Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
8 irrem v/^/rfco 1964. FEBRUAR 2. VASÄRNAP A ..láthatatlan kultúrház66 ?? Szentendrén, a városi József Attila művelődési házban az elmúlt év végén, amikor számadást készítettek az elvégzett munkáról, az értekezletet szatirikus összeállítással fűszerezték. A műsort az irodalmi színpad együttese adta elő, Láthatatlan kultúrház” címmel. Bár a szatíra természeténél fogva túlélezi a hibákat, ebben az öngúnyoló előadásban sok volt az igazság. Azért volt sok igazság benne, mert ebben a városban ugyan minden időkben voltai hívei a kulturális fel- emelkedésnek, s a művelődési ház falain belül is történtek erőfeszítések, a művelődési ház jórészt mégis valóban „láthatatlan kultúrház”- ként él Szentendre közönségének tudatában. Mi ennek az Oka? Igazgatók stafétája A József Attila művelődési ház életében 1961-ben következett be jelentős fordulópont. Elekor tatarozták ugyanis az épületet, sőt, nemcsak tatarozták, hanem jelentős költséggel átalakították, felújították, s újabb helyiségekkel bővítették. A pincét például, amely igen vastag, boltíves falakkal épült annak idején. alagsori tágas tánchelyiséggé alakították át, s hozzá előteret, s kisebb szobát is építettek. A legszükségesebb berendezési tárgyak is rendelkezésre álltak. Itt volt végre az alkalom, hogy fellendüljön Szentendre kulturális élete, fel virágozzék az addig hervadozó népművelés. A nagy remények sajnos nem váltak valóra. 1961 óta ugyanis egymást váltották áz igazgatók, akik az ígéretes kezdés után rövid idővel búcsút mondtak ennek az intézménynek. A harmadik igazgató az elmúlt év nyarán távozott, s utána — más lehetőség híján — másodállásban a volt művészeti vezető próbált életet lehelni az intézménybe, de sokrétű elfoglaltsága miatt év végével kénv- tét'én volt lemondani a minden energiát megkívánó vállalkozásról. És azóta nincs igazgató. Árván maradt a „stafétabot'’ és várja, mikor kerül végre annyi idő után olyan „versenyző” kezébe, aki se le nem ejti, se át nem adja, hanem „célba fut” vele. Kiskocsma a pincében Túlzás lenne azt mondanunk, hogy a művelődési ház valóban „láthatatlan”. A keretek nagyjából megvannak, működnek a legfontosabb szakkörök, ha nem is túl aktívan, ha nem is a lehetőségek maximumán. Vegyeskórusuk, szimfonikus zenekaruk. irodalmi, képzőművészeti. bélyeggyűjtő és foto-szak- fcörük van. Gyermekíoglal- koztatás, bábcsoport és klub azonban — hogy csak még néhány formáját említsük a máshol már meghonosodott népművelési formáknak — nincs. Azaz hogy klubjuk van! Ezt ismerjük el, mert ennyivel tartozunk az igazságnak. A klub a pincében „működik". Kellékei a rexasztal, a kártya, a sakk. s ez még idáig rendiben is lenne, de járulékként ott van még a féldeci, meg a bor, mert a ,.klub”-bal szemben működik a büfé. amit ^ nyugodtan nevezhetünk kiskocsmának is. Sőt. nemcsak hogy szemben működik, hanem vele együtt működik!... Amikor megtörtént a tatarozás, gondoskodni akartak a tánchelyiség mellett büféről is. Előbb „házi kezelés”- ben tervezték, de ez elakadt az engedélyezésnél. így aztán a Budakömyéki Vendéglátó Vállalat kapta meg a helyiséget, de azzal a kikötéssel, hogy büféjét elválasztja vasráccsal. hogy az külön is zárható legyen. Erre mind a mai napig nem került sor és a művelödési ház csak akkor használhatja saját klubhelyiségét, és saját tánchelyiségét, ha a büfés kinyitja a „bolf’- ot. Korábban nem lehet, mert a büfét zárni kell a kötelező vagyonvédelem miatt. Tehát a művelődési ház két helyisége gyakorlatban a büfé kiegészítője, pedig helyiséghiánnyal küzdenek. Pálfalvi INándor: A „helyiséghiány” miatt nincs például a városban ifjúsági könyvtár, s a szentendrei gyerekék a múlt év szeptemberétől nem kölcsönözhetnek könyvet. A járási könyvtár még a nyár folyamán különválasztotta a gyermek- és az ifjúsági irodalmat, hogy abból városi ifjúsági könyvtárat létesítsen, mert a városi tanács igazgatási osztálya — korábbi megállapodások és intézkedések nyomán — kiutalt erre a célra egy volt raktárhelyiséget a városban. A könyvtár vezetője meg is rendelte a kisipari szövetkezetnél a tatarozó munkákat, valamint a könyvpolcokat, de időközben a városi tanács igazgatási osztálya, semmissé nyilvánítva saját korábbi határozatát, beköltöztetett oda egy családot, szükséglakásként kezelve a helyiséget. Ennek okai elfogadhatóak, erről meggyőződtünk. Ezzel párhuzamosan azonban olyan gyakorlattal is találkoztunk, amelynek okai, erről is meggyőződtünk, már nem elfogadhatóak. A könyvtár ugyanis — szerződés alapján — elraktározta az ifjúsági könyveket a művelődési ház egyik szobájában addig, míg saját kiutalt helyiségét elfoglalhatja. Miután erre objektív okok miatt nem került sor, a könyvek ott maradtak bezárva. A kölcsönzést sem a művelődési ház akkori vezetői, sem a városi művelődési csoport nem engedélyezte, mert félő volt, hogy akkor „ott ragad” a könyvtár, foglalva a helyet. Most tehát foglalt a terem raktározásra, de kölcsönözni nem lehet. Holt szezon — idény közepén Nem a gyermekkönyvtár haldoklása az egyetlen, ami, miatt holt szezon van Szentendrén a népművelési idény közepén. Miután az ismeret- terjesztő előadás a TIT fel-, adata, a művelődési házban! ebben az idényben nem volt! előadás. Ilyen .,hírnév”-vel mai mar nagyobb tanyák sem igen! dicsekedhetnek. Ez szent- i endrei specialitás, úgy látszik i itt más feladatai, más normái; vannak a népművelésnek.; Félnek talán az „unalmas” is— i meretterjesztéstől? Akkor bi-| zonyára vonzóbb eszközökhöz; nyúlnak. Például színházi; előadásokat szerveznek. No,j nem! Még azt sem!! Bál- a Fővárosi Operett-1 színházzal és a Vígszínházzal: bérleti előadássorozatot tér-; veztek, nem lett belőle semmi, i Szentendrén ebben az idény-; ben nem volt színházi előadás! Hogy a Déryné Színház nem jött, azt még esetleg megérti az ember. De miért nem jött a Pest megyei Petőfi Színpad? Ez rejtély! Szentendre nincs Pest megyében? Vagy; Szentendrének rangon aluli a Pest megyei Petőfi Színpad? Már csalc ráadásnak említjük meg. hogy író-olvasó találkozó. amely az elmúlt évben szinte naponként volt itt vagy ott a megyében, s a kön.yvbarátmozgalom rendezvények keretében még tanyákra is eljutottak meghívott neves írók, Szentendrén az elmúlt év májusában volt utoljára! ... Hogy fából ne legyen vaskarika A József Attila művelődési ház rendeltetésénél fogva a város kulturális életének gazdája. Hogy mennyire az — láthatjuk. A néhány szakkör tevékenységén kívül, amelyek működése csak egy viszonylag szűk rétegre korlátozódik, szinte semmit sem nyújt a város közönségének. Néhány szakkör működtetése, s hétvégi táncos alkalmak biztosítása a már említett alagsori táncteremben, még kevés. Ennyit nyújtani eav városnak évi közel százezer forintos állami támogatásért — a semminél is leevesebb! Ennél még a tiszteletdíjas igazgatók által vezetett kisközségi művelődési otthonok többsége is többet produkál!. .. Megbeszéltük ezt az áldatlan állapotot Sziráky Ferenccel. a városi tanács vb-elnö- kével. Molnár Gusztávval, a városi művelődésügyi csoport EMBEREK A HÓBAN Münchenben mutatták be Eisemann Mihály Egy csók és más semmi című zenés vígjátékát Sylvia Lidi és Kurt Liederer főszereplésével .xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx vitte el a halottszállító, másik énje mély meggyőződéssel állította: igenis azt látta, aki egy évvel ezelőtt... Elnevette magát: hiszen emlékszik a magas, szerencsétlen angol nevére. Morrison. Egy pillanat alatt véget vethet ennek a képtelen képzelődésnek. Kálmán bácsi megmondja. A portás a délutáni nyugalmat kihasználva, kényelmesen szundikált, s zavartan kapta fel a fejét Vági hangjára: — Mondja csak, Kálmán bácsi, az egy angol, ugye, aki nemrég jött? — Angol, persze. Vadászni jött. Vagy tíz napig itt marad. Reggelente jön érte az erdőgazdaságból a terepjáró... — Mondja, hogy hívják? — Morrison. — Micsoda? — Morrison. Az útleveléből jegyeztem be, proíesz- szor úr! Vági Károly nem tartozott a regények megrajzolta tudósok közé. azaz nem volt esetlen, szórakozott, pipogya, nagyon is racionális ember volt. most mégis képtelenebbnél képtelenebb gondolatokkal játszott. Morrison meghalt, ez nem vitás. Moi-- rison sok van. olyan sűrű angol név ez. mint a magyar Kovács. De ez nemcsak Morrison, hanem a 7 a Morrjson. Ugyanolyan testtartásé, magassága, arca, vezetőjével és Horváth Gabriellával, a járási könyvtár vezetőjével. A művelődésügyi csoport tudatában van a helyzetnek, s a felelősségvállalás elől nem is tér ki. Az igazgatóik stafétafutásának a csoport is oka, mert nem mindig járt el körültekintően az új emberek munkába állításánál. A többi ok jórészt a művelődési otthon gazdátlanságának következménye. Ami viszont a gyermekkönyvtár működését illeti, olyan megállapodás született, hogy a városi tanács tőle telhetőén minél hamarabb szabaddá teszi a könyvtár korábban kiutalt helyiségét, de a lcölcsönzés addig is megindulhat a művelődési ház amúgyis elfoglalt, s most „haszon nélkül” zárva tartott szobájában. A könyvtár megkapja a működéshez azt a félnapos munkaerőt, akinek munkábaállítására eddig a huzavona miatt nem kerülhetett sor. Viszonzásképpen a könyvtár Ígéretet tett, hogy meseklubot szervez a gyerekeknek, diavetítéseket revéhez és bábcsoportot hív életre, a művelődési házzal közösen, így tehát mindenki jól jár az adott körülmények, az objektív nehézségek reális belátása révén. Ezzel a megoldással Sziráky Ferenc vb-elnök, alti maga is lelkes híve és támogatója a város kulturális fel- emelkedésének, szintén egyetért. Felfelé a lejtőn A művelődési csoport felismerve a város kulturális helyzetének tarthatatlanságát, már hetekkel ezelőtt alapos felmérésbe kezdett, s máris fontos intézkedéseikre került sor. Mindenekelőtt pályázatot hirdettek a művelődési otthon igazgatói állására. Tizenegy] jelentkező közül választották ] ki az új igazgatót, aki február , elején veszi át munkakörét.] Ezzel egyidőben helyet bizto-! sítottak a zeneiskolának, amely eddig szintén a művelődési házban működött. Több más tanfolyam és akadémia között például 10 előadásból álló sorozat indul az ipari tanulók részére. Ezt az előadás- sorozatot a KISZ-szel közösen szervezik. Ugyancsak a KISZ- szel közösen ifjúsági klub alakul. Tervbe vették a gyermek- foglalkoztatás megkezdését, több úi klub és szakkör megszervezését. Szorosabbá kívánják tenni kapcsolatukat a városban levő üzemekkel. Már az elmúlt hetekben megtörtént az üzemi fizikai dolgozók iskolai végzettségének és kulturális ellátottságának felmérése. Remény van arra. hogy a város kulturális élete kijut ebből a Szentendréihez méltatlan kátyúból. A depresszió időszaka után egészséges fel- pezsdülés, tettrekészség tapasztalható. Ez örvendetes. A tanulságokat azonban feltétlenül le kellene vonniuk a felsőbb szerveknek is. A jelenlegi szentendrei állapotokért ugyanis nemcsak a város művelődésügyi szervei a felelősek, hanem a megyei művelődésügyi osztály is Annál is inkább, mert évek óta beszélünk a Dunakanyar kulturális életének fellendítéséről. Sajnos, csak beszélünk. Szentendre példája figyelmeztet: következetesebb, céltudatosabb irányításra és több érdemi ellenőrzésre van szüksége megyénk népművelésének, hogy ne legyen se Szentendrén, se sehol máshol a megyében „láthatatlan kultúrház”. Tenkely Miklós i A hó fe magasodott az út\ m nti árokból, mint ! furcsa fehl r sövény, s a tsz \ központjábc l egyre kifelé ' áramló te meget egyenként l is jól meg zámolhatta volna j bárki. Ped gr sötét éjjel volt, j a ritkásan elpötyögtetett ut- ! cai lámpák az oszlopuk tö- ; vét világi te ttok, mintha at- ! tói félnén % belebotlik va- \ laki. ! Hát errö beszélgettek az ! emberek, s idták a közvilá- \ gítást, a d írekig érő havat. ; — A tél. Bizony, a tél... í — sóhajtól egy öregember. í — Tizenhét ben. tudják ... — í de nem fc lytathatta. í — Jaj, higgy a már abba t István bát a! — csattant fel ; dühösen eg y asszony. Az ura \ mellett ba agott a hosszan í elhúzódó tömegben. Csiko- ; rogtak a cí izmak a kemény 1 havon. !' *— Mond a csak öreg — \ szólt az as tzony férje —, aki nem akar a, az nem hall- \ gassa. $ í — Mond a meg nekije. Ist- !; ván bácsi hogy ne ugra- bugráljcm itt egy ilyen em- jí her — — or dúlt ismét az í öreghez az asszony. y í — Hát n ondd te neki, ör- ' zsí- v®gy i aragban vagytok? í — nevetett az öregember. 2 — Abba! 2 j — Oszt xióta, te örzsi? — í fordult fel, je csodálkozva az J ura is. 2 — Mátu! Ha nem volna \ katonafiam haazköltöznék anyámhoz. — Így ír lehet — nevetett az ura, s hosszú soron is bugyogva áradt végig a nevetés. Nem nei ettek eddig. A zár- számadási közgyűlés nem úgy äikerü t, ahogyan rémélték. ■' ...... „ A rossz tavasz, a rémsé- ges aszály az állatelhullás stb., stb.’’ — szavalt a közgyűlésen az elnök —, ez okozta, h ygy a munkaegység nem éri l a tervezett összeget. Hüinuiö ;tek oz emberek, ____________de nem szólaltak fel Nem kiabáltak, hogy ross a vetés, miegymás ... iz öreg Varga ugyan féld t, hogy hiba van a munkafe igeiem körül, de... lehurrogtá le kellett ülnie. Mos aztán szótlanul vonultak laza az emberek. Látta, rogy angol rendszámú Ta mus áll meg a bejárati ajtó előtt, Kálmán bácsi, a pori is, a bőröndöket rakosgatja a lépcsőre, ne érjenek a h< hoz, s ekkor megpillantotta a kocsi egyetlen utasát. V konyakospohár megbillent a kezében, s akaratlanul ; hangosan kimondta, amit g ndolt: — Ez lehetetlen! A maga., prémgalléros kabátot visel 5 férfi a z volt... Az, aki avaly napokon keresztül ai zta!társa volt a londoni h >telban, s aki elutazása e 5tt két nappal — főbe lőtte magát. Minden vonására en Jékszik, s arra is, milyen kíi os riadalmat, okozott a szá lodában az öngyilkosság. nilyen pillanatok alatt szál ftották el a holttestet. s rr ilyen diszkrét tartózkodássá végezte a rendőrség is a Olgát, nehogy feldúlják s vendégek nyugalmát. Szobáiáb i ment, ám képte--------------------len volt arra. hogy f ilytassa munkáját. Hiába aka ta meggyőzni magát, hogj ez kéo+plí'’'=ég, minden h: -nnriva! csat- ha- son lóságró van szó, h iszen asztaltársá a szeme előtt M ÉSZÁROS OTTÓ: Hisz ön a kísértetekben? zetet talált a szerény, de tiszta, néhány szobás szállodában. Ha számításaiba elfáradva, kitekintett az ablakon, a Duna jégtáblákkal borított hátát látta, ha a másik ablakon nézett ki, ott hóval, zúzmarával borított fákat látott. Csak étkezések idején mutatkozott, akkor is addig, míg el nem fogyasztotta az ízletes ételt, különben naphosszat jegyzeteit tanulmányozta, s sokasodtak asztalán a teleírt papírlapok, amelyeket a szobaasszony takarításkor olyan tiszteletteljes mozdulattal tett félre, mintha magát a Tudományt érintette volna kezével. Vá- gi aznap, amikor lelki nyugalma felbomlott, sokat dolgozott délelőtt, s elégedett volt az eredménnyel: már csak egyetlen fejezet hiányzott műve befejezéséhez. Ebéd után éppen ezért még ott maradt az asztalnál, nem sietett vissza szobájába, papírjai mellé, s míg a ko- nyakospoharat forgatta ujjal között, szórakozottan az utcát nézte, ahol időnként végigsietett egv-egy ember, de rajtuk kívül az életnek semmi nyoma nem mutatkozott Bárki kérdezné is ^ öntól>---------------------- habozás n élkül felelne nemmel. Sőt, még azt is hozzátenne, (hogy már régen, évszázadokkal ezelőtt kijelentette egy király: boszorkányok pedig nincsenek. A huszadik században végre odáig is eljutottunk* hogy kísértetek létezésében nem hiszünk. Hacsak az angolok... Az ódon kastélyok, ahol éjfélkor az ősök szellemei riogatják a vastag pénzű amerikai turistákat, Angliában vannak. Hősünk pontosan egy esztendeje járt Angliában, természetesen nem azért, hogy kísértetekkel találkozzék, hanem. mert reszt vett egy tudományos tanácskozáson, ahol a pi-mezonok és a mű-mezonok ködkamrában való viselkedésének problémáit tárgyalták. Vági Károly magfizikus volt, s mint ilyen, nem is hihetett a kísértetekben, lévén a természet- tudományokban jártas ember. Nemrég mégis azt hitte: kísérteiét lát. Tudományos dolgozata megírása csendet ; és nyugalmat kívánt, ezért ; két hétre visszavonult a kies : Duna-parti falucskába, ahol 1 kellemes ellátást és környez — Osztón, mit vétett az a jóember teneked, örzsi? — incselkedett az asszonnyal egy fekete kucsmás ember. — Amit az öreg Varga mondott a közgyűlésen. Oszt jobb. ha maga is hallgat! — támadt neki az asszony. Összetömörült a nép, tréfálkozás kezdődött, ugratták az asszonyt, meg az urát. Az asszony ura meg is elégelte. — No, örzsi, befejezted-e mán? — Hát idefigyelj, Jani! — állt meg a felesége. — Hun voltál te április 19-én? — Én? ... Hát az isten tudja! — nevetett az ember. A többiek meg kíváncsian megálltak. „A vén salabakter!’’ „No nézd, biztos valami menyecskénél ..Ilyen megjegyzések zavarták az éjszakát. — Hát én megmondom <— fordult szembe az urával az asszony. — Lajos sógoréknál voltál előkészíteni vetéshez a kukoricát. Húsvét keddjén meg elvetetted. Soroljam? Májusban fogasoltál, egyeltél Lajos sógoréknak — két-két nap, júniusban a kapálás úgyszintén két nap, júliusban sarabolás, aztán a törés... Hát most itt van! Kitörülhetjük a szemünket... — Ugyan, mit veszekedel itt, Örzsi? — fordul a fekete kucsmás — Hogyan gyön ez a dolog ide? — Honnan jövünk mi most, mint valami gyászmenet? — teszi csípőre a kezét az asz- szony. — A zárszámadásról — felel a kucsmás. — Vigabban lennénk mi itt most, ha ez az én szép utam •hem a bakter sógoréknak vet, egyel. — Mesebeszéd! — horkan a kucsmás. — Asszonybeszéd... Az asszony ekkor megharagszik: — Hát idefigyeljen, maga csak hallgasson. Három hétig volt távol a közös munkából, legnagyobb dologidőben, mert a nejének építette a házat! A kucsmás meglepődik,-----------------krákog, szólni se tud. Aztán körülpillant: — No, én meg már hazaérkeztem — köszön el sietve a többiektől.
