Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

1961 FEBRUAR 14, PÉNTEK (T*. BitGYEI K^úriup .1 Tavasszal vitára bocsátják a középiskolai nevelési tervjavaslatot Az Országos Pedagógiai In­tézet pedagógiai tanszékén el­készült a középiskolai neve­lési tervjavaslat. Már az utol­só simításokat végzik rajta, a munkát március végére be­fejezik, s áprilisban a terve­zetet vitára bocsátják buda­pesti és vidéki oktatási szak­emberek — középiskolai igaz­gatók, tanulmányi felügyelők körében. A középiskolai nevelési terv kidolgozásánál felhasználtak az általános iskolaival kap­csolatos tapasztalatokat. Ez a fontos nevelési dokumentum felépítésében azonos az al­talános iskolaival, mert mindkét iskolatípusban azo­nos felnőtt embereszmény ki­alakítására törekszenek a pe­dagógusok. A tervezetben megjelölt követelmények a fiatalok életkori sajátossá­gaihoz igazodnak, annak meg­felelően változnál!, illetve el­térnék az általános iskolai ne­velési terv követelményeitől, azokhoz képest bizonyos mér­tékben növekszenek. A vita tapasztalatai alapján, a javaslatok figyelembevételé­vel esetleg módosításokat haj­tanak végre. Az 1964/65-ös ok­tatása évben a középiskolai tantestületeknek módjuk nyílik a nevelési terv tanul­mányozására, s az új gimná­ziumi tanterv bevezetésével egy időben, az 1965/1966-os tanévben „vonul be” a külön­féle típusú középiskolákba. (MTI) Éves program nyolciapos füzetben A korábbi években, év ele­jén, a megyei tanács ipari osz­tályán ugyanúgy, mint másutt, sóira születtek a papírok. Ha­tározatokat és utasításokat to­vábbított a posta a tanácsi vál­lalatokhoz. Szükség volt ezek­re az utasításokra, rendelke­zésekre. összehangolt, terv­szerű munka nem lett volna elképzelhető a felettes szerv iránymutatása nélkül. A vállalatok megkapták a papírokat. Valamennyit elol­vasták, meg is tárgyalták, ho- I gyan hajtsák végre a bennük j foglaltakat, aztán ,.lerakták" az anyagokat. Jöttek a hétköznapok, tele munkával, gonddal. Ki gon­dolt már a sok papírra. Az el­lenőrök is megérkeztek. Kér­deztek, s válaszolni kellett Számon kérték a kiküldött uta­sítások végrehajtását. Meny­nyit szaladgáltak ilyenkor a „lerakott” anyagok után! — Az idén is így történt az eligazítás? — kérdeztük Hor­váth Ferencet, az ipari osztály vezetőjét.. — Nem — hangzott a vá­lasz. — Tanultunk a régebbi tapasztalatokból. Egyetlen nyolcla-pos nyom tat ott füzet­ben sűrítettük az egész esz­tendő irányelveit. Igaz, hogy egy hónapot dolgozott rajta az osztály, de megérte. Azt hall­juk a vállalatoktól, hogy elége­dettek az új módszerrel. — Mit tartalmaz a kis fü­zet? — Leírtuk benne, hogy az idén 8,7 százalékkal nő a megyei könnyűipar, és Megszűnt a papírözán ~ Szervezettebb munka Könnyebb az ellenőrzés - A megyei tanács ipari osztályának segítsége a tanácsi vállalatoknak Jól teleltek ff kenyérgabona- vetése Itt a ícjtrágyázás ideje A megyék irányító szakéin- | béréi , a gazdaságok veze- j tői az ország nagy részén j megtartották; az első tájéko- ! zódó hat áfszem lékei és meg­állapították, hogy » kemény fagyokkal s oagry hóval beköszöntött idei téi nem okozott számottevő kárt a® őszi vetésekben: a kenyérgabonák általában jól tetettek. A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési fő- igazgatóságának szakemberei most a kora tavaszi mezei munkák kezdetén arra hív­ják fel a mezőgazdasági ter­melőüzemek vezetőit, gya­korlati szakembereit, hogy’ ahol a hó vastagsága, illet­ve a talajviszonyok engedik, minél előbb szórják ki az őszi gabonafélékre a szüksé­ges. mütrágj'aadágokat. Hasz­nálják'' ki mindén ütt a reg­geli fagyokat a fejtrágyázás­ra, nehogy a gépek kárt okoz­zanak a növényzetben. Egyes vidékeken szórványo­san láthatók máris pangó vi­zek.' A gabonát megfojtással fenyegető vízréteget minde­nütt sürgősen vezessék el, A szakemberek kísérjék állandó figyelemmel a kö­vetkező hetekben a nagy hőmérsékleti ingadozáso­kat, 'amelyek esetleg fel­fagyásokat okoznak. A felfagyott vetéseket né­hány napon belül — ha kell többször is — járassák meg hengerekkel. (MTI) fis, ffBRUÁR 10-íál-ZMC fill » m * M Ä F 0 LD Ml/VESSZ OVETKSZ*Tt jy? RUHÁZATI BOLTOKBAN 6,3 százalékkal az élelmi­szeripar terve. Közöltük, hogy a legnagyobb mértékben az építőanyag-ipar, a műanyag- és faipar, vala­mint a vegyes javító- és szol­gáltatóipar tevékenysége nő a tavalyihoz képest. Nézegetjük a nyomtatott fü­zetet. Nemcsak jól olvasható, de könnyen is érthető. Min­den mondata világos, szabatos. Ám nem lesz könnyű végre­hajtani a benne foglaltakat. A lakosság részére végzett szol­gáltatásokat például 176 szá­zalékban kell növelni 1963-hoz képest. Az árutermelésnél a többlettermelés 60 százalékát kell a termelékenység növelé­sével előteremteni. Ugyanez az arány az élelmiszeriparban szá zszázaiékos. A legszívesebben az egész füzetet szó szerint közöl­nénk, sajnos azonban erre nincs mód, de a fejezetcímek is sokat mondanak. írnak a termelési és értékesítési fel­adatokról, a műszaki felada­tokról. a munkaügyi tenni­valókról, közük a munkaver- sony irányelveit, a beruházá­si, felújítási és vállalatíej- lesztési alap ütemtervét. Ezen­kívül elrendelték, hogy min­denütt készítsenek és na­ponta vezessék a gazdasági hatékonysági táblázatot. Min­den intézkedést részletesen megmagyaráznak és mellé­kelik a mintatáblázatokat is. — Mi indította az osztályt erre az „újításra”? — Évek óta gyűltek hozzá a tapasztalatok. Vizsgálódá­saink arról győztek meg ben­nünket, hogy a tavalyi ered­ményeink is jobbak lehet­tek volna, ha egy sor té­nyező nem akadályozza a munkát. — Az objektív okokra gon­dol? * -'* * * — Ez lenne a legkönnyebb — mosolyodéi el az osz­tályvezető —, nem mintha nem lennének ilyenek. Ta­valy például az első ne­gyedévben nagyon keveset tudtak dolgozni vállalataink. Nem az ilyen okokra hivatko­zom, hanem azokra, amelyek­ről mi magunk, meg a vál­lalatok vezetői tehetnek. — Megismerhetnénk né­hány ilyen okot? — Semmi akadálya, bár ez vállalatvezetőinknek nem lesz új, a január 13—i összevont értekezleten hallottak róla. Előkerülnek a tavalyi ter­melési számadatok. Jóllehet, a mérleg még nem kész, de az általános képet mér látni. 101,1 százalék a várható tervtcljesítés. Az export körülbelül 105 százalék lesz. A tervet 96,6 százalékos lét­számmal teljesítették. A mun­kás átlagbér 1460 forint. A termelékenység a helyiiparban 3,9, az élelmiszeriparban, 5,6 százalékkal magasabb. — Egyik sem kedvezőtlen szám, de ha azt nézzük, hogy a többtermeiésnek csak mind'- össze egyharmadát teremtettük elő a termelékenység javításá­val, akkor már elgondolkoz­tató a kép. Az élelmiszeripar persze kivétel, mert ott 80 szá­zalékban a termelékenység nö­velésével termeltek többet. — S miből kerülhetett, vol­na elő az a több, amiről koráb­ban beszélt? — Abból, ha példán] a vál­lalatok vezetői megfelelő szemlélettel irányították vol­na a munkát mindenütt. A legtöbb helyen sajnos még mindig csak az úgynevezett globális feladatokra terjed ki a figyelem, a részletek pedig eléggé elsikkadnak, tgy persze nem lehet állandóan figyelem­mel kísérni sem az önköltség, sem a termelékenység alaku­lását. Másutt elég gyakran el­merülnek a személyi kérdések­ben. Nem kisebb akadály a koncepcióik hiánya. Csak egyetlen példát erre. Az építő­anyag-iparban a téglagyártás megszüntetése után perlites 'invágót akartunk evárttatni. Műszaki elképzelések hiá­nyában megbukott ez az elképzelés. Olyasmi is előfordult, mint például Solymáron a PEMÜ- nél, hogy bizonytalanságiban, tartják az embereket. Mint­egy hatvan embert hónapok óta havi szerződéses állomány­ban foglalkoztatnak. A szóban forgó nyolclapos füzetet olvasva, ilyen fogya­tékosságok nem fordulhatnak elő a jövőben, ha mindenki végrehajtja a benne foglalta­kat. — Valóban így van. Éppen ezért az ipari osztály nagyon szigorúan vizsgálja majd az utasítások végrehajtását. Nem adtunk teljesíthetetlen prog­ramot. A terv minden pontja teljesíthető és érdemes is tel­jesíteni, mert a jó munka ju­talmaként körülbelül félmil­lió forintot fizethetünk ki az idén. S ha mindannyian vég­rehajtjuk az időben ' kézbe­adott tervet, ötmillió forinttal több nyereséget tudunk befi­zetni a népgazdaságnak, mint amennyi kötelező. F. I. A isz-tagság közös ngje: a Í4t lajerö-visssapótiás A püspökhatvant Új Barázda Tsz felhívása Mi, a püspökhatvani Üj Barázda Tsz tagsága és vezetősé­ge a párt és a kormány politikájának megfelelően és a ma­gunk érdekében a mezőgazdasági termelés fellendítésére tö­rekszünk. Tudjuk, hogy ennek egyik alapvető feltétele a ta­lajerő-visszapótlás. Ezért elhatároztuk, hogy trágyakihordási hónapot szervezünk. Arra törekszünk, hogy a közös gazdaságunkban, valamint a háztáji portákon március 15 Után ne maradjon egyetlen vil­lányi regi trágya sem. Annál is inkább szükség van erre. mir vei sokunk udvarán évek óta gyülemlik a terméshozamokat növelő értékes istállótrágya. Amellett, hogy ez a trágya nem szolgálja igen hasznos célját, még egészségügyi és esztétikai szempontból is kifogásolható házunk táján. Kihasználva a trágyahordásra kedvező időt, a rendelkezésre álló szállítóka­pacitást, megszűntetjük ezt a sok szempontból káros helyze­tet, Felajánlásunkat az alábbiak szerint teljesítjük: 1. A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok összegyűlt istállótrágyáját a kijelölt táblák szélén szarvasba rakjuk. 2. A trágyát szakszerűen kezeljük, s a napi trágyát rend­szeresen szarvasba hordjuk. 3. A trágyakezelésre külön biztosítunk egy dolgozót, aki­nek nem lesz egyéb dolga, a napi trágyakihordásra pedig két lófogatot. Gondoskodunk arról, hogy az e munkát végzők anyagilag is érdekeltté váljanak a jó trágyakezelésben. 4. A tsz asszonyai vállalják, bogy a trágyakihordás meg­szervezésében és végrehajtásában aktívan, kezdeményezően részt vesznek. Felhívjuk a járás és a megye valamennyi termelőszövet­kezetét, hogy hozzánk hasonlóan szervezze meg a talajerő- visszapótlást. A meglevő tartalékok felhasználásával is töre­kedjünk a hozamok növelésére, a biztonságosabb tei .lelésre és a tagság jövedelmének növelésére. 1964. február 7. A püspökhatvani Üj Barázda Tsz JOGOS JÓKEDV Eredményes esztendőt zárt o toki Egyetértés Termelőszövetkezet Csütörtökön tartották a zár­számadási közgyűlést, szomba­tom pedig a zárszámadási ünnepséget a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az ünnepi vacsorán jókedvűék voltak a tagok, aminek a tavalyi jó eredményeken kí­vül az sem utolsó oka volt, hogy a híres toki hosszúpör­költ . mell é, . hétéves mézest er. hér is jutott mindenkinek. Nem csoda, hogy a sok po­hárkor zontő között ilyen is akadt: „az 1954-es gazdál­kodási év sikerére!” — Hol jár a te eszed, só­gor? Hiszen már 1964-et írunk! — Hát én nem azt mond­tam? — De nem ám! 1954-et! — Azt akartam mondani, hogy bár akkor kezdtük vol­na már a tsz-ga zdá 1 kod ást... Ezen még jobban derültek az ünneplők. Mert az úgy van, Iha valaki örülni akar, a legkisebb okot is elégnek találja a kacagásra. A táncra, dalolásra is szint­úgy, amelyhez pedig a tsz házi zenekara adta a muzsi­kát. Kollár Pista bácsi, meg a többi vele koccmtgató öreg így dirigálja a módját: ma éjjel nem lesz itt más, csak csárdás és valcer! Nem is illik jobban semmihez a vonó, mint ahhoz. Míg szól a zene és nagyban ropják a csárdást, Rakusz Jó­zsefet, az elnököt kérdezzük egyről-másról. Legelőbb is a közös jókedvet dicsérjük. — Hát ha még a tegnapit látták volna! — válaszolja ő is jó hangulatban. — Tegnap a tsz-nyugdíjások tartottak murit. Még a nyolcvan esz­tendős anyókák is twisztet jártak! ■— S itt meg nem engednek mást, mint csárdást? — Az a tegnapi is csak tré­fa volt, kísérlet csupán. Jó­kedvében minden bolondságot megpróbál az ember. Annak örültek a nyugdíjasaink, hogy nem feledkeztünk meg róluk, sőt a ő számukra külön, előre rendeztünk „murit”. El is jött mindenki, aki csak lépni tud, hogy megköszönje, amit a nyugdíjon felül kapott. — S mit kaptak a nyugdí­jon felül? — Jó szót, jó bort, jó vacso­rát és két mázsa kukoricát. Egyébre még nem tellett a ta­valyi év „jóvoltából”, de re­méljük, hogy az idén többre telik. — S a mai jókedvnek mi­lyen alapja van? — Az se akármilyen. Há­roméves a tsz, de ma már bármelyik rendszeresen dol­gozó tagunk keres annyit, mint egy ipari munkás. Kemény Lajos fejőgulyás ff például 31649 forintos jöve­delemmel dicsekedhet. Móricz Lajos növénytermesztési dol­gozó,- Rá’cr'í'ereíff -geftéigöh- dozó pedig egyaránt 26 ezer­nél többel. Nem valami ritka kivétel ez, he gondolják. Az állandóan dolgozó tagok nagy többsége 15 000—18 000 forint felett keresett tavaly, huszon- ketten pedig húszezer forint felett. — S mennyivel gyarapodott a közös vagyon? — Attól függ. hogy mihez mérjük. Az első évben 4,6 millió volt, a másodikban már 7,8 millióra növekedett, a har­madik év végén már 12,6 mil­liót ért. nőtt Hasonló arányban a tiszta rágjon is. Míg az első év végén 1,6 mil- , lió. a második év végén 3,3 ; millió, a harmadik év végén már 5,3 millió lett a tiszta , vagyonunk. Évente tehát csaknem kétmillióval — ta­valy pontosan annyival — nőtt. Hálom év alatt több mint j ötmillió forintot ruháztak be | tiszte jövedelmükből az j Egyetértés tagjai.' Ez a szám j akkor tűnik igazán nagynak, I ha kiszámítjuk: 40 839 Ft jut belőle egy-egy tagra. Az öez- i saes közös vagyonból pedig | csaknem százezer forint. Ez ! már jelentős termelési alap, 1 amelyre biztosan támaszsod- | hatnak a tagok. így már nem csoda, hogy reggelig volt ked­vük mulatni. XagymikJós István Százhúsz tsz öntözési szakmunkás Tsz-vezetők egyhefes szakmai ankétjai A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya Szentend­rén a Cseresznyés úti turista­házban december eléje óta négyhetes bentlakásos öntözé­si szakmunkásképző tanfolya­mokat rendez. A tanfolyamo­kon egymást váltogatva olyan tsz-tagok. vesznek részt, akik szövetkezetükben az öntöző- berendezéseket kezelik. Előző­leg valamennyien részt vettek már több, rövidebb ideig tartó tanfolyamon és munkájuk köz­ben nagy gyakorlatra, sok ta­pasztalatra tettek szert. A mostani négyhetes kurzus el­méleti tudásukat bővíti. A tan­folyamon, amelyet Gőgös Je­nő, a Középdu na völgyi Víz­ügyi Igazgatóság főmérnöke vezet, az öntözéses gazdálko­dás szakemberei tartanak elő­adásokat. A tanfolyam végez­tével a jó eredményt elért hallgatók szakmunkásbizonyít­| ványt kapnak. Most folynak | a harmadik tanfolyam előadá- I sai, s mire e hó végén beíe- ! jeződnek, százhúsz új képest - | tett öntözési szakmunkás lesz j a megye tsz-eiben. Februárban ugyancsak Szentendrén a Lajos-foriási turistaházban egymás után négy, egyhetes szakmai anké­tet rendez a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tsz- agronóm-usok és brigádvezetők részére. Múlt héten gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelési an­kétet tartottak, ezen a héten pedig Beneschofszky József- né. a mezőgazdasági osztály vízügyi mérnökének vezetésé­vel az öntözéses gazdálkodást folytató tsz-ekből összegyűlt szakemberek vesznek anké­ten részt. Jövő héten a tejter­melők szakmai megbeszélésére kerül sor. Húszezer vegyészeti szakcikk Olyan szédületes ütemben fejlődik a vegyészet, hogy a felsorolt szakterületek alapfo­galmainak ismerete is rangos teljesítmény. Ezért is olyan fontos az az eligazítás, melyet a Műszaki Kiadó nyújt a ve­gyészeti fogalmak útvesztőjé­ben amikor megjelentette az első magyar nyelve» megjele­nő kézikönyvet, Hermann Römpp: Vegyészeti lexikonál. Az amper rövidítésétől a zsugorított vasig, több mint két és fél ezer oldalon, húsz­ezer szakcikket tartalmaz mű. amelynek nemrégiben j. lem meg a harmadik, befej ző kötete. A magyar átdolgí zók rendkívül hasznos kiégi szító munkát végeztek hogy a nagy nemzetközi s kert elért kézikönyvet kieg< szítették a hazánkban és szocialista országokban gyá; tett fontosabb gyógyszere! műanyágok, növényvédő szí rek és egvéb vegyszerek. U vábbá a vegyipari vállalaté ismertetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents