Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

TANÁCSÜLÉSEK Ülést tart szom­baton délelőtt 9 arakor a járási tanács. Az ülésen megvitatják a tsz- ek 1963. évi be­ruházási tervei­nek végrehajtását, valamint az idei tervfeladatokat; a múlt évi község­fejlesztési terv tel­jesítéséről és az 1964. évi terv­feladatok megva­lósításáról szóló jelentést. Két ta­nácsülés lesz pénteken. Pi­lisen délelőtt 9 órakor a mű­velődési otthonban az 1963. évi községfejlesztési terv tel­jesítését és az idei terv elő­készítését, valamint a pa­naszok és közérdekű beje­lentések intézéséről szóló be­számolót vitatják meg. Tá- piósápon délután 3 órakor ülésezik a tanács. Napiren­den szerepel a tanács vb 1963. évi szervező és irá­nyító tevékenységének és a helyi tsz-szel váló kapcsola­tának megtárgyalása. MONOB'Vm VI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1984. FEBRUAR 27, CSÜTÖRTÖK Hat növényvédelmi brigádot szerveznek tsz-eink A FELADAT: 6500 HOLD KALÁSZOS VETEMÉNY VEGYSZERES GYOMIRTÁSA — Tizenöt éves fennállá­sát ünnepli — mérlegzáró közgyűléssel egybekötve — a Vecsési Fehérneműkészítők Kisipari Termelőszövetkezete szombat délután 4 órakor az ipartestület székházában. — Fogadónapot tart ma délelőtt 8-tól 11 óráig a ve­csési tanácsházán Fogarasi József járási tanácstag. — Két évre bevonták 1-es sr mű ellenőrzőlapját, s emel­lett kétezer forintra bírsá­golták Fabók Mihályt (Nyár­egyháza, Kossuth Lajos u. 6.), mert vontató vezetése közben Gyomron és Mono- ron is betért az italboltba, s ott szeszes italt fogyasz­tott. — Hagyományos páros ba- tyúsbál lesz szombaton este 8 órai kezdettel a maglódi művelődési otthonban. Úri: Vasad: Három MAI MŰSOR MOZIK ■Monde: Sr»essairti fosodé. Az utolsó előtti ember. Ha-zueság városa. Ve esés: ember és az erdő (széles). TIT-előadások Tániósáp. IS óra. a művelődési otthonban V Balesetelthárítós és esAszséfiv édelem. Film: Gondold meE. Előadó: ctr. Gáspár István. 18 óra. a művelődési otthonban: Higiénia, fertőző betegségeik. Elő­adó: Dali Ollió Luleiné. Üllő. 19 óra. a vasiutas szakszer­vezet klubhelyiségében,: Szabály­sértési éli ár ások ismertetése. Elő­adó: dr. Koczó József. Pártunk és kormányunk ha­tározata, hogy az elmúlt évek­hez képest a kenyérgabona- importot a legminimálisabbra kell szűkíteni és a lakosság szükségletét a hazai termelés­ből biztosítani. A több gabona biztosítását területnöveléssel, valamint a termést csökkentő tényezők megszüntetésével ér­hetjük el. Mivel nincs nagy lehetőségünk a terület növelé­sére, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a termés- csöikkentő tényezők megszün­tetésére. A gazdaságoknak és a tsz- ekmek legtöbb gondot a kul­túrákban elszaporodott gyo­mok okozzák. Külföldi és ha­zai kutatóik munkái szerint a kalászosokban a gyomkártétel hatására a terméskiesés 2—3 mázsát is eredményez, ezenkívül a gépi betakarítást is akadályozza. Mindezek figyelembevételé­vel jelent meg az 1/1984. FM. rendelet, melynek értelmében járásunkban 6500 hold kalá­szost kell vegyszeres gyomir­tásban részesíteni. Ebből a mennyiségből a tsz-eknek 4500 holdon, a növényvédő állomá­soknak pedig 2000 holdon kell a vegyszeres gyomirtást elvé­gezni. Ez a feladat a tsz-eink részére azt jelenti, hogy meg­kezdik az első lépést a nö­vényvédelem üzemszerű alkal­mazására. Mivel a vegyszeres gyomirtás végrehajtására igen rövid idő áll rendelkezésre (10—14 nap), ezért a feladat végrehajtását csak nagy szervezettséggel és a munkaidő teljes kihaszná­lásával lehet végrehajtani. Ezt a szer­vezettséget és a munkaidő ki­használását a jelenlegi körül­mények között brigádszerve­zetben érhetjük el. Azok a tsz- ek, amelyek növényvédelmi géppel rendelkeznek, brigádo­Nekünk kell kezdeményezni! Válasz Blaskó Mihály nyílt levelére örömmel töltött el, hogy beszámolóm olyan nagy ha­tással volt önre és tollat ra­gadott A tanácsülésen sajnos gyá­szom miatt nem jelenhettem meg, s így a beszámolóm fe­letti hasznos vitát nem hall­hattam, de az Ön által felve­tett reflexiókra hivatástudat­ból is válaszolnom kell! Jó, igaz, humanista ügyért mindig érdemes harcolni (bár nem mindig a leghálá- sabb feladat). Ez sohasem lesz szélmalomharc, s előbb-utóbb mindig eredményre vezet. Hogy a beszámolómban sze­replő fejlesztési tervek nem délibábos elképzelések, tájé­kozta tás ul csak annyit: nem­csak a község szerény pénz­ügyi kereteire támaszkodik egészségügyünk. Komoly he­lyi kezdeményezés esetén hat­hatós állami hozzájárulás biz­tosítja a megvalósulást. Csak az idei évben 74 millió forin­tot fordít államunk megyénk­ben az egészségügy fejleszté­sére. Bővebbet erről dr. Tre- bits Rudolf, rendelőintézetünk igazgató főorvosa mondhatott volna, akit — sajnos — elfe­lejtettek meghívni a tanács­ülésre ... Ami a tévézést illeti, ez nem újkeletű, s még tőhbször fog szerepelni községi és já­rási programunkban a meg­valósulásig Ez fedi járási főorvosunk és a szakminiszté­rium programját is. Kezdemé­nyezni azonban nekünk kell! Ha viszont a kezdeménye­zést kishitűség és nemtörő­dömség követi, magunkra ves­sünk. Törpe vízmüvünk megvaló­sulása például kizárólag a la­kosság részvállalásának hiá­nyán múlott, noha ezt az ügyet Vecséssel egy időben kezdtük, de ők ügyesebbek voltak, s a megyei vízügyi igazgatóság támogatásával a megvalósulásnál tartanak. Nemcsak a bölcsőde épüle­tének csökkentebb alkalmas­sága, de a Szekeres dr. részé­re vásárolt ingatlan is iskola­példája annak a körülmény­nek. hogy helyi szakértő meg­hallgatása nélkül szakcélú in­gatlant vásárolni, vagy fel­használni nem rentábilis be­fektetés. Az utóbb említett in­gatlan az azóta ráfordított te­temes többletkiadások ellenére is ott tart. hogy a betegek használatára előírt WC részé­re nincs hely! Végül pedig, hogy nem is minden esetben pénzen múlik egy jogos kérdés elintézése, arra az én orvosi garázsom esetét hozom fel. Kérésre szó­beli megállapodás alapján kölcsönadtam a Vegyes Ktsz- nek a garázsomat azzal a ki­kötéssel, hogy mihelyt az autókiutalást megkapom, visz- szaadják. Megértésem, segíte­ni akarásom, úgy látszik, naiv és nevetséges jóhiszeműség volt. Az új elnök hallani sem akar az ígéretük beváltásáról. Naiv jócselekedetemért íme a méltó „jutalom”: egy kelle­metlen, izgága emberré vál­tam, amikor a megállapodás szerint kérem vissza garázso­mat!? Kérem, fogadja hálás kö- szönetünket az egészségügy iránt tanúsított érdeklődéséért Dr. Balogh Sándor ügyvezető körzeti orvos Gyömrő kait hoznak létre a gyomirtás idejére és elvégzik a saját, valamint a brigádhoz beosztott növényvédelmi géppel nem rendelkező tsz-ek gyomirtását is. A brigádszervezet létreho­zását a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya által összehí­vott főagronómusi értekezlet előzte meg, melynek program­ja -a vegyszeres gyomirtás vég­rehajtásénak lebonyolítása volt. Az agromómusoik a brigád­szervezet létrehozását helye­selték és hozzászólásaikkal po­zitívan elősegítették a brigá­dok kialakítását. Különösen értékes hozzászólása volt a maglódi Micsurin, a bényed Népfront, valamint a monori Kossuth tsz-ek főagronómu- salnak. Az értekezletein történt meg­beszélés alapján a járásban 6 növényvédelmi brigád alakul, melyek az alábbi tsz-ek társu­lásából jönnek létre: 1. Gomba, Bénye; 2. Űri, Tápiósüly; 3. Monor (mindkét tsz) és Üllő; 4. Vecsés (mindkét tsz); 5. Gyömrő, Maglód; 6. Nyáregy­háza, Pilis Űj Élet Tsz. A brigádok létrehozásáért a tsz-ek elnökei és főag- ronómusai a felelősek. Ahhoz, hogy a brigádok ered­ményes munkát végezhesse­nek, szükséges, hogy minden tsz-vezefő átérezze a gyomirtás népgazdasági fontosságát, amellyel nagyban elősegíthet­jük a termésátlagaink emel­kedését. Czövek Rudolf a növényvédő állomás körzeti agronómusa Nyolcszáz pár gazdacsizma A Járási Szolgáltató Ktsz pilisi cipészrészlegében kiváló minőségű fekete marhaboxbőrből úgynevezett „gazdacsizmá­kat” készítenek. A megrendelő a Budapesti Cipőnagykereske­delmi Vállalat, ahová az első negyedévben 800 pár konfekció­csizmát kell a ktsz-nek leszállítani. A szövetkezet 18 ügyes kezű csizmadiája gyorsan, jól dol­gozik, hiszen ebben az évben már 400 pár kész csizma ke­rült ki a kezükből; most is ott sorakoznak a polcon a szállításra váró fenyes csiz­mák. Az első negyedévi ter­vet előreláthatólag határidőre teljesíteni fogják a ktsz dol­gozói akiknek munkájából fény.-pezőgépünk lecséjével ellestünk egy-egy pillanatot. A csizmakészítés első lépései közé tartozik a szár összevar- rása, amit Juhász Ferenc vé­gez. (Kép jobbra) A kész csizmák a polcon vár­ják további sorsukat, oda ra­kosgatja őket szép sorjában Tésa Ödön részlegvezető. (Al­só kép) (Foto: Hrutka) Köszönet a tanácsnak Käßzöinetet mondunk a gyömrői „Spartacus” sportkör tagsága és vezetősége nevé­ben a helyi tanácstagoknak és a végrehajtó bizottságnak, hogy közvetlen segítséget nyújtottak az 1964. évi községfejiesztési alapból egyesületünknek. Egyben köszönetét kell mondanunk azért az áldozat­ra kész támogatásokért, ame­lyeket esetenként élvezünk. A tízezer forint értékű sportfel­szerelést megvásároltuk és részben már a sportolók ren­delkezésére bocsátottuk. A vál­lalt társadalmi munka köte­lezettségnek eleget teszünk és eddig már 200 munkaórát tel­jesítettünk. Gyömrői Spartacus SE vezetősége ÖREGEK ÖRÖME AZ ÖREGEKET NAGYON KELL SZERETNI. Hideg-ri- deg világban éltek ők; családi és országos gondok közt őrlőd- ve, háborúkban hányódva, mindig munkában, sosem pihen­ve, alig szeretve. Ránk, a fiatalabbakra, nemcsak az hárul, hogy a munka mindennapos gondját-örömét átvegyük tőlük, s hogy bánattól, magánytól, anyagi szűkösségtől megóvjuk , hanem az is, hogy minél több szeretettel, megbecsüléssel el­halmozzuk őket, pótolva amit az ifjonti évek megtagadtak tőlük. RENDSZERÜNK MÉLYSÉGES HUMANIZMUSA sugár­zik abból a gondoskodásból, megbecsülésből, amellyel a társa­dalom öregjeinket körülveszi. Ez indította arra a gyömrői tár­sadalmi szerveket is — a pártszervezet kezdeményezésére hogy bensőséges, családi ünnepségen lássák vendégül a község öregjeinek egy csoportját. Jólesett a figyelmesség a meghívottaknak, jó volt érez­niük, hogy óvó-féltő szeretettel, sok évtizedes munkásságuknak kijáró megbecsüléssel veszik körül őket a fiatalok, kikérve és igényelve tanácsaikat, erejükhöz mért segítségüket a község<, a társadalom problémáinak megoldásához. Ennek a jóleső érzésnek adtak tanúságot a köszönőlevelek, amelyeket azok küldtek, akik betegségük miatt nem tudtak eljönni. Erről ta­núskodtak az ünnepségen megjelentek szavai; s az örömtől rózsálló arcok, amellyel Koppány Ferencnének, a szakmaközi bizottság titkárának szavait hallgatták; a szövetkezeti bizott­ság énekkarának, a művelődési ház bábosainak, a vendégsze­replő honvéd kulturális csoportnak a tiszteletükre bemutatott műsorát figyelték. öröm volt látni a mi aranyos öregjeinket, amint Radios Jenő népi zenekarának emlékidéző dalait hallgatva — olykor bele is kapcsolódva a közös nótázásba —, ifjúságukat, régi magukat felelevenítve beszélgettek egymással. Öröm volt be­szélgetni velük: a 76 éves Somogyi nénivel, a még most is ta­nítani kívánkozó pedagógussal; Fórizs bácsival, akinek a vállai nemcsak 81 év, de egy 80 kilós zsák súlyát elbírják még; a 84 éves Füstös bácsival, aki emlékszik még arra az időre is. amikor mostani lakóhelyén — a Sallai utca környékén — a Csicsókás erdő zöldellt... A MÁSOKNAK SZERZETT ÖRÖM a legnagyobb, a leg­tisztább minden örömök között. Ez'r érezték — joggal! — a szakmaközi bizottság, a nőtanács, a járási művelődési ház ak­tivistái; az öregeket kedvesen, gondosan kiszolgáló KISZ- esek; s mindenki, akinek ebben a maradandó sikerű ünnepség­ben része, érdeme, szerepe volt. El is határozták: folytatják amit elkezdtek, ezután is törődnek, gondolnak öregjeinkkel, gondoskodnak szórakozásukról, kultúrált pihenésükről, saját klubjuk létrehozásáról. MERT AZ ÖREGEKET NAGYON KELL SZERETNI. Na­gyon. s okosan, s addig amíg nem késő, amíg itt vannak köz­tünk. Radványi Barna Nagymama bálba ment Az úttörők akarása, összefo­gása vitte el nagymamát a bálba. Különböző őrsöktől keresték fel, s kérték: jöjjön el a szombaton rendezett elő­adásra és álarcos bálra. Nagy­mama erősen ellenállt, hivatko­zott a hidegre, fáradtságra, na meg az évei számára, de mi­kor egy szépen megrajzolt meghívóval két kisleány a bál előtti órákban ismét megje­lent, nagymama kitartása meg­tört és úgy döntött, mégis el­megy az iskolában megtartott előadásra. Nagymama fiatal korában soha nem volt bálban, neki csak a munka jutott. Szerette ő nagyon a gyerekeket, de mi­re ráköszöntött az öregség, egyedül maradt. És ha jön­nek a mosolygó kedves kis út­törők, felszakadnak szivében a rejtett, mély sebek, a gyerme­ki szó, a mosoly oly jól esik öreg szívének. Az iskola folyosójára belép­ve egy apró termetű négerrel találkozott, de alig pihent meg pillantása rajta, az egyik te­rem ajtaján egy cowboy sza­ladt ki, utána egy indián. (Ni­ni, ezek a Bori fiúk! — ismer­te fel őket.) Majd egy töré­keny termetű, szőke, szívki- rálynős jelmezű kislány su­hant el mellette. És jöttek a suszterinasok, a hóember, a betyárok, minde­nütt jó kedv és izgatott talál­gatások: ki is van az álarc alatt? A szülői munkaközösség olyan pazarul rendezett büfét állított elő, hogy bármely vendéglőnek dicséretére vált volna. Nagymama jól érezte ma­gát, majd csendesen eltávo­zott. De nagyon sokáig ked­ves emlékként őrzi az eltöltött szép órát, melyet a monori- erdei pedagógusok fáradozása és az úttörők szorgalma, ked­vessége szerzett neki. Vadászná INNEN — ONNAN A monori művelődési ház ifjúsági népi tánccsoportot alakít. Helyes az elgondolás, mert valóban szükség van az utánpótlásra. A mostani VIII. osztályos fiúk és leányok kö­zül az ügyesebbek alkalmasak is erre. Az első összejövetelt — ahol a három iskola tanulói közül a kiválogatás megtör­tént — tegnap este tartották. A csoport vezetője Tömör Mi- hályné vecsési pedagógus. ★ Ki mit tud? vetélkedővel egybekötött jutalomműsort rendez a Pest megyei MÉH Vállalat február 28-án (pénte­ken) a monori és vecsési út■ törőknek. A műsorban fellép Pataki fejszámoló művész is. Monoron délelőtt 9 órakor, Vecsésen háromnegyed 12-kor kerül sor a műsor megrende­zésére. mindkét helyen a mű' velődési otthonban. Belépés \ díjtalan. Reméljük, hogy a I felső tagozatos pajtások zsú­folásig megtöltik mindkét he­lyen a művelődési ház nagy­termét! * Expedíciós őrsök, figyelem! Az expedíciós vetélkedő leg­utóbbi feladatához nagy se­gítséget nyújt a most megje­lent Tábortűz. Kutató és fel­derítő munkátok során hasz­náljátok fel. ★ Jól működik a 482. sz. Arany János úttörőcsapat bélyeg- gyűjtő szakköre. Egy-egy szak­köri foglalkozáson 40—50 ta­nuló is megjelenik. Ez a mun­ka is serkenti a tagokat a kül­földi pajtásokkal való levele­zésre. Vendégként ellátogat­nak összejöveteleikre a má­sik iskola tanulói is. ★ * Jól sikerült jelmezes karne­vál megrendezéséről adta)k hírt a pilisi, monori-erdei és vecsési pajtások. i ÚTTÖRŐK SPORTJA Áprilisban ismét sor kerül a hagyományos járási tornaver­seny megrendezésére. Több is- ; kola lelkes és ügyes tornászai | már nagyon készülnek, hogy | a műszabadgyakorlatban, ge- : rendán, gyűrűn és szekrény- \ ugrásban összemérjék tudásu- ; kát, ügyességüket. Az egysé- \ ges kivitelezés érdekében már- í cius 2-án (hétfőn) délután 2 : órai kezdettel a járás testne- : velő tanárai a vecsési köz- : ponti iskola tornatermében : megvitatják a tornaverseny : anyagát. * I Több úttörőcsapat kérésére i a járási ÁIST március 22-én ! Pilisen a leányotthonban meg- ' rendezi a járási asztalitenisz i csapatbajnokságot. A verse- \ nyen iskolánként egy fiú- és : egy leánycsapat indulhat. Be- : nevezési határidő: március 10. * : A járási általános iskolai sporttanács március 2-án dél- . után 4 órakor ülést tart Ve- ; esésen, a központi iskolában, i ahol megvitatják a következő ' hónapok sportprogramját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents