Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-27 / 48. szám
«ST MECYEI JCtrlap 1964. FEBRUAR 27, CSÜTÖRTÖK SZKOPJE ÉE II. „Macedónia 44 Mario és a varázsló címmel új magyar táncjátékot mutatnak be áprilisban az Erkel Színházban. A Thomas Mann azonos című novellájából írt egyfelvonásos balett cselekményét a klasszikus balett és az úgynevezett szabad tánc elemeivel fejezi ki a koreográfia. A táncjáték zenéjét hang István szerezte, szövegkönyvét Pernye András zenekritikus, Fülöp Viktor és Kun Zsuzsa táncművészek, valamint a zeneszerző írta. A koreográfiát Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor készítette. (MTI) Űj házak sora emelkedik a romok helyén Több mint fél esztendeje, hegy a föld megmozdult Szkopjóben. Az azóta eltelt idő megmutatta hogy ez a város élni akar és tud is élni. Sétálok az utcákon. Mindenütt bokáig érő sár. Az építkezések, tatarozások homokját mosta az utcára az eső. Üresen hunyorgó ablakszemek, megroggyant térdű házak, de mögiülük idehallik a betonkeverők duruzsolása. Ott már új házakat építenek. Ötezer lakást adtak át 1963 végéig. Néhány hónapja már működik a Túrást Szálló is. Előbb csak a felsőbb emeleteken fogadtak vendégeket — az kevésbé sérült meg — azután a napok számával egyenes arányban növekedett a lakható szobák száma. Korszerű áruházakban és félig romos épületekben lezajlott a karácsonyi vásár. A kereskedelem bevételi terve tanúskodhat arról, hogy a szkopjeiek most sem fukarkodtak az ajándékokkal. A lakásépítéssel egy időiben — a földrengés után azonnal — hozzákezdtek a gyárak helyreállításához is. Kellett az áru és a munkalehetőség. Szkopje üzemei ma többet termelnek, mint 1963. július 26-a előtt. Miért dolgoznak itt? Egyáltalán, hogyan hajthatják nyugodtan álomra a fejüket? Miért nem mentek el biztonságosabb helyre? — kavarognak az ember fejében a kérdések, amíg a város sáros utcáin bolyong. íme néhány válasz: — Itt születtem, itt nősültem, itt él három fiam — mondja Koszta Kalikovszkij £ nyugdíjas munkás. — Minek ^ mennék el innen? Nagyon sze-1 retem a szülővárosom, min- ? den emlékem ideköt. Máshol ^ talán már meg sem tudnék <: szokni. ^ Kalikovszkij szükséglakás- ban — egy katonai barakk ^ kicsiny szobájában él. Nem ^ megy el. Segít az újjáépítés- ^ ben. ^ — Erkölcsi kötelességem- ^ nek érzem, hogy maradjak — ^ mondja Hilda Popivanova. •— í Kötelességem, hogy segítsek a városon, hiszen annyi szép ^ órával, kellemes emlékkel ^ ajándékozott meg. Különben ^ is biztos vagyok abban, hogy ^ Szkopje szebb lesz, sokkal ^ szebb lesz, mint volt. ^ A külkereskedelmi vállalat ^ tisztviselőnője 35 kilométer-? ről jár be naponta. ? Sátorban dolgozik, de marad. ^ A várost fel kell építeni! — Macedónia a hazám. A ^ partizánháború után kerültem ^ a rádióhoz, azóta dolgozom ^ itt. Most mennék el, amikor? baj van? — kérdi Kola Pet- ? rovszki riporter, s ezzel a té- ^ mát le is zárja. Annyira tér- mészetesnek tartja, hogy ma- ^ radni kell — nem is fecsérelj rá több szót. Szkopje eléni akar. Jobban, ^ szebben, mint azelőtt. ^ A városépítési tervek sze- ^ rint nem tömörítik majd annyira a házakat. Egy-egy lakótelep között hatalmas kertsávot hagynak. Nemcsak egészségesebb, biztonságosabb is. A kétszázezer lakosú város 25 kilométeres távolságra nyúlik majd. A keserű tapasztalatom alapján pedig csak feszi.ettelemes vasbetonházakat építenek. Esetleg könnyen összerakható faházakat Szkopje élni akar. Jobban, szebben, mint azelőtt. Az új lakásokat is ennek megfelelően tervezték. Másfélszobás a legkisebb. A szobákban lemosható falak, melegpadló, oldalvilágítás és az egyik fal helyén csupa üveg. Minél több napfény jöjjön a lakásba. A konyhában beépített bútorok, villanytűzhely, frizsider. Legyen a háziasszonyok munkája is könnyebb! Az épülő, szovjet házgyár mellé rögtön egy másik üzemet is terveztek, a csőgyárat. Irnen az egész házat valóban autókon lehet csak az építkezés színhelyére szállítani. Abban bizakodnak, hogy 5—6 esztendő alatt sikerül újra felépíteni a várost, eltüntetve mindazt, ami csúnya, ami korszerűtlen. A török negyedből, amely mindig a legszegényebb perifériája volt Szkopjének, csak néhány házat hagynak meg — műemléknek. Modern város lesz, szép város lesz, ezt hiszik és ezért dolgoznak. Több min. fél esztendeje, hogy megmozdult a föld Szkopjében. Azóta sok mindent tettek fővárosukért a macedónok, de talán mindennél több az, hogy nem veszítették el hitüket, a baj inkább csak acélozta akaratukat. A város élni akar és élni fog, mert a szkopjeiek így akarják és ők élni is tudnak. —r. —1. PÁLYÁZAT GIMNÁZIUMI TANKÖNYVEK ÍRÁSÁRA A Tankönyvkiadó Vállalat pályázatot hirdet (gimnáziumi I. osztályos angol, íranda német, olasz, spanyol és latin, nyelvkönyv. EL osztályos magyar irodalom, magyar nyelvtan, történetem, orosz, fizika, kémia, biológia és földrajz tankönyv írásiára. A pályamunkákat a tamterv alaipián kell elkészíteni május elsejéig — jeligés levél kíséretéiben — három példányban, beküldeni a Tankönyvkiadó Vállalat címére (Budapest. V. kerület. Szalay utca DO—14 .) •Pályadíiak: tankönyvenként egy 50(Ji) forintos első. egy 3000 forintos második és egy 2000 forintos harmadik dí1. A pályázatom részt vehetnek gy a koraó pedagógusok vagy 1e- lenliag más beosztásban dolgozó pedagógusok, egyetemek és tudományos intézeteik munkatársai, akiknek iskolai gyakorlatuk van. Pályázhatnak munkaközösségek is. A pályázatta] kapcsolatos részletes tudnivalókat a Művelődésügyi Közlöny február 25-i száma ismertető. (MTI) Másfél évet kapott a sikkasztó adétisztviselő Helyszíni tárgyaláson Hévíz- györkön mondott ítéletet a Gödöllői Járásbíróság Szilágyi János túrái lakos, a hévíz- györki tanács volt adóügyi előadójának bűnperében. A harminchároméves tisztviselő munkájával sok baj volt. Sokszor mulasztott igazolatlanul, dolgát hanyagul látta el. Emiatt többször kapott írásbeli megrovást. Faluszerte szóbeszéd tárgyát képezte, hogy gyakran fogadta ügyfeleit ittas állapotban. A rendszeres italozáshoz úgy szerzett pénzt, hogy az adók egy részét elköltötte. Az adófizetés szabályszerű módja az, hogy az adózó polgár postai csekkre feladja a pénzt, s annak szelvényét bemutatja az adóügyi tisztviselőnek. Neki viszont az így lerótt adó összegét be kell vezetnie a könyvekbe. Szilágyi János azonban sok esetben készpénzben is elfogadta az adót. A pénzről ilyenkor — a járási tanács által már 1961- ben érvénytelenített és bevont — készpénzbefizetési nyugtát állított ki. Az adófizető polgárok szívesen vették az adminisztráció ilyetén való „leegyszerűsítését", hiszen nem kellett két helyre menniük, kétszer fáradniok. A sikkasztó adótisztviselő pedig rendszeresen zsebrevágta az így befolyt pénzeket. 1962 február 15-e és 1963 júniusa között kilencvenkilenc adófizető polgár 23 383 forintját tulajdonította el. Amikor hirtelen nagyobb ösz- szegre volt szüksége, például szilveszter előtt, akkor — mint ezt 1962. december 27-, 28-, 29-én tette — külön adó- szedési napokat tartott. Ennek során 36 adózó polgár 7713 forintot fizetett be, ő viszont csak 5496 forintót továbbított, 2217-et elsikkasztott. A háromnapos tárgyalás során több mint száz tanút hallgattak ki. A vád tökéletesen beigazolódott, s a sikkasztó tisztviselőt egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre, ezer forint pénzbüntetésre, s 1855 forint bűnügyi költség megfizetésére ítélték. Ezenkívül Szilágyi János családja már a bűnügy nyomozásának időszakában letétbe helyezett 20 000 forintot, majd azt kikerekítve, az okozott kárt teljes egészében megtérítette. Szilágyi az ítélet ellen enyhítésért fellebbezett. A másodfokú tárgyalás jogerős ítéletéig az elítéltet szabadlábon hagyták. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Rekordforgalom A téli vásár rekordforgalmat hozott a ceglédi földművesszövetkezeti áruházban. Az összesítésekből kiderült, hogy a nők vásároltál)c a legtöbb árut. A női konfekcióosztályon több mint 600 kabát'és 300 szövetruha fogyott el 12 nap alatt.' A közkedvelt német ruhaszövetekből 1200 méter talált gazdára. A téli vásár „sztárja” a nylonharisnya volt. Több mint 1200 pár kelt el két hét alatt. ÖREGEK Bensőséges ünnepség színhelye volt nemrég a törieli Aranykalász Termelőszövetkezet. A közös gazdaság mintegy száz nyugdíjas tagját látták vendégül. Az ünnepségen a tsz pártszervezete és nóbi- zottsága nevében köszöntötték a megjelenteket, majd az általános iskolások adtak derűs, hangulatos műsort. Irodalmi asztaltársaság alakult A ceglédi irodalombarátok régi kívánsága valósult meg, amikor a Kossuth művelődési házban megalakult a Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársaság. Célja az irodalcmbarátok, amatőr költők és írók baráti összefogása. Az asztaltársaság tagjai feladatuknak tekintik a szocialista szellemű irodalmi közízlés népszerűsítését, felolvasó estek és eszmecserék szervezését, valamint a város irodalmi életének támogatását. Első felolvasó estjüket március 2-án tartják. A művelődési házban dr. Szomorú István emlékezik meg Kárpáti Aurél munkásságáról és Ceglédhez fűződő kapcsolatairól. MBMOgoVBSgg GYORSHAJTÁS A minap Raffai Imrét megbírságol ták (Maglód, Bercsényi utca 1.). Raffai motor- kerékpárjával Rákoskeresztúr belterületén a megengedettnél jóval gyorsabban, 60—80 kilométeres sebességgel száguldott. Kapacitáshiány A monori járás minden évben igen tekintélyes összegeket áldoz az iskolák, óvodák és napközi otthonok felújítására. Sajnos, a kivitelezésnél gyakran fásebb-nagyobb problémák jelentkeznek. Elsősorban az okoz gondot, hogy a járásban nem működik állami építőipari vállalat. A munka majdnem teljes egészében a gyömröi és a monori építőipari ktsz-ekre hárul. A két ktsz viszont nem győz eleget tenni feladatainak, kapacitásuk jóval kisebb, mint ameny- nyi a megrendelés. Az idén több mint kétmillió forintot szándékoznak a gimnázium, az iskolák és a napközi tatarozására, felújítására fordítani. Ehhez azonban a jelenleginél sokkal több szakemberre, a határidők betartására és általában szervezettebb munkára van szükség. Öí gyerek éhezik ... Minden elképzelést felülmúlt az a kép, amely a Han- gács dülő 91. szám alatt, Bagi Imrééknél fogadta a Nagykőrösi Városi Tanács szociális osztályának egyik előadóját. Bagiék öt gyereke éhesen, ruhátlanul nyitott ajtót. A szülők csavarognak, ahelyett, hogy a gyerekeikről gondoskodnának. Bagi Imre és felesége ellen megindult az eljárás, a gyerekeket pedig állami gondozásba veszik. Taggyűlés — divatbemutatóval A Nyársapáti Földművesszövetkezet március 8-ra, a nemzetközi nőnap tiszteletére összehívta tagságát. A taggyűlés keretében látványos divatbemutatót is rendeznek* Építési kölcsönt folyósítanak a takarékszövetkezetek A földművesszövetkezetek keretében működő falusi takarékszövetkezetek néhány év alatt úgy megerősödtek, hogy az idén már nagyobb pénzügyietek lebonyolítására is vállalkozhatnak. A már korábban is folyósított 5000—6000 forintos fogyasztási hitelek mellett ez évtől kezdődően segítséget nyújtanak az építkezésekhez is. A fogyasztási hiteleknél alacsonyabb kamatra, legfeljebb három évi v zafizetésre, maximálisan 15 000—16 000 forint kölcsönt adnak ily -n célra. A kölcsön a ár új építkezéshez, akár tatarozáshoz, igénybe vehető, A folyósítással kapcsolatos adminisztráció rendldvül egyszerű. A kölcsönkérőnek mindössze az építkezés költségvetését és a tanácsi építési engedélyt kell benyújtania. A kölcsönre, amennyiben a részletek nem terhelik meg túlzottan őket, nyugdíjasok is igényt tarthatnak. „Hogyhitele legyen ni ember savának tekbe menjen előadást tartani. — Ez az előadássorozat megerősítette azt a hitemet, hogy egy termelőszövetkezet boldogulása attól függ, sikerül-e aktivizálni azt a négyöt százaléknyi gazdát, akikre fölnéznek a faluban céltudatos munkájukért. Ha ez sikerül, akkor dűlőre jut a termelőszövetkezet ügye. Ez persze főként gazdasági eredmény. Nálunk megvalósítottuk. A brigádvezetők ilyenek. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról beszélgetünk. A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia egyik konferenciáján volt felkért hozzászóló. A takarmánygazdálkodásról tanácskoztak. Hozzászólását azután levélben kérték a Budapesti Állatorvosi Egyetemről, mert fel kívánták használni az oktatásban. A Tudományos Akadémia után Kiskunlacházára vezetett áz útja. Itt a járás állattenyésztési brigádvezetőinek tartott a takarmányozási és elhelyezési kérdésekről kétnapos konferenciát. Azt hittük, a takarmányozás a szenvedélye. Mert lelkesen beszélt a minőség javításáról, a betakarítás gépesítéséről, amely szerinte a takarmányprobléma megoldását jelenti. De észre kellett vennünk, hogy ugyanilyen szenvedéllyel szól a termelőszövetkezet, s a járás valamennyi mezőgazdasági kérdéséről. — Egy szót még a tudósok, az elméleti emberek és a köztünk levő kapcsolatról. — öröm nekem — mondja —, hogy szakembereink külföldre járhatnak, hogy megfordulhatnak kontinenseken, nyugati és keleti városokban, de azzal semmiképpen nem értek egyet, hogy itt, Budapesttől 22 kilométerre, Taksonyban még színét sem láttuk elméleti embernek. A tudomány nagyot haladt. Mi, akik itt a barázdában élünk, kicsit elmaradtunk. Az egész világon szakosítanak. Ez helyes. Nálunk is helyes. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy nekünk — ízesen ismétli a szót — itt a barázdában mindennel kell foglalkoznunk. Az állattenyésztéstől a növénytermesztésen keresztül a növényvédelemig mindennel. Hogy példát mondjak: mi vagyunk a tudósokkal szemben a tömeg. Ha pedig a vezetők elszakadnak a tömegtől, nem jó, ha a tömeget bírálják. Mi, itt a tsz-ben, még nagyon messze vagyunk a szakosítástól. A főmezőgazdásznak kell a gazdaságosság szem előtt tartásával egészséges sorrendet megállapítania. S éppen ezért arra kell vigyáznia — és ezt csak munkával érheti el az ember —, hogy hitele legyen a szavának. Már búcsúznánk, de még marasztal. beszélgettünk a szövetkezetről — mondja. — Pedig lenne miről. Tizenhárom és fél ezer aranykorona értéke van a tsz-nek. Ez az alap. Ezzel produkáltunk 3 millió 400 ezer forint bruttó jövedelmet. Ebből minden aranykoronára 252 forint jut. Tudom, keveset mond ez a szám. A szakembernek azonban mindent megmagyaráz. Befejezésül pedig nem győzöm eléggé hangsúlyozni — és ez az amit talán hasznosítani tudnak a többi termelőszövetkezetek is —, hogy az aktív emberek helyi tapasztalatait meg kell becsülni. Itt Taksonyban én is esak az ő segítségükkel tudok eredményes munkát végezni. Thurzó Tibor mietet, az auattenyesztest, egyszóval mindent megfelelően kézben tartani. — Mégis — teszi hozzá — belülről akartam látni, léhet-e boldogulni a termelőszövetkezetben. Korábban állami gazdaságban dolgoztam, és sokan, ha szövetkezetről hallottak, csak lemondóan legyintettek. Nem akartam hinni nekik. Nem bántam meg. Csapongunk a beszélgetésben, Fábián Zoltán „nehéz ember". Nem szívesen beszél magáról, még a gazdaság eredményeiről szóló beszámoló szavait is fukarul méri, nehogy azt higgyük, része van bennük. Pedig sok minden dicséri szakértelmét, munkáját. Asztalán. a ne^e2en barátságossá tehető legénylakásban, ahonnan csak hét végén látogat haza családjához, papírok, jegyzetek, könyvek, meghívók. Mind-mind a munkáról tanúskodik. Előadássorozatot tartott a járási pártbizottság kérésére. Megismerte a termelőszövetkezeteket. Főként a gyengéket. Talán éppen tudása, felkészültsége tette alkalmassá, hogy a gyengébb szövetkeze; J° híre van a taksonyi í Egyesült Erő Termelőszövet- i kezeinek. Hosszú évek óta \ egyenletesen fejlődnek, a mun- \ kaegység értéke növekszik. % Megtartották már zárszámadó í közgyűlésüket is. Az irodában az elnököt vagy a főkönyvelőt i kerestük, de megtudtuk, hogy Í tervtárgyalásra mentek a já- rás székhelyére. Már búcsúz- Í kodni készültünk, amikor va- Í laki felhívta a figyelmünket f arra, hogy a főmezőgazdászt t megtalálhatjuk az állatte- 5 nyésztésben. Arra vettük hát í utunkat. Í A tejház mellett van egy \ „legényszoba". Itt lakik ; együtt az elnök és a főmező- ' gazdász. A tejház ajtaja fö- 5 lőtt tábla hirdeti, hogy az ; Egyesült Erő a járás legtisz- tább termelőszövetkezete. Bent i a főmezőgazdász, Fábián Zol- i tán fogad. Jólesik a meleg szo- ; ba, vendéglátónk tudja, oda- í kint hideg az idő, forró teával ; kínál. Aztán beszélgetni kez- \ dünk. ^ öt esztendeje, ahogy ő 1 mondja, a „nyugdíj küszöbén’’ 't, került ide a szövetkezetbe. { Tartott tőle, hogy nehéz lesz a hatalmas, 2000 holdnyi te-
