Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

HÍRADÁS HÁROM KÖZGYŰLÉSRŐL A péteri Rákóczi Tsz P E ST MEGY El" HÍ RLA P K ÜL ÖNKI AD Á S A VI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1964. FEBRUÁR 22, SZOMBAT BOSSZÚSÁGOK A minap borot- válás közben vi­tatkozni kezdett felettem a mo- nori főtéri fod­rászüzlet két al­kalmazottja. Más­kor, ha vitás ügy van köztük, in- tézzék lehetőleg munkaidőn kívül ts és ne akkor, ami­fLs kor a nyakamon a fut a kés! — Szer­da éjjel Gyom­rán a Tompa ut­cában egy sóder­szállító teherautó az árokba csúszott, kijönni csak úgy tudott, hogy rakományát a járdára ürítette. így aztán — mivel a bölcsőde is ott van — reggelente a sóder­kupacon át húzzuk, nyom­juk, vonszoljuk a gyerekko­csikat. — tayga — Szeszélyes és veszélyes a Tápió! — Ügyeletes orvos vasár­nap Gyomron dr. Szekeres Sándor, Monoron dr. Pálfy Ferenc, Üllőn dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen dr. Nagy La­jos. — Fogadóórát tart ma dél­előtt 10 és 11 között a mo­non tanácsházán Gál Já- nosné járási tanácstag. — Az Aranyembert ve­títik ma és holnap — az ere­deti műsortól eltérően — a gyömrői moziban. — Ki mit tud? műsorral egybekötött álarcosbált ren­deznek ma délután 4 óra­kor az úttörők a monori- erdei általános iskolában. — öregek bálja lesz a vecsési szakmaközi bizottság rendezésében szombaton este 7 órakor a munkásotthon­ban, vacsorával egybekötve. — KISZ-taggyűlés lesz ma este Alsó-Nyáregyházán. — Lesz-e cigányegyüttes? A monori művelődési ott­hon vezetőségéhez azzal a kéréssel fordultak a helyi és a nyáregyházi cigányok, hogy ők is fel szeretnének j lépni egy-egy előadás al­kalmával. Ma este 7 óra­kor a művelődési otthon­ban ének-, zene- és táncszá­mokkal mutatkoznak be. Itt döntik el a színvonalat és a képességeket figyelembe véve, hogy megalakul-e vagy sem a cigány kultúrcsoport. — Az MHS monori-erdei szervezete ma délután 6 óra­kor taggyűlést tart. Napi­renden: a sorkötelesek ka­tonai előképzésével, vala­mint a lövészbajnokság be­indításával kapcsolatos fel­adatok megvitatása szerepel. — Külföldi exportra az első negyedévben összesen 700 ezer forint értékű ke­fét gyárt a Monori Kefe­gyár, közel 30 féle válto­zatban. — A monori művelődési otthon fúvószenekara hosz- szú szünet után ismét meg­kezdi próbáit. Az első pró­ba és a soron következő többi is rendszeresen pén­teken este 7 órakor lesz a művelődési otthonban, mely­re fiatalokat is szívesen vár­nak. A Tapió-patak súlya szaka­szát Dobos József — a vízügyi hatóságok megbízásából — rendszeresen vizsgálja. Jelen­tését állandóan és pontosan továbbítja. Legfrissebb ta­pasztalatairól a következőket mondja: — Hétfőn egész éjszaka esett az eső. Egyben a dombos ré­szek árnyékában még meg­húzódó jégrétegek Is nagy­mértékben olvadásnak indul­tak. Emiatt megduzzadt a Tá­pió és a mélyebben felevő ré­szek víz alá kerülték. — Kedden este 10 órakor érte el a legmagasabb pontját a víz. A kiskótkai hídnál 227 centi volt a Tápió magassá­ga. A patak kilépett medréből és elborította a Kiskókai utat. Pedig nem is olyan régen két utca lakói társadalmi munká­ban hozták rendbe ezt az út­szakaszt. Az áradat méteres lyukakat vájt az országúira. Ezenkívül a víz a Malom ut­ca két lakóházának udvarába is behatolt, — Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy tudomásom szerint Tápiószecsőn és Tápió- ságon már kimélyítették a pa­tak medrét. Arrafelé már nyu­godtan alszanak. Azonban itt. a sülyi és sápi szakaszon, amely elismerten a legveszé­lyesebb, még semmi mozgást nem látni. Mi sülyiek még mindig ki vagyunk téve a Tá­pió szeszélyének. Egy-két napig tartó köze­pes esőzés veszélybe so­dorhatja az egész közsé­get. Még élénken emlékezetünkben él, hogy tavaly — éppen bú­csú napján — az árvíz négy házat döntött össze. Ugyan­akkor a kutak legnagyobb ré­szét ellepte a szennyes víz. Dobos József megjegyzései­hez nincs sok hozzátenni va­lónk. A Tápió szabályozása va­lóban nem tűr halasztást. Ezért ezúton is felhívjuk az illetékes szervek figyelmét a veszélyeztetett árterület sür­gős rendibehozatalára. Tápió- süly lakossága nem szeretné, ha 1963. szeptember 8-a újból megismétlődne! Krátky László Kalapács helyett körmöskulcs Hasznos újítások a Maglóéi Vas- és Fém Ktsz-ben Az újítómozgalom eredmé­nyei felől érdeklődtünk Már­kus Sándortól, a maglód! Vas-, Fém Ktsz újítási felelősétől. — Az utóbbi időben sike­resnek mondható az újítási mozgalom üzemünkben. Az el­múlt évben több komoly újí­tást fogadtunk el, nem is beszélve a rengeteg ésszerűsí- tésről.-A ktsz-nek nincs anya­gi bázisa a géppark állandó növelésére. de dolgozóink ügyessége segít a problémá­kon. — Itt van például Rakita Jancsi újítása, ami lehetővé te­szi kisméretű fúrógépen 490 milliméter hosszú lyuk fú­rását. Fodor László hulladék­vasból készített egy ügyes kézikocsit gázpalacíkszállításra. — Van egy országos mérvű újításunk is. Fejes kartárs az eddigi ékes tárcsarögzítés he­lyett a szorítóhüve-lyes rögzí­tést vezette be. Lényege: hogy míg eddig a tárcsáik le- és fel­szerelése kalapács „segítségé­vel” történt, most ezt egy kör- möskulccsal végzik el, meg­mentve a szíjtárcsát az ütle­geléstől. Míg az ék hamar el­használódik és a tárcsa meg­lazul, addig a szorítóhüvelynél a kopás erősén csökken. Varga László, a ktsz elnöke ás kiveszi részét a mozgalom­ból. A banándugók készítésé­nél egy kis rúgó beszerelésével felére csökkentette a selejt­százalékot. — Az öntödében — mennye­zet híján — hideg és gáz volt. Nánai János 12 méter kályha- csőből olyan szerkezetet ké­szített, mely a kohó melegét szétszállítja a műhely minden sarkába, s ugyanakkor a gázt elvezeti a légtérből. Egy má­sik újításával a sárgaréz­gyűrűk selejtszázalékát mini­málisra csökkentette. (győrffy) Életképek SZALMABALAZAS MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Huszárkisassz-ony. Gom­ba: Iván gyermekkora. Gyömrő: Aranyember. Maglód: Szélhámos­nő (széles!. Mende: A lány és az áilamügyész. Monor: Hattyúdal (széles!. Nyáregyháza: Már késő. Pilis: A múlt kávéháza. Támósáo: Az óiét újra kezdődik. Táoiósüiy: Bálvány. Úri: Déryné. Üllő: utol­só lehetőség. Vasad: ítélethirdetés osü törtökön. Vecsés: Pacsirta (széles!. Péteri: Isten őszi csillaga. Káva: Körhinta. (A KISZ vándo-r- moztlának előadása 17 érakor!. Ezúton mondok hálás köszönetét mindazoknak, akik férjem temeté­sén részt vettek, vagy más módon együttérzésüket nyilvánították. Özv. Dr. Deési Pálné. Világhíres kiállítások váro­sában: Poznanban született ez a nyikorgó, csörgő-zörgő han­gú nagy gép, amely most itt áU Üllő határában, süppedt hátú szalmakazal mellett. Du­naújvárosból indult el, heted­hét határ szalmáját falta fel, amíg idáig jutott. Mozdulat­lan a meghajtószíj, magában dohog csak az öreg Hofher, amíg szót értünk itt a kazal mellett, ahol a föld fagyát fel­szippantotta már a nap. Rozman bácsi, Ripp Pali bácsi meg Vigh Józsi bácsi sok-sok szalmát cipelt már fedésre-takarásra, jószág alá, meg a háztetőkre is. Most is szalmával foglalkoznak, persze lassan, kényelmesen, hiszen segít a porostorkú gép. Koczó Dénes és Zubor József a megkezdett kazal tetején túrja a hófehér száraz szal­mát. A vizes, barna a túlol­dalra kerül, a takarmányos kocsi viszi majd alomnak a hízómarhák alá. Vigh Józsi bácsi villázza lassan az újra mozgó gép felvonójára, az meg gyűri, gyömöszöli két nagy karral a gép téglalap alakú gyomrába, ahol erős acélrugók nyomják, préselik, s amikor megtelik, Urbán bá­csi ügyes kézzel három szál erős dróttal fcőrülteken, kari- kázza. Amikor aztán feszül a drót, migbillen a gép, kiesik a tégla’ap alakú bála. Olyan pontos, szabályos, mintha vizsgázó gyerekek szerkesz­tették volna a bizottság előtt. 50 kiló egy ilyen bála — halljuk az adatokat —, 150 mázsát présel össze naponta ez a gép s 9 teli vagont indít útnak Üllőről a Kossuth Tsz Dunaújváros felé, ahol cellu­lózé készül belőle. Az erdő- gazdaság meg több vagon szí­vós jegenyét küld — hadd ké­szüljön sok papír, füzet, könyv, érdelkes tartalmú új­ság. .. K. S. j zárszámadó közgyűlésén meg- ! jelenít Nyemcsok János a me­gyei, Jakab Sándor elvtárs a járási pártbizottság képvise­letében!. Ott volt Tóth Mi­hály járási vezető ügyész és Jaszlics Gyula, a járási j tanács mezőgazdasági osztá- ' lyának vezetője. j Horinka János tsz-elnök a j tagság feszült figyelme . kö- ; zepette értékelte az 1963-as gazdasági évet: | — Tervünk az volt, hogy j az 500 000 forintos mérleg­hiányt kigazdálkodjuk és fi­zessünk 32—33 forintot mun­kaegységenként. Múlt évi célkitűzésünket nem sikerült megvalósítani, mivel az 1963. évi bevételi tervet 37 000 forintos kieséssel tudtuk tel­jesíteni. Annak dacára, hogy a tavalyi év mínuszokkal zá­rult, beszélhetünk növeke­désről is. A szövetkezet fel nem osztható alapja 565, tiszta vagyona pedig 820 000 forinttal gyarapodott. Az eredményeket elismerve, kimondhatjuk, hogy ezt a termelőszövetkezetet pillanat­nyilag és a közelmúltban is inkább a negatívumok jelle- ! mezték. Az egy tagra eső évi jövedelem alacsonyabb j az előző évinél. A munka- I egység szerinti részesedés * csökkent, a nem munkaegy­ség szerinti részesedés pedig nőtt. A betervezett munkaegy­ség értéke 32 forint 80 fil­lér helyett 24 forint 77 fil­lér lett. Az elnök a fő hibákat az alábbiakban, látta: — Az utóbbi 3 évben ösz- szesen 35 tag fordított hátat a szövetkezetnek. A tagok javarészt öregek, akik közül sokan mór át­adnák a kapa nyelét a fiata­loknak. Ez igen nagy prob­lematikája a tsz-nek, s főleg a kertészetben ütközött ki, ahol éppen emiatt 200 000 forint volt a kiesés. Felületes volt a munkaegység-jóváírás, nem a végzett munkát tükröz­te. Az erőgépek nem vol­tak kellőképpen kihasználva, karban tartva, amiért a gép­állomásnak 120 000 forinttal fizetett ki többet a tsz, mint amennyit tervezett. A talajerő-utánpótlás nem volt szakszerű; előfordult, hogy ugyanazt a táblát kétszer egy­más után. is trágyázták, ami vi­szont éreztette hatását, a trágyázatlan területek ter­mésátlagaiban. , Ezt követően a tsz-elmök | értékelte a termelési ágak j munkáját, rámutatott a hiá- i nyosságokra és kiemelte azo­kat a tagokat — Mocsári Já­nosáé, Léé Istvánná, Sze- nyán János, Varga János, Bódis Ferenc, Petró János, Veszteg Pálné, Földi Ist­vánná, Szenyán Jánosné, Tóth Jánosné, Juhász Mihály és Kovács Ferenc — akik de­rekasan helytálltak a munká­ban. A későbbiekben az elnök önkritikusán! tárta fel azo­kat a hibákat, melyek a ve- í zetést, a vezetőség munká- 1 jót jellemezték. Az ellenőrző bizottság el­nökének, Sándor Pálnak a beszámolója csak részben mutatott rá a hibákra. A beszámolót hallgatja a péteri Rákóczi Tsz tagjainak egy csoportja Hétvégi sportmozaik A JTS elnöksége némteken ülést tartott. Megvitatták az átszerve­zés óta eltelt idő tapasztalatait a sportos ve sületekben történt fel­mérés alaoián. Napirenden szere- nelt a Kilián testnevelési mozga­lom hitelesítésére logos ült szemé­lyek továbbképzése és a Tápió- sülvi SE vezetőségének felfüg­gesztése. A tanácstagi pótválasztások miatt módosult a spartakiád já­rási versenyeinek megrendezése. A iárási döntőt asztalitenisz és sakk sportágakban nem 23-án. hanem március 1-én rendezik. A labdarúgó Magyar Népköztár­sasági Kupa első mérkőzésed kö­zött szerepel vasárnap a két nagy rivális. Eoser—Maglód találkozói a. melyet Ecserem délután 14 órai kezdettel rendeznek meg. Március 1-én Üllő Ddősdra. Mo­nor Szentendrére az Építőkhöz utazik, a Pilisi KSK pedig Al- bert:rsát látia vendégül. A va- sámqni Ecf>er—Maglód mérkőzés győztese vagy Farmosra vagy O~o1pre uto-^k hattól függ ott is ki lesz a győztes.i A kupában részt vevő Vecsés sem tudia még. hogy Pátyra vagy Budaörsre kell-e utaznia. Kibővített MHS elnökségi ülés lesz vasárnap délelőtt fél -9-kor Ecseren. Napirenden az alapszer­vezet előtt álló legfontosabb fel­adatok megvitatása szerepel. A községi tanács segítségével az MHS aktivistái társadalmi munkában úiiáépítik Pilisen a volt leven tetőteret. Az építési munkákat tervek szerint március 30-ig felezik be. ★ A járási és megyei osztályban versenyző lövészcsapataink a rossz időjárás ellenére is meg­kezdték az edzéseket. Mindkét osztályban a verseny első fordu­lója március 22-én lesz. A Vecsési Spartacus Sportkör labdarúgó-szakosztálya megkezd­te az alapozást. Eddig már négy mérkőzést i átszőtt ak budapesti labdarúgó-csapatokkal és mind vecsési győzelemmel végződött. Ezek az eredmények biztatóak a bainoki mérkőzések megkezdése előtt. A felszólalók — Bánkialvi István, Mihalkó Lajos, Kirch­ner Sándor, Gyurik János­nál Tucsni Pál, Bande Ist­vánná, Farkas Istvánná, Ja­kab Sándor, Legendi János, dr. Papp Sándor, Szenyán János és Szászik János — valamennyien foglalkoztak a tsz-ben fennálló hiányossá­gokkal, a tagság és vezetőség kö­zötti széthúzással. Több felszólaló személyes vádat intézett egy-egy ve­zető vagy tag iránt, amiből olykor személyi vita alakult ki. Kevés volt a dolgok mé­lyét boncolgató hozzászólás, a valóban, előbbre vivő javas­lat. A pilisi Hunyadi Tsz közgyűlésén jelein volt a já­rási pártbizottság részéről Jakab Sándor és Muka Já­nos elvtárs, továbbá Sedró János elvtárs, a járási tanács vb-elnöfchelyettese. Beszámolójában Lenthár Kálmán, a tsz elnöke el­mondta azokat a problémákat, amelyekkel az elmúlt év során birkóztak. — A paradicsomtermesztés- nél a rossz időjárás és ked­vezőtlen átvétel végett sú­lyos pénzügyi kiesésünk van — mondotta. — A tervezett 130 vagon paradicsom helyett mindössze 7419 mázsát tud­tunk termelni. Ebből aztán több mint 700 000 forint ki­esésünk lett, A Xelysúárlásr nál előfordult és egyéb hibák tagságunknak a paradicsomtermeléstől nagyon elvette a kedvét. Ezért a tavalyi 130 holddal szemben az idén csak 40 holdra kötöttünk szerződést. — Az állattartás terén éves tervünket túlteljesítettük. A tervezett 971 000-rel szemben 1 284 000 forint volt a bevé­telünk. — Az idén sem tudunk tel­jes egészében úgy fizetni, ahogy tagságunk egy része megérdemelné. A tavalyi fél­milliós mérleghiány kigaz­dálkodása elég súlyos terhet rótt ránk. Ha ez az adósság nem terhelt volna bennün­ket, úgy most egy munka­egységünk értéke elérte vol­na a 30 forintot. Az elnöki beszámolót a tsz főkönyvelőjének Földvárszki Károlynénak a tájékoztatója követte. Részleteiben ismertet­te a szövetkezet 1963. évi mér­legét, amelynek során közölte, hogy egy munkaegység értéke 17 forint 30 fillér. Ezután a tsz önköltségét elemezte. Vé­gül pedig példákat hozott fel arra, hogy nem minden tag tette meg a tőle telhetőt a magasabb munkaegység el­érése érdekében. A következő beszámolót Jazik Mihály a tsz ellenőrző bizottságának elnöke tartotta. Rövid beszédében önkritikát gyakorolt munkájuk hiányos­ságai miatt. Kafka József, a tsz párttitkára a munkaver­senyről tartott tájékoztatót. A beszámolókat Pap János, Klein János, Duchaj János és mások hozzászólásai követték. Sedró János elvtárs részle­tesen beszélt a múlt év ne­hézségeiről és a reális ala­pokon álló, biztos jövőről. Befejezésül a szövetkezet elnöke minden felszólalónak megválaszolt, majd Puksa Ká­roly brigádvezetőnek „kiváló termelőszövetkezeti tag” ki­tüntetést, Földvárszki János­nak pedig elismerő oklevelet adott át. Az egészséges légkörben megtartott zárszámadó köz­gyűlés befejezéséül a tagság jelentős részének pénzjutal­mat osztottak ki. A gombai Új Elet Tsz közgyűlésén megjelent Hidas Pál a Pest megyei Pártbizott­ság munkatársa és Szijjártá Lajos országgyűlési képviselő, a járási tanács elnöke. Méhész István, a tsz elnök­helyettese nyitotta meg a közgyűlést. Ezután Poprádl Ferenc, a tsz elnöke ismertet­te a vezetőség beszámolóját. — Az 1963-as esztendőben sikerült a legeredményesebben megművelni és betakarítani terményeinket — mondotta. — Olyan terméseredménye­ket értünk el kukoricából és cukorrépából, amelyre nem volt példa az elmúlt eszten­dőkben. Elmondotta azt is, hogy a termelőszövetkezetet az elmúlt esztendőben igen komoly károk érték. Több mint 300 hóid gabonát kellett kiszántani. A tojóház, amelyben 10 000 baromfinak kellett volna termelni, még a mai napig sem üzemel teljés kapacitással. Amennyiben a tojóház üzemelhetett volna már októberben, akkor min­den hiányzó pénzét pótolhat­ta volna belőle a tsz. Nagyon sok gondot és prob­lémát okozott a termelőszövet­kezetnek a vízhiány. A Híd­építő Vállalat még az elmúlt év márciusában kezdett el fúrni két kutat, de még a mai napig sem üzemelnek, vashor­dókban hordták a vizet. így nem tudták biztosítani az ál­latállománynak szükséges víz­mennyiséget és ebből kifolyó­lag felmérhetetlen kára lett a tsz-nek. Ezután elmondotta azt is. az elnök, hogy a sok nehézség el­lenére is vannak komoly eréd- ményeik az állatállomány fejlődése terén. Elmondta, hogy a dolgozó tagok évi ré­szesedése a járási átlagot meg­közelíti. Egy. munkaegység'ér­téke 19 forint, de há a ter­mészetbeni részesedést is bér számítjuk akkor a 25—26 fo­rintot is eléri. A fel nem oszt­ható szövetkezeti alap 323 ezer forinttal nőtt. Utána Tordai János, az el­lenőrző bizottság elnöke tar­totta meg beszámolóját. El­mondotta, hogy az elmúlt esz­tendőben az ÁMG igen sok esetben hanyagul végezte munkáját. Bírálta a termelő- szövetkezet vezetőségét és tag­ságát, felvetvén, hogy a szö­vetkezeti vagyonra jobban kellett volna vigyázni. Meg­említette, hogy már ősz óta a határban rozs­dásodnak a gépek. A műtrágyaszóróból most szedték ki a műtrágyát amit az ősszel benne hagytak. El­mondotta, hogy volt olyan nap, amikor 15—20 lófogat állt bent az istállóban, amely szinte termelés nélkül ette a szövetkezet vagyonát. A két beszámoló után Cson­ka József, Gecser József, Kal­már Sándor, Pete Sándor, Egerszegi István, Tassi Sán- dorné, Teleki Sándor, Szabó Sándor, Lajtner István és mások hozzászólása követke­zett. Felszólalásukban bírálták és javaslatokkal segítették a tsz munkáját. Felszólalt Szíjjártó Lajos or­szággyűlési képviselő is. Ér­tékelte a múlt év eredményéit és vázolta a jövő feladatait Ezután a közgyűlés a két be­számolót elfogadta, majd Mé­hész István elvtársnak, a tsz elnökhelyettesének a tsz-elnő- ke átnyújtotta a ..kiváló tsz- tag” kitüntetést. Irta és fényképezte: Hrutka János — Róth Mihály — Spenger István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents