Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

VITAMIN Tavaszra ké­szülnek a monori Uj Élet Tsz-ben: a melegházban el­vetették a pora-j dicsőm- és papri-' kamagot, a me- j legágyak kertté-' séhez is hozzá­fogtak, nagy ütemben folyik a trágyakihordás is. Három dinnyést szerződtetett a tsz, 30 holdon fog­nak dinnyét - ter­melni az idén. Paprika, pa­radicsom, dinnye — még ol­vasni is jó ilyenekről ebben a vitaminban szegény hi­degben még mindig gazdag február végi napokban. De hát: január, február — itt a nyár. — sp — A P^E S T hit E G Y E l HÍRLAP KÜLÖN K!l ADÁSA — A járási KISZ vb szá*- da délelőtt 10 órakor a Mag- lódi Gépgyárban ülésezik. Napirenden a maglódi KISZ- szervezatek munkájának ér­tékesítése szerepei. — Falugyűlést tart ma este 6 órakor a péteri művelődési otthonban a helyi Hazafias Népfront-bizottság. — Zárszámadó közgyűlést tart szerdán a péteri Rákó­czi és a pilisi Hunyadi; csütörtökön pedig a tápió- sápi Petőfi Tsz. — Húsz taggal vasárnap alakult meg az MHS men­tiéi alapszervezete, melynek elnökévé Tóth Jánost válasz­tották. — A mezőgazdasági könyv­hónap alkalmából a hónap má­sodik felében három mező­gazdasági témájú előadás lesz. Dr. Mármarosy Gyula, a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályának állattenyésztője 20- án este 7 órakor Pilisen a könyvtárban, 21-én este 7 óra­kor Maglódon és 26-án este 7 órakor üllőn a művelő­dési otthonban tart előadást. — öt egyetemista érkezett Péteribe, ahol tíznapos nép­művelési gyakorlaton vesznek részt — Hírek a gombai tsz-ból: Brigádért ©kézieteken vitatták meg az elmúlt évi gazdasá­gi problémákat és az idei fel­adatokat. — Teljes kapacitás­sal dolgozik már a gépjavító műhely. — Uj Super Zetor gépet kapott a tsz. VI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1964. FEBRUÁR 18, KEDD Tanúi Jogos bíró Idei második üléséit ifjú Hrutka János elnökletével szombatom tartotta meg a Pé­teri tanács. A tervezett két napirendi pont helyett csak egyet vitatott meg a tanács­ülés, mivel a mezőgazdasági áb-etnök: Sáránszki János — különböző okokra hivatkozva — nem jelent meg az üléseim, így a mezőgazdasági áb be­számoló j át levették a napi­rendiről. Meg kell jegyezni, hogy ezt a beszámolót nagyon várta a ta­nácstagiéig, mivel az szorosan hozzá tartózott a fő napirend­hez: Horinka János tez-el- nöikniek a Rákóczi Tsz 1963. évi munkájáról tartott kiérté­keléséhez. Bírálatként hang­zott el a továbbiakban a ta­nácsülés részéről: a mezőgazdasági áb-elnök tevékenysége az utóbbi időben több kívánnivalót hágj' maga után. Az isz-elnük őszinte, nyílt Maglódon is újjáválasztották a Hazafias Népfront-bizottságot Ezúton mondtunk köszönetét mindazoknak, a lük szeretett fiúnk, testvérem, Németh Wladimir el­hunyta alkalmából együttérzésüket fejezték ki és a temetésen részt vetitek, Németh József, Németh Józsefné, Tóth Ferencné, Nyílt levél Dr. Balogh Sándor ügyvezető körzeti orvoshoz Gyömröre Sokba kerül... Irtó hadjárat a bokrok, facsonkok ellen (Tudósítónktól) A nagyüzemi gazdálkodás egyik fontos feladata a táblák kialakítása és rendbetétele. Járásunk tsz-ei eddig kevés gondot fordítottak a táblák kitisztítására, olyan bokrok, egyedül vagy kisebb csoport­ban álló fák eltávolítására, amely akadályozza a gépi munkákat. Sok hold föld, rét, legelő esett ki a termelésből avégett, hogy bokrok, fák tar­kítják a táblákat. A traktoro­sok talán a legbosszúsabbak miattuk, mert kerülgetni kell őket; de így is hány eke, hány siló- és gabonakombájn vágó­szerkezete ment tönkre a bokrok, a földből kiálló cson­kok következtében! A járási pártbizottság .felhí­vására már egynéhány tsz belátta, hogy nagyon sok a kár, sokba kerül az ilyen fák, bokrok „díszelgése” a táblák közepén. A tsz-ek közül ehhez a munkához a bényei Nép­front fogott hozzá először. A rétet, legelőt tisztítják meg, ezután sorba veszik a táblá­kat és irtó hadjáratot indíta­nak a táblákbán levő bokrok és fák ellen. Ezt a munkát Kun László agronómus irá­nyítja, s naponta 50—60 em­ber is dolgozik. A gallyat és a tüsköt a tsz-tagnak adják! Vigyázni kell arra, hogy a tuskó is kikerüljön a földből, mert különbén nem sokat tet­tek! Jó volna, ha más tsz-ektoen is hasonlóan cselekednének, hiszen ha bejön a nagy tava­szi munka, akkor már kevés­bé lesz rá idő! ADDIG IS... ...amíg a MÁVAUT nem ad nagyobb kocsit Úriba, raj­zolónk a fenti megoldást javasolná (Csegó rajza) Doktor Ür! Többször elolvastam a köz­ség" közegészségügyi helyzet téről készített beszámolóját és részt vettem a községi tanács február 7-i ülésén, ahol e beszámoló feletti vi­tát is módomban volt meg­hallgatni. Szélmalomharc — gondol­tam a beszámolónak a ter­vekkel foglalkozó részét ol­vasva, bár hangsúlyozom: minden szavából érzem a kíméletlen igazságot, az ügy­szeretetei, a községet ala­posan ismerő ember aggó­dását. Kétségtelen, hogy az ön által felvetett valamennyi közegészségügyi probléma (ivóvíz, iskolafogászat, strand, falusi óvoda, orvosi rende­lők várószobái, rendelőinté­zet bővítése ...) megoldása sürgős, vagyis ahogy Ön ír­ta „már 10—15 évvel ez­előtt meg kellett volna va­lósítani ...” Valóban nagy részüket meg lehetett volna valósítani. Azonban az el­múlt 10—15 évben a köz­ség így is többet fejlődött — akár csak szociális, vagy közegészségügyi helyzetét te­kintve is —, mint a fel- szabadulás előtt 30 év alatt. A tanácsülés a jelenlegi körülményekhez viszonyítva jó határozatokat hozott, s a beszámolót is értékesnek tar­totta. Mégis többen úgy éreztük, hogy valami még e napirend teljességéből hiány­zott. Sok hozzászólás hang­zott el, sok javaslattal. Va­lamennyi javaslat és kiegé­szítés árnyékában azonban ott lapult az azonnali meg­valósítást gátló körülmény: a pénz! — Ha nincs a megoldás­ra lehetőség, akkor minek tárgyalunk róla, akkor ez csak szócséplés — tudom, pontosan ezt válaszolná a fentiekre a doktor úr! így gondolták ezt többen is — s ezért ragadtam most tol­lat. ügy gondolom — sőt ja­vaslom! —, hogy az ön ál­tal felvetett valamennyi problémát, a tanácsülésen el­hangzott jó javaslatokkal együtt, az egészségügyi ál­landó bizottságnak rendsze­rezni kellene, sorrendbe ál­lítani. Talán nagyzolásnak tűnik, de elképzelhető, hogy „A község öt- vagy tízéves közegészségügy-fejlesztési prog­ramja” cím alatt. A tanács költségvetéséből pedig ami oda tartozik, a községfejlesztésből pedig — ami ahhoz igazodik — év­ről évre (de következete­sen!) el kellene kezdeni a terv megvalósítását. Az ön által felvetett, s valamennyi hozzászóló szerint fontosnak vélt probléma megoldása csakis így nem lesz szél­malomharc. Ha nincs — nem készül el rendszerezett terv, akkor a jövőben is úgy járha­tunk, mint az északra néző ablakú bölcsődével, vagy a strand vízcseréjének prob­lémájával. Doktor úr! Beszámolóját akarva-akaratlanul is alap­jául tekintem a szakember által összeállított — és a ren­delkezésre álló egészségügyi statisztikai adatokkal alátá­masztott — tervnek. Magam részéről elfogadhatónak, jó­nak tartom. Alaposságáért, úgy érzem, a gyömrőiek ne­vében köszönet illeti önt. Blaskó Mihály MAI MŰSOR •MOZIK Gyömrö: Hazugság városa. Mag­lód: Esy év 9 maros. Momor: Pa­cát vásároltam (széles). Pilis: Keserű szerelem. Tációsüly: Em­lékeit él szakái a. Ulló: Eiry szél­hámos vallomásai. Veesés: Eléírt­ra (széles). f II-előadások Mernie. 19 óra. a művelődési hazban: A Iran«, a ooteári forra­dalom hatása Alanya rorszáEon. Előadó: Sioos Márta. . Veesés. 18 óra. az állami gazda­ság kultúrhelyisiégében: Kirándu­lás Csehszlovákiába. Előadó: Dal­las Kornél, 18 óra. a KIOSZ székhazában: Házasság és vagyom/közöss-" Elő­adó: űr. Szuilyovszky József . Az ifjúsági mozgalom „veteránjai" DODI Merczel József tizenkét év óta dolgozik az ifjúsági moz­galomban. Mint DISZ vezető­ségi tag kezdte meg munká­ját, majd szervezőtitkár lett a maglódi DISZ-ben. Aktív tagja volt a maglódi kultúr- csoportnak. 1957-ben ő is ré­szese volt a KISZ szervezésé­nek a maglódi gépgyárban. Majd néphadseregünk kato­nája lett, ott is KlSZ-vezető- ként dolgozott, e ténykedésé­ért több dicséretet kapott. Leszerelés után újra KISZ- vezető lett a. maglódi gép­gyárban. Szeretik, becsülik őt az üzem fiataljai. Az ő és a Balogh Pista kezdeményezésé­re jött létre az üzem első szo­cialista brigádja. A szakmájá­ban is. mint esztergályos ifjú­munkás, megállja a helyét. Solcszor a második műszakot is az üzemben töltötte, a fia­talok ügyes-bajos dolgaival foglalkozott. Ott volt minde­nütt, ahol a fiatalok ügyéért kellett harcolni, de ott volt a fiatalokkal akkor is, amikor valamilyen társadalmi mun­kát végeztek. Részt vettek a művelődési otthonuk építésé­nél és olyanná tették, amilyen kevés van a járásunkban. Az­óta sóik szép rendezvény volt benne, kulturált körülménye mellett. Jóska tagja lett a járá KISZ vb-nek, itt is igyekszi a munkáját becsülettel elvi gezni. Ismerik, szeretik őt járás más községében, alai szervezetében levő fiatalok i hiszen a környező alapszerve zeteknek is nyújt segítsége Patronálja az ecseri KISZ szervezetet, elvállalta a mat lódi csúcstitkári teendőket i A KISZ vb részéről is elisme rik a munkáját és bíznak al ban, hogy még sokáig dolgc zik, harcol a fiatalok érdeké ért. Spenger István Konzervipari gépeket gyártanak a Maglódi Vasas Ktsz-ben Az 1963 év IV. negyedévé­nek kiértékelésére, valamint az üzemi problémák megvita­tására összegyűlt a közel 100 főt számláló maglódi ktsz tag­sága. Az elnökségi asztalnál j helyet foglalt Ács Sándor, a KISZÖV osztályvezetője is. A tagság szinte teljes létszám­ban jelen volt. Varga László elnök beszá­molója néhány számadattal is szolgált. Mint mondotta, a közel 2 milliós negyedévi ter­vüket csak 93 százalékra tud­ták teljesíteni, ami az átszer­vezés bonyodalmainak követ­kezménye. Ezzel szemben a lakossági szolgáltatá­soknak 110 százalékban tettek eleget. A ktsz anyagi és szervezeti bázisa gyarapodott. Fölállítot­tak egy műhelybarakkot, kor­szerűsítették a villanyhálóza­tot, növelték gépparkjukat. A kiváló munka, a jó kollektív szellem a magyarázata annak, hogy a múlt évi nyereség jobb lesz, mint az előző volt. A to­vábbiakban Varga elvtárs föl­vetette a „szocialista munka­brigád” megszervezésének je­lentőségét, valamint szavazás­ra tette fel két szakmunkás jelölését a „kiváló dolgozd kitüntetésre. A taggyűlés Ki: István csiszolót és Kéri Ant rás lakatost javasolta kitör tetősre. Ezután a törzsgárdajelvi nyék kiosztására került sor. 12—12 dolgozó kapta meg 10, illetve 5 éves tagsága jutalmául a íörzsgárda- jelvényt. A tervekre terelődött a sz< Ez évi tervüket 2 millió £c rint értékben konzervipai gépek gyártása, 3 millió f< rint értékű szolgáltatás és milliós egyéb árutermelés tt szi ki. Acs elvtárs hozzászólásába ismertette a munkavzrsenye feltételeit, majd jókívánsága: fejezte ki a további műnké hoz. S ezután a panaszok ki vetkeztek. Nánai elvtárs szí vaiból kiderült, hogy műhí lyében nincs öltöző, a dóig: zók nem tudják hova tenr ruhájukat, s valamenny'e egy vödörben tisztálkodnál Nagy elvtárs szintén a tisztái kodás nehézségeire hívta f< a figyelmet, míg Szeili eivtái a műszakiak munkájában ta Iáit kifogásolnivalót, Győrffy László IPAROSBÁL MONORON A helyi kisiparosoknak ezen a hagyományos vidám talál­kozóján Kinder Mátyás órás kisiparos töltötte be a főrend© zői tisztet. Melletti azonban a helyi KlOSZ-vezetők és tagol közül Kiss István, Kele István, Magócsi Sámuel, Hubaiéi: Gyuláné, Bojtos Béla és mások, aktívan közreműködtek a bál rendezésében. A vidám mulatók és táncotok sokaságában Nánai Sándor. Kupecz Ferenc, Magócsi Lajos, Petrik Sándor, Hajdúk Bálint Kalmár Ildikó, Tódor Ágoston, Kiss Júlia, Palkovics Sándor Kupecz Erzsébet, Magócsi Éva, Burján Sándor és Kis Lászlc arcát is ott láttuk. Értékes műsort nyújtott Fónyadné Magócsi Mária. Ope­rettszámokat, népdalokat és egy cigánydalt énekelt szólóban, Kultúrált előadásmódjával, kellemes hangjával ámulatba ej­tette a vastapssal újráztató közönséget. Igen nagy népsze­rűségnek örvendett a vendégszereplő Farkas Elemér népi ze­nekara és az egy-két táncdalt éneklő Kiss Júlia is. Szöveg: Róth Kép: Bihariná Sok ember sietett péntek este a maglódi művelődési otthonba a Hazafias Népfront helyi szervezete által rende­zett falugyűlésre. Az elnök­ségiben helyet foglalt Dancsó Lajosné elnök, Laczkó György titkár, Szeili Mihály tanács­elnök, Lakos Lajos járási kül­dött. Laczkó elvtárs beszámolójá­ban beszélt a Hazafias Nép­front hivatásáról, feladatairól, munkájáról. Felhívta a figyel­met, a mezőgazdaság., támoga­tására és a felnőttoktatás je­lentőségére. Kérte a tagságot a további aktív munkára. Márkus Sándor hozzászó­lásában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a vezető­ségbe csak olyanok kerülje­nek. akik aktív munkát fejte­nek ki a szervezetben. Ezután előterjesztették az új bizottsági tagok névsorát, amelyet a jelenlevők elfogad­tak. Az eLnöteég tagjai: Fejes István, Laczkó György, Szeili Mihály, József Sándor, Mer- czel József, Radios István, Romhányi Ferenc, Katona Zoltán és özvegy Tabányi Já­nosáé lettek. riben • munkáját bizonyult a menet köábein előállott problémák megoldá­saiban. Ezt követően a napinenc előadója szólott azokról a fel­adatoktól, melyek most s szövetkezet élőit állanak. A nagy érdeklődéssel vé­gigkísért beszámolóit ígér élénk vita követté. A felszó­lalók — Boros Bálint, Szen­tesi Ferenc, Hrutka János Pápes Kálmán, Szenyán Já­nosáé, Sándor Pál, Mólnál János, Szenyán József, Kali­na János és Veszteg Ferenc — a legikülönibözőbb oldalak­ról világítottak rá a tsz-ber évek óta és jelenleg is fennálló hibáikra. A felelős beosztású vezetőik sok esetben nem a sájál munkájukat, hanem mások feladatát végezték el. Nem voltak mindenkor türelmesek a tagsággal szemben, nem hallgatták meg problé­máikat, ami negatívan be­folyásolta a vezetőség és s tagság kapcsolatát. A fele­lősség egymásra való hárí­tása a tagságnak a közös tulájdonnal szembeni hiá­nyos felelősségérzete mind- mind része az alacsony ered­ménynek. Mindenesetre, ha a tsz ve­zetői és tagsága óikul az idei eredményekből, a ta­nácsülésen elhangzott javas­latokból, észrevételekből, ak­kor az 1964-es évet sikere­sen zárhatják a Rákóczi­ban. ■* jsülés Péti lat érte a Rákóczi Tsa beszámolója során minid job­ban, világosabban kibontako­zott a Rákóczi Tsz „nem éppen rózsás” helyzete. Eb­ben a gazdaságban ugyanás a munkaegység értéke az utóbbi években egyre csökkentő ten­denciát mutat. Az idén is a betervezett 32 forint 88 fil­lér helyett 24 forint 80 fil­lért fizetnek ki a tagságnak. És, hogy ez a munkaegysé­genkénti 8 forintos csökke­nés hogyan következett be, annak okát keresgette Ho- rinka János a munkaerő- hiányban, a szervezetlenség­ben, a munkaegység-hígítás­ban, a kiadások túllépésében, a vezetőség és a tagság nem megfelelő Összhangjában. El­ismerte azt is, hogy neki, a gazdaság legfőbb vezető­jének sem sikerült minden területen helytállni, minden féladáttal megbirkóz­ni. Mint mondotta: a felettes szervek segítsége kevésnek

Next

/
Thumbnails
Contents