Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

CIFRA Már többször „ig/k hirt adtunk arról, .ír' hogy Gyomrán a T* ’ szeptemberi fel­*+ hőszakadás elmos­ni ta a Cifra utat, %/ a Bajcsy útnál mm levő végén ha­»w talmas szakadék egyenlíti ki a 3—4 méteres szintkü- JL lönbséget. A tö­vesieknek körbe kellene jönni as országúton, ők __ azonban hosszú-1 n ak találták az utat és : továbbra is a régi úton jár- , rtak. Pár méterrel a szaka- j dék előtt kocsijaikkal fel- j hajtanak a szántóföldre. A Bajcsy útra a *0 fokosra nye- , sett lejtőn hajtanak le. Nem túlzottan veszélyes ez? — is — VIDÉK í Életképek: P^í 5 T -MEG YFI H í R LA P KÜ LÖN K I AD Á S A VI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1961 FEBRUÁR 2, VASÁRNAP Szép eredmények születtek a baromfitenyésztési versenyben AZ IDÉN HATNAPOS MOSZKVAI UTAZÁS Az ELSŐ DÍJ — Ügyeletes orvos ma Gyom­ron dr. Szekeres Sándor, Mo­lnáron dr. Pálfy Ferenc, Ül­lőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- csesen dr. Paulich Géza. — Uj vezetőséget választott pénteki taggyűlésén az ecse- w KISZ-szervezet. Titkár Wämser Gyula, szervező tit­kár Szalontai István, kuítúr- felelős Tóth Éva, agrt.-prop.- 06 Heilig János, gazdasági felelős Gutái Mária lett. A fia­talok elhatározták, hogy min­den péntek este a tanácshá­zán ifjúsági estet rendeznek. — Negyven hold paradicso­mot szerződött le a pilisi Hu­nyadi Tsz. — Gyakran fordulnak házi bankjukhoz a monon mag­tisztító telep dolgozói. Az idén 51-en léptek be az üzemi KST-be, s eddig mintegy hét­ezer forint kölcsönt vettek igénybe. — Hanyagságból és nemtö­rődömségből kifolyólag sze­mélyazonossági igazolványát elvesztette Nagy László Pi­lis, Dózsa György út 32. szám alatti lakos. 300 forint­ra bírságolták. — Ifjúsági klubdélután lesz ma Úriban a KlSZ-helyiség- ben. A maglódi művelődési otthon és a KISZ közös if­júsági klubja táncos ötórai teát; a vasadi KISZ-szervezet pedig bált rendez ma. — Háromezernyoleszáz pár csizmát készítettek az el­múlt évben a járási szolgál­tató ktsz pilisi részlegében. Ez évi tervük 3200 pár; azért csökkent a múlt évihez képest, hogy a lakosság részére több javító szolgáltató munkát tudjanak végezni. A jobb munkakörülmények megte­remtése érdekében négyezer forintért új neonvilágítást szereltek fel. — Holtai Jenő: Tündérlaki lányok című víg játékának betanulását kezdték el a Maglódi Gépgyár fiataljai. — Több mint hétszáz olva­sója van a pilisi községi könyvtárnak. Az olvasók szá- \ ma továbbra is állandóan j emelkedik. — Négy zárszámadó köz­gyűlés lesz a jövő héten: csü­törtökön a gyömrői Petőfi, szombaton a kávai Haladás, a mendd Lenin és a monori Kossuth tsz-ekben. A Magyar Nők Országos Tanácsa 1961-ben védnöksé­get vállalt a baromfitenyész­tés felett. Két évv2l később pedig a Földművelésügyi Mi­nisztériummal, a SZÖVOSZ- szal és a Termelőszövetke­zeti Tanáccsal karöltve ba­romfitenyésztési versenyre szólította fel a termelőszö­vetkezetek baromfigondozó munkacsapatait, a falusi asz- szonyokat. A felhívás nyomán a mi járásunkban közel negy­venen neveztek be a ver­senybe, melynek eredményeit a na­pokban egy értekezleten ösz- szegezték s egyben kiosztot­ták a győzteseknek járó dí­jakat is. E nagy jelentőségű értekez­leten megjelent az Orszá­gos Nőtanács munkatársa: Török Mária is — aki egyéb­ként jó ismerője járásunknak —, és hasznos tanácsokkal látta el az asszonyokat. Ott volt a megyei MÉK képvise­lője; Sima István, a járási tanács elnökhelyettese; Ko­vács Pál, a járási FJK el­nöke és Csömör Sándorné, a járási nőtanács elnöke. Még csak első éve folyik a verseny; de az eredmény máris megmutatkozott: járá­sunk felvásárlási csoportja 177,2 százalékra teljesítette éves tojástervét, baromfiból pedig 90,2 százalékos volt a tervteljesítés, amiben orosz­lánrésze van a baromfite­nyésztő asszonyoknak, akik korukat meghazudtolva, fá­radhatatlanul dolgoztak. Itt van például a 71 éves gom­bai Máté Pálné, ő vitte el a ..pálmát"’, illetve a hatsze- méljres étkészletet, mint a baromfitenyésztői verseny el­ső helyezettjének kijáró ju­talmat. megérdemelten! — 1961 óta foglalkozom a csibékkel meg a libákkal. Nagyon szeretem őket. Ta­valy 200 darab csibém és 30 libám volt, összesen 197 kilogramm baromfit adtam le. Az idén nem ne­velek libát, csak csirkét, de abból négyszázat. Hiába, ne­hezemre esik már a libatö­més. így is megtalálom a számításomat: fél év alatt 1700 forint jövedelmem volt ta­valy. Ez nekem jól jön a férjem 300 forintos nyugdíja mellé — meséli. — Azon va­gyok, hogy az államnak se­gítsek, amíg bírom a két kezem. Három baromfitenyésztő: Massza Sándorné vecsési, Osztos Károlync és Erős .Jánosné mindketten pilisiek Maglódi jegyzetek MŰSOR MOZIK JE cser: Asszony a teleoen. Gom­ba: En és a n&.s-yinama. G.vömrö: Kollégák. Maitáné: Tűz a IXman. Masiód: Hosy állunk, fiatalem­ber? (széles). Matiné: Razzi>a. Mend«: A hosszú távfutó magá­ny ossasa. Manor: Jánosik (széles). Matiné: Csutak és a szürke ló. H: Négy szerzetes (s-ziéles). Nyár- eeyháza: Fel a feiiel. Pilis: GvLl- koissáe: Szicíliában. TáDiósáp: Fiatalok voltunk. Tápiós-üly: A pfcélhámosnő. űri: Udvari bolond. Üllő: Ezer veszélyen at (széles). Matiné: Csónak a tengeren. Va­sad : Rendőri elügyelő. Ve esés: Szerencse a szerelemben (széles). Matiné: Kis álmodozó. H: Ooti- misita tragédia (s-zéies). Péteri: Su­hog a oalca. TIT-elöadások Eeser. 3-án 1« óra. a művelő­dési otthonban: A háziállatok élősködői. Előadó: dr. Benczik Kálmán. Pilis, 3-án ÍR óra. a oártszék- háaban: Av amva és a 2vermek .iocd. vedeime. Előadó: Horváth László. Vasad, 3-án 19 ói’a. a mezőgaz­dasági szakiskolában: Hoevan 1 eplezik le a bűnözőket? Film: Fekete dosszié. Előadó: Kovács Gvörer. 3-án 1« óra a művelődési ott­honban: A növény élete. Előadó: Moór» Frzsébet. 3-án 17 óra. p községi könvv- | tárban: Jókai Mór* Szegény gaz­dagok. Előadó: Jenev Bé’ané. Vecsés. >án 1« óra. a nartszék- ! habban: Harc az alkoholizmus étien. Előadó: dr. Szieel János, 1 A cigánykérdés került ismét napirendre a vb-ülésen. 12 ci­gány család lakik, Maglódon 81 családtaggal. Ebből 8 csa­lád állandó lakhellyel és mun­kahellyel rendelkezik, rend­szeresen részt vesznek a köz­ség gazdasági és kulturális életében. A tanács eddig 4 házhelyet adott a cigány la­kosság részére, amelyen már 2 család házat épített, kettő­nek az építkezése pedig folya­matban van. * MHS-lőtér építését tervezi a vb. Az új lőtér építését a meg­növekedett honvédelmi fel­adat és a lövészcsapat eddigi elért kiváló eredménye teszi szükségessé. (—es—ó) ★ Az „Otthon” kisvendéglő szépen berendezett termében egyes vendégek olyan „ott- honiasan” beszélnek, hogy az már tűrhetetlen. A trágár szarxik áradata megbotránkoztatja a jobbízlé­sű embereket. Meg kellene már követelni itt is a tisztes­séges viselkedést. Felszabadulási fotopályázat A Monori Járási Művelődési Ház fotoszakkörc 1964. április 4-e. a felszabadulás 19. évfordulója alkalmából fotópályázatot ír ki felnőtt és fiatal amatőr fényképészek számára. A pályázat célja: folytatni azokat a hagyományokat, amelyeket Gyömrö amatőr fényképészei a falumúzeumban rendezett kiállításon elindítottak. Dokumentálni a felsza­badulás óta elért eredményeket. A kép szcrcteíén keresz­tül növelni a fényképezést kedvelők táborát járásunk te­rületén. A pályázat feltételei: 1. A külön felnőtt és ifjúsági kategóriában elindított pályázaton minden pályázó legfeljebb 10 darab 18x24-es méretű képpel, vagy képsorozattal vehet részt. 2. A beküldött képek a felszabadulás óta elért ered­mények bemutatása mellett a szocialista embertípus mi­nél sokoldalúbb ábrázolására törekedjenek. 3. A pályázat jeligés. 4. Beküldési határidő: 1964. március 15. 5. A képeket a Járási Művelődési Ház címére (Gyöm- rő, Steinmetz kapitány útja 65—67. Telefon: 93) lehet be­küldeni. ugyanitt lehet bővebben érdeklődni. 6. Eredményhirdetés és a beérkezett legjobb képek­ből rendezett kiállítás megnyitása 1961. április 4-én a köz­ség felszabadulási ünnepélyen a művelődési házban. Járási Művelődési Ház A BATYU A gimnázium felől jöttem, az Ady úton. Odaértem a Vi­gadó hátsó bejárata elé, mi- koris egy batyut fedeztem fel az út szélén. Egy batyu talán nem is olyan ritkaság Mono­ton, hogy az ember cikket ír­jon róla. De ez a batyu, ez a sarkaival összekötött zsákda­rab, ez egy jelkép. Hogy mi­nek a jelképe? Magam sem tudom. Van úgy az ember, hogy érzi a dolgokat, érti is a lényegüket, de mégsem tudja meghatározni sem a maga, sem pedig mások számára. Mondom, nem a batyu volt feltűnő, hanem a batyuhoz tartozó cigányasszony, aki a Vigadó szemétdombján gube­rált, így ahogy mondom, a szó szoros és teljes értelmében guberált, úgy ahogy valami­kor a Cseri telepen guberáltak eleink. No de ez „valamikor” volt és nem 1964-ben. Cigaret­tacsikket és a hamu között szenet keresett. Addig amíg egy borgőzös hang meg nem zavarta a „gyűjtőszenvedély” által feltüzelt asszonyt. — Mit keresel itt, te? A cigány asszony megrez­zent a szóra. A férfi, aki jó­val fiatalabb volt az asszony­nál, tovább tegezte. — Nem, mégy rögtön innét a... A nő a szégyenkezés legki-\ sebb jele nélkül távozott a) kapun kifelé. Persze a köté-j nyébe gyűjtött vacakokát nem hagyta ott. Kihozta magával és beleöntötte a batyuba. Oda az összekéregetett kenyérda­rabok, ételmaradék és egyéb holmi közé. Megkért, hogy se­gítsem fel neki a batyuján Feladtam neki, bár láttami hogy fel bírná venni ő maga is. Elindultam az úton és be­fordultam a Vigadó előtt, ö jött utánam. Hirtelen megfor­dultam és feltettem neki a kérdést. — Nincs pénze? Rámbámult, majd kivágta: — Nincs! — Akkor miért nem dolgo­zik? A válasz: — Hát... Minek? Nem magyarázkodtam neki! Mentem tovább. Ö a nyomom­ban. Egyszer csak közel jött hozzám. Bizalmasan meglök­te a könyököm. — Nem ér rá? Csinos lá­nyom van otthon. — Aztán mintegy mellékesen megje­gyezte: — csak húsz forint.. ; Hát ezt jelenti a batyu. Ba­tyu az út szélén — fiatal erő« asszonyok iskoláskorú gyere­kek hátán, táska helyeit. Ez a szimbólum értelme. K. A. J. — Máté Pálné, a baromfi- tenyésztési verseny győztese a hatszemélyes étkészlettel. A második helyezett Szver- csek Jánosné, tápiósápi tsz- tag, akit karórával jutal­maztak, 60 kilogramm ba­romfit és 20 darab libát j adott le; a harmadik he- ] lyezett Almádia Béláné csév- haraszti lakos, 70 kilogramm | baromfihúst adott át az ál- | lantnak (egy önetetőt és egy önitatót nyert); a pilisi Osz­tás Károlyné 40 kilogram­mal a negyedik helyezett lett és teakészletet kapott juta­lomként. Nagyon szép eredménye­ket értik el a tojásszerző- dés-kötésben: Mikus Jánosné j (Tápiósáp), aki 4 ezer da- | rab tojást, Szakái Lászlóné í (Maglód) pedig 3 ezret adott le. Az idén újra beinduló ba- 1 romfiteriyésztési versenyt segítsék a nőtanácsok, a termelőszövetkezeti nőbi­zottságok, a KISZ-szervezetek, hogy j azok a nagymamák, kisgyer- j mekes anyák, akik n?m tűd- ! nak rendszeresen részt venni i a közös munkában: haszno- J san töltsék el idejüket. (A j verseny ez évi első dija 6 napos moszkvai utazás lesz!) Hrutka János Miért (Irá^a a vecsési víz ? Az 1964-es esztendő nem kis meglepetés!: hozott a ve­csési lakosok számára. Nem egy család, de csaknem a község feie panaszkodik, mér­gelődik. dühöng a hirtelen ki­szabott vízdíjak miatt. Hogy miért? Azt hiszem, érthető. Néhány éve minden­ki örömmel járult ahhoz hoz­zá, hogy Vecsésen is megépí­tik a csatórnahálózatot és jó vízzel fogják ellátni az egész községet. Aláírták a 2000 fo­rintos hozzájárulást, melyet havonta 20 forintonként fizet minden család. Ezt még senki sem sokallta. Januárban azonban újabb kö­vetelés érkezett! Úgy jött, mint derült, égből a villám- csapás. A nagy hidegek elle­nére mindéi* Ös'álád kirttelege- dett, amikor a villanyszám­lástól átvette a 62 forintos, vagy 100—120 forintos víz- díjszámlákat. Egy évre visszamenőleg, egyszerre követelték a fi­zetést. Az utcai kutak után havonta 4 forin* 80 fillér, a kerti csa­pok után 15 forint lett a díj. Ki az illetékes, ki hozta ezt a rendeletet? — kérdezték so­A varázslóasszony A kertjében sárga nárciszok és dupla orgonák nyíltak. Má­jus elsején mindig kiakasztott a háza falára egy ötágú csil­lagot. Akkor is, amikor ez ki­hívó hitvallás számba ment. A kert ugyan tele volt sűrű. dúslombú bokrokkal, de azért jól lehetett látni. Valahol bent a félhomályos konyhában állandóan varró­gép zakatolt. Kis ideig szom­szédok voltunk, gyakran bá­mészkodtam át a jázminbo­kor mögül és lestem utána ti­tokban, mert a háziasszo­nyunk és ö mindig csatároz- tak egymással és nekem nem volt szabad rá se néznem, csak amikor a házinéni nem látta. Amikor nagykarimájú szal­makalapjában és metszőolló­val a kezében láttam a kert­jében hajladozni, mindig a Hókirálynő című mesében levő „varázslóasszony kertje" ju­tott eszembe — és valahogy az egész kertet olyan külö­nösnek láttam a sárga nárci­szokkal, a japánbírssel és a borostyánbokrokkal. Így maradt meg Schadek néni az emlékezetemben és szinte meglepődtem, amikor néhány hónapja összetalál­koztam vele egy v\ásik idős néninél, ahol már ott tere- teréltek. amikor beléptem. Egy fényképet tartott a kezé­ben, azt csókolgatta, muto­gatta csillogó szemmel. A fénykép egy pici babát ábrá­zolt. pufókarcút, nagyszeműt, amilyenek általában a pici babák lenni szoktak. Csodál­koztam: unoka lenne? Tud­tommal nem volt családja — csak egy szőke kislányra em­lékszem. aki akkor nálam is kisebb volt és a kislány szü­leire. Most kiderült, hogy a pici baba a szőke kislányé, aki nemrég ment férjhez, s akinek átadta magát két hó­napja, eltartásra a kis házért. — Az asszonyka ott nőtt fel előttem — mondta meghatot­tam — nem idegenek ők már nekem. Mindig jók voltak hoz­zam, ápoltak ha valami bajom volt és most végre én is meg­pihenhetek. Hat évtizeden át ültem a varrógép mellett... 75 éves vagyok. És mi min­dent átéltem, megéltem ... Mesélt a férjéről, aki 19-ben vöröskatona volt. s akit ke­gyetlenül összevertek, meg­hurcoltak, s akit az ő bátor­sága, talpraesettsége, harcos asszonyisága mentett meg a sülyi táborból. Neveket mon­dott. — akik akkor, vagy utá­na belehaltak a kínzásokba ... Büszkén mondta, hogy abban a palackban, amit a munkás- otthon építésekor a földbe­ástak. az ö férjének a neve is benne van ... Arca kipirult az emlékezéstől, varrástól el­gyöngült szemei csillogtak, fe­hér haján a kályha fénye tán­colt ... És most nincs többé. El­ment. Csak néhány hónapig élvezte a pihenést. Csípős szél fújdogál. a sár­ga nárciszok fölfelé készülőd­nek. Május elsejére megint kinyílnak az orgonák a kert­ben — csak a varázslóasszonyt nem találják többé. Ferenczy Hanna kan. Kérvényt írtunk, 40 alá­írással, először a víz- és csa- ternaművekhez, innen eluta­sító választ kaptunk. Ezután a Pest megyei Tanácshoz for­dultunk. Végre megtudtuk, hogyan is vetették ki ezt a dí­jat. Alföldy György főosztály­vezető-helyettes jóváhagyása szerint: személyenként és naponta 40 liter vízfogyasztást szá­molnak udvari kerti csap esetén. Mi­vel átlagosan egy családban 4 személyt számíthatunk, esze­rint naponta 160 liter vizet használna e] egy család? Nem gondolják az illetékesek, hogy egy kissé ez sok? Nálunk is az udvarban varr a Vízcsap. Naponta 2—3 k'áift-1 na vizet használunk, pedig négyen vagyunk. Ez nem ha­ladja meg még az 50 litert sem, nem pedig a 160 litert! Számításunk alapján 2 köb­méter víz bőségesen elegendő; főleg a téli hónapok folyamán egy családnak. Ha állítólag 1 köbméter víz ára 3 forint 20 fillér, miért kérnek mégis 15 forintot családonként? Havi 20 forint hozzájárulás plusz 15 forint vízdíj, összesen évente 420 forint, Csak vízre! Az évi házadó viszont ennél sokkal kevesebb: 160—360 fo­rint között van! Lehet több az évi vízdíj, mint a házadó? Azt hiszem, jogos a vecsési családok panasza. Hiába for­dulunk bárhová, az illetéke­sek a kiszabott díjakat he­lyesnek találják, sőt még ígé­retet sem tettek, hogy esetleg felülvizsgálják. Mit tehetünk ezután? Az biztos, hogy egy család naponta 80 vagy 160 li­ter vizet nem fogyaszt. Miért kell mégis ennyit fizetnie? A Pest megyei Tanácson azt is megtudtuk, hogy csak 4 havi fogyasztást lehet egy­szerre kivetni és beszedni; Kérdezzük tehát, hogyan tör­tént meg mégis az Vecsésen; hogy egy évit követeltek egy­szerre, sőt a le sem fogyasz­tott januári díjakat is beszed­ték előre? Télen sok utcai kút van befagyva. Sokszor hetekig sem folyik. Egy fontos a víz­ügyi társaságnak csak: be­szedni a díjat, akár előre is? Azt hiszem, jogos tehát a vecsési családok panasza és mérgelődése. Most már csupán azt len­ne jó tudni, ki az illeté­kes, ki mérsékelhetné a díjakat? Győződjenek meg a hely­színen, hogy személyenként nem kell 40 liter víz naponta! A kérés, a panasz jogos. Jó lenne, ha több száz vecsési család sérelmét az illetékesek hamarosan orvosolnák! Fodor Etelka — Autóbuszfordulót épít társadalmi munkában,a MÁ- VAUT egyik szocialista bri­gádja Pilisen, a 4-es számú műűt mellett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents