Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
1964. FEBRUÁR ZZ. SZOMBAT 0 Újabb iskolai oktatófilmek Az iskolai filmintézet a közelmúltban több új oktatófilmet készített. Az általános iskolák I—IV. osztályosai számára Élet az áruházban, Kőolaj és felhasználása, az V.—VIII. osztályosok számára Szőlőtermesztés, Gyapjútól a fonalig, Fonaltól a szövetig, A kukorica kártevői, és A sport varázsa címmel forgattak filmet. Az ügyvédi kamara közgyűlése E hó végén, február 29-én, szombatén délelőtt fél tíz órai kezdettel tartja meg rendes évi beszámoló közgyűlését a Pest megyei Ügyvédi Kamara. A közgyűlés napirendjén szerepel az elnökség beszámolója az 1963. évi működésről, majd az ellenőrző bizottság jelentése a tavalyi évről és előterjesztése az idei költségvetés megerősítésére. Ezután hozzászólások következnek, indítványokat, terjesztenek elő, s végül a kamara nyugdíjba menő tagjait búcsúztatják, illetve az ügyvédi munkaközösségek legjobb tagjait megjutalmazzák. A közgyűlés a határozat kihirdetésével ér vége t. Segítsük az elmaradókat Ismét eltelt egy esztendő és ilyenkor a mezőgazdaságban dolgozó emberek faluról falura összejönnek, hogy számba vegyék az elmúlt év tapasztalatait, melyeket felhasználva az új gazdasági évben újabb lépést tehetnek előre. A mezőgazdaság átszervezése óta eltelt időben az erőltet a közös gazdaságok politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítására összpontosítottuk. Ez idő alatt mind világosabban megmutatkozott, hogy egy-egy gazdaságnál a kiváló eredmények minek köszönhetők, de az is egyre ismertebbé vált, hogy a ma még gyengének minősülő gazdaságokban mi a bajok gyökere? A szövetkezetek egy részénél a gyenge eredmények oka az átlagosnál rosszabb természeti és agronómiái adottságok. Vannak azonban szép számmal olyan szövetkezetek is, ahol a kibontakozást, a jobb eredmények elérését elsősorban a gazdasági és szakvezetés gyengesége, a hozzáértés hiánya gátolja. Az ilyen helyeken az állam anyagi támogatása is csak akkor lesz gyümölcsöző, ha az ügyek intézése kellő tapasztalattal és felkészültséggel rendelkező vezető kezében van. Mind naNövényvédelmi szolgáltatás Pomázon Az enyhüléssel megkezdődött a tavaszi felkészülés időszaka a Pomáz' és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél is. A körzet községeiben sok a gyümölcsös, ezért elsőrendű fontosságú a szakszerű faápolás és a növényvédelem. A íöldművesszövetkezet — a múlt évhez hasonlóan, az idén is elkészíti a permetező oldatot, amit szolgáltatásként nyújt az igénylőiknek. — Az idén is megszervezzük a növényvédőbrigádot — mondja Kárász Lajosné főkönyvelő. — Körzetünkben ugyanis sok olyan gyümölcsös van, amelynek tulajdonosa Budapesten lakik és nincs elég ideje, hogy a szükséges faápolást maga végezze el. Brigádunk ilyen esetben is segítséget nyújt. — Elkészült-e már a felvásárlási terv? — Igen és számunkra az az újdonság, hogy az idén először szerződtünk nyúlra. A budakalászi tagságunk vállalkozott arra, hogy év végéig 200 házinyulat ad át szövetkezetünknek. A szokásnak megfelelően baromfit, tojást és gyógynövényt vásárolunk még fel. Szeretnék eldicsekedni azzal, hogy a tavalyi teljesítmény alapján községünk lakója: Fekete Istvánná volt a járás legjobbja a szerződéses kötelezettségben, egymaga 50 libát és 10 pulykát tenyésztett a közellátás számára, de a második helyezett is körzetünkből került ki, ez a budakalászi szákszövetkezet volt. Nemrég ünnepség keretében kapták meg a járási központ és a MÉK külön jutalmát. — Ügy tudjuk, sikeres évet tudhat maga mögött a szövetkezet. Milyen előnyökkel jár ez a tagság számára? — Lényegesen magasabb összeget tudunk fordítani vásárlási visszatérítésre és részjegy utáni részesedésre a nyereségből, — feléli Kárász Lajosné. — A részjegyek után 9 és fél ezer, vásárlási visszatérítés fejében pedig kereken 26 ezer forintot fizetünk ki a tagságnak. Ugyanilyen összeget kapnak a végzett munka arányában a választott vezetőségi tagok. Az igazgatóság úgy határozott, hogy azokat, akik nem végezték él a rájuk bízott feladatokat, nem illetheti meg a tiszteletdíj. A szövetkezeti dolgozók nyereségrészesedés címén közel 30 ezer forintot kapnak. Ha a szövetkezet gazdálkodása tovább javul 1964-ben, jövőre még több előnyét élvezheti majd a tagság a szövetkezeti tevékenységben való részvételnek. gyobb jelentősége van teháj az olyan segítségnyújtásnak, mely „az erősebb segítse a gyengét” mozgalomban, a kettős elnökségben jut kifejezésre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a szövetkezetek, ahol megkapták ezt a segítséget, az esetek túlnyomó többségénél egy esztendő alatt lemérhető javulás állt be a gazdálkodásban, a korábban gyengének minősülő gazdaságok egész sora a közepesen gazdálkodó szövetkezetek szintjére emelkedett, sőt néha elérte a jól gazdálkodók színvonalát is. A hozzáértő vezetés hiányából ma még gyengének minősülő gazdaságok zömében szükséges az egész gazdálkodás felülvizsgálása, szinte teljesen új alapok megteremtése. Esetenként kiderülhet, hogy az alapszabályt is módosítani kell. Szükségessé válhat új vetésszerkezet kialakítása, megfelelőbb munkaszervezet létrehozása, és a jövedelemelosztás eredményesebb módszerének kidolgozása. Az erősebb segítse a gyengét mozgalom évről évre fejlődik, mind több az olyan közös gazdaság, ahol a vezetők nem vonakodnak a tapasztaltabb gazdasági vezetőkhöz segítségért fordulni. A segítség azonban csak akkor lehet igazán hathatós, ha már az év elején, a gazdálkodási tervek készítésekor igénybe veszik. A zárszámadások világosan mutatják, hogy egy-egy területen a szövetkezetek miként gazdálkodtak, megbirkóznak-e önállóan a gondokkal, vagy külső segítségre lesz-e szükségük. Mindenekelőtt a járási szervek látják ezt, ők a számokon túl ismerik a szövetkezetek egész gazdálkodását és a vezetők felkészültségét. Legjobban a járási szervek tudják azt is megállapítani, hogy a jobban gazdálkodó szövetkezetek vezetői közül kik azok, akik saját gazdaságuk vezetése mellett egy másik szövetkezet vezetését is el tudják látni. A kettős elnökség ugyanis nem azt jelenti, hogy esetenként el-elláto- gat a vezető patronálni a másik gazdaságba. hanem azt, hogy megfelelő anyagi térítés ellenében felelősen vállalja a gazdaság egész munkájának irányítását. Természetesen arra nincs sablon, hogy egy adott gazdaságban mely területeken kell elsősorban segíteni, hiszen csaknem minden szövetkezetben mások az adottságok, más és más a bajok forrása. Van, ahol az eddigi gyakorlatot csak módosítani, javítani kell, de számos olyan gazdaság is van, VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ahol az egész korábbi gyakorlattal szakítani kell és teljesen új módon szükséges a gazdálkodást, a szövetkezet belső életét kialakítani. Mindenütt, de különösen azokon a helyeken, ahol lényeges változásokra van szükség, a segítés csak aikkor lehet eredményes, ha az illetékes párt- és állami szervek figyelemmel kísérik a munkát és megadják a szükséges támogatást. A kettős elnökség esetében ugyanis számos esetben előfordulhat, hogy a vezető egy-egy intézkedése ellenállásba ütközik. Esetenként néhány hangadó igyekszik hangulatot kelteni az új elnökkel szemben. Sok esetben viszont egy-egy új kezdeményezést vagy módszert kifejezetten csak a felsőbb vezető szervek segítségével képes megvalósítani. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a testvérszövetkezeitől érkező elnökkel szemben maguk a helyi vezetőik is bizalmatlanok. Számos eset- ( ben egy-egy új intézkedést ! ahelyett, hogy segítenék, kéz- legyintéssel intéznek el. Ez arra vezet, hogy a tagságnak a bajokból való kilábolásba vetett hite meginog. Ezért nagyon fontos, hogy a külső segítséget a helyi vezetőik megbecsüljék, az értékes tapasztalatok alapján javasolt intézkedéseket maguk is támogassák. Sók példát lehetne arra felsorolni, hogy amikor egy- egy gazdaságban a tagok megkapták az első előleget, kétkedve fogadták. Egyesek úgy vélekedtek: .desz még ennek böjtje, majd vissza kell fizetni”. Az ilyen hangulat kezdetben gyakori, ezért a helyi párt- és társadalmi szervezeteknek segítséget kell nyújtani az emberek bizalmának megerősítéséhez. Az új vezetőnek pedig eredményes munkájával kell a bizalmat megalapozni. Az erősebb segítse a gyengét mozgalom, a kettős elnökség jelentős tartalékot jelent a ma még gazdaságilag, szervezetileg gyengébb termelőszövetkezetek megszilárdításához. Mosí a tervjóváhagyó közgyűlések időszakában kell szövetkezetenként megvizsgálni, hol kell az ilyenfajta segítség és ahol szükségesnek látszik, ott élni kell a szövetkezetek erősítésének ezzel a kézenfekvő lehetőségével. Náfrádi Sándor &tilédi<%irlair0 BwnmiaianaHm mim i.i iwm MÓRICZ VIRÁG ABONYBAN Az abonyi községi könyvtár és a nőtanács meghívására három napot Abcnyban tölt Móricz Virág írónő. A program szerint találkozik a gimnázium tanulóival és elbeszélget velük édesapjáról. Látogatása alkalmából író-olvasó találkozót hívnak össze a művelődési házban és megismertetik az írónőt a József Attila Termelőszövetkezet tagságának életével. Egy munkaegység: negyven forint A napokban tartotta zár- számadási közgyűlését a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. A múlt évben a közös gazdaság szorgalmas tagsága sikerrel eleget tett a különböző terveknek. Almából például 55 vagont terveztek, a teljesítés azonban meghaladta a 130 vagont. A dán- szentmiklósi alma jelentős része külföldi piacokra került. A szőlőtervüket is 50 százalékkal túlteljesítették. Nem tettek eleget a sertés, a tej és az őszi gyümölcstelepítési tervüknek. A szorgalommal párosult a céltudatos vezetés. Ennek eredményeként a termelőszövetkezet 40 forintot fizet egy-egy munkaegységre. Az egy főre jutó, közösből származó jövedelem meghaladja a 17 700 forintot. Erre az évre még ezenkívül 1700 000 forintot tartalékoltak. A gazdaság 3 millió forinttal gyarapította a múlt évben az úgynevezett tiszta vagyonát. A bevételi tervet 139 százalékra teljesítették. M0ETO@ViPglES „Esőcsináló" gépek A vecsési vízgépjavító üzemben különféle vasszerkezeteket, az öntöző- és szivattyútelepekhez esőztető, stb. szerelvényeket gyártanak, amelyeket a gazdaságok szerte az országban felhasználnak a vízépítési munkálatokhoz. A vállalat három éve mindössze 20 dolgozóval kezdte meg működését. Ma már kétszázan segítik elő az aktív termelést. Teljesül a kérés Tápiósáp úgynevezett kisteleki településén eddig nem volt villany. Az idén 03 ezer forintos költséggel ide is bevezetik az áramot. Botrányhősök Ittas állapotban botrányt í okozott Atlasz Béla (Ve- ] esés. Virág u. 4.). 300 íoi rintra bírságolták. — Széche- | nyi József (Vecsés, Szondi u. i 63.), verekedést akart kez- j deményezni ittasan a vecsé- 1 si Lokomotív Étteremben. 500 forintra bírságolták. A KGST statisztikai állandó bizottsága demográfiai munkacsoportja február 18—21. között Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatal épületében ülésezett. Az értekezleten megtárgyalták a természetes nép- mozgalom főbb mutatói egységesítésének kérdéseit. Az ülés munkájában részt vett a KGST-titkárság statisztikai osztályának képviselője, valamint a tagállamok statisztikai hivatalainak demográfus szakértői. (MTI) Az ajánlatot elutasították... A Nagykőrösi Gépállomáson javában készülnek a tavaszra. Bár a gépjavítás tervét túlteljesítették, az alkatrészhiány gyakran problémát okozott. Ugyancsak sok nehézséget kell leküzdeniük a megfelelő felszerelés és férőhely hiánya miatt. A műhelyek egy részét át kellene alakítani, mivel a követelményeknek nem felelnek meg. Kevés a szakmunkás is. A gépállomás vezetősége még ennél is nagyobb problémának tartja — joggal — a helyi termelőszövetkezetek értetlenségét. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis kidolgozta a gépállomások számára a közös gazdaságokkal kötendő teljes műszaki kiszolgálásra vonatkozó szerződés formáit és tervezetét. Lényege, hogy a gépállomás szakemberei a tsz- ek erő- és egyéb gépeit állandó ellenőrzés alatt tartják. ezáltal gyorsabbá és zavartalanná teszik a javítást. A gépállomás szeretett volna megállapodást kötni a helyi Dózsa és Petőfi termelőszövetkezetekkel. A két gazdaság vezetősége azonban az ajánlat elöl elzárkózott. A fölösleges és oktalan bizalmatlanság könnyen jelentős anyagi kárt okozhat a szövetkezeteknek. S / ü&i&tvk ntfi!nah a városban Már beköltöztek a boldog lakók Nagykőrösön a Póka utca 1. szám alatti új bérházba. A földszinten még építkeznek, most alakítják ki a korszerű üzlethelyiségeket. Az egyik helyiségben rádió- és villamossági szaküzletet nyitnak, a másik korszerű tejbár lesz. Az új üzletek segítségével tovább szakosítják a város bolthálózatát. Requiem A Szeker lassan telt. Hiába, asszonyok markolták a zsákok csücskeit. S ha négyen is hórukkolták a vetni való búzát, négy asszony se tesz ki egy inarkos férfit, aki vállról lódítja egyetlen mozdulattal huppantva a szekérderékba a hasas zsákot. Berták András nézte, tűrte egy ideig fenn a szekéren, mint küszködnek az asszonyok, mint halad csigasebességgel a munka, igazgatta, húzogatta a zsákokat, mert annak is megvan a maga fortélya, hogyan pakolja, rakja az ember, hogy egyenletesen terhelje a szekeret, hogy több se kerüljön fel, mint amennyit a két ló megbír, de kevesebb se. Ha ereje nem is a régi, ha nyügölődik is a derekával már éppen eleget, hisz egy híján a hetvenhez közel gyakran kocogtat már a testen a baj, de dolgozni nemcsak tudott, de akart is — már amivel megbírt. Mint most ezzel a munkával: segíteni a zsákolásnál, aztán a lovak bírta tempóval kikocogni a vetögéphez. hogy ne legyen fennakadás: hogyha száraz földbe is, de időben ágyára találjon a búza. amíg csak meg nem jönnek azok a régen várt őszi esők. Tűrte, nézte, hát egy ideig, mint veszkőd- nek az asszonyok a zsákokkal, mind fiatalabb mint 6, de mind néném és húgom már. Unokája mindnek van és nem egynek halottja is: férje, fia... — Táncolni csak könnyebben menne, ugye? — mondta, hogy egy kicsit vidítsa már az asszonynépet. — Táncolni? Tán magával, András, hogy utána kenegetni hívjon a derekát — repliká- zott vissza Szabóné és nekitámaszkodott a szekér derekának, hogy megtörölje izzadt homlokát. — Megkente volna húsz éve, biztos — hu- zakodott ki Berták. — Nem harmincat akart mondani? — in- gerkedett most már a másik asszony is, az immáron húsz éve özvegy Tirpák Júlia, akinek asszonyneve volt a Tirpák, de hát olyan régen volt már asszony, hogy nyugodtan elbírta mellé a Julit is. Az öreg Bertákban felviháncolt a régi virtus, a régi emlék, amikor mázsás zsákokkal az egyik vállán, a másikon meg alig valamivel kisebbel vitte fel a terményt a pádra, csak úgy — fogadásból. A régi virtus is, meg a mostani szánalom is: négy asszony kínlódjék itt, amikor végtére is volna férfi közöttük, ha öreg is, ha kicsit rokkant is már, de férfiember, akiből egynek is különbnek kell lennie egymagában, mint két fiatal asz- szonynépnek együttvéve. Lekászálódott hát a szekérről... — Menjen csak fel most maga, lelkem, egy kicsit, Juli, majd én adogatom, addig meg maguk pihennek — mondta a többieknek és már lépegetett is a padlás alá, ahonnan kötéllel engedték le a zsákokat, amelyek úgy néztek ki messziről, mint órmótlan szürke kősziklák. — Nehéz lesz ez magának, András bácsi — vélekedett inkább csak illemből a negyedik asszony, a legfiatalabb, Szerencsésné, de Berták András letorkolta: — Ne velem törődj lelkem, hanem magaddal — minthogy nem olyan régen volt beteg az asszony, s még a kórházat is megjárta. Berták András hát odaállt a padlás alá és felrikkantott a talán még nála is öregebb Ferenc Jánosnak __ — János, te, jöhet az a zsák... csak szépen és lassan, úgy ereszd ... Jött is a zsák, lassan, himbálódzva, derekán megszorult a hurok, hogy kétfelé dagadt tőle, mint valami rosszul sikerült, nagydarab piskóta, aztán ráborult Berták András vállára. Nyögött egyet az öreg, s miközben jobb kezével átmarkolta a zsákot, ballal lecibálta a hurkot, billentett közben egyet a teher, hogy belenyilalt a dereka ... — Nyughass, te — mormolta magában és lassú, kicsit imbolygó léptekkel, behajlított térddel odalépegetett a szekérhez. — Na, Juli, így kell ezt — mondta még és máris huppantotta volna fel a válláról a szekérre a zsákot__Aztán elsötétült előtte mind en, még érezte, hogy rettenetes súlyával ránehezedik a búza, a kenyér, mintha ellensége lenne, pedig világéletében mindig érte dolgozott. Még hallani vélte az asszonyok sikoltozását is ... Aztán semmi... Vékony, lassú érben kis vérpatakocska futott ki a szája szélén, hogy üvegesedő szeme csodálkozva kérdezze a magas égtől: Miért... miért? Ha kapott volna választ, 6 már azt nem hallotta volna. A temetésre eljött az egész falu. Nagy becsülete volt az öregnek mindig. Szorgalma, egyenessége, nagy igazságérzete, csak olyan semmi-senki emberek körében, ha szerzett ellenséget neki, de az ilyesfajta ellenség hogyan is árthatott volna, inkábbhogy még becsületét növelte. Itt volt a rokonság, eljöttek a fiai is a városból, az unokája is, pedig az éppen az ország másik részében dolgozott egy építkezésen. Hazajöttek a szomszédok gyerekei is, akiknek meghalt nagyapjuk helyett is Berták András volt a nagyapjuk. Ott volt a tanácselnök, ott a párttitkár is, meg a pap is —, az egyik Berták András munkásélete előtt tisztelegni, a másik, hogy istápolja a megholt lelkét, hogy valóban oda jusson, ahová az öreg vágyakozott, ha nem is volt éppen nagyon templomjáró ember. Először a tanácselnök beszélt, igazán szépen, hogy sírtak az asszonyok és a férfiemberek is kitörölték szemükből az ilyenkor mindig előbúvó bogarakat. Elmondta a szövetkezet elnöke is, hogy micsoda egy ember volt Berták András, aki a munka frontján igazi hősként halt meg, a szövetkezetért, a tagság holnapjáért, a jövő évi kenyérért áldozta fel az életét. Elmondta a pap is, amit ilyenkor mondani kötelessége, beszélt a túlvilágról, a mennyországról, mert Berták András minden bizonnyal oda jut, hiszen igazi ember volt. mindig, s úgy is halt meg... Azián előlépett négy fiatalember, kettő Berták András fia, kettő meg a szomszédé. Szépen vállukra vették a koporsót és megindultak oda, ahol nyugovóra térhet Berták András. A búzamezők alá, a föld alá. amely- lyel annyit birkózott, hogy az mindig több életet adjon. Megbékéltek egymással, a föld is. Berták András is, hisz sohasem voltak ők ellenségek, inkább hogy barátok, akik megmérik egymást: méltóak-e barátságra. A négy fiatalembert a sírnál négy másik váltotta fel. Kivették a sírásók kezéből a kötelet és lassan, szépen, mint ahogy a búzát engedték le Berták András meggyöngült vállára, eresztették le a koporsót nagy sírás, jajveszékelés közben... — Én édes jó uram, mivé lettél — tördelte kezét Bertókné és úgy borult menye vállára, mint valami megtört, őszi virág. A koporsó megpihent a mélyben. — Nem volt nehéz, szegény öreg — suttogta az egyik — Nem — bólintott a másik. Hogyan is lehetne nehéz négy erős fiatalnak egy öregember teste? Gyurkó Géza
