülni, de elfogták. Először kötél által halálra, majd „kegyelmesen" hat évi

Emlékem Ács Károlyra

vers alatt ott szerepel a neve. A Tavasz című, 1845-ben megjelent zsebkönyv, amely a pápai önképzőkör, ifjú költőinek alkotásait tartalmazza, közli Ács Károly romantikus hangvételű, jó formai készségről tanúskodó verseit.

Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után Jókaival együtt Kecskemétre megy és a pápai tervekkel ellentétben, ahol még papnak készült, bölcsészeti és jogi tanulmányokat végez. A Kecskemétre látogató, már színészkedő Petőfi azzal keresi meg Jókait és Ácsot, hogy adjanak antológiát műveikből. A cenzor miatt azonban a terv nem válik valósággá.

Acs Károly 1844-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz, s a fiatal jogász egyre tevékenyebb részt vállal a politikai életben. 1845- ban a pilisi járás tiszteletbeli esküdtjévé választja. A Jelenkor 1847. március 4-i száma így ír éhínségenyhítő akciójáról:

„ ... buzgó eljárása következtében 500 szűkölködő kap naponként táplálékot, mit ily önző, kalmárszellemű világban ... említetten hagynunk

A RÁCKEVEI ÖREG TEMETŐ a korhadozó fejfákkal, düledezö sírkövekkel a múltat idézi. Elfelejtett, gazzal benőtt sírok és elfelejtett emberek, akiknek a nevét is csak a tört kő vagy a korhadt fejfa őrzi. Az egyik sír fölött bronz mellszobrot láthat az idetévedt látogató, s alatta a sírban nyugvó nevét: Acs Károly. Lehet, akadnak, akikben felmerül a kérdés: ki volt a név viselője?

Szülőfalujában is csak kevesen tudnának erre a kérdésre válaszolni, pedig a román — magyar irodalmi kapcsolatok úttörője, Petőfi, Jókai barátja, az 1848-as szabadság- harc tevékeny részese megérdemli az emlékezést.

A ráckevei anyakönyv szerint 1823. július 14-én született a Ráckeve melletti Bankháza pusztán. (Az Irodalmi Lexikon tévesen közli születése évét. — A szerk.) Apja — ; Ács Gergely — o bankházi j pusztát bérelte, nagyapja hat : évig Ráckeve főbírája.

i ÁCS KÁROLY iskoláit Rác- i kévén kezdte, majd 1834-ben a ; kunszentmiklósi gimnázium \ tanulója lett. Innen, 38-ban ; Pápára kerül. Megismerkedik ; és barátságot köt Petőfivel és • Jókaival. Itt kezd irodalmi I munkásságba. Az Athenaeum ! február 27-i számában egy