Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

Jól gazdálkodtak a közös vagyonnal az Arany János Termelőszövetkezetben Egymillió 717 ezer forint tiszta jövedelem — Növelni kell a taglétszámot Zárszúmadó közgyűlés Ma délután két órakor a művelődési ház színházterme- , ben tartja évi zárszámadó köz­gyűlését a Szabadság Terme- j lőszövetkezet. I 1964. FEBRUÁR 26. SZERDA A tavasz hírnökei: Megérkeztek a festékek és a mosószerek Örülünk a tavasz közeli ér­kezésének, de bizonyos gond­jaink is akadnak. A tavaszi gondok közül talán nem a leg­kisebb a nagytakarítás. A nagytakarítás fogalmába nap­jainkban a lakás átfestése, esetleg átépítése is beletarto­zik. A kereskedelem is felkészül minden évben erre a hagyo­mányos szezonra. A háztartási boltban a festékek valamennyi faj­táját, színváltozatát be­szerezték. Megtalálható a festékek csa­ládjában az új, jól bevált testvér, a Walkid lemosható falfesték. Olaj- és zománcfee- ték is kapható minden szín­ben. Az autók számának növe­kedésével egyre több fogy az autóápoló szerekből, amelyek szintén kaphatók. Ezek közül megemlítenénk az autó mosó­kefét, amely gumi öntöző­csőre szerelhető. Por falfes­tékek minden árnyalatban és mennyiségebn rendelkezésre állnak. A háziasszonyok szokásos gondjairól beszélve meg kell emlékezni a mosásról és a padlóápolásról is. Az ultrapaszta nevű mo­sószer minden külföldi mosószert pótol, Az alszegi termelőszövetkezeti klubban értékelte az el­múlt évet az Arany János Termelőszövetkezet tagsága. A szö­vetkezeti tagok szép számmal megjelentek a közgyűlésen, több mint százliarmincnyolcan szorongtak a klubhelyiségben. Nagy érdeklődéssel figyelték B. Kiss János elnök beszámolóját. — Termelőszövetkezetünk hatalmas lépésekben fejlő­dött az elmúlt esztendőben. Ám az egymillió forintos álla­mi dotáció nélkül keserves lett volna az 1963-as esztendő. A támogatáson kívül a ta­gok munkaszeretete is hozzásegítette a termelő­szövetkezetet az eredmé­nyekhez. HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA Kristóf István országgyűlési képviselő látogatása. Kristóf István, az MSZBT főtitkára, városunk ország- gyűlési képviselője csütörtö­kön városunkba látogat. Látogatása során a faáru­gyár kollektívájával ismerke­dik. ahová a város vezetői is elkísérik. Művelődési akadémia A szabad idő helyes fel- használásáról tart előadást Ixi.dányi István, a művelődési ház klubtermében csütörtökön délután 5 órakor. Pénteken: tanácsülés A februári tanácsülést pén­teken tartják. Az ülés napi­rendjén szerepel az eddigi szőlő- és gyümölcstelepítés eredményeinek ismertetése és az idei tervek. A város keres­kedelmi helyzetéről készült jelentést is megvitatják az ülésen. A város népi ellenőrzési bi­zottságának I. féléves tervét Hajdú Ferenc terjeszti a ta­nácsülés elé. Két új büfé A földművesszövetkezet az idén két büfét létesített. Az egyiket az SZTK-ban, a mási­kat a mozi épületében. Az új büfék napi 1000 forint forgalmat bonyolítanak le, Taggyűlés divatbemutatóval A Nyársapáti Körzeti Föld­művesszövetkezet tagsága a nők napján, március 8-án tartja taggyűlését. Á taggyűlés keretében divat- bemutatót is szervez a veze­tőség. Mit látunk a moziban? Carmen Jones. Bizet operá­jának színes amerikai filmje. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! (Szélesvásznú.) Kísérőműsor: Amit adtál: az élet. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. Pénztárnyitás 4 órától. — Joggal és büszkén mond­hatjuk, hogy a pénzzel jól bán­tunk. — A vezetés még nem hibát­lan, de arra törekszünk, hogy a hibákat kijavítsuk. A múlt évben a szakmai vezetésben is nagyobb arányú fejlődés mu­tatkozott. Időben befejeztük az őszi vetési, mélyszántást. — A pénzügyi irányítás is megszilárdult. Minden hó­nap 15-én kifizettük az előle­get. A földjáradékot is folya­matosan rendezzük. Az 1963- ban elért eredményeket nagy­ban elősegítette a jövedelem elosztási forma, amelyen a to­vábbiakban nem is kívánunk változtatni, csak annyiban, hogy a fogatosok és a trakto­rosok bérét növelnünk kell. — A termelőszövetkezetben szép számmal dolgoznak fia­talok. Tíz fővel KlSZ-alap- szervezetet alakítottak és a termelőszövetkezet központjá­ban levő nagytermet felszaba­dítottuk részükre, ahol mű­velődésre, szórakozásra nyílik lehetőségük. — Az elmúlt évben az öreg nyugdíjasainknak nem tud­tunk ann5Ht»«dni, mint ameny- nyit szerettünk volna. , Ebben az esztendőben jobban gon­doskodunk idős tagtársainkról. A legtöbben korukhoz, ere­jükhöz mérten rendszeresen dolgoznak a termelőszövetke­zetben. Viszont vannak jó­val fiatalabb pártoló tagok, akik közelről sem ilyen példa­mutatók. — Az 1962-es esztendőt mér­leghiánnyal zártuk, de a következő évben ígére­tünknek eleget tettünk és a tíz forint előlegen kí­vül még nyolc forint har­mincat kifizetünk. így a munkaegység értéke 18,30 forint. A jövedelemből tarta­lékolunk is, mintegy 831 ezer forintot, mert nem mehetünk át a jövő gazdasági évbe egyet­len fillér nélkül. — 5900 forintra terveztük az egy tagra jutó évi jövedelmet, amit sikerült jóval túlteljesí­teni: 8911 forintra. Az biztos, hogy jó lett volna többet osz­tani egy-egy munkaegységre, de az már kevésbé kívánatos, hogy ismét mérleghiánnyal zárjuk az évet. — Míg 1962-ben egymillió 120 ezer forintos hiánnyal zár­tuk az évet, most egymillió 717 ezer forint tiszta jövede­lem maradt. — Az állattenyésztési terve­inket jóval túlteljesítettük. Hí­zott sertésből például négy- százezer forintot terveztünk, amit hatszázezerre teljesítet­tünk. De sikeresen zárult az uborka, zöldborsó, burgonya értékesítés terve is, amit ugyancsak túlteljesítettünk. — A termelőszövetkezetnek 2 millió 900 ezer forint volt az árbevételi terve, amit több mint hárommillióra teljesített. — Az eredmények foko­zása érdekében növelni kell a taglétszámot főleg a termelőszövetkezeti csalódok tagjai és a fiatalok bevonása révén. — A legfontosabb feladatok közé tartozik a kertészeti ter­melés növelése is. Egyéb nö­vényeknél a tőszámok kialakí­tása fontos teendőnk, hiszen ez nagyban befolyásolja a ter­melést. El kell érnünk, hogy a kukoricánál kataszteri hol­danként 12—14 ezer, a cukor­répánál pedig 50 ezer legyen a tőszóm. ■— Az állatállomány felfutta­tásában nagyban szerepet ját­szik a takarmánynövények ter­melésének növekedése is, vagyis másodnövényként ta­karmányt kell termeszteni. — 1964-ben a pénzzel, a kiadásokkal nagyon oko­san kell bánni, takarékos­kodnunk kell, de csak az ésszerűség határáig. B. Kiss János beszámolója után a vitában több problé­mát tettek szóvá, tanácsokat a dtak ^ , jtojgL eredményesebb gazdálkodás TéitéfeTeinek meg- teremtéééhez. — végh — A szülők csavarognak, öt gyerek éhezik Újabb, felháborító ifjúság elleni bűntett A rendőrség már nyomoz Bagi Imre és felesége, Han­gács dűlő 91. számú lakosok ügyében. A szülők az emberi méltóságot megcsúfoló módon bánnak gyerekeikkel. Az ap­róságok éheznek, dideregnek, a szülők felelőtlenül elcsava­rognak és legfeljebb a szom­széd nagylelkűségére bízzák a serdületlen gyerekeket. A rendőri eljárással pár­huzamosan a városi tanács szociális osztályán Könyves Aurélné, szociális előadó igazi asszonyi melegséggel intézi az apróságok sorsát. — Minden képzeletet felül­múl, amit néhány nappal ez­előtt a Hangács dűlői lakás­ban láttam. Nem is lehet la­kásról beszélni, mert hiszen csak egy szoba és egy kony­hának csúfolt szemétdomb, amelyben a Bagi-család lakik — mondotta Könyvesné. — Két hónappal ezelőtt te­mették el a leg'kisebb gyerme­ket, héthónapos korában. Az anyakönyvi bejegyzés lebe- nyes tüdőgyulladásról tudósít, de a körülmények beszédesen megmagyarázzák, hogy mi le­hetett a halál tulajdonképpeni oka. A csont-bőr kisgyerme­ket az utolsó piílaiVátbóri's'z'ui- lították kórházbá, s a csöpp­ség anélkül- halt meg, hogy a szülei csak egyszer is meglá­togatták volna. — Amikor a rendőrség ér­tesített a Hangács dűlői álla­potokról, természetesen azon­nal kiszálltam a helyszínre és mondhatom, az emberi nyo­mor és gonoszság feneketlen mélységét tapasztaltam. — Az öt gyerek délelőtt ti­zenegy órakor ruhátlanul, egy falat ennivaló nélkül volt. A lakásban egy kanál sót, egy gyufaszálnyi tűzrevalót, harapás kenyeret sem talál­tam. — A gyerekek és a szom­szédok még azt sem tudták megmondani, hogy merre kó­borolnak a szülők. azonkívül a hagyományos mosószerekből, padlópaszták­ból sem lesz hiány. Emlegettük a lakások át­rendezését, csinosítását is. Az ilyen természetű munkákhoz nagy segítséget biztosít a vas­boltban leszállított áron kap­ható PVC-szőnyeg. Otthono­sabbá. melegebbé, barátságo­sabbá teszi a lakást! — barta — — 136,4 százalék. A háztar­tási bolt 1963. évben kima­gasló eredményt ért el a forgalmi terv teljesítésében; 136,4 százalékra teljesítette éves tervét. — Tizenhat társadalmi ösz­töndíjkérelem futott be a vá­rosi tanács művelődési osztá­lyára. Az érdeklődés jelen­tősen megnövekedett az el­múlt évekhez képest. SPORT A divat az divat... Látod, egész életében a divatnak hódol! (Gaál karikatúrája) LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Ceglédi Honvéd 3:0 (0:0). Cegléd. V.: Bakonyi. (Barát-, ságos.) Kinizsi: Vadnay — Göndör, Csikós I. (Kecskés I.), Szabó II. (Csikós II.) — Aszódi, Szo- molányi — Kornyik, S. Szabó, Toricska, Lányi, Decsi (Szabó II.). A fagyos és csúszós talajon csak nehezen lendült játékba a körösi csapat. Már az első félidőben is volt ugyan több gólhelyzet, de ezeket kihagy­ták a csatárok. A második félidőben javult a Kinizsi já­téka, teljesen a körösiek irá­nyították a játékot, sok gól­helyzetet teremtettek és jobb helyzetkihasználással a győzel­mük nagyobb arányú is lehe­tett volna. A védelemnek nem sok dolga volt, itt Csikós I. és Göndör játszott jól. A két fedezet közepes teljesít­ményt nyújtott. A támadósor­ban Kornyik lendületesen, To­ricska nagy akarással, S, Sza­bó ügyesen játszott. A bal­szárny, főleg az első félidőben kevés labdát kapott. Jellem­zője a Kinizsi játékának, hogy főleg a belső játékot erőltetik és a széleket nem foglalkoz­tatják kellően. Ez nagy hiba és ezen javítani kell. Góllövő: Lányi (2) és S. Szabó. Kecskeméti Lakatosipar—■ Nagykőrösi Kinizsi II. 1:0 (1:0). Nagykőrös. V.: Szábó. (Ba­rátságos.) Kinizsi II.: Gömöri — Vass, Kecskés I., Bartha — Kecskés II., Dancsa — Osváth, Decsi, Horváth, Szolnoki, Mihály. A Kinizsi II. védelme jól rombolt, a csatársor helyen­ként jól adogatott, de az ellen­fél kapujára veszélytelennek bizonyult. Jók: Kecskés I., Bartha és Dancsa. A heti edzőmérkőzések: Szerdán: Kecskeméten Dó­zsa—Kinizsi I., csütörtökön; Kinizsi II.—Kecskeméti Légi­erő (hazai pályán). Vasárnap: délután fél 2-kor Kinizsi II.—Ceglédi Honvéd, 3 órakor Kinizsi I.—Kecske­méti Dózsa II. mérkőzés hazai pályán. P. S. ROZSDÁS A TORONYÓRA — Hogy működjünk együtt, amikor az ábrázatja nem árul­ja el a gondolatát?! (Gaál karikatúrája) — AZÉRT HOZTUK EL ezeket a fiatalokat, hogy megmutassuk nekik a nagy­üzemi szölögazdálkodás jö­vőjét. Valósággal az ajkáról kap­ta el az utolsó szótagot -Vá­ciéi. — Tizenhat gyerek végez­te el az én iskolámban a nyolcadik osztályt. Mind­annyian parasztszülők gyer­mekei, akik azonban telje­sen érthetetlenül elkívánkoz­nak a földről. A városba akarnak menni. — Megértem a fiatalokat. A technikai fejlődés száza­dát éljük. A gépek megköny- nyítik, megszépítik az ember életét. Nézzetek itt szét, fiúk! Amit itt láttok, az már az új, az emberséges paraszti termelés. A GAZDASÁG főagronó- musa folytatta. — Ugye. gyerekek, emlé­keztek arra, hogy édesapá­tok hogyan végezte a nö­vényápolást? Egész nap ka­pával a kezében görnyedt a tőkék felett. Nézzétek, az a hatalmas gép sok ember munkáját elvégzi. Fordulja­tok meg. Ez a gép permetez. Gondoljatok arra. hogy ked­ves apátok hogyan permete­zett. valamikor. A gazdaság igazgatója is mondott néhány barátságos szót. Rossi Károly: Futball-labda a krumpliföldön 37. rész — Nem akarunk titeket megtéveszteni. A mi több ezer holdas gazdaságunkban egyelőre még csak hatszáz holdon folyik ilyen gazdál­kodás. Sokszáz holdon még kapával és lóvontatással megy nálunk is a növény- ápolás. Elég sok háti perme­tező dolgozik még nálunk. De a termelés jövője a nagy­üzem, a nagyüzem pedig tel­jes gépesítés nélkül lehetet­len. CSEND. Az igazgató intett a jobb kezével. A gépek megindultak. Csattogtak a vontatók, nyögtek a kapák és méltóságteljesen duruzsolt a permetezőgép. A fiúk tátott szájjal néz­ték. Nem! Ilyent valóban méo nem láttak. A présház hidraulikus pré­se. szőlőzúzói ijesztő ször­nyeknek hatottak. A pincék hatalmas üvegborítású ce­menthordóit nem lehetett ámulat nélkül nézni. — Tanító bácsi! Ekkora hordóban lakni lehetne! — Van is ez akkora, gye­rekek, mint egy szoba, csak éppen ablaka nincsen meg ajtaja. ■ — Itt az ajtaja! — muta­tott rá az egyik fiú a hordó aljára. ízes uzsonnára látta ven­dégül a gazdaság a legény- kéket. Fél tizenegykor föl a ko­csira és elvágtattak újabb látványosság felé. A CUKORGYÁRI gazda­ságban megcsodálták az ál­lathizlalást. A Dimitrov Tsz többszáz holdas kukorica- táblájában géppel kapálták a négyzetesen vetett kuko­ricát. A dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz almatelepén meg­tekintették az öntözőberen­dezést és a vegyszeres véde­kezés nagyüzemi formáját. Hat óra volt, amikor a farmotoros autóbusz az is­kola elé ért. A gyerekek fá­radtan, eltörődve lépegettek le a kocsiról. Vécsei betessékelte volt tanítványait az egyik tan­terembe. Ű a szünidőben is pedagógus volt. — No. gyerekek, mit szól­tok a mai naphoz? — Szép volt! Gyönyörül — Neked mi tetszett, te bikktojás ? — A hordók mea az eme­letes traktor. — Nem volna kedved a szőlészethez? — A traktorvezetéshez jobban! — Hát le. Csillag Jóska! Mit szólsz hozzá? A gyerek egy tízcentis ásí­tás után válaszolt. — Álmos vagyok! * A LABDARÚGÓ pálya építésének tovább terjedt a híre. A járási tanács sport­osztálya is jelentkezett. Szí­nes meghívót küldött a két tsz címére. — Gyertek el, fiatalok, az abonyi ifjúsági találkozóra. Nevezzen be a labdarúgó- csapat a körmérkőzésre. — Te, hiszen ezek úgy ve­szik, hogy meg is van a csa­patunk — így szólt Tánczos Mezeihez. — Nem baj! El kell fogad­ni a meghívást és indulunk! Ugyanezt mondta két kilo­méterrel arrébb Kenyeres isi — Ha hívnak, menni kell és a Törekvés itt is meg fog­ja állni a helyét. Méo a délelőtt folyamán Csibra az elnökkel együtt bement a városba. Vitték a csekkönyvet. Be egyenesen a sportboltba. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents