Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
4 1964. FEBRUAR 26, SZERDA Épül a gödöllői egyetemi város Szocialista mezőgazdaságunknak mind több szakemberre van szüksége. A mező- gazdasági mérnököket képző Gödöllői Agrártudományi Egyetem azonban a tanterem és a kollégiumi helyek hiánya miatt már képtelen kielégíteni a növekvő igényeket. A helyszűkére jellemző, hogy a mezőgazdasági gépészmérnököket nem is Gödöllőn, hanem Budapesten képezik ki, A két évvel ezelőtt megkezdődött építkezések nyomán azonban hamarosan jelentősen javul a helyzet. A három, egyenként 400 személyes kollégiumi épület közül az elsőbe májusban költözhetnek be a hallgatók. A másik kettőt az év végén adják át. A háromágyas szobákból álló épületek földszintjein, korszerűen felszerelt orvosi rendelőt, illetve társalgókat rendeznek be. A tavasszal kezdik meg a szemináriumi épület, a 2500 személyes étterem, valamint a mezőgazdasági gépészmérnöki kar tantermeinek építését. A tervek szerint ugyanis 1966- ban már Gödöllőn oktatják a jövő agrár gépészmérnökeit, A 156,8 millió forintos beruházás során ezenkívül több kísérleti telep, tanműhely, gyakorló laboratórium, köztük egy korszerűen felszerelt izotóplaboratórium, 32 lakás és távfűtési központ épül. Az egyetemi város építését 1867- ben fejezik be. (MTI) Aktívak és küldötteik szór pusztult el. Először a VI. században rombolta porig a földrengés, azután a XVIII- ban. És a világ megmozdult. Elsősorban Jugoszlávia többi szövetségi köztársaságából érkeztek önkéntes mentőcsapatok a macedón fővárosba. A Szkopje melletti falvak földművesei, mintha mi sem történt volna, szállították az árut a piacra. Csak az ártáblákra került a számok helyett szöveg, egyforma szöveg: „A mi kedves szkopjei testvéreinknek." Mindenki adni, segíteni szeretett volna. ■ Hazánk teljes kórházi berendezést, gyógyszereket küldött a földrengés sújtotta város egészségügyi helyzetének megkönnyítésére. Olaszországból autók érkeztek. Ömlött az adomány a világ minden részéből. Csakhamar 600 főnyi szovjet egészségügyi csoport érkezett és amerikai katonák jöttek a romeltakarítást segíteni. De jöttek Svédországból, Finnországból, a Német Demokrakel jelölték meg azokat, amelyeket le kell rombolni, •sárgával a nagyjavításra szorulókat, zöld sáv került azokra a házakra, amelyekbe kisebb javítás után visz- szaköltözhettek a lakók. A felmérés eredménye megdöbbentő volt, a házak 85 százaléka megsérült. Az anyagi kár: 800 milliárd dinár. A bizottság jelentésében szerepelt még egy nagyon érdekes megállapítás. A feszítettelemes, vasbetonvázas házak dacoltak egyedül eredményesen a földrengéssel. A 14 emeletes munkásszálláson mindössze karvastagságnyi repedés keletkezett, más helyen csak a kémény dőlt össze. Ugyanakkor a hagyományos módon épített házak összeomlottak, besüllyedtek a földbe. Ha Szkopjét . újjá akarjuk építeni, azt csak az új, feszítettelemes építészeti megoldással lehet — állt a jelentés zárszavában. — íme, az élet maga követeli az újat, a korszerűt. A 4 áros újjáépítési terve hetek alatt elkészült. Ezután már módszeresen láthattak munkához a külföldi segítők és az a húszezer ember is, Aki szépül: Jánk Ibi. akad valami, ami útbaigazít. Megvan! Tucatnyi oklevél a falon. I. díjról, elismerésről, aranyéremről. Fényképek: szebbnél szebb félcipők, kecses női to- pánkák. — Ez nagyrészt a múlt — kesereg az elnök. — Abból az időből való, amikor szövetkezetünk nevét Belgiumban, Kanadában, Lengyelországban sillabizálták a vevők, a talpbélésre nyomott, arany bélyegzőről. , Almok foszlottak szét, amikor jött a levél: a kis széria miatt Péceltől megvonják az export jogát. Három esztendeig büszkélkedtek a cipészek, hogy a kezük nyomán a szövetkezeti lábbelik kapósai mindenfelé a világon. De hiába: az egykori vasgyári igazgató nyaralójának nem gumiból, hanem téglából épültek a falai« Nincs hely a terjeszkedésre, maradt hát a belföldi piac és a javítás. Persze a csehszlovákiai Bata-gyár tapasztalt szakembere, a budapesti cipőgyár műszaki vezetőjéből ktsz-elnökké lett Gecse István előtt némileg értetlen: ha egyszer hódítottak a péceli cipők külföldön, miért kellett száműzni őket a világpiacról? — Munkában azért nincs hiány?! —• igyekszünk a kérdéssel másfelé terelni a gondolatait. — Hát pihenhet a babérjain, egy tízezres községben a Szövetkezet? — felel kérdésAki szépít: Sugár Kati (Mészáros Géza felv.) üvegező részleget létesítünk és a meglevőket is bővítjük. Csakhogy közel van Budapest. A gyárak, az iskolák mégiscsak csábítóbbak... — Talán a kereset... — kockáztatjuk meg a kérdést. 1 — Nem panaszkodhat tagóságunk. Az átlagkereset havi 1680 forint. Tűrhető. És helyenként még több is — teszi hozzá az elnök. A neonfényes, vadonatúj női fodrászatban, például bizonyára. Sugájt. Kati,. ,a csinos fiatal fodrász . ugyan . megkerüli a választ: . — Sók <a. munka, szeretnek minket. És nem lehet panasz a keresetre sem. — Tényleg elégedettek a frizurák helyi mestereivel?? Jánk, Ibolya igennel felel. Ö és barátnője, Sályi Ibi is az Orionban dolgozik, Budapesten. De a frizurát nem bíznák pesti mesterre. Tassi Jánosné is helyesel. A Park Szállóba jár be dolgozni naponta. Kéthetenként azonban itt ül, a péceli fodrászat burája alatt. Megszokta, szereti a boltot. ... Bosszankodom. Sehogy- sem jut eszembe, ki mondta, hogy a péceli ktsz egyetlen nevezetessége Bandi, a fehér csacsi. No, mindegy. Akárki volt, tévedett. Gyapay Dénes A csinos, egyenruhás lányok a Dunakeszi lének tagjai. Néhány éve részt vettek egy kapták az egyenruhát. Most ők voltak a ren Mechanikai I.abor vöröskeresztes szerveze- országos vöröskeresztes versenyen, akkor dezők, jó munkájukért dicséret illeti őket (Foto: Gábor Viktor) SZKOPJE EL segít avilág Szkopje nincs többé!, Szkopje halott!, Az egész város összedőlt! — röpítették világgá a hírügynökségek, s ezt hai'sogták a vastag betűkkel szedett újságcímek is a földrengést követő nap reggelén, 1963. július 27-én. A hét másodpercig tarló, tízes erősségű, majd fél perc múltán kilences erősségű földrengés kényszerítette térdre a macedón főváros házait. Rengeteg ember lelte halálát a romok alatt — írták. A sebesültek száma is meghaladta a kétezret. Ez szerepelt minden újságban. Közelebbit senki sem tudott, hiszen a még mindig háborgó városból a tudósítók nem tudtak anyagot küldeni, a katasztrófa megszakított minden összeköttetést a világgal. A rádió volt az egyetlen összekötőkapocs, amely üzeneteket. továbbított, informálta az országot, világot, hogy tulajdonképpen mi történt Szkopjében. Lexikonokból böngészték elő azokat az adatokat is, hogy ez a város mar harmadtikus Köztársaságból, a Német Szövetségi Köztársaságból. Már az első napokban 43 nemzet fiai érkeztek meg, hogy segítsenek Szkopje újjáépítésében. Nemcsak erejüket, munkakedvüket hozták magukkal, hanem az egész világ műszaki tapasztalatát. Talán ennek köszönhető, hogy néhány hét alatt sikerült a város lakosságát ideiglenesen tető alá helyezni. Pedig ez nem volt csekély munka. Kétszázezer lakosa volt Szkopjének a földrengés előtt. A gyerekeket az első nap után biztonságosabb helyre szállították, a közeli kisebb helységek is rengeteg hajléktalant fogadtak be, azonban így is több mini százezer emberről kellett még gondoskodni. Sátrak, katonai barakkok, összerakható víkendházak, lim-lomból épült kalyibák és harc a járvány ellen — ez volt az első napok fő feladata. Ezután következett az alaposabb felmérés. Bizottságok járták az utcákat, gondosan felülvizsgálták a házakat. Piros festékaki Jugoszlávia többi szövetségi köztársaságából érkezett a macedón fővárosba Amennyire igaznak bízó nyúlt július végén a rég közmondás: „Ki gyorsan ad kétszer ad”, augusztusban ú, szentencia született Szkop jében: „Ki megfontoltan ad duplán ad”. Nemcsak a szó játék kedvéért találták ez ki, az élet tanította őket er re az igazságra. Házgyár < Szovjetuniótól, speciális autók Olaszországból, gyógyszerek, kórházi felszerelései Magyarországról, könnyen ősz szerakható faházak Finnországtól. Mind, mind olyan amelyre égető szüksége vol a szkop jeleknek. Decemberben aztán egymás után búcsúztatták ; külföldi munkások csoportjait a macedón főváros lakosai. A segély azonbar még most is, folyamatosar érkezik. Olyan szállítmányok amelyekre szüksége van s lassan magához térő városnak. Olyan szállítmányok amelyeknek talán nem is a fontban, rubelben, dollárban kifejezhető összege a legértékesebb, hanem az, hogy megmozdult a világ, emberek siettek bajbajutott embertársaik segítségére. —r. —l. Nem pihennek a babérokon Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhelj ettese elnöki megnyitójában a közegészségügy lelkes apostolait, a Vöröskeresztben tevékenykedőket üdvözli. Előtérben Németh Veronika, a Vöröskereszt megyei titkára Bandit nem befolyásolja az időjárás. Mindennap menetrend szerint indul és pontosan érkezik. Süvíthet jeges szél. kemény faigy dermeszt- heti a péceii utcákat vagy bőkezűen öntözhetnek az égi kannák, Bandi fittyet hány az elemeknek. Peckesen porosz- kál, rangosán lépked, mikor milyen a kedve. Szereti, ha utánabámulnak. Talán még büszke is rá, elvégre fehér csacsi kevés szaladgál szerte e honban. Hát még ilyen, „akinek” a péceli Vegyes Ktsz jóvoltából szinte státusa van, élelmezéséről pedig külön rovatban gondoskodnak. — Hűséges és ma már nélkülözhetetlen „munkatársunk” Bandi — állapítja meg nevetve Gecse István, a ktsz elnöke. — Naponta kis kordéban húzza a felvevőhelyről a j cipészüzembe a foltozásra, talpalásra. varrásra váró láb- í belikét. Amelyek pedig leke- j vültek a szalagról, azokat vi- | szí Strebó Józsefnek, a fel- ; vevőhely vezetőjének. — Tán csak nem futószala- j gon javítják a cipőket? — De bizony, igazi nagyüzemi módra szervezett szalagon. Huszonnyolc cipész dolgozik az üzemben. — Annyi a javítani való? — Ugyan! Csakhogy mi készítünk kész cipőt is. Nem hallott még a péceli szövetkezetről? Az elnök hangjában némi rosszallás. Fél ve körülnézünk a cseppnyi irodában. Hátha Cipójavilás szalagon - Fodrásznak igen, kárpitosnak nem - Budapest csábítóbb Beszélgetés a péceli Vegyes Ktsz elnökével sei a kérdésre Gecse István. — Több mint 11 ezer pár félcipőt és sportcipőt gyártunk az idén. A lábbelijavítások forgalma havonta 16—20 ezer forint. Aszta losrészl egünk 28— 30 ezer forint értékű munkát végez a lakosság részére. Festőink és mázolóink sem adják havi 20—22 ezer forinton alul. Egyetlen kárpitosunk olyan kapós a faluban, hogy három-négy hétre előre minden órája foglalt. — Ha egy ember kevés, miért nem vesznek fel kárpitost? — Könnyű ezt kérdezni. Inkább én kérdezném: miért idegenkednek a fiatalok a kár- pitcsszakmától? Naponta jönnek hozzám, a szülők: kislányukat szeretnék fodrásztanulónak szerződtetni. Ma járt nálam Horváth Károlyné és Szilágyi Irénke. Egyiküket sem biztathattam. Bezzeg, cipésznek, kárpitosnak, asztalosnak nem tolakodnak a gyerekek. Az idén szeretnénk fejleszteni szolga llolásainkat Ügy tervezzük, bevezetjük a bútorjavítást, bérfűrészelést, „A szép cipő formája már a mértékvételnél eldől” — magyarázza Strebó József írásban már beszámoltunk, most képekben adunk hirt a Vöröskereszt vasárnap megtartott Pest megyei konferenciájáról. A 25 110 aktívát képviselő küldöttek fontos dolgokról tárgyaltak: hogyan tudnánk egészségügyi kultúránk színvonalát még magasabbra emelni. A beszámoló és a hozzászólások azt bizonyították, hogy a feladat megoldása jó kezekben van. ír
