Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
1961 FEBRUAR 14, PÉNTEK (T*. BitGYEI K^úriup .1 Tavasszal vitára bocsátják a középiskolai nevelési tervjavaslatot Az Országos Pedagógiai Intézet pedagógiai tanszékén elkészült a középiskolai nevelési tervjavaslat. Már az utolsó simításokat végzik rajta, a munkát március végére befejezik, s áprilisban a tervezetet vitára bocsátják budapesti és vidéki oktatási szakemberek — középiskolai igazgatók, tanulmányi felügyelők körében. A középiskolai nevelési terv kidolgozásánál felhasználtak az általános iskolaival kapcsolatos tapasztalatokat. Ez a fontos nevelési dokumentum felépítésében azonos az altalános iskolaival, mert mindkét iskolatípusban azonos felnőtt embereszmény kialakítására törekszenek a pedagógusok. A tervezetben megjelölt követelmények a fiatalok életkori sajátosságaihoz igazodnak, annak megfelelően változnál!, illetve eltérnék az általános iskolai nevelési terv követelményeitől, azokhoz képest bizonyos mértékben növekszenek. A vita tapasztalatai alapján, a javaslatok figyelembevételével esetleg módosításokat hajtanak végre. Az 1964/65-ös oktatása évben a középiskolai tantestületeknek módjuk nyílik a nevelési terv tanulmányozására, s az új gimnáziumi tanterv bevezetésével egy időben, az 1965/1966-os tanévben „vonul be” a különféle típusú középiskolákba. (MTI) Éves program nyolciapos füzetben A korábbi években, év elején, a megyei tanács ipari osztályán ugyanúgy, mint másutt, sóira születtek a papírok. Határozatokat és utasításokat továbbított a posta a tanácsi vállalatokhoz. Szükség volt ezekre az utasításokra, rendelkezésekre. összehangolt, tervszerű munka nem lett volna elképzelhető a felettes szerv iránymutatása nélkül. A vállalatok megkapták a papírokat. Valamennyit elolvasták, meg is tárgyalták, ho- I gyan hajtsák végre a bennük j foglaltakat, aztán ,.lerakták" az anyagokat. Jöttek a hétköznapok, tele munkával, gonddal. Ki gondolt már a sok papírra. Az ellenőrök is megérkeztek. Kérdeztek, s válaszolni kellett Számon kérték a kiküldött utasítások végrehajtását. Menynyit szaladgáltak ilyenkor a „lerakott” anyagok után! — Az idén is így történt az eligazítás? — kérdeztük Horváth Ferencet, az ipari osztály vezetőjét.. — Nem — hangzott a válasz. — Tanultunk a régebbi tapasztalatokból. Egyetlen nyolcla-pos nyom tat ott füzetben sűrítettük az egész esztendő irányelveit. Igaz, hogy egy hónapot dolgozott rajta az osztály, de megérte. Azt halljuk a vállalatoktól, hogy elégedettek az új módszerrel. — Mit tartalmaz a kis füzet? — Leírtuk benne, hogy az idén 8,7 százalékkal nő a megyei könnyűipar, és Megszűnt a papírözán ~ Szervezettebb munka Könnyebb az ellenőrzés - A megyei tanács ipari osztályának segítsége a tanácsi vállalatoknak Jól teleltek ff kenyérgabona- vetése Itt a ícjtrágyázás ideje A megyék irányító szakéin- | béréi , a gazdaságok veze- j tői az ország nagy részén j megtartották; az első tájéko- ! zódó hat áfszem lékei és megállapították, hogy » kemény fagyokkal s oagry hóval beköszöntött idei téi nem okozott számottevő kárt a® őszi vetésekben: a kenyérgabonák általában jól tetettek. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési fő- igazgatóságának szakemberei most a kora tavaszi mezei munkák kezdetén arra hívják fel a mezőgazdasági termelőüzemek vezetőit, gyakorlati szakembereit, hogy’ ahol a hó vastagsága, illetve a talajviszonyok engedik, minél előbb szórják ki az őszi gabonafélékre a szükséges. mütrágj'aadágokat. Használják'' ki mindén ütt a reggeli fagyokat a fejtrágyázásra, nehogy a gépek kárt okozzanak a növényzetben. Egyes vidékeken szórványosan láthatók máris pangó vizek.' A gabonát megfojtással fenyegető vízréteget mindenütt sürgősen vezessék el, A szakemberek kísérjék állandó figyelemmel a következő hetekben a nagy hőmérsékleti ingadozásokat, 'amelyek esetleg felfagyásokat okoznak. A felfagyott vetéseket néhány napon belül — ha kell többször is — járassák meg hengerekkel. (MTI) fis, ffBRUÁR 10-íál-ZMC fill » m * M Ä F 0 LD Ml/VESSZ OVETKSZ*Tt jy? RUHÁZATI BOLTOKBAN 6,3 százalékkal az élelmiszeripar terve. Közöltük, hogy a legnagyobb mértékben az építőanyag-ipar, a műanyag- és faipar, valamint a vegyes javító- és szolgáltatóipar tevékenysége nő a tavalyihoz képest. Nézegetjük a nyomtatott füzetet. Nemcsak jól olvasható, de könnyen is érthető. Minden mondata világos, szabatos. Ám nem lesz könnyű végrehajtani a benne foglaltakat. A lakosság részére végzett szolgáltatásokat például 176 százalékban kell növelni 1963-hoz képest. Az árutermelésnél a többlettermelés 60 százalékát kell a termelékenység növelésével előteremteni. Ugyanez az arány az élelmiszeriparban szá zszázaiékos. A legszívesebben az egész füzetet szó szerint közölnénk, sajnos azonban erre nincs mód, de a fejezetcímek is sokat mondanak. írnak a termelési és értékesítési feladatokról, a műszaki feladatokról. a munkaügyi tennivalókról, közük a munkaver- sony irányelveit, a beruházási, felújítási és vállalatíej- lesztési alap ütemtervét. Ezenkívül elrendelték, hogy mindenütt készítsenek és naponta vezessék a gazdasági hatékonysági táblázatot. Minden intézkedést részletesen megmagyaráznak és mellékelik a mintatáblázatokat is. — Mi indította az osztályt erre az „újításra”? — Évek óta gyűltek hozzá a tapasztalatok. Vizsgálódásaink arról győztek meg bennünket, hogy a tavalyi eredményeink is jobbak lehettek volna, ha egy sor tényező nem akadályozza a munkát. — Az objektív okokra gondol? * -'* * * — Ez lenne a legkönnyebb — mosolyodéi el az osztályvezető —, nem mintha nem lennének ilyenek. Tavaly például az első negyedévben nagyon keveset tudtak dolgozni vállalataink. Nem az ilyen okokra hivatkozom, hanem azokra, amelyekről mi magunk, meg a vállalatok vezetői tehetnek. — Megismerhetnénk néhány ilyen okot? — Semmi akadálya, bár ez vállalatvezetőinknek nem lesz új, a január 13—i összevont értekezleten hallottak róla. Előkerülnek a tavalyi termelési számadatok. Jóllehet, a mérleg még nem kész, de az általános képet mér látni. 101,1 százalék a várható tervtcljesítés. Az export körülbelül 105 százalék lesz. A tervet 96,6 százalékos létszámmal teljesítették. A munkás átlagbér 1460 forint. A termelékenység a helyiiparban 3,9, az élelmiszeriparban, 5,6 százalékkal magasabb. — Egyik sem kedvezőtlen szám, de ha azt nézzük, hogy a többtermeiésnek csak mind'- össze egyharmadát teremtettük elő a termelékenység javításával, akkor már elgondolkoztató a kép. Az élelmiszeripar persze kivétel, mert ott 80 százalékban a termelékenység növelésével termeltek többet. — S miből kerülhetett, volna elő az a több, amiről korábban beszélt? — Abból, ha példán] a vállalatok vezetői megfelelő szemlélettel irányították volna a munkát mindenütt. A legtöbb helyen sajnos még mindig csak az úgynevezett globális feladatokra terjed ki a figyelem, a részletek pedig eléggé elsikkadnak, tgy persze nem lehet állandóan figyelemmel kísérni sem az önköltség, sem a termelékenység alakulását. Másutt elég gyakran elmerülnek a személyi kérdésekben. Nem kisebb akadály a koncepcióik hiánya. Csak egyetlen példát erre. Az építőanyag-iparban a téglagyártás megszüntetése után perlites 'invágót akartunk evárttatni. Műszaki elképzelések hiányában megbukott ez az elképzelés. Olyasmi is előfordult, mint például Solymáron a PEMÜ- nél, hogy bizonytalanságiban, tartják az embereket. Mintegy hatvan embert hónapok óta havi szerződéses állományban foglalkoztatnak. A szóban forgó nyolclapos füzetet olvasva, ilyen fogyatékosságok nem fordulhatnak elő a jövőben, ha mindenki végrehajtja a benne foglaltakat. — Valóban így van. Éppen ezért az ipari osztály nagyon szigorúan vizsgálja majd az utasítások végrehajtását. Nem adtunk teljesíthetetlen programot. A terv minden pontja teljesíthető és érdemes is teljesíteni, mert a jó munka jutalmaként körülbelül félmillió forintot fizethetünk ki az idén. S ha mindannyian végrehajtjuk az időben ' kézbeadott tervet, ötmillió forinttal több nyereséget tudunk befizetni a népgazdaságnak, mint amennyi kötelező. F. I. A isz-tagság közös ngje: a Í4t lajerö-visssapótiás A püspökhatvant Új Barázda Tsz felhívása Mi, a püspökhatvani Üj Barázda Tsz tagsága és vezetősége a párt és a kormány politikájának megfelelően és a magunk érdekében a mezőgazdasági termelés fellendítésére törekszünk. Tudjuk, hogy ennek egyik alapvető feltétele a talajerő-visszapótlás. Ezért elhatároztuk, hogy trágyakihordási hónapot szervezünk. Arra törekszünk, hogy a közös gazdaságunkban, valamint a háztáji portákon március 15 Után ne maradjon egyetlen villányi regi trágya sem. Annál is inkább szükség van erre. mir vei sokunk udvarán évek óta gyülemlik a terméshozamokat növelő értékes istállótrágya. Amellett, hogy ez a trágya nem szolgálja igen hasznos célját, még egészségügyi és esztétikai szempontból is kifogásolható házunk táján. Kihasználva a trágyahordásra kedvező időt, a rendelkezésre álló szállítókapacitást, megszűntetjük ezt a sok szempontból káros helyzetet, Felajánlásunkat az alábbiak szerint teljesítjük: 1. A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok összegyűlt istállótrágyáját a kijelölt táblák szélén szarvasba rakjuk. 2. A trágyát szakszerűen kezeljük, s a napi trágyát rendszeresen szarvasba hordjuk. 3. A trágyakezelésre külön biztosítunk egy dolgozót, akinek nem lesz egyéb dolga, a napi trágyakihordásra pedig két lófogatot. Gondoskodunk arról, hogy az e munkát végzők anyagilag is érdekeltté váljanak a jó trágyakezelésben. 4. A tsz asszonyai vállalják, bogy a trágyakihordás megszervezésében és végrehajtásában aktívan, kezdeményezően részt vesznek. Felhívjuk a járás és a megye valamennyi termelőszövetkezetét, hogy hozzánk hasonlóan szervezze meg a talajerő- visszapótlást. A meglevő tartalékok felhasználásával is törekedjünk a hozamok növelésére, a biztonságosabb tei .lelésre és a tagság jövedelmének növelésére. 1964. február 7. A püspökhatvani Üj Barázda Tsz JOGOS JÓKEDV Eredményes esztendőt zárt o toki Egyetértés Termelőszövetkezet Csütörtökön tartották a zárszámadási közgyűlést, szombatom pedig a zárszámadási ünnepséget a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az ünnepi vacsorán jókedvűék voltak a tagok, aminek a tavalyi jó eredményeken kívül az sem utolsó oka volt, hogy a híres toki hosszúpörkölt . mell é, . hétéves mézest er. hér is jutott mindenkinek. Nem csoda, hogy a sok pohárkor zontő között ilyen is akadt: „az 1954-es gazdálkodási év sikerére!” — Hol jár a te eszed, sógor? Hiszen már 1964-et írunk! — Hát én nem azt mondtam? — De nem ám! 1954-et! — Azt akartam mondani, hogy bár akkor kezdtük volna már a tsz-ga zdá 1 kod ást... Ezen még jobban derültek az ünneplők. Mert az úgy van, Iha valaki örülni akar, a legkisebb okot is elégnek találja a kacagásra. A táncra, dalolásra is szintúgy, amelyhez pedig a tsz házi zenekara adta a muzsikát. Kollár Pista bácsi, meg a többi vele koccmtgató öreg így dirigálja a módját: ma éjjel nem lesz itt más, csak csárdás és valcer! Nem is illik jobban semmihez a vonó, mint ahhoz. Míg szól a zene és nagyban ropják a csárdást, Rakusz Józsefet, az elnököt kérdezzük egyről-másról. Legelőbb is a közös jókedvet dicsérjük. — Hát ha még a tegnapit látták volna! — válaszolja ő is jó hangulatban. — Tegnap a tsz-nyugdíjások tartottak murit. Még a nyolcvan esztendős anyókák is twisztet jártak! ■— S itt meg nem engednek mást, mint csárdást? — Az a tegnapi is csak tréfa volt, kísérlet csupán. Jókedvében minden bolondságot megpróbál az ember. Annak örültek a nyugdíjasaink, hogy nem feledkeztünk meg róluk, sőt a ő számukra külön, előre rendeztünk „murit”. El is jött mindenki, aki csak lépni tud, hogy megköszönje, amit a nyugdíjon felül kapott. — S mit kaptak a nyugdíjon felül? — Jó szót, jó bort, jó vacsorát és két mázsa kukoricát. Egyébre még nem tellett a tavalyi év „jóvoltából”, de reméljük, hogy az idén többre telik. — S a mai jókedvnek milyen alapja van? — Az se akármilyen. Hároméves a tsz, de ma már bármelyik rendszeresen dolgozó tagunk keres annyit, mint egy ipari munkás. Kemény Lajos fejőgulyás ff például 31649 forintos jövedelemmel dicsekedhet. Móricz Lajos növénytermesztési dolgozó,- Rá’cr'í'ereíff -geftéigöh- dozó pedig egyaránt 26 ezernél többel. Nem valami ritka kivétel ez, he gondolják. Az állandóan dolgozó tagok nagy többsége 15 000—18 000 forint felett keresett tavaly, huszon- ketten pedig húszezer forint felett. — S mennyivel gyarapodott a közös vagyon? — Attól függ. hogy mihez mérjük. Az első évben 4,6 millió volt, a másodikban már 7,8 millióra növekedett, a harmadik év végén már 12,6 milliót ért. nőtt Hasonló arányban a tiszta rágjon is. Míg az első év végén 1,6 mil- , lió. a második év végén 3,3 ; millió, a harmadik év végén már 5,3 millió lett a tiszta , vagyonunk. Évente tehát csaknem kétmillióval — tavaly pontosan annyival — nőtt. Hálom év alatt több mint j ötmillió forintot ruháztak be | tiszte jövedelmükből az j Egyetértés tagjai.' Ez a szám j akkor tűnik igazán nagynak, I ha kiszámítjuk: 40 839 Ft jut belőle egy-egy tagra. Az öez- i saes közös vagyonból pedig | csaknem százezer forint. Ez ! már jelentős termelési alap, 1 amelyre biztosan támaszsod- | hatnak a tagok. így már nem csoda, hogy reggelig volt kedvük mulatni. XagymikJós István Százhúsz tsz öntözési szakmunkás Tsz-vezetők egyhefes szakmai ankétjai A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya Szentendrén a Cseresznyés úti turistaházban december eléje óta négyhetes bentlakásos öntözési szakmunkásképző tanfolyamokat rendez. A tanfolyamokon egymást váltogatva olyan tsz-tagok. vesznek részt, akik szövetkezetükben az öntöző- berendezéseket kezelik. Előzőleg valamennyien részt vettek már több, rövidebb ideig tartó tanfolyamon és munkájuk közben nagy gyakorlatra, sok tapasztalatra tettek szert. A mostani négyhetes kurzus elméleti tudásukat bővíti. A tanfolyamon, amelyet Gőgös Jenő, a Középdu na völgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke vezet, az öntözéses gazdálkodás szakemberei tartanak előadásokat. A tanfolyam végeztével a jó eredményt elért hallgatók szakmunkásbizonyít| ványt kapnak. Most folynak | a harmadik tanfolyam előadá- I sai, s mire e hó végén beíe- ! jeződnek, százhúsz új képest - | tett öntözési szakmunkás lesz j a megye tsz-eiben. Februárban ugyancsak Szentendrén a Lajos-foriási turistaházban egymás után négy, egyhetes szakmai ankétet rendez a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tsz- agronóm-usok és brigádvezetők részére. Múlt héten gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelési ankétet tartottak, ezen a héten pedig Beneschofszky József- né. a mezőgazdasági osztály vízügyi mérnökének vezetésével az öntözéses gazdálkodást folytató tsz-ekből összegyűlt szakemberek vesznek ankéten részt. Jövő héten a tejtermelők szakmai megbeszélésére kerül sor. Húszezer vegyészeti szakcikk Olyan szédületes ütemben fejlődik a vegyészet, hogy a felsorolt szakterületek alapfogalmainak ismerete is rangos teljesítmény. Ezért is olyan fontos az az eligazítás, melyet a Műszaki Kiadó nyújt a vegyészeti fogalmak útvesztőjében amikor megjelentette az első magyar nyelve» megjelenő kézikönyvet, Hermann Römpp: Vegyészeti lexikonál. Az amper rövidítésétől a zsugorított vasig, több mint két és fél ezer oldalon, húszezer szakcikket tartalmaz mű. amelynek nemrégiben j. lem meg a harmadik, befej ző kötete. A magyar átdolgí zók rendkívül hasznos kiégi szító munkát végeztek hogy a nagy nemzetközi s kert elért kézikönyvet kieg< szítették a hazánkban és szocialista országokban gyá; tett fontosabb gyógyszere! műanyágok, növényvédő szí rek és egvéb vegyszerek. U vábbá a vegyipari vállalaté ismertetésével.