Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

A CE GL EDI J Á R Á S É S C E GL I D V A R O S R I S l É R E

VUI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM

1964. FEBRUÁR 18, VASÁRNAP

Komoly elemző munkával, önkritikusan értékelte a vezetőség beszámolója az elmúlt év gazdasági eredményeit és § munka során felmerült hiányosságokat. Az éves tevékenységet elsősorban az eredmények jellemezték. Tovább erősödött a közös gazdaság. A viszonylag kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is

túlteljesítették kenyérgabona-termelési tervüket, szőlőt cs gyümölcsöst telepítettek, növelték a közös vagyont

és az őszi kampánymunkák idején arra törekedtek, hogy az őszi vetések területén megalapozzák az 1964-es gazdasági év sikeres termelését.

Külön jelentőséggel bír a telepítő tevékenység. A gazdaságnak 400 hold termő szőlője van és — mint azt a vezetőség beszámolója megállapította — ebből mintegy 200 hold felújításra szorul. E probléma megoldását volt hivatott megkezdeni a 36 hold új telepítés. A tsz eredményesebb gazdálkodását segíti majd elő, a zárt nagyüzemi telepítésű 24 hold gyümölcsös is.

Az eredmények mellett azonban több hiányosság is tapasztalható. Tudvalevő, hogy az elmúlt gazdasági év kedvezett a kertészeti termelésnek. Ennek dacára a hiányosan megszervezett munka és értékesítés következtében 543 000 formt kiesésük volt a kertészet területén.

tagság véleményét, javaslatait. Vonja be még jobban a tagságot a vezetésbe és a munkába egyaránt. A következő években a termelés fejlesztése, '

a gazdálkodás eredményessége csalt a tagság és vezetés közti összhang és teljes bizalom jegyében biztosítható.

Ennek pedig az objektív feltételei biztosítottak.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy azokban a kérdésekben, ahol a közösség már helyesen döntött, a veze- tőség az eddigieknél határozottabban és következetesebben irányítson.

Varga Gábor

; Színházi este

Az ember tragédiája

I A Budapesti Irodalmi Színpad 1964. február 25-én, kedden este fél nyolc órakor a Kossuth Művelődési Ház színháztermében előadja Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét. A főbb szerepeket Bessenyei György kétszeres Kossuth-dí- jas, érdemes művész, Lukács Margit Kossuth-díjas, érdemes művész és Ungvári László Kossuth-díjas, érdemes művész alakítják. A darab újszerű stílusban, díszletek és jelmezek nélkül kerül bemutatásra. Az előadást Szendrő Ferenc rendezte, zenéjét Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző művének felhasználásával Gál György Sándor állította össze.

Jegyek már most előjegyez- tethetők a Kossuth Művelődési Házban, 6, 8, 10, 12 és 14 forintos árban.

Ceglédi fotóművész sikere

Hongkongban

Nem tudta megtermelni a tsz az állatállomány részére szükséges abrakta- karmány-mennyiséget.

Helyes lenne ha — mivel az abrak takarmány-termesztés területén a gazdaság objektív nehézségekkel küzd —, állatállományukat távlatban, főként a szarvasmarhából szaporítanák.

Ezt indokolja az is, hogy a szövetkezet évente átlagosan mintegy 6—700 vagon trágyát vásárol és trágyaszükségletük a telepítés folytán tovább emelkedik.

Helyesen alkalmazzák az emberek egyéni érdekeltségét biztosító vállalásos termeltetési módszert. Ugyanakkor az előbbi módon termelő tagokkal szemben a munkaegységre dolgozó tagok hátrányban vannak. Közöttük bérfeszültség van. A tervtárgyaló közgyűlés feladata lesz majd e probléma megoldása.

A hozzászólások azt mutatták, hogy a tagok érdeklődnek a közös problémák iránt. Helyesen bírálták a hibákat és tettek javaslatokat a jelen gazdasági év termelését illetően. Az elhangzott vélemények azonban egy komoly hibára hívják fel a figyelmet. A vezetőség nem élvezi kellőképpen a tagság bizalmát.

A bizalom hiánya pedig előbb vagy utóbb, de a munka rovására megy. Vegye a vezetőség jobban figyelembe a

Felmondás — gólyáknak

A Vasipari Ktsz Mizsei úti telepe ■megvételekor egy gólyapárt is örökölt. Ott tanyáztak a gólyák évről évre a használatom kívüli öntőműhely tíz-tizenöt méter magos téglakéményén.

A dolgozók és a környékbeliek nagyon megszerették a kedves madarakat, örültek jövetelüknek és gyönyörködve figyelték a fiatal gólyanemzedék felnevelkedését. Mikor egyszer a vihar földre szórta a fészket, szinte társadalmi mozgalmat indítottak megmentésükért. Most aztán szükség van a kéményre. Szellőztető, füstelszívó berendezést kellene belekötni, de a fészek elzárja a légjáratot. A kerületi kéményseprő nem vállalja leszedését, a tűzoltók sem. Ki tudja, talán érzelmi szempontok is közrejátszanak ebben. Mindenesetre nehézség mutatkozik a ktsz „háziúri” jogainak érvényesítésében, annak ellenére, hogy a gólyabérlőknek

nem kötelesek cserelakást biztosítani. Persze, lehetséges, hogy a védett madarak esetében még erre is van rendelkezés.

Nem tudni még, sikerül-e a kilakoltatás. Ha igen, nagyon kedves színfolttal leszünk szegényebbek, mert határunkban alig tudunk három-négy fészke- lésről. És ha. gyermekeinket nem is traktáljuk gólya- mesével. az alföldi táj igen kedves szimbóluma veszik el velük.

A közelmúltban ismertem meg Pintér Miklós bácsit, aki a maga 69 évével még most is fiatalos lelkesedéssel dolgozik, nemcsak a maga, hanem a város boldogulásán is.

Hogyan lehetne az itt felbuzgó termálvizet olcsón, könnyen kertészeti célra hasznosítani? — ez a kérdés foglalkoztatja évek óta. Ha egy kis szabad ideje van, ezért utazza keresztül-kasul az országot, összegyűjteni a jó tapasztalatokat

Alkotni, tenni, előbbre jutni — számára ezt jelenti ez a szó: élni. Ezért fabrikál kis Bezerédi Utcai * műhelyében apró, okos kis masinákat, esőztetőt, kerti vetőgépet, s ki tudná még felsorolni. Némelyik külön találmánynak is beillene. De neki nem ez a döntő, hanem az, hogy általuk még szebben sorjázzanak, cseperedjenek a földeken a zsenge kis palánták.

Tudja, hogy milyen harcok, előzmények után került e föld a parasztok tulajdonába. Még fiatalember volt, amikor Ur- bán Pali bácsinak tiltott utakon ő hozta el Pestről a párt havi anyagi támogatását. Ott volt a ceglédi küldöttekkel 1919-ben Kálkápolnán Károlyi Mihály földosztásán és ott volt 1945-ben is a sivó homokon az első parcellázásoknál.

Mint az ideiglenes debreceni nemzetgyűlés képviselője bábáskodott több demokratikus törvény születésénél és a város háborús kárainak kijavításánál. Ezermester ügyességét dicséri, hogy 1944-ben az Alszegi, úti malom gépeivel termelt villanyáramot a köz- intézmények számára.

Ki sorolhatná fel e dolgos, küzdelmes élet minden jelentős állomását? Talán ő maga sem, mert bármilyen hihetetlenül hangzik, nehéz a történelmet vallatóra fogni annak, akinek élete is egy kicsit már maga a történelem.

■ — Zoltán —

______________-az t.___________

A közelmúltban 30 ország részvételével nagyszabású fotókiállítást rendeztek Hongkongban. 437 szerzőtől 1603 kép érkezett a kiállításra, s ezekből a bíráló bizottság kikiállításra érdemesnek találta 163 fotóművész 324 képét. A 12 magyar induló közül egyedül Tóth István ceglédi fotóművész négy képe került kiállításra, sőt meg is nyerté a legjobb kollekciónak járó díjat. Ezzel egyidőben Brazíliából is kellemes hírt kapott Tóth István. Az ide küldött képeiért bronzérmet kapott. Külön érdekességként említjük, hogy a kiváló fotomű- vés~nek a brazíliai kiállítás az 530-dik volt amelyen részt vett.

A hongkongi díj

Az egyik díjnyertes kép. Paradicsommemesítők

• •

Üzemzavar — c

Üzemzavar keletkezett pénteken este a Krakkó felé vezető szennyvízcsatorna KGV melletti áteresztőtelepén. A berendezés a gépállomás kezelésében van és ide torkollik be a hdbridüzem, valamint a Közlekedési Gépjavító VállaZongorista kerestetik!

A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat kulturális vezetősége és KlSZ-szeryezete támogatásával tánczenekar próbál a KGV Dózsa Művelődési Otthonában.

Az együttes tagjai fiatalok, akik vasárnap délelőtt jeiket kedvenc „hobby”-juknak

szentelik. Ahogy ők mondják: „szerény műkedvelő szinten”. A vállalatvezetés . számottevő felszereléssel támogatja a lelkes fiatalokat.

Örömükbe azonban egyetlen csepp üröm vegyül éspedig az, hogy nincs zongorista, aki a „lelke egy zenekarnak”.

Szeretnénk tehát a sajtó nyilvánosságán keresztül a zongorázni tudó fiatalokhoz fordulni, támogassák ezt a kis együttest. Segítse valamelyik hasonló „szerény műkedvelő zongorista” a lelkes fiatalokat, ne fulladjon kudarcba lelkes vállalkozásuk.

Az együttes vasárnap délelőtt 10—13 óráig várja „megmentő zongoristáját” a Vigadó nagytermében. P. J.

/ors intézkedés

lat csatornarendszere is. A meghibásodást nem vették észre azonnal, így a lefolyó szennyvíz elöntötte a szivaty- tyúházat, a bent levő gépekkel együtt. Csala István gépállomási szerelőnek önfeláldozó ■ - módon sikerült' a tűzoltóság segítségével Vízteleníteni ,'a gépházat. Remélhető, hogy a szivattyúk megtisztítása után nem lesz akadály az üzemek szennyvizének eltávolításában.

A pénteki nap eseményeihez . tartozik még a Rákóczi út 35.

számú, újonnan épült társas- , ház lakóinak riadalma. Itt az í alacsony lejtésű szennyvízcsa- . torna vize fenyegette elöntés- L sei a ház pincéjét.

A közvetlen ok abból szár- mázott, hogy a strand vizének . leeresztését gyors ütemben vé- gezték. A nagy víztömeget a hálózat nem volt képes befo. gadni, így szintje a pince fölé emelkedett. Aggodalomra > egyébként jüncs ok, mert az új csatornába való bekötés már megoldja az ilyen termé- szetű problémákat. í J. Z.

| ----------------£ — Februar 24-én este (hét^ főn) fél nyolc órai kezdettel

£a njűvelődési házban az Ál^ lami Déryné Színház közkíí vánatra bemutatja Kálmán

^ Imre: Csárdás-királynő című

^ nagyoperettjét. Jegyék elővé^ telben válthatók a művelődé^ si ház pénztáránál.

^ — Afrikában jártunk, círn^ mel film kerül bemutatásra ^ február 26-án 3 órakor a mű- ^ velődési házban. Az ifjúság | részére az oktatóiilin-soroza- ^ tok keretében a jegyek 1,50 fo- «! rintos árban válthatók az is- ^ kólákban és az előadás nap- ^ ján a művelődési ház pénztá- í ránál. í

y, — Ma délelőtt 11 órakor a ^ Vigadó épületénél Várkonyi ^ István emléktábla-avatás lesz.

^ Ünnepi beszédet mond: Sze- | lepcsényi Imre • a városi ta- ^ nács vb-elnöKe. Délután 4 ^órakor pedig a Kossuth Étte- ^ remben Farkas József tanársegéd Várkonyi István élete és ^ munkássága címmel tart elő- á adást.

|-------------------------------------------í Dr. Gyetvai István általános or- £ vos, fül-, orr-, gége-szakorvos, ma- J gánredelését február 17-én megkezdi, Cegléd Szolnoki út 18/a.

' szám alatt (Szentesi dr. volt rendelőjében). Rendelési idő: kedd,

, péntek reggel fél 8—fél S-lg, és ' délben 12—l-ig, hétfő, szerda, csütörtök 12—1-ig,

Mezőgazdasági tanulók között

A ceglédi Dózsa Népe Tsz három tanulóját látogattuk meg Adám Julika másodéves, Kasai Pál és Erzsébet első éves tanulókat.

Ádám Juliira háromhónapi mezőgazdasági szakiskolára készül. Lőrincibe.

— Hogyan választotta ezt a

pályát? .

— Soha nem tudtam elképzelni magamat ipari vagy kereskedelmi pályán. íróasztal mellé sem vágytam, csak a szabadban végzett munka vonzott. A nyolcadik osztály elvégzése utón leszerződtem tanulónak a Dózsa Népe Tsz- be. Most másodszor megyek iskolára. A tanulást komolyan veszem, mert felszabadulásom után tovább akarok tanulni, oktatói vagy vezetői képesítést szeretnék szerezni.

Első évi eredményem jeles, így már 14 munkaegységet kapok havonta, ebédpénzt és munkaköpenyt.

Tanítani szeretnék, hogy kedves munkámat másokkal is megszerettessem. Tudom, hogy célomat el is érem.

— Édesapám a Dózsa Népe

Tsz tagja — kezdi beszámolóját Kazai Erzsiké. Mindig' arra gondoltam, hogy milyen szép lenne, ha virágokat is termelnénk. Hallottam, hogy a város köztereire a virágokat a tsz fogja megtermelni. Ezért ide szerződtem tanulónak, mert minden álmom az, hogy ha nem is rögtön, de szép virágkertészetben kedves növényeim ápolásával foglalkozhassak.

így munkám szórakozás és kenyérkereset is. A nyolc osztályt bátyámmal egyszerre végeztük el. Pali Velem tanú:, s úgy lehet, majd együtt ;S fogunk dolgozni. Neki egészséges környezet kell, így a képesítés megszerzése után kenyér lesz a kezében. — A kissé szótalan fiú rábólint húga beszámolójára.

Három élet, egy pályán, de mindhárman másként látják a jövőt. Julika tanul, hogy taníthasson, Erzsiké tanul, hogy szép környezetben foglalkozhasson kedves növé- . nyeivel. Pali tanul, hogy kenyér legyen a kezében.

M. A.

y.

— Hallottam, hogy idén mai % Cegléden is jelvényekkel éi $ oklevelekkel tüntetik ki a leg- % több társadalmi munkát vég- űzőket.

— Igen, az újság is hírül ad- i ta már korábban.

— Én is olvastam, hogy a $ tavalyi városfejlesztés során J a város lakossága több tízezer í forint értékű munkát végzett, í s így a tervezett feladatoknál í többet végeztek el, vagy ke- \ vesebb ráfordítással eléri ; megtakarítás újabb problé- \ mák megoldását teszi lehető- J vé.

t — No de halljuk Benő bá- í esi jókedvének igazi okát. j — Sorolom is, úgy, ahogy j történt. Kisebb társaságban } beszélgettünk ezekről a kér- í, désekről. Bár volna hely az í újságban arra, hogy minden j lényeges részét leközölhetne- \ tek, de mivel ez lehetetlen, / igy csak a leglényegesebbe- í két mondom el. Ez pedig egy- í szerűen a múlt és a jelen ; összehasonlítása volt. úgy, ; hogy a munka értékének ré- \ gebbi értelemben való megbe- (csülését hasonlították össze s \ maival. Elő is szedtek elsár- í gult és beporosodott, 10—14 'évvel ezelőtti okleveleket és

ők maguk mondották el, hogy legtöbbször ezeknek az okleveleknek a megszerzésére úgy tettek szert, hogy szépen hangzó jelentéseket, táviratokon küldtek, illetékes helyen és alkalmas időben, erősebben és hosszabb ideig tapsoltak, vagy az éjszakákba nyúló gyűléseken szépen hangzó frázisokat pufogtattak. Volt egy vicces, de véleményem szerint nagyon találó megjegyzés is; hogy régebben a törtetésbena könyökök és a tapsolásban a tenyerek érzéketlenekké váltak, m’a viszont a megbecsülés, az elismerés igazi oka a jól végzett munka. Sokáig beszélgettünk a megbecsülés és az elismerés formáiról. Volt sok helyes és kevésbé jó ötlet, de mindkét megnyilvánulásból kétségtelenül az egyszerű, őszinte szerénység volt megállapítható. Ketten is, szinte egybehangzóan vetették fel szocialista brigádjuk óhaját és igényét, pedig egészen más munkaterületen dolgoznak.

— Elárulná nekünk is ezt ■Benő bácsi?

— El. Igénylik a város vezetőinek gyakoribb látogatávXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'

sát, munkájuk felőli érdek lődését és az arról alkotót véleményüket. Jó lenne, ht belejegyezhetnék ezt a brigád naplójukba.

Volt egy olyan felvetés is hogy nem egészen helyes < jelvény vagy oklevél meg szerzését csak a tárSadalm munka óráihoz vagy forintár tőkéhez szabni. Helyeselnél ezt kiegészíteni bizonyos célfeladatok határidőre és minőségben való elvégzésére is.

— Konkrétabb dolog nen vetődött fel, Benő bácsi?

— De igen. Ezt én magan is hazafelé jövet, a helyszínen szemrevételeztem, a ceglédi gyógyfürdő főbejáratánál,

— Milyen munka adódni- ott?

— A kerítés és a fürdőépület közötti terület évek óta elhanyagolt, gazos, bokros Ennek gyomtalanítása, a va dón növő bokrok kivágása szükséges, hogy a „Virága-, Ceglédért” mozgalom keretében ott is. virágos környezet ékesíthesse városunk egyik nagy forgalmú létesítményét.

— Végül, ha érdekel, hozzáteszem az én véleményemet is. A társadalmi munka a társadalom érdekét szolgálja, a társadalmi munka megbecsülése és elismerése a társadalom feladata, aminek eszköze lehet jelvény vagy okle vél, de leglényegesebb formája az így keletkezett létesítmények társadalmi me,-~

sa és továbbfejlesztése.

—és

ALKOTÓ ÉLET

A jövő útja: a kölcsönös bizalom

Zárszámadó közgyűlés a nyársapáti Haladás Tsz-ben