Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

PEST V,lÄG PROlETÄRJA,> EGYESÜLJETEK! MEGYEI s^nman AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ál*A 50 FILLÉR 1964. FEBRUAR 22, SZOMBAT Butazott a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége: G. I. Vladikin, a Szovjetunió mű­velődésügyi miniszterhelyet­tese és J. Sz. Krjukov, a kül­földi baráti és kulturális kapcsolatok szovjet társaságai szövetségnek osztályvezetője, pénteken elutazott Budapest­ről. A küldöttséget a Feri­hegyi-repülőtéren Kristóf Ist­ván, az MSZBT főtitkára, Polinszki Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes, va­lamint a Külügyminiszté­rium, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság több vezető munkatársa búcsúz­tatta. Ott volt a búcsúzta­táson V. A. Guszev, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének tanácsosa és a nagy- követség több munkatársa. Előítélet helyett megértést A KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága ülése Tegnap délelőtt a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága ülést tartott, amelyen meg­vizsgálta, hogy hajtották vég­re eddig a KISZ Központi Bi­zottsága cigánykérdésben ho­zott határozatát. Megállapították, hogy a ko­rábbi helyzethez hasonlítva sokat változott a cigány fiata­lok élete. Nagy részükben él már a vágy a jobb, a szebb élet után. Számos munkahelyen di­csérik szorgalmukat, igye­kezetüket. Az iskolákban körülményeik­hez képest jói megállják a he­lyüket. Ha még nem is álta­lános, de már mind gyakrab­ban előfordul, hogy származás­ra való tekintet nélkül együtt szórakozik az ifjúság, közös kultúresteket rendeznek. Akadnak olyan cigány fiatalok, i Postakocsi - kürtszó nélkül A postakocsik­ról is szó esett a Budapestvidéki Postaigazgatóság tegnapi értekezle­tén, amelyet a Pest megyei pos- i tahiva tatoké-. veze­tői részére tar­tottak. A megje­lentek előtt dr. Jáder Béla — Nagy Bélának, az igazgatóság ugyancsak jelen­levő vezetőjének forgalmi helyet­tese — ismertette a posta idei. me­gyénkre vonatko­zó tervfeladatait. A terv — az öt­százalékos meny- nyiségi növekedé­sen kívül — el­sősorban a mun­ka minőségének javítását tűzi ki célul. tehát a posta és a la­kosság kapcsola­tának még jobbá tételét. Énnek tárgyi feltételeit az igazgatóság a postahivatalok fo­kozatos korszerű­sítésével és a gép- kocsipark növelé­sével teremti meg. Rátérve a pos­takocsikra: idén a nagy hótól járha­tatlanná vált uta­kon ismét kipró­bálták az évszá­zados és roman­tikus módszert, tudniillik a postá­sok lóháton vagy lovaskocsiban, szánban ülve ke­resték fel a ta­nyákon vagy a külterületeken la­kó címzetteket. Mivel a megol­dás bevált, elha­tározták, hogy a jövő télen — amennyiben szük­séges lesz — ál­talánosan beveze­tik. Hárman járnák így jól. a kürtszó nélküli postako­csikkal. Először a postások: köny­nyebben célhoz érnek. Másodszor a tsz-ek: az ed­dig pihenőre fo­gott. lovaikat, szállítóeszközeiket ezentúl haszno­síthatják. És jól jár a lakosság is: lehet akármilyen hó, a küldemé­nyek pontosan megérkeznek. (m. j.) akik elvégezték már a közép­iskolát, sőt sikeresen befejez­ték az egyetemet is. Megyénk­ben is tanítanak cigány peda­gógusok, akik közszeretetnek örvendenek. Két községi KISZ- titkárunk, akik ugyancsak ci­gányok, kiváló munkát fejte­nek ki a közösségért és hall­gatnak rájuk a KISZ-esek. A ráckevei járás könyvtárainak száz cigány tagja van. A Szi- getszentmíklósröl bejáró, a Csepel Autógyárban vagy Csepelen, s a Nagykőrösi Kon­zervgyárban dolgozó cigány fiatalok kulturált körülmények között élnek, s többségükben megbecsülést vívtak ki mun­kájukkal. Ahol a KISZ-szervezeiek szeretettel, türelemmel, elő­ítélet nélkül közeledtek a ci­gány fiatalsághoz, ott gyorsab­ban értek el eredményt. Mindemellett a mintegy ezer- hatszáz KISZ-korosztálybeli fiatal közül alig egy százalék tagja az ifjúsági szövetségnek. A nagyobb előrehaladást, a gyorsabb fejlődést azonban gyakran az előítélet gátolja. Egyes gyárakban, termelő­szövetkezetekben olykor nehezen adnak munkát a cigány fiataloknak, nem igyekeznek szakmunká­sokká képezni őket. Az ifjú­sági szervezetek nem nagyon hívják meg őket előadásaikra, legfeljebb külön ismeretter­jesztő estéket rendeznek szá­mukra. Az is előfordul, hogy egyetlen rendbontó, szabály- sértő cigány fiatalról általáno­sítanak. Sokszor nem értik meg: mint az élet bármely területén, a cigány ifjúság is különböző. Nem értik, hogy elmaradottságukért nem őket terheli a felelősség, hanem a számkivetettség, a múlt rend­szer üldözése, a kitaszítottság juttatta ilyen színvonalra, szomorú helyzetbe őket —, nem változhatott meg sorsuk. A KISZ természetesen a nagy és nehéz feladattal nem tud egyedül megbirkózni. A párt irányításával, más társadalmi szervezetekkel együtt a maga sajátos módszereivel azonban so­kat tehet. Munkáját elsősorban azokra támaszkodva tudja elvégezni, akik már maguk is változtat­ni akarnak eddigi életükön — dolgoznak, tanulnak és önnön példájukkal bizonyítják, hogy érdemes küzdeni. A KISZ-esek tartsanak ál­landó kapcsolatot a cigány fia­talokkal. Otthonukban keres­sék fel őket, beszélgessenek velük rendszeresen, s ezek a közvetlen találkozások alapjai lehetnek a további fejlődés­nek. A helyi kezdeményezések- i ek tág tere van, ezernyi öt­lettel, számtalan módon le­het megkönnyíteni, hogy az új végre a cigány fiatalok kö­zött is legyőzze a maradit. Egy a lényege, hogy akár sportköri szereplésről, akár kulturális eseményről, vagy lakásépítésről van szó, sze­retettel, türelemmel bánjanak a cigány fiatalokkal, a megér­tés győzzön az előítélet felett! — állapítja meg a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága. (s. á.) A VIZSGÁLATOT MEGKEZDTÉK Szigorú mondat, tisztele­tet parancsoló: a vizsgála­tot megkezdték a felelős­ség megállapítására ... Szigorú mondat, sajnos, mégis nagyon ismerős. Sű­rűn találkozunk vele, s akaratlanul is hozzágon­doljuk: ahol vizsgálat kez­dődött a felelősség megál­lapítására, ott felelőtlenség történt! A felelősségérzet sajátja kell hogy legyen minden embernek, dolgozzék bár­mily beosztásban ts, fele­lősségérzet nélkül nem le­het megfelelő munkát vé­gezni. Sokat beszélünk er­ről, de arra kényszerülünk, hogy sokat beszéljünk a másik oldalról is: mulasz­tásokról, felelőtlenségről. A felelősségérzet, s az an­nak tudatában végzett munka nemcsak „önvéde­lem”, hanem társadalmi hatóerejű tulajdonság is, s a fordítottja, a felelőtlen­ség nemcsak egyéni bajok forrása, hanem társadalmi gondok okozója is. Németh Ambrus, a nagy­kőrösi Szabadság Termelő- szövetkezet traktorosa nemcsak magát sodorta bajba, hanem a közösség­nek is bajt, forintokban mérhető kárt okozott: nem víztelenítette kellő gond­dal a rábízott vontatót, s ez tízezer forintba került! A szétfagyott motor a fe­lelőtlenség egyetlen, kis példája csak. Említhetünk egészen más példát, Rác- kevéről, ahol a feledékeny- ség mezében jelentkező fe­lelőtlenség pótolhatatlan műemlék-kőfaragványok pusztulását okozta. A nagy egészet tekintve két „kis” ügy csupán, de sajnos, a nagy egésznek, népgazdaságunknak jelen­tős kára származik napról napra az ilyen kis ügyek­ből. Mert van belőlük szép számmal. Igaz, munka köz­ben minden ember elkö­vethet hibát, melléfoghat. Ez azonban nem mentség az ilyen hibákra, amelyek elkerülése csupán picivel több gondosságot, körülte­kintést kívánt volna meg. Társadalmunk joggal von­ja felelősségre a felelőtlen felelősöket, azokat, akik a maguk jelentősebb vagy kisebb munkaterületén akaratlanul is kárt okoz­tak. Nemcsak fegyelem, ha­nem erkölcs kérdése is a felelősségérzet. Mindenki­nek éreznie és tudnia kell, hogy a magáéban okoz kárt felelőtlenségével, mert hazánkban minden a mi­enk, a tulajdonjogokban az egész dolgozó nép osz­tozik. ám a károk terhét is az viseli! Ez az erkölcs még nem mindenki sajátja, példát nem nehéz találni rá. A hanyagul vezetett és kivitelezett építkezésektől kezdve az üzemi fekete túlórákig bőséges adatokat szolgáltat a felelőtlen em­berek teremtette példatár. Vigasz, hogy nem sik- lunk el a felelőtlenség fe­lett, számon kérjük a mu­lasztásokat. Mégis: kicsit sovány vigasz. Ami meg­esett, azt már nem tehet­jük semmissé, a kár nem tűnik el, bár megtaláltuk a felelősöket. Amikor ter­veink teljesítéséhez erő­forrásaink maximális ki­használását szorgalmazzuk, fokozott hangsúllyal kell szólni az ilyen „elesürgő" forintokról, ezrekről és százezrekről, amelyek az eeé=z nép háztartását, ter­helik. A felelőtlen felelős nyil­ván okul a vizsgálat nyo­mán, s sokakat elgondol­koztat felelősségre vonása. Egyszer azonban már el kell jutni addig is, hogy megelőzzük. lehetetlenné tesszük a felelőtlenséget, kellő ellenőrzéssel, a tár­sadalmi morál magasabb szintjével, a gondolkodás- mód megváltoztatásával. Ez a hosszadalmasabb, de eredményeiben végső meg­oldást jelentő feladat. Mészáros Ottó A fegyverbarátot, a harcostársat ünnepeljük Megemlékezés a szovjet hadsereg megalakulásának -II), évfordulójáról N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\^^ Csepel teherautók a lipcsei vásáron A szovjet hadsereg meg­alakulásának 46. évforduló­ja alkalmából péntek dél­után díszünnepséget rendez­ték a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának színház- termében. Az ünnepségen megjelent Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, dr. Korom Mihály, az MSZMP | Központi Bizottságának titká- 4 ra, Benkßi András belügy- 4 miniszter, a magyar nép- ^ hadsereg tábornoki és pa- ranesnoki karának számos JÍ tagja, a társ fegyveres tes- 2 tőletek több vezetője, poli- <: tikai, társadalmi életünk sok ^ ismert személyisége. Ott vol- 4/ tak az ideiglenesen hazánk- 4/ ban tartózkodó szovjet csapa- ^ tok parancsnokságának ma- J gas rangú képviselői, élükön JÍ K. 1. Provalov vezérezredes- | sei, továbbá a szocialista ^ országok Budapesten akkre- J ditált katonai és légügyi at- á taséi. I A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Czine- ge Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter köszön­tötte a megjelenteket, majd Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben utalt arra, hogy a születésének 46. évforduló­ját ünneplő szovjet hadse­reg legfőbb támasza, bás­tyája a világ békéjének, szi­lárd védelmezője a kommu­nizmust sikeresen építő szov­jet nép alkotásainak, s a Varsói Szerződésben tömö­rült országok hadseregeivel együtt éberen őrködik a szo­cialista világrendszer sérthe­tetlenségén. — Ismeretes, hogy a szov­jet hadsereget elmúlt év­tizedben a legújabb és leg­korszerűbb technikával sze­relték fel — folytatta. — Je­lentős technikai és szerve­zeti. fejlődésen ment át a Varsói Szerződés tagállamai ­Jubileumi közgyűlés Az idei lipcsei vásáron a MOGÜRT Külke reskedelmi Vállalat bemutatja a magyar gép­kocsiipar legújabb termékeit. Kiállítják a Csepel Autógyár teherautóját is, amely az el­múlt évben hosszú afrikai körúton járt. Már elkészült a lipcsei vásárra a Csepel Autó­gyár D 7069 közúti vontatója, amely hathengeres, 180 lóerős motorral rendelkezik és 22 tonna vontatására alkalmas. A gépkocsit az NDK kívánságai szerint gyártották (MTI Foto: Mező Sándor felv.) j nak többi hadserege is. Is- ! meretes. hogy a Szovjetunió többször javasolta a hadseregek j létszámának, a katonai költségvetéseknek a csök­kentését, I sőt néhányszor egyoldalúan csökkentette a létszámot, az 1964. évi költségvetésben pe­dig hatszázmillió rubellel a katonai kiadásokat is. Ország­gyűlésünk idei. januári ülés­szakán mi is 450 millió fo­rinttal csökkentettük a fegy­veres erők évi költségvetését. — A végrehajtott csökken­tés nem befolyásolja hadse­regeink ütőképességét. Ellen­kezőleg, a szocialista orszá­gok kormányai — így a mi kormányunk is — változat­lanul nagy gondot fordíta­nak a személyi állomány technikai-műszaki, politikai képzésére, szociális és anyagi körülményeinek állandó ja­vítására. Ennek következmé- j nye, hogy ' a Varsói Szerződésben tö­mörült szocialista hadse­regek — köztük a magyar néphadsereg — harcké­szültsége magas fokú és összefogott erejük a szo­cializmus, a béke vé­delmének megbízható esz­köze. Csémi Károly ünnepi be­széde végén hangoztatta: né­pünk felszabadítójaként sze­reti, tiszteli a szovjet had­sereget, nem feledi, hogy sok évszázados elnyomásának, kizsákmányolásának a szov­jet hadsereg felszabadító harcai vetettek véget: hogy a szabadságot, az emberi életet. szocialista életünk megteremtésének feltételeit a szovjet harcosok hozták. — Mi, a magyar néphadse­reg tagjai a fegyverbarátot, a harcostársat is ünnepeljük, mert közösek feladataink, a béke és a szocializmus védel­me. ^ A Szövetkezetek Pest me- J gyei Központjának szövetke- 4 zetpolitikai osztályvezetőjével, 4. Lajkó Károllyal beszélgetünk, íj — Hallottuk, hogy vasár- 4 ruxp délután érdekes esemény $ lesz az Üllő és Vidéke Kör- ^ zeti Földmüvesszövetkezetnél. A — Igen, a földművesszövet- '< kezet vecsési Jókai kultúrcso- j portja akkor tartja meg jubi- ^ leumi közgyűlését,' megalaku­lj lásának 15. évfordulóján. 4/ — Hogyan tartja számon < ezt az együttest a MÉSZÖV? 4/ — Mint országos hírű 4 együttest, a megye egyik leg- jobb földművesszövetkezeti kultúrcsoportjáhak tartjuk a vecsésieket. Tudjuk róluk, hogy lelkesedésben,' kitartás­ban, szorgalomban és tehet­ségben egyaránt példamutató- ak. Több országos elismerést, köztük SZÖVOSZ kitüntetést is kaptak tizenöt éves kiváló tevékenységükért. — Milyen lesz a jubileumi közgyűlés? — Természetesen ünnepé­lyes, mégpedig magának az együttesnek a jóvoltából. Ének, szavalat, ünnepi zene színesíti a közgyűlést és meg­jutalmazzák a jók legjobb­jait. (n. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents