Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

1964. FEBRUAR 2, VASÁRNAP ’"^/úvlao M ^ipolifiifca feülpctíltto tr&ipoitfciLäö irtS&lkahgja Törökország és Görögország már elfogadta, a ciprusi kormány továbbra is ellenzi az angol-amerikai tervet Négy év telt el Róma óta, s szerdán Innsbruckban ismét feljoóogott az olimpiai lang, hogy fényével hirdesse a népek békéjét és a különböző nem­zetek fiainak és leányainak baráti vetélkedését. Szinte szimbolikusnak te­kinthetjük — bár semmi konkrét összefüggés sincs közöttük —, hogy ezzel az ese­ménnyel majdnem egyidőben terjesztette be a Szovjetunió javaslatait a genfi leszerelési értekezleten. A múlt nyári részleges atomcsendegyez- mény, a moszkvai szellem lég­körében fogant emlékirat ja­vaslatokat tartalmaz a külföl­di csapatok kivonására ide­gen területekről, s a fegyveres erők általános létszámának csökkentéséről, a katonai költ­ségvetések leszállitásáról. a IHATÓ és a Varsói Szerződés államai közti megnemtáma­dási egyezmény megkötéséről, atomfegyvermentes létesítéséről, a nukleáris fegy­verek további elterjedésének megakadályozásáról, a várat­lan támadás elhárítására szol­gáló intézkedésekről, a bom­bavető légierő megsemmisíté­séről és a föld alatti nukleáris robbantások megtiltásáról. A szovjet javaslat kedvező visszhangot váltott ki világszerte. Ha a leszerelési tárgyalások további menetét figyelembe véve vizsgáljuk és összehasonlítjuk Johnson el­nök ötpontos javaslatával, akkor szembetűnően jelentke­zik a szovjet emlékirat „hi­bája". Ami annyit jelent, hogy a szovjet javaslat túlságosan is konkrét, nemcsak szép szava­kat tartalmaz, hanem intézke­déseket irányoz elő, s ezért nehezen emészthető az ame­rikaiak számára. Vannak hasonlóságok is a két javaslat között, mint pél­dául a váratlan támadás meg­előzését célzó megfigyelőállo­mások létesítéséről, vagy a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályo­zásáról szóló pontok. Jogosan felvetődik azonban a kérdés, hogy valóban van-e az ame­rikaiakban szándék az atom­fegyverek további elterjedé­sének meggátlására, amikor olyan közvetett eszközökkel, mint a multilaterális atom­haderő létesítése, lehetővé tennék a bonni militaristák számára is, hogy atomfegyve­rekkel rendelkezzenek. Re­méljük azonban, hogy a moszkvai szellem rövid időn belül hatni fog a leszerelési tárgyalásokon is és ésszerű kompromisszumok formájában kifejezésre jut a népek béke­vágya. A tizennyolchatalmi genfi értekezleten azonban még mindig csak tizenhét állam vesz részt, mert Franciaor­szág nincs jelen a megbeszé­léseken, mint ahogy nem ír­ta alá az atomcsendegyez- ményt sem. Franciaország állandóan hangsúlyozza különállását, téssel egyidőben megkezdődött Dél-Vietn amban a franciaellenes agitáció. Szaigorabam kedden francia­ellenes plakátok jelenteik meg és tüntetéseket szervez­tek a francia követség előtt. Csütörtök reggel pedig sor ke­rült a katonai puccsra, amely­nek sorén a hatalmat átvevő új diktátor a régi katonai jun­ta egyes tagjait franciabarát­sággal és semlegességi törekvé­sekül vádolta. Nem szalad talán túl messzire a fantázia, ha ebben az újabb vietnami puccsban a francia lépésre adott amerikai választ látja. Az elmúlt hetekben izgal­mat okozó kelet-afrikai sza- vanmatüzet a fellépő angol csapatok segítségével lokali­zálni tudták. Imperialista ka­tonai beavatkozás próbálja „megoldani” Ciprus problé­máit is, azonban Anglia egye­dül már nem képes erre az akcióra és a NATO-haderön keresztül amerikai segítséget kért. A ciprusiak viszont nem kívánják az imperia­lista beavatkozást országuk belső ügyeibe, s így ez a te­rület — ha csak a Biztonsági Tanács az ENSZ-alapok- mány szellemében nem tesz intézkedéseket a béke és biztonság megteremtésére — további harc és vérontás színhelye lesz. Dr. Győrffy Tibor gadta a TASZSZ hírügy­nökség legutóbbi nyilat­kozatát, amelyben a Szovjetunió szót emel a NATO beavatkozása el­len. , ; A kormánypárti Fiielefte- rosz megállapítja: a Szovjet­unió elítél minden külföldi ag­ressziót és felhívja a NATO- kormányokat,, szüntessék meg agresszív tevékenységüket, mert ezzel csak kiélezik a fe­szültséget ebben a térségben. A Ciprust fenyegető veszély a világ békeszerető érdekei ellen, irányul. Pancmna népe tiltakozik az amerikai agresszió ellen Panama kérésére az Ameri­kai Államok Szervezetének Tanácsa pénteken magyar idő szerint este 10.00 óra után ösz- szeült. Moreno panamai küldött agresszióval vádolta az Egyesült Államokat és kérte, hogy emiatt hívják össze az AÁSZ tanácskozó testületét, amely a tagálla­mok külügyminisztereiből áll. Moreno felszólalásában be­számolt a Panama-csatorna övezetében január 9-én és 10-én lezajlott véres ’esemé­nyekről, amelyek során ame­rikai katonák fegyvertelen panamaiakra tüzeltek. A csa­JÓL JÖVEDELMEZ A HÁZTÁJI SAROMFITARTÁS Kössön több éves tojásra, csirkére szerződést a FÖLDMŰVES- hÍ2°Ü libára stamm /« De Gaulle sajtóértekezletének nyugatnémet visszhangja ezen a téren élesen szembe­szegül Washingtonnal, dél­kelet-ázsiai , politikája ..ve­szélyes következményekkel jár­hat”. — A Rheinische Post vezércikkében azt hangoz­tatja, hogy De Gaulle világpolitikai elképzeléseit nem tudja megfelelő katonai erővel alátámasztani, I [ éppen ezért tervei „a leve- | gäben lógnak”, s inkább csak ; „külpolitikai propagandahad- | járatnak” tekinthetők. „Vi­szont az a veszély fenyeget — írja a lap —, hogy Dél­kelet-Ázsióra a nyugalom helyett most még nagyobb nyugtalanság kora köszönt, s ez a nyugtalanság rendkívül terméketlen lasz”. Ami De Gaulle-nak a nyu­gat-európai politikával, s a Közös Piaccal kapcsolatos kijelentéseit illeti, Bonnban megelégedéssel vették tudo­másul, hogy De Gaulle el­ismeréssel nyilatkozott a nyu­gatnémet magatartásról, s a kommentátorok De Gaulle ezzel kapcsolatos szavait ál­talában úgy értelmezik, hogy a francia elnök fel­szólította Bonnt: tegyen kezdeményező lépést a tervezett politikát miiiől létrehozására. A Welt vezércikkében, azon­ban rámutat: De Gaulle is­mét kifejezésre juttatta, hogy a nyugat-európai politi­kai együttműködést Anglia nélkül akarja megvalósítani, s szavaival ismét ettaszította Angliát és az Egyesült Ál­lamokat. tornaövezetben lezajlott szetűzésefcnek 23 panamai ha­lálos áldozata volt. Miguel Moreno hangoztatta, hogy a panamai helyzet to­vábbra is kritikus, az Egyesült Államom katonai agresszión kívül gazdasági agressziót is elkövetett Panama ellen. Ellsworth Bunker ame­rikai küldött megkísérel­te, hogy védekezzék a pa­namai vádak ellen. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész leülni a tárgya­lóasztalhoz a panamai kor­mány képviselőivel a két or­szág közti vitás kérdésiek meg­tárgyalására. Mindez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy az USA kötelezettséget vállal­na a Panama-csatorna haszná­latára vonatkozó szerződések megváltoztatására. Az ameri­kai küldött kijelentette, az Egyesült Államok üdvözölné az AÁSZ tanácsának olyan ér­telmű felhívását, hogy „a fcéí fél kerülje az összetűzéseket a csatornaövezetben”. Az AÁSZ tanácsa ezután üléséf, kedden magyar idő sze­rint 21.00 órára napolta el.“ Panama népe tovább til­takozik az amerikai ag­resszió ellen, több mint négyezer pedagógus nagygyűlésen biztosította a panamai kormányt támogatá­sáról. A gyűlés végén a rész­vevők az elnöki palota elé vonultak, hogy együttérzésü­ket kifejezzék Chiari elnökkel. Ellenállás az amerikai kongresszusban a polgári jogokról szóló törvényjavaslattal szemben Útban a Hold felé a „Ranger-6" A több éves szerződés lehetőségei ad az állomány fejlesztésére, a termelés növelésére. Szerződéses kedvezmények: készpénzelőleg, takarmányjuttatás állami áron, előnyös szerződéses árak. Az Amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal (NASA) pa- sadenai (Kalifornia) megfigye­lőállomásán közölték, hogy a „Ranger 6 ” űrlaboratórium pénteken este (magyar idő szerint szombaton, a kora reg­geli órákban), mintegy 160 000 kilométerre közelítette meg a Holdat és ha semmi zavaró körül­mény nem lép fel, vasár­nap, hajnali négy óra után (magyar idő szerint 10.00 óra) eléri a Holdat. Az űrlaboratórium szombaton, magyar idő szerint röviddel 16.00 óra után jut a Hold von­zási körébe. A „Ranger 6 ", amelynek pályáját pénteken sikeresen módosították, jelen­leg majdnem kétezer kilomé­teres óránkénti sebességgel száguld a Hold felé. Az amerikai űrhajóban el­helyezett hat televíziós fel­vevőkészülék a becsapódás előtti utol­só 10 percben a tervek szerint mintegy háromezer felvételt készít a Hold felszínéről és továbbít a Földre. Az Amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal (NASA) szó­vivője Cape Kennedyben kö­zölte, hogy a „Saturnus’-'l” űrrakétáról mesterséges hold­ként keringő második fokozat jelenleg 94,8 perc alatt kerüli meg a Földet. A „Satumus- -1” több hónapon át kering majd a Föld körül, sebességéből fo­kozatosan veszít és végül a sűrű földi légkörbe jutva ég el. Az amerikai képviselőház­ban megkezdődött a vita a polgári jogokról szóló tör­vényjavaslat felett. Mint ismeretes, a polgári jogokról szóló törvényjavasla­tot a kormány tavaly június­ban nyújtotta be. A képvise­lőház jogügyi, majd a tör­vényelőkészítő bizottságában hosszú vita bontakozott ki, amelynek során lényeges mó­dosításokat és rövidítéseket eszközöltek a javaslaton. Vé­gül is a törvényelőkészítő bi­zottság 11 szavazattal, 4 elle­nében megvitatás végett a képviselőház elé utalta a tör­vénytervezetet. A törvényjavaslat ellenzői, főként a faji elnyomást támo­gató déli államok képviselői erős harcra készülnek a kép­viselőházban is a javaslat va­lamennyi alapvető rendelkezé­sével szemben. Londont kínosan érintik a kenyai be! ügy miniszter vádjai Azonnali belépésre keresünk kovácsszakmunkást, aki gépkocsirugó-készítésben és javításban gyakorlattal ren­delkezik. Fizetés kollektív sze­rint. Vidékieknek munkásszál­lást biztosítunk. Felvételhez tonáesigazolás szükséges. Úti­költséget csak felvétel esetén térítünk. Jelentkezés: Vízügyi Építő Vállalat, Vecsés. Angol hivatalos körökben nyugtalanságot keltett Oginga Odinga kenyai belügyminisz­ter nyilatkozata, amelyben Nagy-Rritanniát tette felelőssé a kelet-afrikai országokban le­zajlott katonai zendülésekért és nyilvános vizsgálatot köve­tel az események hátterének felderítésére. A kenyai belügy­miniszternek „a brit impe­rialisták színfalak mögötti tevékenységére" vonatkozó utalása megerősíti azt a gya­nút, hogy a bámulatos gyor­sasággal lebonyolított brit ka­tonai beavatkozást megelőző I fejlemények nem érték várat- • lanul az angol hatóságokat. A Times: képmutatóan azzal vádolja Odinga minisztert, hogy a „kelet—nyugati hideg- háborús viszály elemeit” ke­veri bele a kelet-afrikai vál­ságba, holott mindeddig éppen a brit kormány és a konzerva­tív sajtó próbálta mindenáron „kommunista” ügynökökre há­rítani a felelősséget. Angol lapjelentések kieme­lik. hogy Kenyatta elnök el­határolta magát belügyminisz­terének nyilatkozatától, de el­hallgatják. hogy a kenyai ál­lamfő a BBC televíziónak adott nyilatkozatában maga is utalt a „nyugati felforgatás’’ lehető­ségeire. sőt szembenállását az Egye sült Államok politikájával Egyes kommentátorok hajla mosak rá, hogy pusztán err< a tényezőre vezessék vissza a francia-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére és a népi Kína el­ismerésére vonatkozó francis kormánynyilatkozatot. Fran­ciaország — mondják ezek £ kommentátorok — ismét „fü­gét” mutatott az Egyesült Ál­lamoknak. Ha van ilyen oldala is a diplomáciai elismerésnek, az igazi választ De Gaulle alap­velő elképzeléseiben kell ke­resni, s ugyanakkor meg kell látni De Gaulle lépésének ko­moly gazdasági és politikai okait. Az országon belül De Gaulle fokozottan erősíteni kívánja a francia önállóság és függetlenség mítoszát, ami­től saját tekintélyének emel­kedését reméli. Döntő módon beleszóllak a kérdés ilyen alakulásába c nagy francia monopóliumok, amelyeket hosszú idő óta ér­dekelnek a kínai piac korlát­lan lehetőségei, s idáig állan­dóan attól rettegitek, hogy Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság vagy Japán tőké­sei megelőzik őket. Ami pedig Franciaország külpolitikáját illeti, De Gaulle reméli, hogy ez a lépése ked­vező hatást gyakorol azokra az — elsősorban ázsiai — or­szágokra, amelyekben a fran­cia imperializmus valamilyen formában ismét vissza kíván­ja nyerni befolyását. Mint várható volt. Francia- ország szándéka már jóval a bejelentés előtt komoly vissz­hangot keltett szövetségesei­nél, különösen az. Egyesült Államokban... A kezdeti, külö­nösen erős hangú elítélő nyi­latkozatok mellett később je­lentkeztek reálpolitikai el­gondolások is. így például Walter Lippmann a New York Herald Tribune január 27-i számában így ír: „Fran­ciaország mint nagyhatalom tér vissza a Távol-Keletre ... Nézetem szerint örömmel kel­lene fogadnunk De Gaulle tábornok tanácsait, segítségét, befolyását — amely nagyobb, mint amekkorának solcan kö­zülünk gondolják —. s kezde­ményezését is. Az ő segítsége nélkül ugyanis nem sok kilá­tásunk van arra, hogy hama­rosan kiszabadítjuk magunkat bonyolult délkelet-ázsiai hely­zetünkből”. A hivatalos amerikai politi­ka azonban nem fogadta meg Lippmann tanácsait és egészen másként reagált. Rusk külügy­miniszter kedd este az ameri­kai—japán társaság vacsorá­ján Lippmann idézett cikké­vel kapcsolatban kijelentette, hogy tizenöt éven keresztül nem értett egyet Lippmammal és most sem ért egyet vele. Úgyszólván ezzel a kijelen­Az AP hírügynökség ankarai keltezésű jelentésében közli, hogy a török kormány ötórás tanácskozás után jóváhagyta azt az angol—amerikai közös javaslatot, hogy a NATO- hatalmak 10 000 főnyi „nem­zetközi békéltető erőt” küld­jenek Ciprusra. A török kor­mány, amely eddig a kérdés­ben ingadozó magatartást ta­núsított. azután állt kötélnek, hogy az amerikai és angol nagykövet 50 perces tárgyalást folytatott Inönü miniszterel­nökkel. Ugyancsak az AP jelenti jól j tájékozott körökre hivatkozva, j hogy a görög minisztertanács! négyórás heves vita után szán- tón elfogadta az angol—ameri- | kai javaslatot. E körök szerint azonban Görögország fegyveres : erőinek több egységét to­vábbra is riadókészült­ségben tartja. Ismeretes ugyanis, hogy Pa- raszkevopulosz ügyvezető mi­niszterelnök két napja tar­tott sajtóértekezletén „hatá­rozott katonai intézkedése­ket” helyezett kilátást« arra az esetre, ha Törökország tá- j rnadást intéz Ciprus ellen-. ' Kiprian-u ciprusi külügymi­niszter. aki jelentéstételre Londoniból hazaindult, szom­batra virradó éjszaka Athónr be érkezett. Kijelentette, hogy az angol—amerikai terv el­fogadhatatlan a szigetország számára, bármilyen magatar­tást is tanúsít a görög kor­mány. Ciprus a görög döntést nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek — mon­dotta a külügyminiszter. A Reuter tudósítása szerint New Yorkban angol—amerikai részről tájékoztatták Jósé Rolz-Berunetíet, U Thant EiNSZ-főtitkár kabinetirodá­jának helyettes vezetőjét, a közös angol—amerikai javas­latról. A TASZSZ nicosiai jelenté­sében arról ad hírt, hogy a ciprusi főváros lakossá­ga nagy megelégedéssel fo­Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Bon-ni kormánykörökben egyelőre óvatosan hallgatásba burkolóznak De Gaulle pén­teki sajtóértekezletét illetően, legfeljebb csak azt hangoztat­ják, hogy a sajtóértekezlet „nem hozott újabb meglepe­tést”, s azon De Gaulle már csak jól ismert álláspontját részletezte. Szociáldemokrata körök­ben viszont élesen támad­ják a francia elnököt, s Herbert Wehner, az SPD alelnöke péntek este a nyu­gatnémet televízióban kijelen­tette: De Gaulle szétrombolja a NATO egységét. Wehmerrel szemben Guttenberg báró, CSU-képviselő azt hangoz­tatta a televízióban rendezett ■vitában, hogy Kína elisme­résének kérdésében a NATO sohasem volt egységes, és De Gaul le lépését éppen ezért nem kell dramatizálni. A l-a-pkommentárok első­sorban azt emelik ki, hogy De Gaulle Délkélet-Ázsia semlegesítésére törekszik, s több kommentátor aggódva rámutat, hoav De Gaulle

Next

/
Thumbnails
Contents