Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

errr it n; vei 'ZfCíritm 1954. FEBRÜÄR 13. CSÜTÖRTÖK Ismerkedés a jövendő munkaterülettel A tanító- és óvónőképző intézetek utolsóéves hallga­tói a napokban kezdték meg féléves, illetve hathetes szak­mai gyakorlatukat az erre kijelölt községek, falvak is­koláiban, óvodáiban. A két hagyományos nevelőképző in­tézményben nappali és leve­lező tagozaton együttesen csaknem 1500-an fejezik be az idén tanulmányaikat. Több mint 900-an kerülnek ki a tanítóképzőkből, az újonnan végző óvónők száma pedig meghaladja az 500-at. Hamarosan megkezdődik az egyetemisták és főiskolások tíznapos téli népművelési gyakorlata, amelyen több mint 350 hallgató vesz részt 17 felsőoktatási intézmény­ből. Baranya, Békés, Bács- Kiskun, Borsod, Fejér, Csong- rád, Hajdu-Bihar, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Szol­nok, Tolna és Zala megye mintegy 80 községét kere­sik fel a fiatalok. A gyakor­lat célja: a falusi ismeretter­jesztő, felvilágosító mu nka segítése, a KISZ-szervezetek támogatása, tartós kapcsola­tok kiépítése az egyetemek, főiskolák és a falvak KISZ- szervezetei között. (MTI) Több segítségei! Az elmúlt években a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelése, , árutermelése — különösen az állattenyésztés­ben — nagymértékben vissza­esett. A közös gazdaságok ál­latállományának a növekedé­se, ugyanakkor nem pótolta teljes egészében ezt a csökke­nést. A kormány látva a helyze­tet, sokoldalú intézkedéseket tett a helyzet megváltoztatá­sára. amelyek növelik a ter­melői kedvet. A magasabb felvásárlási árak — pl. a tej felvásárlási árának Í0 fillérrel való emelése — gazdaságosab­bá teszik a tehéntartást és a tejtermelést. A.z állami üsző- és kocaakciók révén, az állatokkal még nem rendelke­ző háztáji gazdaságok is ál­latállományhoz juthatnak. A háztáji állatállomány további csökkenésének fékezése és megállítása érdekében ho­zott kedvezmények ■ lehetővé teszik, hogy azok a termelők, akik a kiselejtezett tehenük helyébe tenyésztési célból üszőt állítanak be, az értéke­sített tehén szabadfelvásárlási árán felül kg-onként 3 Ft. üsző­Több labda, mint gól A ' szunkcéótenaik évek óta nagy gcíid a hajdanáiban vi­lághírű magyar labdarúgás hanyatló firmája. Megnyug­tatásukra közölte a kereske­delem, hogy a fuitbaíl-labda- hiáüiy semmi esetre sem oko- aója a — reméljük — átmeneti visszaesésnek. Évi labdafo­gyasztásunk ugyanis „világ­színvonalon” áll. A csapatok mintegy 20 000, az iskoláik 2000 —3000, s a katonák is mint­egy 3000 labdát rúgnak goját évenként. Ebben a mennyiségben nincsen benne a nagy sportegyesül&tók sa­ját tahdbtórmé’ése. ami egye­sületenként 100—150 focit tesz ki. Inatlan szabály, hogy a nagy csapatok minden baj­noki mérkőzésen új labdá­val játszanak, s az időjárás­tól függően egy-egy meccsen 2—3 új labdát is „megkezde­nek”. A labdáin tehát nem mú­lik az eredmény, hiszen több az új labda, mint a gól. Ha csak az elmúlt idényt vesszük alapul, kitűnik, hogy pél­dává a Honvéd sportegyesü­ké műhelyében 150 új meccs­MIÉRT NEM NŐNE: A régi dal szerint a jege­nyefák nem nőnek az égig. Ezt a nóta nélkül is tudja mindenki. De, hogy valójában meddig nőnek, — arra nehe­zebb a válasz. A pontos ma­ximumokat az erdészek, bota­nikusok sem tudják meghatá­rozni. Magyarország legmaga­sabb fáját nem tartják nyil­ván — elég nehéz is volna ezt kiválasztani a több százmillió fa közül. Az átlagos és a kiemelkedő méretek azért ismeretesek. Tudják például azt is — fő­ként a nagy mennyiség'ű el­szenesedett fatömegből követ­keztetnek rá —, hogy a föld- történet korábbi szakaszaiban a fák sokloal magasabbak vol­tak, mint most. A magyará­zat: a nagyobb vulkanikus te­vékenység következtében több volt a levegőben a széndioxid, ami — a legújabb kísérletek tanúsága szerint is — serken­tőleg hat a fa növekedésére. Közismert azután — legalább­is szakemberek körében —, hogy a magányosan álló fák alacsonyabbak, mint az erdő­ben levők. Itt ugyanis minél magasabbra „kell nőni” ah­hoz, hogy a szomszédos fák lombja ne fogja el a nap­fényt. De ez a „minél maga­sabb” is eléggé korlátozott. Mind a nálunk őshonos töl­gyek és bü'kkök, mind a jöve­vény nyáriak és fenyők kö­zött a 30 méteres magasság már igen jó átlagnak számít. Az ennél magasabb fákból álló erdőket már külön szá­mon tartják. Ha nem is lehet teljes biz­labdát készítettek, at első csapat viszont az egész idényben mindössze 30 gólt rúgott. Jóllehet labdarúgósportunk hírneve aiz utóbbi években kissé megkojpott, labdáink nép­szerűsége még mindig válto­zatlan. Az ARTE-X Külke­reskedelmi Vállalat alig győzi kielégíteni a külföldi megrendeléseket. A múlt év­ben is mintegy 130 000 — a FIFA előírása inak megfelelő futball-labdát exportált a vi­lág minden részébe. Igen sok :elsőosztáljTí, külföldi csapat, válogatott tizenegy játszik magyar labdával. Svájcban, Norvégiában 5000—5000, Dá­niában 20 000 magyar labdá­val rúgták a gólokat. A szov­jet válogatott, az angol, a nyugatnémet, a holland csa­patok többsége magyar lab­dával fut ki a pályára. Szí­ria, Egyiptom, Guinea, Gha­na futballcsapatai ugyancsak ragaszkodnak az egész vilá­gon elismert; ARTEX-már- kás bőrlabdáíkhoz. beállítási prémiumot kapja­nak. Ha pedig nem rendelkez­nek üszővel, kedvezményes áron 9000 forint helyett mint­egy 5500—6000 forintért vem­hes üszőt vásárolhatnak az ál­lami kereskedelmi szervektől. Intézkedések történtek a háztáji állatállomány takar­mányellátásának megjavítá­sára is. Az érvényes szerződé­ses feltételek szerint a sertés­hizlaláshoz pl. 1,5 q takar­mányt, vagy hízósertésenként 1,5 Ft. kilogrammonkénti ta­karmánybeszerzési pótlékot, a szarvasmarha-hizlaláshoz és tenyésztéshez 1—4 q abrakot, a tej után egész, évben literen-1 ként 20 dkg. korpát, vagy en­nek megfelelő értékű takar­mánytápot, a hízott liba után 15 kg, a májliba után pedig 25 kg abraktakarmányt ad az állam. A háztáji gazdaságok ál­lattenyésztésévé5 és takar­mányellátásával kapcsolatos feladatoknak azonban csak egy részét vállalhatja magá­ra az állam. Az állami takar­mányjuttatás és a háztáji földterület — amelyen döntő mértékben kukoricatermelés folyik — a háztáji állatál­lomány takarmánygondjait csak enyhíti. A lédús, a szá­las- cs egyéb tömegtakarmá­nyok, valamint a hiányzó ab- raktakarmányok biztosítása a szövetkezetekre hárul. Különösen fontos, hogy a tsz-ek lehetőségeikhez mér­ten legelőt juttassanak a ház­táji állatoknak. Ezért már most jó előre gondoskodni kell — állatfajonként külön- külön — a háztáji állatál­lomány számára szükséges le­gelő kijelöléséről. A háztáji állatállomány nyári legelte­tése ugyan némileg enyhít a nyári takarmánygondokon, azonban teljes egészében nem oldja meg a zölötakarmány- ellátást. A közös gazdasá­goknak természetesen első­sorban a szövetkezeti állat- áHorrlftntf éltácásáho?' "szük­séges takarmányokat kell megtermelni, azonban éppen az eddigi rossz tapasztalatok alapján arra kell törekedni, hogy a közösből jusson a háztáji állatállománynak is. A zöldtakarmány-ellátást úgy helyes megszervezni, hogy a községhez közel fekvő közös j takarmánytermő területből I jelölnek ki 100—400 négy- ] szögölet, amelyet a tagok i maguk vágnak le és egyé­nileg, vagy többen összefog­va a tsz fogatával szállí­tanak haza. Jól bevált és sokat segít a háztáji gazdaságok takar­mánygondjain a szénabeta­karításnak az az országo­san alkalmazott módszere, hogy a rétiszéna 20—30 szá­zalékát kapják a betakarí­tást végző tsz-tagok. Azok­ban a szövetkezetekben, ahol gépi kaszálás folyik, helyes megoldás, ha a tehénnel rendelkező tsz-tagok önkölt­ségi áron szálas takarmányt vásárolhatnak. További lehetőséget jelent a háztáji gazdaságok szá­mára az utak, árkok, par­tok fűtermésének hasznosí­tása is. A szövetkezetek ve­zetői helyesen teszik, ha helyben, vagy a környéken felkutatják a fűkaszálás, a szénakészítés említett lehető­ségeit és egyben segítséget nyújtanak, időt biztosítanak a betakarításhoz. Sokat segít a háztáji gaz­daságok takarmányellátási gondjain az is, ha a szö­vetkezet gondolva az állat- állomány téli szükségleteire — silót biztosít a háztáji ál­latállomány számára. Még ésszerűbb megoldás azonban, ha nem a közösből adják ki a silót, hanem a háztáji gaz­daságok otthon készítik el. Eb­ben az esetben jelentős szál­lítási többletmunkát takarít meg a termelőszövetkezet. Általánosan elterjedt formá­ja a téli lédús takarmány biztosításának, hogy a tsz-ek a közösben vetett takarmány- répát részművelésre adják ki a tsz-tagoknak. Ahol a kapásnövényókeit családi művelésre osztották ki és a munkaerőhelyzet le­hetővé teszi a gépi kapálás mellőzését, érdemes taná­csolni a tsz-tagoknak, hogy a kukoricái öldön — akár csak 4—5 soronként is — köztesként termeljenek ta­karmányrépát vagy takar­mánytököt. Természetesen, ügyelve arra, hogy a kö­zös gazdaság kukoricája ne lássa ennek kárát. Az így megtermelt takarmány lehe­tőleg teljes mennyiségben le­gyen a tsz-tagé és a szövet­kezet pedig segítse a haza- szállítást. Nem szabad arról sem magfetediketzni, hogy a ház­táji gazdaságoknak nyújtott mindenfajta ’ segítség nem­csak népgazdasági érdek, ha­nem egyben, a szövetkezet tagjainak közvetlen anyagi érdeke. Ezért kellő körül­tekintéssel úgy kell alkal­mazni ezt a segítségnyúj­tást, ^hogy — legalábbis köz­vetve — segítse* ä Tíözös gaz­daság erősödését is. Röviden arról van szó, hogy pl. a különféle takarmány juttatás­nál érvényesüljön az az elv, hogy aki a közös munkában nagyobb részt vállal, aki fe­gyelmezettebben és odaad ób- ban dolgozik a szövetkezet ér­dekében, annak nagyobb rész jusson a takarmány ból is. Aki pedig csak a zsákot tartani jár a közösbe, annak ezút­tal maradjon üres a zsákja. A háztáji gazdaságok ta­karmányellátása természete­sen nem jelentheti a köczös állatállomány ellátásának el­hanyagolását. A háztáji gaz­daságoknak nyújtott bármi­lyen irányú segítség vagy támogatás nem mehet a közös gazdaság fejlesztésé­nek a rovására. A helyi vezetők feladata és felelőssége abban van, hogy — a kcizponti intézke­désekre támaszkodva — a se. gítségnyújtás mértékét és formáit úgy válasszák meg, hogy azok eredményeként gyorsabban fejlődjön mind a közös, mind a háztáji gazda­ság. Dr. Bankovits László VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK U» « © l «. • K Mezőgazdasági műszaki klub A napokban felavatták a Nagykőrösi Állami Gazda­ság mezőgazdasági műszaki klubját. A klub célja szak­mai továbbképző tanfolyamok rendezése, valamint vitaestek összehívása. Jól felszerelt könyvtár és televíziós készü­lék áll a klubtagok rendel­kezésére. Nagyképernyős tv-készüíék és porszívó is kapható ezentúl részletre is megvásárolhatók OTP-hitel- levél ellenéhen, részletfize­tésre. Ezzel egyidőben az olajtüzelésű fürdőszobakály­hát és a kerékpárt törölték a kölcsönakcióból. Az ezekre a cikkekre február 10-ig ki­adott hitellevelek érvényessé­gi határidejükön belül bevált­hatók. (MTI) A dolgozók gimnáziumaiban is az új érettségi szabályzat szerint vizsgáznak az idén A gimnáziumok esti és levelező tagozatán az érett­ségi vizsgákat — csakúgy, mint a nappali tagozaton — már az idén az új vizs­gaszabályzat szerint kell meg- I szervezni és lebonyolítani, ! esti tagozaton csak az te- ! hét érettségi vizsgát, aki a j negyedik osztályt esti tago- I zaton, levelezőn pedig az, Épül az iskola Királyréten! A KISZ Pest megyei Bizottsága kezdeményezésére a me­gye fiataljainak társadalmi munkájával tavaszra el is készül a KISZ-esek iskolája. Festői környezetben, igazán nyugodtan tanulhatnak majd itt a fiatalok [ A FÁK AZ ÉGIG? to-nsággal megállapítani, de a „rekorderek” minden valószí­nűség szerint a jávorkúti és az újhutai lucfenyvesek, 35— 40 méteres tűlevelű örökzöld- je&ckel. Rögtön utánuk követ­kezik az ország déli részén a vétyemi bükkös, az ország legszebb bükkerdeje, ahol a 130 éves fák átlagos magassá­ga 33 méter. Nemigen marad­nak el ettől a sárvári tölgyes „banyafái” sem, amelyek állí­tólag betöltőitek már hatszá­zadik esztendejüket. Az or­szág legnevezetesebb akácosa ^ a nyírségi ricsikai erdő, amely ^ az ennél a fajnál különleges £ ritkaságnak számító 30 mé- J; tér magas, árbocegyenes akác- j fákból áll. A magasság azonban első- ^ sorban nem a koron múlik | — bár a fa egész élete folya-- ^ mán állandóan növekszik —, ^ hanem leginkább a termőbe- 'j lyi adottságokon. Az erdészek ^ ezen az éghajlati és a talajvi- ^ szonyokat értik, amelyek kö- ^ zül a legfontosabb a 'fa ren- 'j delkezésére álló vízmennyi- j, ség. Általános tapasztalat ^ például, hogy a sík vidéki er- dók lombozatának teteje csak-1 mm teljesen egyenletes, mi- % vei a fák is majdnem egy for- £ ma magasak, a dombos vidé- ^ kékén viszont a lombozat | szintje távolról sem „hullám-^ zik” annyira, mint maga a te-^ rep. A völgyekben ugyanis, | ahová lezúdul az esővíz, és ^ vele a termőtalaj felső rété- ^ ge, nagyobbra nőnek a fák, ^ mint a hegy- és domboldala- í kon. * A belkereskedelmi miniszter most megjelent utasítása alapján módosították az áru- vásárlási kölcsönakcióban áru­sítható cikkek jegyzékét. Esze­rint 1964. február 10-től az Alba Regia és az AT—611 típusú nagyképernyős televí­zió vevőkészülékek, valamint a hazai gyártmányú porszívók ^gjlédi^Trlagr# Nyolcvanöt lagzi Zsemlye Pista bácsi kétség­kívül Cegléd legöregebb rig­musköltője. Összesen nyolc­vanöt lakodalomban volt már vőfély. Ez a tisztség valósá­gos tudomány — állítja Pista bácsi. A tréfás rigmusok csak úgy ömlöttek belőle fiata­labb korában. A jó vőfély a táncban és a szórakoztatás­ban is az első volt. * Uj üzletház Kőcserem A múlt évben nyűt meg a Kocséri Földművesszövet­kezet új, korszerű boltja a Petőfi Termelőszövetkezet központja mellett. Az üzlet­ház a vártnál is nagyobb forgalmat bonyolított le. Na,ponta két-háromezer fo­rint, de néha még ennél is sokkal több marad a kasz- szában, ami azt bizonyítja, hO'gy az üzletház betölti hi­vatását. A vevők elégedet­tek a bolt választékával, csak azt kérik, hogy a jö­vőben büféárukat is tartsa­nak. SIS Társadalmi munkanap Pilisen vasárnap társadal­mi munkanapot szervez a sportkör és a KISZ-szervezet. A munkanap keretében sor kerül a sportpályán a régi kerítés részbeni lebontására és egyik oldalának kijavítá­sára. A két szervezet reméli, hogy elegendő . számiban ös­szejönnek majd a fiatalok és esetleg a tervezett múm­iánál többet is elvégeznek. A sportpályát egyébként ál­lami támogatással új kerítés­sel veszik körül. Az üllői kísérlet Az üllői kostelepen régóta üres az istálló. Hamarosan azonban újból benépesül. Már meszelnek, takarítanak, mert száz vemhes üsző ér­kezik. Az üszők betelepí­tése után megkezdik egy öt- ven férőhelyes korszerű ita­tásos borjúnevelő építését. Az új módszerrel való kí­sérletezés bizonyára Üllőn is beválik. ÁLNÉVEN LOPOTT Az egyik monori boltban egy vásárló zsebretett három csokit. Bár fizetés nélkül sze­retett volna távozni, az el­adók lefülelték. A jegyző­könyv diktálásánál ciniku­san viselkedett, semmilyen megbánást nem mutatott. Amikor az adatait ellenőriz­ték volna, kiderült, hogy nincs nála igazolvány. Be­mondta a nevét: Burján Jó- zsefné, Vasad, Lenin út 26. számú ház alatti lakosként. Csak később derült ki az igazság, hogy a tolvaj asz- szony tettét még azzal is tetézte, hogy álnevet és ha­mis címet mondott be. Ki­derült, hogy Bűz Balázsáé­nak hívják és Monoron, a Toldi út 13. szám alatt la­kik. Remélhetőleg a bünte­tés kiszabásánál tekintetbe veszik ezt is. aki a negyedik osztályt le­velező tagozaton végezte. A dolgozók gimnáziumai­ban az írásbeli érettségi vizsgákat június 3. és 10. kö­zött, a szóbeli érettségi vizs­gákat pedig június 20. és július 15. között kell meg­tartani. Az írásbeli érettségi alól adható mentesítés feltételei ,v megegyeznek a nappali ta- ^ gozatra meghatározott felté- ^ telekkel, vagyis: nem kell írásbeli vizsgát tennie an- j; nak a hallgatónak, akinek ^ az adott érettségi vizsga- 4 tárgyból a második, harma- í dik és negyedik osztályban az oktatási év végén jeles Ä osztályzata volt. y A szóbeli érettségi vizsga í tételsorozatát a dolgozód gimnáziumainak valamennyi ^kötelező és választhatóan kö- ^ telező tantárgyból a Múve- ^ lődésügyi Minisztérium ál- ^ lítja össze és küldi meg. A ^ szabadon választható tárgy ;/ tételeit a szaktanár dolgozza 4 ki, az érettségi vizsgasza- | bályzat előírása szerint. j Ugyanúgy, mint a nappali ^ tagozaton tanulóknak, lénye- í ges könnyítést jelent a „fel- í; nőtt diákoknak” is, hogy csu- í pán három tárgyból — ma- í gyár nyelv és irodalomból, j történelemből, valamint ma- J tematikából — kötelező az ^ érettségi, s kötelezően vá- 'j laszthatják negyediknek azt 'j a tantárgyat, amelyik ké- í pességeiknek, érdeklődési kö- < rüknek leginkább megfelel. > (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents